Ipar- és vállalkozáspolitika
Nyersanyagok
A nyersanyagok vonzásában
Az ipar alapját a nyersanyagok képezik. Egyetlen gyártó vállalat sem maradhat versenyképes, ha nem jut hozzá méltányos feltételekkel az általa előállított végtermékeket alkotó alapanyagokhoz. Annak idején Európa állt az ipari forradalom élén, és az azóta eltelt kétszáz évben megőrizte ipari vezető szerepét. Ahhoz azonban, hogy ne veszítsen ipari versenyképességéből, fontos, hogy megfelelő mennyiségű és választékú nyersanyagot tudjon beszerezni más országokból.
A mobiltelefonok, hordozható számítógépek és hibrid autók nikkelből készült akkumulátorainak előállításához például lantánra van szükség, amely annak a 17 ritkafémnek az egyike, amelyből Európában nagyon kevés van. Az orvostechnikai eszközök és optikai berendezések alapanyaga pedig a tantál, melyet csakis Brazíliában és Ausztráliában bányásznak. Jelenleg 14 olyan – az uniós ipar szempontjából elengedhetetlen – anyagot tartunk számon, amely Európában egyáltalán nem fordul elő, és amelyet a külföldi piacokról is nehéz beszerezni.
„Bár a világon semelyik ország nem rendelkezik az általa igényelt összes nyersanyaggal, Európa különösen sebezhető, mert számos fontos nyersanyag tekintetében behozatalra szorul. Ezért az európai nyersanyag-politikai stratégiának kulcseleme az, hogy szövetségeket hozzunk létre és együttműködjünk más országokkal. Ennek sikeréhez alapvetően fontos, hogy a Bizottság és a tagállamok – egyazon célkitűzések mentén – összehangoltan cselekedjenek.”
Sőt, ezeknek a nyersanyagoknak a listája tovább bővülhet, hiszen egyre több ország léptet életbe piactorzító protekcionista intézkedéseket – például exportadót vagy importvámot vet ki, szabályozza az árakat, illetve korlátozza a befektetéseket. 2012-ben például az EU panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezetnél amiatt, hogy Kína korlátozza a ritkafémek exportját. Miközben a nyersanyagok iránti globális kereslet, és ennek folytán azok világpiaci ára egyre emelkedik.
Ennek a helyzetnek a fényében olyan – globális partnereinkkel gondosan összehangolt – „nyersanyag-diplomáciára” van szükség, amely a kereskedelmi és fejlesztési tárgyalások fő sodrába illeszti a nyersanyagokhoz való hozzáférés kérdéskörét. Tekintettel arra, hogy mi is fokozatosan megnyitjuk az európai piacot (a világ legnagyobb piacát) külföldi versenytársaink előtt, következetesen ki kell állnunk azért, hogy mi is méltányos feltételekkel hozzáférhessünk a harmadik országokban rendelkezésre álló erőforrásokhoz.
Számos partnerünkkel – többek között Argentínával, az Egyesült Államokkal, Grönlanddal, Japánnal, Kínával, Mexikóval és Oroszországgal – jelenleg folynak tárgyalások a nyersanyagpiacokhoz való hozzáférés témájában. Fontos, hogy ezekre a megbeszélésekre építve végleges megállapodásokat hozzunk tető alá.
A Grönlanddal folytatott együttműködés
Különös fontosnak tartjuk, hogy elmélyítsük az együttműködést Grönlanddal. Ez a mindkét fél javát szolgáló együttműködés irányulhatna közös infrastruktúrák használatára, illetve közös beruházásra vagy kapacitásépítésre a nyersanyagok feltárása és kinyerése terén. 2012 júniusában, a grönlandi Nuukban együttműködési szándéknyilatkozatot írtam alá erről az Európai Bizottság nevében. A dokumentumot Andris Piebalgs-szal, a fejlesztésért felelős európai biztossal és Kuupik Kleisttel, Grönland miniszterelnökével együtt írtam alá. Jelenleg a Grönlandon feltárást végző vállalatok kb. 58%-a kanadai vagy ausztrál illetőségűek. Az uniós vállalatok működési részesedése Grönlandon csupán 15% (azon belül is dán, német, cseh és egyesült királysági vállalatok vannak jelen a szigeten). Jóllehet a Grönland által kiadott négy kitermelési engedélyből három európai vállalatok birtokában van, a jelenleg folyó feltárási tevékenységekben európai cégek csak kis arányban vesznek részt, és csak kevés feltárási engedéllyel rendelkeznek (főképp dán, német és egyesült királysági cégek).
Nyersanyagok elérhetősége:preferenciális kapcsolatok kialakítása Afrikával
Az Európai Bizottság és az Afrikai Unió Bizottságának negyedik, 2010. június 8-i, addisz-abebai találkozóján tárgyalópartnereimmel megvitattam a két kontinens kapcsolatának fontos elemeit: például azt, hogy milyen fenntartható intézkedésekkel lehetne javítani a nyersanyagokhoz való hozzáférést, illetve hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a regionális integráció és infrastruktúra előmozdítására, főképp az űripari alkalmazások tekintetében.
A nyersanyagokhoz való hozzájutást illetően az Afrikai Unió Bizottsága és az Európai Bizottság megállapodott abban, hogy együttműködnek a kormányzás, az infrastruktúra, a geológiai tudás és készségek témájában.
2012 januárjában, Brüsszelben magas szintű konferenciát rendeztek „EU-Africa Partnership on Raw Materials - Translating Mineral Resource Wealth into Real Development for Africa” (A nyersanyagokkal foglalkozó EU–Afrika-partnerség – Hogyan érhető el valódi fejlődés Afrikában az ásványkincsek bőségéből) címmel.
Nyersanyag-politikai kezdeményezésében a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy – az afrikai országokkal összefogva – a jövőben is folytatja annak vizsgálatát, hogy van-e lehetőség a két kontinensen folyó geológiai mérések terén elmélyítendő együttműködés támogatására, és az ilyen jellegű együttműködés előmozdítására a többoldalú fórumokon, például az UNESCO földtudományi programja keretében.
2013 folyamán a tervek szerint felmérő tanulmány indul olyan közös projektek létrehozása céljából, amelyek növelik az afrikai nyersanyagkészletekre vonatkozó ismereteket, hálózatot hoznak létre az afrikai méréseket végzők képzésére, valamint gondoskodnak az adatok megosztásáról és digitalizálásáról.
Az európai geológiai méréseknek kulcsszerepük van ebben a folyamatban.
Európa saját nyersanyagtermelésének növelése
Szintén fontos, hogy javítsuk az európai bányászati projektek fenntarthatóságát. Javítanunk kell a nyersanyagokra vonatkozó európai uniós szabályozási keretet, hogy biztosítani tudjuk az EU országaiban kinyert nyersanyagok folyamatos és versenyképes kínálatát. Emellett – tekintettel arra, hogy erőforrásaink korlátozottak – a lehető legjobban ki kell aknáznunk a technológiában rejlő lehetőségeket, egyúttal meg kell őriznünk a bányaiparunk fenntartható működését.
Becslések szerint az 500–1000 méteres mélységben található, kiaknázatlan európai ásványi erőforrások értéke mintegy 100 milliárd EUR-ra tehető. A Bizottság ebből a megfontolásból hozta létre a nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerséget, melytől az európai termelés növekedését várja. A partnerség – az egyes tagállamok, illetve azok tőke- és humánerőforrásainak, vállalkozásainak és kutatóinak összefogásával – közös innovációs tevékenységet végez a nyersanyagok feltárása, kinyerése és feldolgozása céljából. Az új technológiáknak köszönhetően lehetővé válik majd a mélyebben fekvő, vagy távoli helyeken található, nehezen hozzáférhető ásványkincsek kitermelése is. Fokozott erőfeszítésre van szükség a kulcsfontosságú nyersanyag kiváltására alkalmas anyagok fejlesztése, valamint az uniós polgárok által évente fejenként előállított 17 kg elektromos és elektronikus hulladék újrahasznosítása terén is.