A kiegészítő nyugdíj fontos bevételi forrás sok európai számára. Mivel a szociális biztonsági rendszerek koordinációja a kiegészítő nyugdíjrendszerek többségére nem terjed ki, az EU külön szabályokat fogadott el, hogy védelmezze a külföldön munkát vállaló emberek kiegészítőnyugdíj-jogosultságait. Ezek a szabályok a foglalkoztatáshoz kapcsolódó nyugdíjrendszerekre (az ún. „foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre”) alkalmazandók.

Miért fontos a kiegészítőnyugdíj-jogosultság védelme?

A kiegészítő nyugdíjrendszerek egyes szabályai miatt a dolgozók elveszíthetik nyugdíjjogosultságuk egy részét, amikor az EU valamelyik tagállamából egy másikba költöznek.

Előfordulhat, hogy ezek a rendszerek bizonyos feltételekhez kötik a nyugdíjjogosultság visszavonhatatlan megszerzését. Megtörténhet például, hogy a munkahelyéről kilépő és egy másik uniós tagállamba költöző munkavállaló egyáltalán nem szerez nyugdíjjogosultságot, ha nem dolgozott elég hosszú ideig az adott munkáltató alkalmazásában.

Még abban az esetben is, ha a dolgozó megkapja az őt megillető jogosultságot, amikor kilép a nyugdíjrendszerből, megszerzett nyugdíjjogosultságának értéke az infláció miatt idővel csökkenhet, hacsak az idő múlásával ki nem igazítják a nyugdíjjogosultság értékét, biztosítva annak megfelelő megőrzését.

Egyenlő bánásmód és határokon átívelő kifizetések

A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről szóló 98/49/EK irányelv megalkotása jelentette az első lépést a személyek szabad mozgását gátló akadályok felszámolása felé a kiegészítő nyugdíjak tekintetében. Az irányelv főbb rendelkezései a következőképpen foglalhatók össze:

• Annak a személynek a szerzett nyugdíjjogosultságát, aki egy adott nyugdíjrendszerből azért lép ki, mert egy másik uniós tagállamba költözik, ugyanolyan mértékben meg kell őrizni, mint azokét, akik kilépnek a nyugdíjrendszerből, de ugyanabban a tagállamban maradnak.
• A kiegészítő nyugdíjrendszerek kedvezményezettjeit megilleti az a jog, hogy a tagállamok bármelyikében megkapják a szóban forgó ellátást.

A kiegészítőnyugdíj-jogosultságok megszerzése és megtartása

A munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 2014/50/EU irányelv elfogadására 2014. április 16-án került sor. Az irányelv, melynek rendelkezéseit a tagállamoknak 2018. május 21-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba, a külföldre költöző munkavállalók nyugdíjjogosultságának védelmét szolgáló minimumkövetelményeket határozza meg. Ezek a következők:

1. Jogosultságok megszerzése
2. A nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időszak, mely alatt a foglalkoztatási jogviszonynak fenn kell állnia, nem haladhatja meg a három évet.
3. Az alkalmazottak saját hozzájárulásai nem veszhetnek el. Ha például egy alkalmazott a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időszak letelte előtt kilép abból a nyugdíjrendszerből, amelynek tagja, az általa befizetett összegeket vissza kell kapnia.
4. A rendszerek nem szabhatnak 21 évnél magasabb alsó korhatárt a nyugdíjjogosultságok megszerzésének feltételéül.
2. A jogosultságok megtartása
3. A munkavállalókat megilleti a jog, hogy amikor kilépnek egy adott nyugdíjrendszerből, szerzett nyugdíjjogosultságukat a nyugdíjrendszerben tarthassák, hacsak nem egyeznek bele abba, hogy annak értékét kifizetés formájában kapják meg.
4. A volt munkavállalók nyugdíjjogosultságát az aktuálisan a cégnél dolgozó alkalmazottakéhoz hasonlóan méltányos szinten kell tartani. A megőrzés módjáról a nyugdíjrendszer típusától függően lehet dönteni. A nyugdíjjogosultságok értékének kiigazításához például a következőket lehet alapul venni:
   • az inflációs ráta vagy a fizetések alakulása (jellemzően a szolgáltatással meghatározott rendszerek esetében),
   • a rendszer befektetéseiből származó bevétel (jellemzően a befizetésekkel meghatározott nyugdíjrendszerek esetében).
3. Tájékoztatás
4. A munkavállalóknak joguk van tájékoztatást kapni arról, hogy esetleges külföldre költözésük hogyan befolyásolhatja nyugdíjjogosultságukat.
5. A volt dolgozók, illetve túlélő hozzátartozóik (ha a rendszer nyújt túlélő hozzátartozói ellátást) jogosultak arra, hogy tájékoztatást kapjanak nyugdíjjogosultságuk értékéről és kezeléséről.

Az irányelv azokra a munkavállalókra alkalmazandó, akik valamelyik uniós tagállamból egy másikba költöznek, de a tagállamok dönthetnek úgy, hogy ugyanezeket a jogokat az országon belül máshová költöző alkalmazottakra is kiterjesztik.

A kiegészítő nyugdíjjogosultságok átvihetősége (tehát annak a lehetősége, hogy a nyugdíjjogosultságot a munkavállaló munkahely-változtatáskor egy másik rendszerbe átvigye) nem tartozik az irányelv hatálya alá.

A Bizottság 2020. július 6-án elfogadta a 2014/50/EU irányelv alkalmazásáról szóló jelentést.