Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

Külkapcsolatok

Az Európai Bizottság együttműködik nemzetközi szervezetekkel, harmadik országokkal és civil szervezetekkel annak érdekében, hogy:

  • az EU határain túl is segítsen megteremteni a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés és a tisztességes megélhetés feltételeit, összhangban az európai uniós értékekkel, a szociális jogok európai pillérével és a fenntartható fejlesztési célokkal,
  • ösztönözze az igazságos globalizációt, s ennek keretében segédkezzen a nemzetközi munkajogi normák elfogadásában és felügyeletében, és tegyen azért, hogy az EU által kötött kereskedelmi megállapodások tartalmazzák a szükséges munkajogi előírásokat, és azok ténylegesen érvényre jussanak,
  • segítsen felkészíteni a tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölteket az EU-tagságra.

Az Európai Bizottság ügyel arra, hogy a foglalkoztatási és szociális szempontok kellő figyelmet kapjanak az EU külpolitikájában. A Bizottság kiemelt hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődésre és a tisztességes munkára kereskedelempolitikájában, a fejlesztési együttműködés terén, a szomszédságpolitikában és a belső szakpolitikák külpolitikai vetületeit érintő intézkedések kialakítása során.

Nemzetközi szervezetek és fórumok

Az Európai Unió a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet,, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az ENSZ és a G20-csoport, valamint más nemzetközi szervezetek kötelékében és velük együttműködve törekszik a következőkre:

  • mindenkinek lehetősége legyen tisztességes munkát végezni,
  • érvényesüljön a globalizáció szociális dimenziója,
  • megvalósuljon az európai politikák külső dimenziója.

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

Az EU hosszú távú stratégiai kapcsolatot alakított ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel.

Ennek az együttműködésnek a homlokterében a tisztességes munka elősegítése és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend megvalósítása áll. Az EU és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közötti együttműködés célterületei közé tartozik a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok előmozdítása, többek között a kereskedelemben és a szociálpolitika által érintett más területeken.

Az EU közös projekteket hajt végre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel, és a tagállamokkal együtt hozzájárul a szervezet munkájához, kiváltképp uniós nyilatkozatok révén.

G7-csoport

Az EU maradéktalanul kiveszi a részét a G7-ek munkájából. A G7-ek csoportjához tartozó országok munkaügyi és foglalkoztatási minisztereinek (a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterekkel együtt tartott) első hivatalos találkozójára 2015-ben, a G7-ek német elnöksége alatt került sor. A G7-ek szociális ügyekkel kapcsolatos kezdeményezései a következők:

  • Vision Zero alap, mely a tisztességes munka térnyerését és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javulását hivatott elősegíteni a globális ellátási lánc mentén, amihez a Bizottság finanszírozást nyújt,
  • a G7-eknek a munka jövőjével foglalkozó fóruma, melynek résztvevői megvitathatják a munka világában jelentkező kihívásokat és a munka jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket,
  • miniszteri találkozók és az azok alapján a különböző szakértői munkacsoportokban, például a G7-ek új foglalkoztatási munkacsoportjában tett kötelezettségvállalások. Az EU ebben való részvételét és a közös célokhoz való hozzájárulását a Foglalkoztatási Főigazgatóság készíti elő.

G20-csoport

Az Unió teljes jogú tagja a G20-ak csoportjának. A G20-ak munkaügyi miniszterei először 2010-ben találkoztak Washingtonban, és azóta évente üléseznek. A G20-ak szociális ügyekkel kapcsolatos kezdeményezései a következők:

Éveken át tartó egyeztetésekre is sor került vezető tisztviselők között, illetve munkacsoportokban a foglalkoztatási munkacsoport égisze alatt, ahol az EU-t a Foglalkoztatási Főigazgatóság képviseli. A foglalkoztatási munkacsoport szervesen részt vesz a G20-ak, köztük az EU foglalkoztatási terveinek a megvalósításában.

Leendő EU-tagállamok (bővítés)

Az EU javítani kívánja a szociális jogok és feltételek érvényesülését az EU-csatlakozás előtt álló hét tagjelölt országban és potenciális tagjelöltnél, és e célból figyelemmel kíséri, milyen ütemben fejlődnek a szóban forgó országokban a foglalkoztatási és szociálpolitikai keretfeltételek, mennyire felelnek meg az uniós normáknak és a csatlakozási kritériumoknak, valamint támogatja ezt a folyamatot, és tárgyalásokat folytat róla az érintett országokkal.

A Bizottság szorosan együttműködik ezekkel az országokkal a gazdasági kormányzás területén, és értékeli az egyes országok éves gazdasági reformprogramját.

A Foglalkoztatási Főigazgatóság tehát tevékenyen segíti a tagjelölt országokat abban, hogy jogszabályaikat az uniós joghoz igazítsák, s ennek során különös figyelmet fordít a csatlakozási tárgyalások következő fejezeteire:

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) révén az EU finanszírozást és technikai támogatást nyújt a tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak.

A Foglalkoztatási Főigazgatóság kezelte az IPA 1 (2007–2013) pénzforrásait, melyek a humánerőforrás-fejlesztés területén voltak hivatottak segíteni Törökországnak, Montenegrónak, Észak-Macedóniának és (2013. évi csatlakozásáig) Horvátországnak. Az IPA I programjai hamarosan véget érnek. Az IPA II (2014–2020) irányítását az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága végzi.

Más szomszédos országok

Az EU együttműködik a vele határos országokkal a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén. Erre az együttműködésre az európai szomszédságpolitika és regionális kezdeményezések keretében kerül sor. Ilyen regionális kezdeményezés például:

  • az Unió a Mediterrán Térségért, amelyben az EU országai mellett 15 dél-mediterrán, afrikai és közel-keleti ország vesz részt, és a
  • keleti partnerség, mely Azerbajdzsánra, Fehéroroszországra, Grúziára, Moldovára, Örményországra és Ukrajnára terjed ki.

Az Európai Bizottság ezekkel az országokkal megállapodások, a bevált gyakorlatok cseréje és konkrét fellépések támogatása révén működik együtt. Az együttműködés célja, hogy elősegítse:

  • jobb munkakörülmények és munkaügyi kapcsolatok térnyerését,
  • a hatékony szociális párbeszédet és a munkaerőpiaci intézmények hatékony működését,
  • a foglalkoztathatóság javulását és a fiatalok foglalkoztatását,
  • a megfelelő és fenntartható szociális védelmet.

A fejlett és a feltörekvő országok

Az együttműködés módjai a következők:

E párbeszédeknek és együttműködésnek a célja az, hogy előmozdítsák a kölcsönös megértést, valamint az ismeretek, a tapasztalatok és a bevált eljárások cseréjét.

Kereskedelem és fenntartható fejlődés

Az uniós kereskedelempolitika kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a gazdasági fejlődés úgy menjen végbe, hogy a társadalmi igazságosság és az emberi jogok, valamint a magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normák ne szenvedjenek csorbát. Ennek érdekében az EU kereskedelmi megállapodásai rendelkezéseket tartalmaznak a fenntartható kereskedelemre és fejlődésre vonatkozóan is.

Kereskedelempolitikája keretében az EU biztosítani kívánja, hogy a fejlődés fenntartható módon menjen végbe. Ebben nagy szerepük van a következőknek:

Oldal megosztása