Gazdaságunk és társadalmaink átalakítása

Ennek a gyökeres átalakulásnak a koncepcióját az európai zöld megállapodás vázolja fel.

Mind a 27 uniós tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re – a világon elsőként – a kontinens egészén megvalósítja a klímasemlegességet. Ennek érdekében a tagállamok vállalták, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentik a kibocsátást az 1990-es szinthez képest. 

Ez új lehetőségeket teremt az innováció, a beruházások és a munkahelyteremtés számára, továbbá:

  • electric car csökkenti a kibocsátást
  • worker munkahelyeket teremt, és elősegíti a növekedést
  • House csökkenti az energiaszegénységet
  • wind farm mérsékli a külső energiafüggőséget
  • runner javítja a polgárok egészségét és jóllétét

Ezzel egyidejűleg mindenki előtt új lehetőségeket nyit meg: az egyenlőtlenség és az energiaszegénység mérséklése révén támogatja a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárokat, és erősíti az európai vállalkozások versenyképességét.

Fenntartható közlekedés mindenki számára

transport

Az Európai Bizottság ambiciózusabb célértékeket javasol az új személygépkocsik és kisteherautók CO2-kibocsátásának csökkentése tekintetében.

  • 55%-os kibocsátáscsökkentés a személygépkocsik esetében 2030-ig
  • 50%-os kibocsátáscsökkentés a kisteherautók esetében 2030-ig
  • 0 kibocsátás, vagyis teljes kibocsátásmentesség az új személygépkocsik esetében 2035-ig

A Bizottság a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek piacának növekedését is támogatja. Mindenekelőtt arra törekszik, hogy kiépüljön a szükséges infrastruktúra, és a polgárok rövid és hosszú utazásaik során egyaránt fel tudják tölteni járműveiket.

Emellett 2026-tól a közúti közlekedésre is ki fog terjedni a kibocsátáskereskedelmi rendszer, amely fizetési terhet ró a szennyezőre, ösztönzi a tisztább üzemanyagok felhasználását, valamint visszaforgatja a befolyó összegeket a tiszta technológiákba.

A Bizottság a szén-dioxid-árazás bevezetését javasolja a légiközlekedési ágazatban is, amely eddig mentességet élvezett ez alól. Ezen túlmenően a fenntartható légijármű-üzemanyagok használatának ösztönzését is szorgalmazza – arra kívánja kötelezni a repülőgépeket, hogy ha uniós repülőtérről indulnak, minden esetben fenntartható kevert üzemanyagot tankoljanak.

Annak érdekében, hogy a tengerhasznosítási ágazat méltányosan járuljon hozzá gazdaságunk szén-dioxid-mentesítéséhez, a Bizottság azt javasolja, hogy erre a szektorra is terjedjen ki a szén-dioxid-árazás. A Bizottság ezenfelül célértékeket fog meghatározni a főbb kikötők esetében a hajók szárazföldi áramellátására vonatkozóan, hozzájárulva ezáltal a helyi levegőminőséget is károsító szennyező üzemanyagok használatának csökkentéséhez.

A harmadik ipari forradalom élén

industry

Ezek az új javaslatok a teljes értékláncra hatással lesznek egyes ágazatokban, pl. az energia, a közlekedés, az építőipar és az épületfelújítás terén, Európa-szerte hozzájárulva a fenntartható, helyi és jól fizetett munkahelyek létrejöttéhez.

  • 35 millió épület korszerűsítésére kerülhet sor 2030-ig
  • 160 000 további zöld munkahely jöhet létre az építőiparban 2030-ig

A gazdaság villamosítása és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása várhatóan több munkahelyet teremt majd ezekben az ágazatokban. Az épületek energiahatékonyságának növelése is új munkahelyeket hoz majd létre az építőiparban, fokozva a helyi munkaerő iránti keresletet.

Éghajlatvédelmi törekvéseinkből nem akarunk alább adni, ezért el kívánjuk kerülni, hogy iparunk kibocsátáscsökkentésre irányuló erőfeszítéseit tisztességtelen külföldi versenytársak aláássák.

A Bizottság ezért olyan mechanizmus bevezetését javasolja, amely biztosítja, hogy az EU-ba importáló vállalatok akkor is megfizessék a szén-dioxid-kibocsátás árát, ha olyan országokból importálnak, ahol kevésbé szigorú éghajlat-politikai szabályok vannak érvényben.

Szennyezésmentes energiarendszer kiépítése

energy

A Bizottság ezért azt javasolja, hogy emeljük 40%-ra a megújuló energiaforrások uniós energiaszerkezeten belüli arányára vonatkozó kötelező célértéket. A javaslatok további célértékeket is meghatároznak, hogy előmozdítsák a megújuló tüzelő- és üzemanyagok – például az iparban és a közlekedésben használt hidrogén – használatát.

Emellett az energiafogyasztás csökkentése is alapvető fontosságú mind a kibocsátáscsökkentés, mind a fogyasztók és az ipar energiaköltségeinek mérséklése szempontjából. A Bizottság uniós szinten az energiahatékonysági célok növelését és kötelezővé tételét javasolja annak érdekében, hogy 2030-ra összességében 36–39%-os csökkenést lehessen elérni a végső- és primerenergia-fogyasztás terén.

  • 40% – új megújulóenergia-célszám 2030-ra
  • 36–39% – új energiahatékonyság-növelési célszám 2030-ra a végső- és primerenergia-fogyasztás terén

Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek is támogatnia kell a zöld átállást, megfelelő ösztönzőket biztosítva. A Bizottság javaslata értelmében a fűtésre és a közlekedésre vonatkozó minimális adómértékeket hozzá kell igazítani az éghajlat-politikai célkitűzéseinkhez, enyhítve emellett az intézkedés társadalmi hatásait és támogatást nyújtva a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgároknak.

Épületfelújítás a környezetkímélőbb életmód érdekében

buildings

Az új éghajlat-politikai szociális alap az energia-, illetve a mobilitásszegénység által leginkább érintett vagy veszélyeztetett uniós polgárok támogatására szolgál. Segít majd csökkenteni a változásoknak leginkább kitett személyekre háruló költségeket, ezáltal biztosítva, hogy az átállás méltányos legyen, és senki ne maradjon ki belőle.

Az új alap hét éven át összesen 72,2 milliárd eurót biztosít majd épületfelújításra, a nulla és alacsony kibocsátású közlekedési rendszerekhez való hozzáférésre, vagy akár jövedelemtámogatásra.

A lakásokon kívül a középületeket is fel kell újítani, biztosítva, hogy azok több megújuló energiaforrást használjanak, és hatékonyabban hasznosítsák az energiát.

A Bizottság a következőket javasolja:

  • kötelezzük a tagállamokat arra, hogy minden évben az összes középület teljes alapterületének legalább 3%-át újítsák fel,
  • tűzzük ki célként, hogy 2030-ra az épületek legalább 49%-ban megújuló energiát hasznosítsanak,
  • kötelezzük a tagállamokat arra, hogy 2030-ig évente +1,1 százalékponttal növeljék a megújuló energia fűtési és hűtési célú felhasználását.

A természettel karöltve bolygónk és egészségünk védelme érdekében

nature

A természet helyreállítása és a biológiai sokféleség újbóli felvirágoztatása gyors és olcsó megoldást kínál a szén-dioxid elnyelésére és tárolására.

A Bizottság ezért az európai erdők, talajok, vizes élőhelyek és tőzeglápok helyreállítását javasolja. Ez növelni fogja a szén-dioxid-elnyelést, és ellenállóbbá teszi környezetünket az éghajlatváltozással szemben.

Ezen erőforrások körkörös és fenntartható kezelése:

  • javítani fogja életkörülményeinket,
  • hozzájárul az egészséges környezet fenntartásához,
  • minőségi munkahelyeket teremt,
  • fenntartható energiaforrásokat biztosít.

Új célérték a természetes szénelnyelésre vonatkozóan:

  • -225 Mt – régi célérték 
  • -268 Mt – jelenlegi szénelnyelés mértéke
  • -310 Mt – új célérték

A bioenergia hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséhez és az uniós gazdaság dekarbonizációjához. Ám elengedhetetlen, hogy fenntartható módon hasznosítsuk. A Bizottság szigorú új kritériumokat javasol a nem fenntartható fakitermelés megakadályozása és a nagy biodiverzitási értékkel bíró területek védelme érdekében.

Határozottabb globális éghajlat-politikai fellépés

global action

Az európai zöld megállapodás már most is jó példával jár elöl: több fontos nemzetközi partnert arra ösztönzött, hogy saját céldátumot határozzanak meg a klímasemlegességre vonatkozóan.

Azzal, hogy megújulóenergia-technológiákba ruházunk be, olyan szaktudást és termékeket fejlesztünk ki, amelyeknek a világ többi része is hasznát látja majd.

A környezetbarát közlekedésre átállva pedig világviszonylatban is élenjáró vállalatokat hozunk létre, amelyek képesek lesznek kiszolgálni a növekvő globális piacot. Nemzetközi partnereinkkel együttműködve világszerte csökkenteni fogjuk a tengeri és a légi közlekedésből eredő károsanyag-kibocsátást.

Az EU ezeket a javaslatokat és elképzeléseket megosztja majd nemzetközi partnereivel az ENSZ novemberben Glasgow-ban sorra kerülő COP26 éghajlatváltozási csúcstalálkozóján.

  • Az éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítjuk az EU Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközének 30%-át  
  • Az EU-tól és tagállamaitól származik a világ éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó közfinanszírozásának 1/3-a

Főbb lépések

  • 2019. december

    A Bizottság előterjeszti az európai zöld megállapodást, melyben kötelezettséget vállal arra, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé válik.

  • 2020. március

    A Bizottság európai klímarendelet elfogadására irányuló javaslatot terjeszt elő, hogy kötelező erejű jogszabályban rögzítse a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt.

  • 2020. szeptember

    A Bizottság azt javasolja, hogy az EU 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse nettó kibocsátását, és az új célértéket foglalja bele az európai klímarendeletbe.

  • 2020. december

    Az európai vezetők elfogadják a Bizottság új célértékre vonatkozó javaslatát, melynek értelmében az EU-nak 2030-ig legalább 55%-kal kell csökkentenie nettó kibocsátását.

  • 2021. április

    Az Európai Parlament és a tagállamok politikai megállapodásra jutnak az európai klímarendeletről.

  • 2021. június

    Hatályba lép az európai klímarendelet.

  • 2021. július

    A Bizottság javaslatcsomagot terjeszt elő az uniós gazdaság átalakítása és a 2030-as uniós éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítása érdekében. Az Európai Parlament és a tagállamok megtárgyalják és elfogadják a 2030-as uniós éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására vonatkozó jogszabálycsomagot.

  • 2030

    A tervek szerint az EU legalább 55%-os kibocsátáscsökkentést ér el az 1990-es szinthez képest.

  • 2050

    A tervek szerint az EU klímasemlegessé válik.

Dokumentumok

LetöltésPDF - 13.3 MB