Ipar- és vállalkozáspolitika
Vállalkozókészség
Az európai vállalkozói potenciál felszabadítása a növekedés újraindítása érdekében
Ahhoz, hogy felülkerekedjen a munkanélküliségen, mely napjainkra válságos méreteket öltött, az Európai Uniónak munkahelyeket kell létrehoznia, egyben ösztönöznie kell új vállalkozások alapítását. Általános egyetértés uralkodik a tekintetben, hogy az a jó, ha mindenkinek van munkája, az azonban kevésbé nyilvánvaló az álláskeresők számára, hogy nem feltétlenül kell másoknál alkalmazásba állniuk, ehelyett ugyanis ők maguk is létrehozhatják saját munkahelyüket.
Ami a vállalkozást és a vállalkozókat illeti, forradalmian új szemléletmódra van szükség Európában. Nagyon fontos, hogy az emberek úgy tekintsenek a cégalapításra és a cégvezetésre, mint olyasvalamire, ami mindenki számára járható út.
A cégalapítás valóban reális perspektíva, csak éppen kevesen vannak ennek tudatában. A felmérések adatai szerint az európaiak 37%-a szeretne inkább vállalkozóként dolgozni, semmint alkalmazottként, szemben az Egyesült Államokban mért 51%-kal és a Kínában mért 56%-kal. Ráadásul ez az arányszám egyre csökken Európában.
"„Ha több a vállalkozó, akkor több a munkahely, továbbá javul az innováció és nő a versenyképesség. Mint minden nagyszabású terv megvalósítása, a vállalkozóvá válás is sok egyéni kockázattal és erőfeszítéssel jár. A vállalkozók korunk hősei. A vállalkozó szellem pedig a gazdaságtörténet során mindig is a gazdasági növekedés legjelentősebb mozgatórugója volt. Ha sikerül felszabadítanunk az európai vállalkozói potenciált, képesek leszünk újraindítani a növekedést Európában.”
Ennek a nyugtalanító trendnek a megfordítása érdekében a Bizottság arra ösztökéli az EU-országokat, hogy tegyék kötelezővé a vállalkozói ismeretek oktatását. Első lépésként tehát meg kell változtatni az uralkodó európai mentalitást, és el kell érni, hogy növekedjen az álláskeresők cégalapítási hajlandósága. Ez azonban mit sem ér akkor, ha a kedvezőtlen üzleti környezet hátráltatja a vállalkozások létrejöttét és sikeres működését. Márpedig nagyon sokszor ez a helyzet. A Bizottság kiemelt feladatának tekinti, hogy csökkentse a bürokráciát, kiváltképp a kis- és középvállalkozások számára. De ez sem elegendő. Fel kell számolnunk a még létező akadályokat, ezenfelül pedig támogatnunk kell azokat, akik a leginkább segítségre szorulnak.
Ezért tevékenyen segítjük az újonnan létrejött vállalkozásokat, hiszen a statisztikák szerint az új cégeknek mintegy a fele a keletkezésétől számított öt éven belül zátonyra fut. Arra ösztönözzük az EU tagállamait, hogy fordítsanak több forrást az új cégek megsegítésére ebben a kezdeti, kritikus időszakban. Például azt várjuk tőlük, hogy nyújtsanak vállalatirányítási képzést, kutatási-fejlesztési tréninget, valamint hívjanak életre hálózatépítési lehetőségeket a kezdő vállalkozók, a potenciális beszállítók és a leendő ügyfelek számára.
A megfelelő forrásszerzési lehetőségek megléte a vállalkozások élettartama alatt mindvégig alapvető fontosságú. Ennek jegyében több kezdeményezést is elindítottunk, hogy megszüntessük a pénzügyi válság miatt bekövetkezett hitelszűkét.
Az Európai Bizottság meg van győződve annak fontosságáról is, hogy a csődbe ment jóhiszemű vállalkozóknak esélyt kell kapniuk az újrakezdésre, hiszen bizonyított, hogy a vállalati kudarcok 96%-a késedelmes fizetés vagy egyéb elkerülhető probléma miatt következett be. A jövőben egyszerűsödni fognak a vállalati tulajdon átruházására vonatkozó szabályok is.
Több olyan kezdeményezés szolgálja azt a célt, hogy a vállalkozások segítséget vehessenek igénybe az e-készségek elsajátítása terén, hiszen a tapasztalatok szerint az információs és kommunikációs technológiákat felkaroló kkv-k kétszer-háromszor gyorsabban bővülnek, mint az ikt-technológiákat mellőző vállalkozások. Mindenkinek érdekében áll, hogy a munkavállalók minél szélesebb körben elsajátítsák az ikt-készségeket: 2015-re 10-ből 9 állás betöltéséhez elengedhetetlenek lesznek a digitális ismeretek.
További információk 
