© Adobe Stock

Az európai zöld megállapodás legfontosabb céljai és elvei közé tartozik a méltányosság és a szolidaritás, összhangban a fenntartható fejlődési célokkal és a szociális jogok európai pillérével. Az európai zöld megállapodás többek között a következő elemeket foglalja magában:

• az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag, mely az EU 2030-ra kitűzött éghajlat-politikai céljainak elérését szolgálja;
• a zöld átállás felgyorsítását és az energiabiztonság megvalósítását célzó REPowerEU terv;
• a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program, mely az emberek jóllétét és jólétét, illetve a környezet egészségét hivatott előmozdítani.

Méltányos zöld átállás: főbb tevékenységi területek

A klímasemlegességre való méltányos átállás biztosítása

A klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló, 2022. június 16-i tanácsi ajánlás átfogó iránymutatással szolgál a tagállamok számára arról, milyen szakpolitikai intézkedéscsomagokat szükséges kidolgozniuk annak érdekében, hogy a zöld átállásnak ne legyenek vesztesei.

A Bizottság által hozott követő intézkedések közé tartoznak az alábbiak:

• a végrehajtás nyomon követése;
• az érdekelt felekkel folytatott együttműködés – többek között a 2022. november 16–17-i Európai Foglalkoztatási és Szociális Jogi Fórum keretében, melynek résztvevői a zöld átállás szociális dimenziójának témáját járták körül; 
• a tényalap további megerősítése, például a zöld átállás méltányos voltának megítélésére, valamint az átállás helyi és vállalati szinten ténylegesen jelentkező hatásaira vonatkozó adatgyűjtés és közvélemény-kutatások javítása révén.

Az európai szemeszter, valamint az energiaunió és az éghajlat-politika irányítása biztosítja a fő kereteket az előrehaladás nyomon követéséhez – lásd a szemeszter keretében kidolgozott éves országjelentéseket.

A zöld átállás készségekkel kapcsolatos, foglalkoztatási, szociális és elosztási vonatkozásai

A tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal megalapozása érdekében a Bizottság kutatja és elemzi a zöld átállás foglalkoztatási, készségekkel kapcsolatos, szociális és elosztási vonatkozásait, valamint a geopolitikai környezetben végbemenő változásokat és az energiaár-emelkedéseket.

A legfontosabb projektek közé tartoznak azok a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága és a Közös Kutatóközpont által közösen indított projektek, amelyek az alábbi témákkal foglalkoznak:

• A zöld megállapodás által a foglalkoztatásra és a jövedelemeloszlásra gyakorolt hatások kiértékelése és nyomon követése (GD-AMEDI)
• A geopolitikai fejlemények jövedelemeloszlási hatásainak, valamint közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági következményeinek kiértékelése, illetve a jövőbeli energiaár-forgatókönyvek társadalmi-gazdasági stressztesztelése (AMEDI+)

A Bizottság kutatást folytat más alapvető fontosságú területeken, így például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az igazságos reziliencia, valamint a közlekedési szegénység témájában is.

A 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés kiemeli, mely területeken hathat egymásra kedvezőtlenül, illetve mely területeken erősíti fel egymás hatását és hoz létre szinergiákat a zöld és a digitális átállás. A jelentés ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy fokozottabb figyelmet kapjon a dinamikus koherencia, a felkészültség és a reziliencia kérdése.

Annak érdekében, hogy helyi szinten méltányos zöld és digitális átállás menjen végbe, a Bizottság az átállást segítő konkrét megoldások megtervezésének és megvalósításának támogatása céljából pályázati felhívást tett közzé 2022-ben. A méltányos zöld és digitális átállást célzó szociális innovációk témájában meghirdetett pályázati felhívásban felkérte a szociális gazdaság szereplőit, a képzési intézményeket, a helyi hatóságokat, az érintett közösségeket és más érdekelt feleket, hogy nyújtsanak be javaslatokat a méltányos átállás helyi előmozdítását célzó innovatív intézkedések megtervezésére, kísérleti jellegű bevezetésére és tesztelésére vonatkozóan. A kiválasztott projektek végrehajtására 2023 és 2024 folyamán kerül sor.

Az igazságos átmenet előmozdítása minden szinten

A Bizottság az igazságos átmenetet előmozdító szakpolitikák és a kapcsolódó intézkedések kidolgozásában, végrehajtásában és nyomon követésében tevékenyen együttműködik az érdekelt felekkel, köztük a következőkkel:

• európai szociális partnerek,
• igazságos átmenet platform,
• ipari fórum,
• a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform,
• Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG),
• Az Igazságos Átmenetet Támogató Európai Szövetség,
• Az Igazságos Átmenetet Támogató Uniós Üzleti Szövetség,
• az igazságos átmenettel foglalkozó központok és más érdekeltek.

Nemzetközi szinten a Bizottság az EU külső energiaügyi stratégiájával és a fenntartható fejlesztési célokkal összefüggésben tesz erőfeszítéseket az igazságos átmenet előmozdításáért. Nemzetközi rendezvényeken és konferenciákon vesz részt, és együttműködik a nemzetközi érdekelt felekkel. Példaként említhetők a következők:

• az ENSZ éghajlatváltozási konferenciái (COP),
• a tiszta energiával foglalkozó miniszteri találkozó ülései és kezdeményezései, ideértve a Hozzuk helyzetbe az embereket: Készségek és inkluzivitás az igazságos átmenetért kezdeményezést is, melyet az Európai Bizottság az Egyesült Államokkal és Kanadával közösen irányít,
• Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) – az együttműködés egyik példája az igazságos átmenet témájával foglalkozó első EU–ILO pavilon a COP27 éghajlatváltozási konferencián, 
• Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) – lásd például a Készségfejlesztés és inkluzivitás a tiszta energiára való átállásért című, közelmúltban készült jelentést,
• Energia Világtanács és a Világtanács által az ember- és közösségközpontú energia („Humanising Energy”) témájában végzett munkája.

Méltányos digitális átállás: főbb tevékenységi területek

A Bizottság szakpolitikai elemző- és kutatómunkát végez a digitális átállás méltányossági dimenziójának témájában a digitális évtizeddel összefüggésben és az európai digitális jogok és elvek érvényre juttatása érdekében. E két kezdeményezés további előmozdítása érdekében a Bizottság együttműködik és párbeszédet folytat az érdekelt felekkel a digitális szakadék és a digitális készségekkel kapcsolatos célok kérdéskörében.

A munka jövője

A Közös Kutatóközponttal a jövőbeli munkahelyek (FutureJobs) témájában folytatott együttműködés révén a Bizottság arra törekszik, hogy jobban rá lehessen látni a munka világában végbemenő jövőbeli folyamatokra és a digitális transzformáció társadalmi-gazdasági dimenziójára – a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek bővítését is ideértve (melyre a COLLEEM-felmérés következő, harmadik hulláma révén kerül majd sor) –, valamint a szolgáltatások automatizálása és az algoritmikus irányítás által a munkaerőpiacra gyakorolt hatásokra. A Bizottság azon dolgozik, hogy a zöld és a digitális átállás közötti szinergiák felmérése érdekében kibővítse a projektet.

A Bizottság az Európai Kutatási Térség részeként új kutatási fellépést indít útnak ERA4FutureWork néven, mely arra irányul, hogy az érdekelt felek számára közös teret hozzon létre, ahol megvitathatják a kutatás és az innováció (K+I) terén fennálló hiányosságok, a prioritások és a finanszírozási lehetőségek kérdéseit a munka jövőjével összefüggésben. A Bizottság párbeszédet fog kezdeményezni a tagállamokkal és a kutatói közösséggel azokról a kritikus jelentőségű, újonnan felmerülő kihívásokról, amelyekkel az uniós vállalkozások és munkavállalók szembesülnek, ideértve azt is, milyen szerep hárul a kutatásra és az innovációra a méltányos zöld és digitális átállás elősegítésében.

Társulás a Horizont Európa programhoz

Új szerepkörében, melynek immár a kutatás is a része, a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága hozzájárul a 95,5 milliárd eurós kutatási és innovációs keretprogram, a Horizont Európa programozásához, végrehajtásához és irányításához a következők révén:

• részvétel a Horizont Európa stratégiai tervek közös létrehozásában;
• a társelnöki feladatok ellátása és részvétel a munkaprogram kidolgozásában a 2. klaszter (kultúra, kreativitás és befogadó társadalom) esetében, ideértve új kutatási témákra vonatkozó javaslatok kidolgozását is a készségek, a szociális védelem, a munkavállalói mobilitás, a foglalkoztatási feltételek és a szociális jogok területén, melyek többek között az alábbiakat foglalták magukban:
  • támogatásnyújtás a munka és a szociális védelem változó világában,
  • az egyenlőtlenségi tendenciák fő mozgatórugóinak meghatározása,
  • új technológiák beépítése az oktatásba és képzésbe,
  • az ellátási láncok és kereskedelmi szerkezet változásai következtében bekövetkező foglalkoztatási és szociális hatások nyomon követése,
  • a zöld átállással kapcsolatos szakpolitikák társadalmi hatásvizsgálatára szolgáló tudásplatform és -hálózat kiépítése;
• a foglalkoztatási, készségekkel kapcsolatos és társadalmi szempontok általános érvényesítése, valamint a társadalom- és bölcsészettudományok más klaszterek munkaprogramjaiba és a program egyes részeibe történő beépítése, különös tekintettel a következőkre:
  • 1. klaszter: egészségügy,
  • 4. klaszter: digitális gazdaság, ipar és világűr,
  • 5. klaszter: éghajlat, energiaügy és mobilitás,
  • Horizont Európa küldetések és partnerségek,
  • az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tudományos és innovációs társulásai,
  • szociális kutatási infrastruktúrák (ESS, ERIC-SHARE);
• tanulmányok és szakpolitikai értékelések készítése a K+I méltányos zöld és digitális átállásban betöltött szerepének témájában, kutatók részvételével megrendezett szemináriumok szervezése, valamint a társadalom- és bölcsészettudományi kutatás terén a felhasználók közösségének támogatása és szerepvállalásának növelése;
• a szakpolitikával kapcsolatos visszajelzések biztosítása, valamint a K+I eredményeinek az uniós és nemzeti szakpolitikai döntéshozatalban való hasznosítása.