Ipar- és vállalkozáspolitika
Klaszterek
Klaszterek
Az európai munkavállalók közel 40%-át klaszterbe tömörült vállalatok foglalkoztatják. Azoknak a cégeknek a csoportjait nevezzük klaszternek, amelyek konkrét termelési folyamatokra szakosodtak, egymáshoz földrajzilag közel találhatók, konkrét beszállítói körre és erőforrásokra támaszkodnak, és tevékenységük speciális szaktudáson, szolgáltatásokon és készségeken alapul. Az Európai Klasztermegfigyelő Központ adatai szerint mintegy kétezer, statisztikai szempontból jelentős klaszter működik Európában. Ezek számottevően hozzájárulnak az innovációhoz, a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez kontinensünkön.
Mindezek alapján aligha fér kétség ahhoz, hogy a klaszterek az európai ipar szerves részét képezik, és innovatív gyártótevékenységük meghatározó szerepet játszik Európa gazdaságának alakulásában. Példaként említhető a lotaringiai és a saar-vidéki acélművek munkája, a sheffieldi késgyártás, az észak-olaszországi selyemkészítés (melynek helyét mára úttörő technológián alapuló textilfestés vette át) és az alpesi fémkohászat.
„A klaszterek kulcsszerepet játszanak a regionális fejlesztésben. Elősegítik a helyi adottságok és versenyelőnyök kiaknázását, valamint az erőforrások és a stratégiák optimalizálását. Az európai ipar pilléreként szolgálnak, és fontos, hogy a jövőben is megőrizzék ezt az évszázadokra visszanyúló szerepüket. Ennek érdekében ambiciózusnak kell lennünk, és meg kell sokszoroznunk világszínvonalú klasztereinket a határokon átívelő együttműködés és a kiválóság előmozdításával.”
Ezek az agglomerációk nagyrészt spontán módon, a piaci ösztönzők hatására jönnek létre. Sok klaszter a sajátos helyi adottságokból adódó versenyelőnyök eredményeképpen alakul ki, pl. annak köszönhetően, hogy az adott régió rendelkezik a klaszter tevékenységéhez szükséges erőforrással. Megfigyelhető, hogy miután létrejött a klaszter, hamarosan kiépül a beszállítói lánc is, melynek tagjai az adott ipari tevékenységre szabott szolgáltatásokat nyújtanak. Így például Stuttgartban és környékén csúcstechnológiás vállalkozások sora jött létre, amelyek autóalkatrészeket készítenek a Daimler és a Porsche gépjárműgyártók részére.
Léteznek azonban olyan klaszterek is, amelyek nem spontánul jöttek létre. Az utóbbi években számos jól kigondolt vállalkozásösztönző intézkedés és üzleti kezdeményezés, illetve több kiváló egyetem és kutatóintézet meghatározó szerepet játszott életképes klaszterek kialakulásában. Az Európai Bizottság elkötelezetten munkálkodik a már létező klaszterek megerősítéséért, és ösztönözni kívánja új klaszterek létrejöttét újabb és újabb gazdasági területeken.
Az egyik legfontosabb cél az, hogy kiterjesszük az európai klaszterek hatókörét és előmozdítsuk a határokon átívelő együttműködést. A klaszterek kialakulását és fejlődését olyan üzleti környezet segíti a legjobban, amelyet vállalkozó szellem jellemez, és ahol a helyi vállalkozások szinergiát alkotnak egymással. Manapság, a kiélezett verseny és a globalizáció korában azonban a globális értékteremtő láncokban való részvétel és a folyamatos innováció is elsődleges fontosságú.
Az alkalmazkodóképesség jó példája Sassuolo, egy közép-olaszországbeli kisváros, amely évszázadok óta a kerámiagyártás egyik központja volt. A város kerámiagyártó cégeinek klasztere a környéken található jó minőségű agyagnak köszönhetően jött létre. Idővel az agyagkészletek kimerültek, de az innovációnak, valamint az évszázadok során felhalmozott ismeretek és készségek folyamatos fejlesztésének eredményeképpen Sassuolo és Faenza (ez utóbbi település a majolika, a „fajansz” névadója) a szaktudás fellegváraként ma is fontos hivatkozási pont az iparág számára.
Dodatne informacije 