Mit sikerült eddig elérni?

• A Bizottság az uniós országokkal karöltve lefektette egy korszerű, digitalizált rendszer alapjait a szociális biztonsággal kapcsolatos ügyek határon átívelő koordinálásához. Ez a rendszer megkönnyíti a hatóságok közötti információcserét, és elősegíti, hogy a közintézmények jobban tudjanak közszolgáltatásokat nyújtani a polgárok számára. 
• Az EESSI-rendszernek köszönhetően javult a szociális biztonsági intézmények közötti információcsere és együttműködés.
• A folyamatban van már az arra irányuló munka is, hogy a sajátjuktól eltérő uniós országban munkavállalóként vagy vállalkozóként dolgozó emberek és a különböző uniós országokban működő közintézmények könnyebben tudjanak kommunikálni egymással:
  • az egységes digitális kapuról szóló rendelet értelmében 2023 decemberéig lehetővé kell tenni a polgárok és a vállalkozások számára, hogy igénybe vegyenek három, teljes mértékben online lefolytatható szociális biztonsági koordinációs eljárást, melyek eredménye elektronikus úton jut el az ügyfélhez;
  • útnak indult az ESSPASS kísérleti projekt, melynek az a célja, hogy digitális megoldást keressen a társadalombiztosítási jogosultságokat igazoló okmányok kibocsátására és határokon átívelő ellenőrzésére.

Miért javasol a Bizottság intézkedéseket ezen a területen?

Az uniós szabályok már most is védik az Európai Unión belül más országokba költöző polgárok társadalombiztosítási jogait, és biztosítják, hogy a polgárok hozzáférjenek az őket megillető ellátásokhoz. A digitalizáció elősegítheti ezeknek a szabályoknak a hatékonyabb alkalmazását. Ez a kezdeményezés előkészíti a terepet ahhoz, hogy a jövőben adott esetben további olyan intézkedéseket lehessen hozni, melyek a digitalizáció révén még jobban megkönnyítik majd a mobilis (vagyis más uniós országokba utazó vagy a sajátjától eltérő uniós országban élő) polgárok életét, és csökkentik a határokon átívelő társadalombiztosítási ügyeket intéző vállalkozásokra és nemzeti hatóságokra nehezedő terheket. Mindez Európa digitális átállásához is hozzá fog járulni.

Hogyan segíti majd a további digitalizáció a szociális biztonsági rendszerek koordinációját?

A digitalizáció javítani fogja a szociális biztonsági rendszerek közötti koordinációt, és elősegíti azoknak a problémáknak a megoldását, amelyekkel a polgárok, a vállalkozások és a közintézmények szembesülnek ezen téren. Íme néhány példa ezekre a problémákra:

• A sajátjuktól eltérő uniós országokban élő, ott munkavállalóként vagy vállalkozóként dolgozó emberek gyakran nehézségekbe ütköznek, amikor hivatalos ügyeiket intézik a társadalombiztosítási intézményeknél és más állami szerveknél. A társadalombiztosítási jogosultságok igazolására és ellenőrzésére szolgáló eljárások időigényesek lehetnek, és sok esetben papíralapú dokumentumok (ún. „hordozható dokumentumok”, pl. az európai egészségbiztosítási kártya) benyújtásán vagy bemutatásán alapulnak. A cégekre adminisztratív költségek és időigényes teendők hárulhatnak az ügyintézés folyamán, különösen amikor munkavállalóikat ideiglenesen külföldre küldik dolgozni.
• A társadalombiztosítási intézmények gyakran nehézségekbe ütköznek, amikor információkat kell beszerezniük vagy megosztaniuk, ugyanis a nemzeti rendszerek nem eléggé interoperábilisak. Ezenkívül költségek merülnek fel például a jogosultságok ellenőrzésekor, valamint a dokumentumok kiállításakor vagy pótlásakor, de a hordozható dokumentumokkal kapcsolatos csalásoknak és hibáknak, illetve az európai egészségbiztosítási kártya nem megfelelő használatának is vannak anyagi vonzatai.

Melyek a Bizottság által javasolt főbb intézkedések?

Tervei kidolgozásakor a Bizottságot az a cél vezérelte, hogy:

1. előmozdítsa a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának polgárközpontú digitalizációját, és így gondoskodjon arról, hogy:

• az uniós országok egyikéből egy másikba utazó vagy költöző, illetve a sajátjuktól eltérő uniós országban munkavállalóként vagy vállalkozóként dolgozó polgárok digitális eljárások révén zökkenőmentesen intézhessék ügyeiket;
• könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát, hatékony, digitális és interoperábilis határokon átívelő közszolgáltatások álljanak az ügyfelek rendelkezésére;

2. javuljon az intézmények közötti együttműködés és az információcsere a szociális biztonság területén.

A tervek értelmében többek között a következő intézkedéseket kell végrehajtani:

• az EESSI-rendszer megvalósítását legkésőbb 2024 végéig be kell fejezni, a már létrehozott részek működését pedig folyamatosan fejleszteni kell;
• az uniós országoknak egyre nagyobb mértékben részt kell venniük az ESSPASS-tevékenységekben, a Bizottságnak pedig – az eredmények alapján – értékelést kell készítenie a rendszer esetleges nagy léptékű alkalmazásáról;
• az egységes digitális kapuról szóló rendelet értelmében digitalizálásra váró eljárásokon kívül más eljárásokat is digitalizálni kell 2025-ig, például a munkanélküli-ellátások, a munkahelyi balesetek, a foglalkozási megbetegedések, illetve az egészségügy területén;
• javítani kell az adatcserét és az interoperabilitást a határokon átívelő ügyintézésben;
• tartós beruházással elő kell segíteni a folyamatok automatizálását a szociális biztonsági koordinációval kapcsolatos ügyekben;
• mérlegelni kell az egyszerűsítési lehetőségeket annak érdekében, hogy a sajátjuktól eltérő uniós országban élő és dolgozó emberek zökkenőmentesen, digitális eljárások révén intézhessék ügyeiket;
• évente magas szintű találkozókat kell tartani a tagállamokkal az előrehaladás nyomon követése és támogatása érdekében.

Milyen előnyökkel jár majd a további digitalizáció ezen a területen az emberek, a vállalkozások és a közintézmények számára?

Az Európai Unió valamelyik országából másikba utazó, illetve költöző polgárok:

• zökkenőmentesebben és gördülékenyebben vehetnek igénybe közszolgáltatásokat, egyebek mellett gyorsabban beszerezhetik azokat a dokumentumokat, amelyekkel igazolni tudják társadalombiztosítási jogosultságukat külföldön;
• elektronikus személyiadat-tárcákban tárolható digitális dokumentumokkal könnyebben el tudják ismertetni jogosultságaikat, és érintett személyként teljes körűen rendelkezhetnek személyes adataikkal;
• könnyebben gyakorolhatják társadalombiztosítási jogaikat más uniós országokban – például könnyebben vehetnek igénybe nem tervezett egészségügyi ellátást külföldön;
• számíthatnak arra, hogy társadalombiztosítási ellátások iránti kérelmeiket a hatóságok gyorsabban és biztonságosabban dolgozzák fel.

A társadalombiztosítási intézmények és egyéb hatóságok:

• hatékonyabban végezhetik munkájukat és jobb minőségű társadalombiztosítási szolgáltatásokat nyújthatnak, a határokon átívelő ügyekben is;
• a társadalombiztosítási jogosultságokat megbízható digitális eszközökkel ellenőrizhetik, ami csökkenti a költségeket, illetve a csalás és a hibák kockázatát;
• jobban együtt tudnak működni egymással, könnyebben hozzáférhetnek a szigorú adatvédelmi és biztonsági szabályok hatálya alá tartozó társadalombiztosítási adatokhoz, illetve könnyebben megoszthatják azokat, a határokon átívelő ügyekben is.

A külföldön szolgáltatást nyújtó cégek:

• egyszerűbben léphetnek kapcsolatba és kommunikálhatnak a társadalombiztosítási intézményekkel, és egyszerűbb adminisztratív eljárásokat vehetnek igénybe – többek között online igényelhetnek és bocsáthatnak ki dokumentumokat, például abban az esetben, ha egy másik uniós országba akarják küldeni dolgozni munkavállalóikat.

Milyen jogok illetik meg jelenleg az európai egészségbiztosítási kártya birtokosát? Változtat-e ezen valamit az új kezdeményezés?

A közleményben javasolt intézkedések nem változtatnak a szociális biztonsági koordinációra vonatkozó uniós szabályokon. Az európai egészségbiztosítási kártya birtokosai továbbra is jogosultak lesznek orvosilag indokolt egyészségügyi ellátásra a 27 uniós ország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc, illetve az Egyesült Királyság állami egészségügyi rendszerében, melyet ugyanolyan feltételekkel és ugyanakkora költségek megfizetése esetén vehetnek igénybe, mint az adott országban biztosításssal rendelkező személyek.

Melyek az ESSPASS-rendszer megvalósításának következő lépései? Kötelezőek lesznek-e ezek a tagállamokra nézve?

Jelenleg két, uniós országok intézményeiből álló konzorcium foglalkozik kísérleti jelleggel az „A1” igazolás, illetve az európai egészségbiztosítási kártya kiállításával és ellenőrzésével. A Bizottság pénzügyi támogatásával lebonyolított kísérleti projektek a tervek szerint 2025-ben érnek véget, és a Bizottság ezeknek az eredményétől függően fog dönteni a következő lépésekről, köztük arról, hogy kiterjeszthető-e az ESSPASS-rendszer az összes uniós országra, és ha igen, szükség van-e ehhez új jogszabályi keretrendszerre.

További információk az európai társadalombiztosítási kártyáról (ESSPASS)

Hol tart a munka a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjét biztosító rendszer, az EESSI tekintetében? Hány uniós ország csatlakozott a rendszerhez, és melyek azok? Hogyan tervezi a Bizottság rávenni a többieket a csatlakozásra?

Az EESSI-rendszer a többéves megvalósítási folyamat eredményeként ma már mind a 32 részt vevő országban (az EU 27 tagállamában, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban) működőképes, 13 országban (Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Lettországban, Magyarországon, Máltán, Portugáliában, Svédországban, valamint az Egyesült Királyságban, Izlandon és Norvégiában) pedig az adatcserére a társadalombiztosítás valamennyi területén és ágazatában lehetőség van. 18 ország több mint 90%-ban bevezette a rendszert. Az EESSI-rendszernek köszönhetően a társadalombiztosítási intézmények 2019 óta gyorsabban és biztonságosabban jártak el több mint 16 millió olyan társadalombiztosítási ügyben, amelyek utazás, tanulás, munkavállalás, illetve nyugdíjba vonulás céljából ideiglenesen vagy tartósan más uniós országban tartózkodó uniós polgárokat érintettek.

A Bizottság továbbra is segíteni fogja a tagállamokat a megvalósításban, és negyedévente ellenőrzi a nemzeti szinten tett erőfeszítéseket, majd jelentést tesz közzé az eredményről az EUROPA portálon, a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága oldalain.

Milyen más digitális kezdeményezések indultak azért, hogy támogassák a szabad mozgást és a tisztességes munkaerő-mobilitást?

Az egységes digitális kapuról szóló rendelet

Az egységes digitális kapuról szóló rendelet értelmében az uniós tagállamoknak 2023. december 12-ig gondoskodniuk kell arról, hogy 21 teljes mértékben online igénybe vehető és lefolytatható eljárás álljon a polgárok és vállalkozások rendelkezésére az „Európa Önökért” portálon, melyeknek az eredményét elektronikus úton kapják meg az ügyfelek.

Az említett online eljárások közül a következők kapcsolódnak a szociális biztonsági koordinációhoz:

• az alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályok megállapítására irányuló kérelem;
• az európai egészségbiztosítási kártya igénylése;
• a nyugdíjigénylés.

Folyamatban van az egyszeri adatszolgáltatás technikai rendszerének kifejlesztése a fent említett 21 eljáráshoz szükséges dokumentumok és információk határokon átívelő cseréjéhez. A cél az, hogy fel lehessen használni azokat az információkat, amelyek már rendelkezésre állnak elektronikus formátumban más hatóságoknál az Európai Unióban.

A digitális személyazonosság európai kerete

A digitális személyazonosság európai kerete megkönnyíti a polgárok és vállalkozások számára a köz- és magánszolgáltatások határokon átívelő igénybevételét. Az uniós országok harmonizált uniós digitális személyiadat-tárcákat állítanak majd ki, melyekben az egyes emberek és cégek önkéntes jelleggel eltárolhatják és megoszthatják adataikat és digitális dokumentumaikat. Ezt a keretet a szociális biztonsági koordináció területén is lehetne alkalmazni.

A digitális személyiadat-tárcák tesztelése nagy léptékű kísérleti projektek keretében zajlik, melyek a Digitális Európa program költségvetéséből kapnak támogatást. Egy több ország intézményeiből álló csoport jelenleg egyebek mellett azt teszteli, hogyan működik az „A1” igazolás, illetve az európai egészségbiztosítási kártya kiállítása és ellenőrzése.

További információk: Hogya segítheti a digitális személyazonosság európai kerete az ESSPASS megvalósítását?

Az interoperábilis Európáról szóló jogszabályra irányuló javaslat

Az interoperábilis Európáról szóló jogszabályra irányuló javaslat együttműködési keretrendszert hivatott létrehozni az uniós országok közigazgatásai számára azzal a céllal, hogy közös, interoperábilis megoldások szülessenek.  A közigazgatási szervek közötti jól működő digitális kapcsolatoknak, valamint az ágazatok és uniós országok közötti jobb adatmegosztásnak köszönhetően a közszolgáltatások hatékonyabbá válnak, aminek mind a polgárok, mind a vállalkozások hasznát látják majd.

Az európai adatstratégia

A 2020-ban útnak indított európai adatstratégia egyebek mellett azt a célt szolgálja, hogy könnyebbé váljon az adatmegosztás a közigazgatási szervek között. Ennek megvalósulása amellett, hogy javítja a közszolgáltatások minőségét, a mobilis (vagyis más uniós országokba utazó vagy a sajátjától eltérő uniós országban élő) uniós polgárok és az egységes piacon működő vállalkozások adminisztratív terheit is csökkenti.

Az intézkedések a következőkre összpontosulnak:

• ágazatközi irányítási keret létrehozása az adathozzáférésre és az adatfelhasználásra vonatkozóan;
• a szükséges technológiai rendszerek és infrastruktúra kiépítése;
• a digitális készségek fejlesztése;
• európai adatterek kialakulásának előmozdítása a stratégiai jelentőségű ágazatokban.

Európai nyugdíjkövetési szolgáltatás 

A Bizottság támogatásával fejlesztett európai nyugdíjkövetési szolgáltatásnak köszönhetően a munkavállalók pályafutásuk bármely szakaszában tájékozódhatnak arról, milyen nyugdíjjogosultságot szereztek azokban a tagállamokban, ahol dolgoztak.

A szolgáltatás igénybevételétől függetlenül azoknak a munkavállalóknak, akik több országban is dolgoztak, pályafutásuk végén továbbra is az uniós szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó szabályokkal összhangban kell igényelniük nyugdíjuk folyósítását. A társadalombiztosítási intézmények a nyugdíjak kiszámításához szükséges adatcserét az EESSI-rendszerben bonyolítják le. Az érintett polgárok az ún. „P1” formanyomtatványon kapják meg a nyugdíjogosultságukkal kapcsolatos hivatalos összefoglalót és számításokat.

A munkaügyi és szociális személyazonosító igazolványokkal kapcsolatos terv 

Több országban létezik már munkaügyi, illetve szociális személyazonosító igazolvány. Bevezetésükre azért került sor, hogy biztosítani lehessen a munkavállalókra – köztük a több országban dolgozó munkavállalókra – vonatkozó munkaügyi követelményeknek való megfelelést. Az építőipari uniós szociális partnerek azon dolgoznak, hogy feltérképezzék, milyen interoperabilitási lehetőségek léteznek ezen igazolványok használatára. Munkájukhoz a Bizottság pénzügyi támogatást nyújt.

A szociális személyazonossági igazolványról a be nem jelentett munkavégzéssel foglalkozó – az Európai Munkaügyi Hatóság keretében működő – európai platform is értékelést készít annak megállapítása céljából, hogy az igazolvány hatásos eszköz lenne-e a be nem jelentett munka elleni küzdelemben.

A belső piaci információs rendszer és az e-nyilatkozat a munkavállalók külföldi kiküldetésének szolgálatában

A belső információs rendszer (IMI rendszer) a hatóságok munkáját segíti: megkönnyíti, hogy határokon átívelően együttműködjenek és hogy eleget tegyenek kötelezettségeiknek különböző szakpolitikai területeken, többek között a munkavállalók külföldi kiküldetésére vonatkozó uniós jogszabályok tekintetében.

Mi az e-nyilatkozat és mi a szerepe a munkavállalók kiküldetése terén?

A Bizottság a tagállamokkal közösen azon dolgozik, hogy közös elektronikus formanyomtatványt (e-nyilatkozatot) fejlesszen ki, melyet a tagállamok önkéntes alapon vehetnek majd igénybe, amikor munkavállalók külföldi kiküldetéséről van szó. Az e-nyilatkozat a szolgáltatók adminisztratív terheit hivatott csökkenteni, valamint az illetékes hatóságok közötti információcserét hivatott megkönnyíteni. Az elektronikus formanyomtatvány használata a csalás és a rendszerrel való visszaélés elleni küzdelmet is elősegítheti.

A közúti szállítási ágazatban dolgozó munkavállalók kiküldetése

Az (EU) 2020/1057 irányelv egyedi adminisztratív követelményeket és ellenőrzési intézkedéseket vezetett be a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozóan. A közúti fuvarozóknak kiküldetési nyilatkozatot kell benyújtaniuk az IMI-rendszerhez kapcsolódó többnyelvű „Közúti szállítás – kiküldetési nyilatkozat” webhelyen.

Elektronikus egészségügyi kezdeményezések 

A Bizottság és a tagállamok – az európai egészségügyi adattér közeli megvalósulását szem előtt tartva – arra törekednek, hogy lehetővé tegyék Európa-szerte az „Egészségem@EU” digitális infrastruktúra teljes körű használatát elektronikus vények, betegadatlapok, laboratóriumi eredmények, kórházi zárójelentések és orvosi képalkotási leletek megosztására.

Ezzel egyszerűsíteni lehet a más tagországokban igénybe vett egészségügyi ellátás költségeinek megtérítéséhez kapcsolódó, a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv szerinti adminisztratív eljárásokat.

Az „Egészségem@EU” 2023-ra 11 országban lett működőképes az elektronikus vény és a betegadatlap tekintetében.

Európai blokkláncszolgáltatási infrastruktúra

Az európai blokkláncszolgáltatási infrastruktúra (EBSI) az Európai Bizottság és az Európai Blokkláncpartnerség kezdeményezése. Célja, hogy blokklánc-technológiák révén segítse a határokon átívelő közszolgáltatások megvalósulását.

Az európai blokkláncszolgáltatási infrastruktúra lehetőséget kínál az információk megbízható, decentralizált tárolására. Új ellenőrzési, nyomonkövethetőségi és átláthatósági megoldásokat tesz lehetővé az EU-ban működő közszolgálatokkal kapcsolatba lépő magánszemélyek számára. Az ESSPASS egyike az európai blokkláncszolgáltatási infrastruktúra kísérleti felhasználására kiválasztott projekteknek.