Külkapcsolatok
Az Európai Bizottság együttműködik nemzetközi szervezetekkel, harmadik országokkal és civil szervezetekkel annak érdekében, hogy:
- az EU határain túl is segítsen megteremteni a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés és a tisztességes megélhetés feltételeit, összhangban az európai uniós értékekkel, a szociális jogok európai pillérével és a fenntartható fejlesztési célokkal,
- ösztönözze az igazságos globalizációt, s ennek keretében segédkezzen a nemzetközi munkajogi normák elfogadásában és felügyeletében, és tegyen azért, hogy az EU által kötött kereskedelmi megállapodások tartalmazzák a szükséges munkajogi előírásokat, és azok ténylegesen érvényre jussanak,
- segítsen felkészíteni a tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölteket az EU-tagságra.
Az Európai Bizottság ügyel arra, hogy a foglalkoztatási és szociális szempontok kellő figyelmet kapjanak az EU külpolitikájában. A Bizottság kiemelt hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődésre és a tisztességes munkára kereskedelempolitikájában, a fejlesztési együttműködés terén, a szomszédságpolitikában és a belső szakpolitikák külpolitikai vetületeit érintő intézkedések kialakítása során.
Nemzetközi szervezetek és fórumok
Az Európai Unió a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet,, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az ENSZ és a G20-csoport, valamint más nemzetközi szervezetek kötelékében és velük együttműködve törekszik a következőkre:
- mindenkinek lehetősége legyen tisztességes munkát végezni,
- érvényesüljön a globalizáció szociális dimenziója,
- megvalósuljon az európai politikák külső dimenziója.
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
Az EU hosszú távú stratégiai kapcsolatot alakított ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel.
Ennek az együttműködésnek a homlokterében a tisztességes munka elősegítése és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend megvalósítása áll. Az EU és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közötti együttműködés célterületei közé tartozik a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok előmozdítása, többek között a kereskedelemben és a szociálpolitika által érintett más területeken.
Az EU közös projekteket hajt végre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel, és a tagállamokkal együtt hozzájárul a szervezet munkájához, kiváltképp uniós nyilatkozatok révén.
G7-csoport
Az EU maradéktalanul kiveszi a részét a G7-ek munkájából. A G7-ek csoportjához tartozó országok munkaügyi és foglalkoztatási minisztereinek (a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterekkel együtt tartott) első hivatalos találkozójára 2015-ben, a G7-ek német elnöksége alatt került sor. A G7-ek szociális ügyekkel kapcsolatos kezdeményezései a következők:
- Vision Zero alap, mely a tisztességes munka térnyerését és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javulását hivatott elősegíteni a globális ellátási lánc mentén, amihez a Bizottság finanszírozást nyújt,
- a G7-eknek a munka jövőjével foglalkozó fóruma, melynek résztvevői megvitathatják a munka világában jelentkező kihívásokat és a munka jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket,
- miniszteri találkozók és az azok alapján a különböző szakértői munkacsoportokban, például a G7-ek új foglalkoztatási munkacsoportjában tett kötelezettségvállalások. Az EU ebben való részvételét és a közös célokhoz való hozzájárulását a Foglalkoztatási Főigazgatóság készíti elő.
G20-csoport
Az Unió teljes jogú tagja a G20-ak csoportjának. A G20-ak munkaügyi miniszterei először 2010-ben találkoztak Washingtonban, és azóta évente üléseznek. A G20-ak szociális ügyekkel kapcsolatos kezdeményezései a következők:
- a nők munkaerőpiaci részvételére vonatkozóan kitűzött cél, hogy javuljon a női munkavállalók aránya a G20-ak országaiban,
- a fiatalokra vonatkozó cél a veszélyeztetett fiatalok számának csökkentéséért.
Éveken át tartó egyeztetésekre is sor került vezető tisztviselők között, illetve munkacsoportokban a foglalkoztatási munkacsoport égisze alatt, ahol az EU-t a Foglalkoztatási Főigazgatóság képviseli. A foglalkoztatási munkacsoport szervesen részt vesz a G20-ak, köztük az EU foglalkoztatási terveinek a megvalósításában.
Leendő EU-tagállamok (bővítés)
Az EU javítani kívánja a szociális jogok és feltételek érvényesülését az EU-csatlakozás előtt álló hét tagjelölt országban és potenciális tagjelöltnél, és e célból figyelemmel kíséri, milyen ütemben fejlődnek a szóban forgó országokban a foglalkoztatási és szociálpolitikai keretfeltételek, mennyire felelnek meg az uniós normáknak és a csatlakozási kritériumoknak, valamint támogatja ezt a folyamatot, és tárgyalásokat folytat róla az érintett országokkal.
A Bizottság szorosan együttműködik ezekkel az országokkal a gazdasági kormányzás területén, és értékeli az egyes országok éves gazdasági reformprogramját.
A Foglalkoztatási Főigazgatóság tehát tevékenyen segíti a tagjelölt országokat abban, hogy jogszabályaikat az uniós joghoz igazítsák, s ennek során különös figyelmet fordít a csatlakozási tárgyalások következő fejezeteire:
- a munkavállalók szabad mozgása és a szociális biztonsági rendszerek koordinálása (2. fejezet),
- szociális ügyek és foglalkoztatás (19. fejezet) és
- részben oktatás és kultúra (26. fejezet).
Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) révén az EU finanszírozást és technikai támogatást nyújt a tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak.
A Foglalkoztatási Főigazgatóság kezelte az IPA 1 (2007–2013) pénzforrásait, melyek a humánerőforrás-fejlesztés területén voltak hivatottak segíteni Törökországnak, Montenegrónak, Észak-Macedóniának és (2013. évi csatlakozásáig) Horvátországnak. Az IPA I programjai hamarosan véget érnek. Az IPA II (2014–2020) irányítását az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága végzi.
Más szomszédos országok
Az EU együttműködik a vele határos országokkal a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén. Erre az együttműködésre az európai szomszédságpolitika és regionális kezdeményezések keretében kerül sor. Ilyen regionális kezdeményezés például:
- az Unió a Mediterrán Térségért, amelyben az EU országai mellett 15 dél-mediterrán, afrikai és közel-keleti ország vesz részt, és a
- keleti partnerség, mely Azerbajdzsánra, Fehéroroszországra, Grúziára, Moldovára, Örményországra és Ukrajnára terjed ki.
Az Európai Bizottság ezekkel az országokkal megállapodások, a bevált gyakorlatok cseréje és konkrét fellépések támogatása révén működik együtt. Az együttműködés célja, hogy elősegítse:
- jobb munkakörülmények és munkaügyi kapcsolatok térnyerését,
- a hatékony szociális párbeszédet és a munkaerőpiaci intézmények hatékony működését,
- a foglalkoztathatóság javulását és a fiatalok foglalkoztatását,
- a megfelelő és fenntartható szociális védelmet.
A fejlett és a feltörekvő országok
Az együttműködés módjai a következők:
- kétoldalú párbeszédek, elsősorban a következő országokkal: Brazília, Kanada, Chile, Kína, Japán,Thaiföld és az USA,
- regionális együttműködés – Unió a Mediterrán Térségért, keleti partnerség, Ázsia (Ázsia–Európa találkozó (ASEM), Latin-Amerika.
E párbeszédeknek és együttműködésnek a célja az, hogy előmozdítsák a kölcsönös megértést, valamint az ismeretek, a tapasztalatok és a bevált eljárások cseréjét.
Kereskedelem és fenntartható fejlődés
Az uniós kereskedelempolitika kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a gazdasági fejlődés úgy menjen végbe, hogy a társadalmi igazságosság és az emberi jogok, valamint a magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normák ne szenvedjenek csorbát. Ennek érdekében az EU kereskedelmi megállapodásai rendelkezéseket tartalmaznak a fenntartható kereskedelemre és fejlődésre vonatkozóan is.
Kereskedelempolitikája keretében az EU biztosítani kívánja, hogy a fejlődés fenntartható módon menjen végbe. Ebben nagy szerepük van a következőknek: