Ipar- és vállalkozáspolitika
Építőipar
Alacsony energiafelhasználású épületekkel a gazdasági növekedésért
Az európai „zöld forradalomhoz” első körben téglára és malterre van szükség. Ez első hallásra ellentmondásnak tűnik, pedig nem így van: ha nem teszünk komoly erőfeszítéseket azért, hogy felújítsuk meglévő épületeinket és energiahatékony új épületeket építsünk, az éghajlatváltozással szembeni fellépésünk kudarcra van ítélve.
A kereskedelmi, lakó- és középületek energiafogyasztása az uniós energiafogyasztás mintegy 40%-át teszi ki. Ha javítjuk az épületek energiahatékonyságát, azzal 2020-ig akár 12%-os energiamegtakarítást is el tudunk érni, hosszabb távon pedig még többet.
Az építőipar emellett kulcsszerepet játszik az európai városok élhetőbb, intelligens településekké történő átalakításában. Sajnos azonban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energiaigényű épületek továbbra sem túl elterjedtek a piacon, annak ellenére, hogy számos előnyük van.
„Az építőipar teljesítménye a gazdaság egészének alakulását is számottevően befolyásolja. Az építőipari vállalatok versenyképessége ezért nemcsak az ágazat fenntarthatóságának biztosítása, hanem a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából is fontos szerepet játszik.”
Az Európai Bizottság tevékenyen támogatja az építőipart abban, hogy elérje az energiahatékonysággal kapcsolatos nagy ívű céljait. A Bizottság már megkezdte annak a cselekvési tervnek a kidolgozását, amelyben a 2020-ig tartó időszakra szóló intézkedéseket fogja felvázolni.
Az építőipar fellendítése nyilvánvaló előnyökkel jár környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt. Az építőipari cégek az uniós GDP közel 10%-át termelik meg, és 20 millió munkavállalót foglalkoztatnak. A foglalkoztatás terén különösen a kis- és középvállalkozások jeleskednek.
A pénzügyi és gazdasági válság azonban különösen érzékenyen érintette az építőipart: 2008 és 2012 között az építőipari termelés és az infrastruktúraépítési projektek volumenében EU-szerte 16%-os visszaesés következett be.
Ez a tendencia komoly veszélyekkel jár, hiszen kihatással van az egész európai gazdaságra. A Bizottság ezért a központi kormányzati épületek felújítására elkülönített éves célösszeg megduplázását szorgalmazza annak érdekében, hogy ez a ráfordítás elérje a 3%-ot. Emellett azt javasolja, hogy a felújítási projektek az épületállomány egészének 2%-ára terjedjenek ki.
Ez komoly erőfeszítéseket fog igényelni a nemzeti hatóságok részéről, továbbá jelentős köz- és magánberuházásokat is szükségessé tesz majd. Azoknak az országoknak, amelyek költségvetési hiánya nem haladja meg a megengedett szintet, lehetőségük lesz arra, hogy a beruházások végrehajtása érdekében átmenetileg növeljék a költségvetési deficitet. Az újonnan rendelkezésre bocsátott forrásokat a tagállamoknak növekedésösztönző területekre, egyebek mellett az építőiparba kell irányítaniuk.
A Bizottság elő kívánja segíteni, hogy az európai építőipari cégek kiterjesszék tevékenységüket az EU határain túlra. Ezért arra törekszik, hogy – a kölcsönösség jegyében – megkönnyítse az uniós vállalkozások számára a közbeszerzési eljárásokban való részvételt az EU fő kereskedelmi és beruházási partnereinél.
Építőipar: egységes piac a vállalkozásokért 
