Ipar- és vállalkozáspolitika
Védelem és biztonság
Úton a versenyképesebb és hatékonyabb európai védelmi és biztonsági ágazat felé
Sok éven át Európa biztonsága – némi túlzással élve – az Egyesült Államok „kezében” volt. Ez a helyzet azonban gyorsan változik, hiszen felismertük, hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalnia saját védelmének biztosításában. Mivel a rendelkezésre álló költségvetési források szűkösek, az egyetlen módja az előrelépésnek ezen a területen az, ha az EU-tagországok szorosabban együttműködnek egymással.
Bőven van mit javítanunk ezen a téren. Európában jelenleg a katonai projektekhez kapcsolódó, tagállamok közötti együttműködésen alapuló közbeszerzések a védelmi célú közbeszerzések mindössze 25%-át teszik ki. A maradék 75% nemzeti szinten valósul meg, ami gyakran felesleges átfedéseket és egymással összeférhetetlen rendszereket eredményez. Ez a széttagoltság gátolja a méretgazdaságosságot, visszafogja az innovációt és végső soron az erőforrások eltékozlásához vezet.
Az EU például továbbra is 11 különböző szállítótól szerzi be fregattjait, míg az USA egyetlen szállítóval dolgozik. EU-szerte 17 különböző üzemben gyártanak harckocsikat, szemben az USA-val, ahol két tankgyártó üzem működik. Még a repüléstechnikai ágazatban is, amely a többi szektorhoz képest a legkoncentráltabb, az erőforrások szétforgácsolódásának vagyunk tanúi, mivel három eltérő típusú vadászgépet gyártanak Európában. Az erőfeszítések felesleges megkettőzése mellett Európa elmaradásban van több fontos kulcsfontosságú technológia, pl. a drónok, vagyis a pilóta nélküli légi járművek tervezése és gyártása terén.
„Ha hiteles közös biztonság- és védelempolitikát szeretnénk, akkor védelmi képességeinket a jövőben is fenn kell tartanunk. Ehhez viszont meg kell őrizni az ipari bázist, ami összehangolt európai fellépés nélkül aligha sikerülhet. Az is egyértelmű, hogy alapvető európai szintű megállapodás nélkül az ipari és piaci kérdések kezelésének hatása korlátozott lesz. Életbe vágó, hogy az európai védelmi ipar továbbra is világszerte vezető gyártó és innovációs központ maradjon, amely magas képzettséget igénylő munkahelyeket teremt, és növekedést generál."
A megoldás kulcsa az európai cégek együttműködésében és egyesítésében rejlik. Mindkét területen előrehaladás figyelhető meg, melynek üteme azonban túlságosan is lassú. A folyamat felgyorsítása érdekében a Bizottság 2013 júliusában cselekvési tervet tett közzé, melyben egyszerű, ám hathatós intézkedéseket javasol a nemzeti piacok fokozott megnyitására és az uniós védelmi vállalatok globális versenyképességének javítására.
Az ágazati szereplők konszolidációja mellett szükség van a szabványosítás fokozására és közös tanúsítási rendszerek létrehozására is. A földi indítású lövedékekre vonatkozó közös tanúsítási rendszer hiánya becslések szerint évente 1,5 milliárd euróba kerül Európának (abból a 7,5 milliárd euróból, amelyet az EU tagállamai évente lőszerre költenek). De már megkezdtük a munkálatokat annak érdekében, hogy kialakítsuk a tanúsítás közös kereteit. Emellett fontosnak tartjuk közös uniós szabványok bevezetését, és terveink között szerepel, hogy „hibrid szabványokat” dolgozzunk ki a kettős felhasználású, vagyis a katonai és polgári célra egyaránt alkalmazható termékekre vonatkozóan.
Noha a tagállamok katonai költségvetése jelentősen csökkent az utóbbi időben, Európa védelmi kiadásai még mindig a legmagasabbak között vannak a világon. 2011-ben az EU országai továbbra is többet fordítottak védelemre, mint Kína, Oroszország és Japán együttvéve. Az uniós tagállamok védelmi költségvetése éves szinten 194 milliárd euró, így az EU-nak megvan az a képessége, hogy az értékeivel összhangban stratégiai szereplőként lépjen fel a nemzetközi színtéren. Ennek érdekében azonban létfontosságú, hogy a rendelkezésre álló forrásokat jobban fektessük be. A személyzeti kiadások lefaragása mellett (melyek ugyan fokozatosan csökkennek, ám továbbra is az összes kiadás legnagyobb hányadát teszik ki) növelni kell a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházásokat, melyek 2005 és 2010 között sajnálatos módon 14%-kal estek.
Ezt a tendenciát meg kell fordítanunk, hiszen a K+F tevékenység elengedhetetlen a jövőbeli képességek fejlesztése szempontjából, és jelentős közvetett hatást fejt ki más ágazatokban is, például az elektronikában, a polgári és űrrepülésben, emellett pedig előmozdítja a növekedést, és több ezer magasan képzett munkavállalónak nyújt megélhetést. Az USA, amely a világ vezető innovációs hatalma, hétszer annyit költ védelmi vonatkozású kutatásra és fejlesztésre, mint az EU összes tagállama együttvéve. Fontosnak tartjuk tehát, hogy az uniós országok növeljék erőfeszítéseiket ezen a téren. Feltett szándékunk, hogy támogassuk őket ebben, ezért európai uniós forrásokat fogunk biztosítani számukra a kettős felhasználású technológiák fejlesztéséhez.
További információk 