A jó minőségű oktatás a foglalkoztatás és a tartalmas élet kulcsa. Emellett segít elkerülni a szegénységet és a társadalmi kirekesztődést. Mindenkinek joga van a szükségleteit figyelembe vevő oktatáshoz és a készségei kibontakoztatását lehetővé tévő munkaerő-piaci lehetőségekhez való hozzáféréshez. A Bizottság fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáról szóló tízéves stratégiája arra törekszik, hogy befogadóbbá és eredményesebbé tegye az oktatást – minden szinten, a kora gyermekkortól az egyetemig –, valamint hozzáférhetőbbé és befogadóbbá tegye a foglalkoztatást.

E tájékoztató könnyen olvasható változatát itt találja.

Több jobb minőségű munkahely teremtése befogadó munkahelyeken

Az uniós jog védi a fogyatékossággal élő személyeket a munkahelyi diszkriminációval szemben. Ennek ellenére gyakran szembesülnek nehézségekkel a munkába állás és a munkában maradás terén. Ennek számos oka lehet, például, hogy nincsenek akadálymentesítve a munkahelyi létesítmények, az eredmény mindenesetre az, hogy a fogyatékossággal élő személyek 50,8% foglalkoztatott csupán, szemben a fogyatékossággal nem rendelkezők 75%-ával. A fogyatékossággal élő személyeknek ugyanúgy joguk van ahhoz, hogy keresőtevékenységet folytassanak, mint bárki másnak. A munka hozzásegítheti őket a nagyobb önállósághoz és a tartalmasabb élethez.

A foglalkoztatás a stratégia egyik kiemelt prioritása.

A Bizottság a közelmúltban tett javaslatot egy intézkedéscsomagra, amely segítséget nyújt az uniós országoknak a munkaerő-piaci sztereotípiák leküzdéséhez, pozitív megkülönböztetés alkalmazásához és a fogyatékossággal élő munkavállalók szükségleteihez igazodó munkahelyek létesítéséhez. A csomag tartalmazza például azon pozitív megkülönböztető intézkedések listáját, amelyek megkönnyítik a fogyatékossággal élő személyek alkalmazását.

Emellett az Európai Bizottság:

• gondoskodik arról, hogy az uniós jogot megfelelően alkalmazzák a fogyatékossággal élő munkavállalók védelmében;
• az ifjúsági garancia és más kezdeményezések révén elősegíti a 30 év alatti fogyatékossággal élő fiatalok munkához jutását;
• segíti a szociális gazdaság megerősödését.

Ezenfelül az Európai Bizottság konkrét intézkedések meghozatalára kérte az uniós országokat, például arra, hogy 2024-ig tűzzenek ki célértékeket:

• a foglalkoztatott fogyatékossággal élő személyek számának növelésére;
• a fogyatékossággal élők és a fogyatékossággal nem rendelkezők foglalkoztatási arányában mutatkozó különbségek csökkentésére.

Az oktatás terén tapasztalható különbségek mérséklése

A fogyatékossággal élő fiatalok több mint 20%-a korai iskolaelhagyó, míg ez az arány a fogyatékossággal nem rendelkező fiatalok körében 10% alatt marad. Emellett kevesebb fogyatékossággal élő személy szerez egyetemi diplomát. Számos fiatal jár speciális iskolába, ahonnan gyakran nehéz belépni a foglalkoztatás világába.

A befogadó oktatást kiemelten kezelő EU a stratégia keretében együttműködést fog folytatni az uniós országokkal, egyebek mellett az alábbi célok elérése érdekében:

• egy uniós jogszabály elfogadása, amely egyenlő bánásmódot biztosít az oktatás terén;
• a tanárképzés javítása, hogy orvosolható legyen a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása terén tapasztalható tanárhiány, illetve hogy minden oktatásban dolgozó tisztában legyen azzal, hogyan tudja támogatni a sajátos nevelési igényű gyermekeket;
• a hagyományos iskolák befogadóbbá tétele azáltal, hogy plusz segítséget biztosítanak a fogyatékossággal élő gyermekek, azon belül a neurodivergens diákok számára.

Mindannyiunknak jogunk van a megkülönböztetésmentes, minőségi, egész életen át tartó oktatáshoz és munkára vagy szakmára való felkészítéshez.