Az európai foglalkoztatási stratégia története 1997-re nyúlik vissza, amikor is az EU tagállamai megállapodtak arról, hogy közös foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket és célértéket dolgoznak ki. A stratégia legfőbb célja a munkahelyek számának és a foglalkoztatás színvonalának növelése az Unióban.

Az európai foglalkoztatási stratégia ma már az Európa 2020 növekedési stratégia része, és megvalósítása az európai szemeszteren keresztül történik. Az európai szemeszter évente ismétlődő ciklusa elősegíti, hogy szoros szakpolitikai koordinációra kerüljön sor az uniós tagállamok és az uniós intézmények között.

Az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtását a Foglalkoztatási Bizottság segíti és az európai szemeszter alábbi négy lépéséből áll:

1. A Bizottság foglalkoztatási iránymutatásokat terjeszt elő, amelyeket a tagállami kormányok jóváhagynak, majd az EU Tanácsa elfogad. Az iránymutatások közös foglalkoztatáspolitikai prioritásokat és célértékeket határoznak meg.
2. Az éves növekedési jelentésre építve a Bizottság közös foglalkoztatási jelentést tesz közzé, amelyet az EU Tanácsa fogad el. A jelentés a) az európai foglalkoztatási helyzet elemzésén b) a foglalkoztatási iránymutatások végrehajtásán és c) a foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytáblájának kiértékelésén alapul.
3. A tagállami kormányok nemzeti reformprogramokat nyújtanak be a Bizottsághoz. Az uniós intézmény megvizsgálja, hogy ezek megfelelnek-e az Európa 2020 stratégia céljainak. (Lásd a 2011. előtti nemzeti reformprogramok adatbázisát)
4. A nemzeti reformprogramok kiértékelése alapján a Bizottság országjelentésekben elemzi a tagállamok gazdaságpolitikáját, majd országspecifikus ajánlásokat bocsát ki.