Ipar- és vállalkozáspolitika
újraiparosítását
Európa az új ipari forradalom élén
Minél erősebb az ipar, annál több munkahelyet hoz létre. A jelenlegi nehéz időszakban, amikor Európában rekordméreteket ölt a munkanélküliség, megkerülhetetlen kötelességünk, hogy az ipart ismét a szakpolitikáink homlokterébe állítsuk. Az Európai Bizottság az Európai Unió fokozatos újraiparosítását szorgalmazza; célul tűzte ki, hogy az iparnak az uniós GDP-ben kitett aránya a jelenlegiről (ami kevesebb, mint 16%) 2020-ra 20%-ra nőjön.
Új ipari forradalom van kialakulóban, amely merőben meg fogja változtatni a munkafolyamatokat a gyártó- és a szerelőüzemekben. A személyre szabott ipari termékek korszaka előtt állunk, hiszen a fogyasztók egyre inkább sajátos, egyedi tervezésű árucikkekre tartanak igényt. Az európai iparnak – ahhoz, hogy ennek az átalakulásnak a nyertese legyen – meg kell újulnia, védelmeznie kell csúcstechnológiáit, és a lehető legjobban igazodnia kell a fogyasztói igényekhez. A vállalkozások ráébrednek, hogy egyre kevésbé hatékonyabb, és már-már idejétmúlt a távoli országokba kihelyezett, alacsony költségű (és alacsony technológiaigényű) termelés.
„Az ipar Európa szíve, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy sikeresen felülkerekedjünk a társadalmaink előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásokon. Európának szüksége van az iparra, és az iparnak szüksége van Európára. Nem hagyhatjuk tovább, hogy iparunk elhagyja Európát. Adataink egyértelműen igazolják: az európai ipar képes növekedni és munkahelyeket teremteni. Ezért döntöttünk egy új, Európa újraiparosítását célzó, gondosan kidolgozott stratégia elfogadása mellett.”
Ezért minden esélyünk megvan arra, hogy az első ipari forradalomhoz hasonlóan Európa az elkövetkező időszakban is a technológiai újítások éllovasa legyen. Annak ellenére, hogy sok iparág szerkezetváltásra kényszerült az utóbbi időben, az ipar újraéledésének vagyunk tanúi kontinensünkön, és a Bizottság eltökélt szándéka, hogy ezt a folyamatot minden tőle telhető módon elősegítse. Új stratégiát alakítottunk ki, melynek mentén meg fogjuk könnyíteni a vállalkozások forrásszerzési lehetőségét, valamint előtérbe helyezzük az innovációt és az oktatást. Kiemelt feladatunknak tekintjük azt is, hogy lebontsuk mindazokat az akadályokat, amelyek továbbra is gátolják a belső piac működését, és megnehezítik ipari szereplőink, főként a kisvállalkozások számára, hogy tevékenységüket kiterjesszék az EU határain túlra.
Támogatni fogjuk az újszerű elgondolásokat, és törekedni fogunk arra, hogy azok minél gyorsabban hasznosuljanak a piacon. Az innováció elsődleges színtere az ipar: a kutatási és fejlesztési célú uniós magánberuházások 80%-a az iparhoz kapcsolódik. Az iparnak pedig lételeme az innováció, nélküle nem maradhat versenyképes. Az EU stratégiája ezért új finanszírozási forrásokat irányoz elő az innovációs ágazatok, pl. a biotermékgyártás és az intelligens hálózatok fokozott megsegítésére, hiszen ezeknek az iparágaknak – a bennük rejlő innovációs lehetőségek és a velük kapcsolatban álló szektorokra gyakorolt kedvező hatások révén – úttörő szerepük van az európai ipar fellendítésében.
Az új stratégia részeként elő kívánjuk segíteni azt is, hogy a tudományos kutatás terén elért eredmények nagyobb mértékben hasznosuljanak az üzleti életben. Maradéktalanul ki kell aknáznunk a kutatóink és egyetemi hallgatóink legbriliánsabb ötleteit. Számos ágazatban Európa világvezető a benyújtott szabadalmak tekintetében, de ezt a helyzeti előnyt nem tudja kellően kamatoztatni a gazdasági életben. Intő példa erre a napelemes rendszerek tervezése, illetve gyártása. Európai kutatók nyújtják be az összes napelem-technológiai szabadalom egyharmadát, de a gyártás/kivitelezés terén Európa részesedése csak 13%. Meg kell szüntetnünk az efféle egyensúlytalanságokat.
Az európai ipar talpra állítása jótékony hatással lesz a környezetre is, hiszen a jelenleginél több gyártó- és szerelősorra vonatkoznak majd az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó, szigorú uniós szabályok. Az ipari tevékenységek más országokba történő kihelyezése gyakran lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy kibújjanak a környezetvédelmi előírások hatálya alól. E cégek rövidtávon ugyan csökkenteni tudják költségeiket, ám hosszú távon bolygónk és társadalmaink a kárvallottjai ennek a hozzáállásnak. Az Európai Unió elítéli ezt az etikátlan magatartást, és szorgalmazza az energiahatékony és tiszta ipari eljárások széleskörű alkalmazását itt, Európában.
További információk 