Ipar- és vállalkozáspolitika
Globalizáció
A globalizáció lehetőség
A globalizáció lehetőség. Jóllehet vannak hátulütői, ezeket azonban bőven kompenzálhatják a ténylegesen nyitott külföldi piacokból származó előnyök. A vállalatok számára nemcsak az alacsonyabb vámok jelentenek óriási pluszt, hanem az egységes szabványok, az összehangolt adminisztratív eljárások és a külföldi közbeszerzésekben rejlő új lehetőségek is. A jogi és műszaki keretfeltételek összehangolása közelebb vihet bennünket egy, az egész világra kiterjedő belső piachoz, ahol az európai egységes piac számos előnye globális szinten fog érvényesülni. Az Európai Bizottság eltökélt az iránt, hogy megvalósítsa ezt a jövőképet.
Így például a Bizottság áll annak a nemzetközi kezdeményezésnek az élén, mely a járművekre vonatkozó műszaki előírásokról szóló 1958. évi ENSZ–EGB-megállapodás megreformálására irányul. A kezdeményezésben a Bizottság által képviselt 27 EU-tagállam, valamint Japán, az Oroszországi Föderáció, Dél-Korea, Dél-Afrika és Ausztrália vesz részt.
„A globalizáció nem tekinthető az Európai Uniót sújtó válság kiváltó okának, sokkal inkább megoldásnak arra. De ahhoz, hogy ki tudjuk aknázni a benne rejlő lehetőségeket, kereskedelmi partnereinkkel összefogva közös szabványokat és harmonizált eljárásokat kell létrehoznunk, mert csak így számolhatók fel azok az akadályok, melyek miatt vállalkozásaink nem tudják eredményesen megvetni a lábukat a külföldi piacokon.”
Ezek az országok megállapodtak a járművekre vonatkozó biztonsági és környezetvédelmi előírások harmonizálásáról, amely növelni fogja a méretgazdaságosságot a gépjárműgyártásban, és lehetővé teszi, hogy az autógyártók alacsonyabb költségek mellett tudjanak megfelelni a jogszabályoknak. A Bizottság által koordinált reformjavaslatok a gépjárművek világszinten egységes típusjóváhagyását célozzák a következő mottó jegyében: „tested once, accepted everywhere in the world”. Tehát a jövőben az az autó, amelyet a szóban forgó előírások szerint gyártottak, a kezdeményezésben részt vevő bármely országban forgalmazható lesz. Az EU – hasonló indíttatásból – egyéb tárgyalásokat is folytat fontos kereskedelmi partnereivel azért, hogy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat kössön velük más nem vámjellegű akadályok lebontásáról.
Nemsokára megkezdődnek az EU kétoldalú tárgyalásainak újabb fordulói fontos partnereink, köztük az Egyesült Államok és Japán részvételével. Az EU sokat nyerhet a globalizációnak ebben az új szakaszában, de ehhez nagyon fontos, hogy a majdani megállapodások ne kizárólag a vámok csökkentéséről, illetve eltörléséről szóljanak. Minden olyan fennmaradó akadályt fel kell számolnunk, amely akadályozza az uniós vállalkozások piacra jutását a világ más országaiban.
E célkitűzés megvalósításához elengedhetetlen, hogy elmélyítsük az együttműködést az EU kereskedelmi partnereivel a szabványok, a termékszabályok és a hivatalos eljárások terén. Elsődleges prioritás, hogy partnereinkkel vállvetve közös ipari szabványokat fejlesszünk ki, kiküszöböljük az egymásnak ellentmondó szabályokat és összehangoljuk az adminisztratív követelményeket. Az uniós termelők túl gyakran ütköznek adminisztratív vagy technikai akadályba más országokban, így nem tudják megvetni a lábukat ezeken a piacokon. A szabványok és előírások néha csak kismértékben térnek el egymástól, ám már ez is jelentős kárt okozhat az egyes iparágakban, hiszen meggátolják az értékesítést a külföldi piacokon, vagy költséges átalakításokat tesznek szükségszerűvé.
Elsősorban a nagyvállalatoknak vannak rendelkezésre álló forrásaik arra, hogy termékeiket hozzáigazítsák az eltérő jogi és műszaki környezethez. A kisebb gazdasági szereplők, főképp a kis- és középvállalkozások (kkv-k) így gyakran elesnek attól a lehetőségtől, hogy termékeiket harmadik országok piacain értékesítsék. A Bizottság ezt a helyzetet kívánja orvosolni.
A nyitott piac azt is jelenti, hogy az uniós vállalkozások részt vehetnek közfinanszírozású projektekben külföldön. A nem uniós országok többségében az állami összkiadások a GDP 15–20%-át teszik ki, de ennek az összegnek csak elenyésző hányadában részesülhetnek külföldi cégek. Míg az EU-ban a közbeszerzési piac közel 85%-a nyitott (több mint 350 milliárd euró összértékben), az USA-ban a közbeszerzéseknek mindössze 32%-a áll nyitva a külföldi ajánlattevők számára (ezek összértéke kicsivel 180 milliárd euró alatt van). Japánban a külföldi vállalkozások csupán a közbeszerzések 28%-ára (összesen 27 milliárd eurót kitevő szerződésekre) pályázhatnak. Az Európai Bizottság elkötelezetten munkálkodik azért, hogy ezt a helyzetet korrigálja és új, fenntartható – valódi kölcsönösségen nyugvó – alapokra helyezze kereskedelmi kapcsolatait partnereivel.
Dodatne informacije 
