A szociális jogok európai pillérének 20 alapelve
A szociális jogok európai pillérének 20 alapelve jelöli ki számunkra az utat, melyen haladva kiépíthetjük a méltányos, befogadó és az embereknek a lehetőségek széles körét kínáló, erős szociális Európát.
A Bizottság már több intézkedést is előterjesztett a szociális jogok pillérében meghatározott egyes elvek alapján, és további intézkedéseket is tervez, hogy még jobban megszilárdítsa a szociális jogokat az Európai Unióban.
A szociális jogok európai pillérének megvalósítását szolgáló cselekvési tervben a Bizottság konkrét kezdeményezéseket vázolt fel e törekvés valóra váltása érdekében. A pillér célkitűzéseit az uniós intézmények a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal együtt valósítják meg.
Ha szeretne gyors áttekintést kapni a témáról, ajánljuk figyelmébe a 20 alapelvet könnyen olvasható változatban ismertető oldalunkat.
1. Oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás
Mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy elsajátítsa, szinten tartsa és továbbfejlessze azokat a készségeket, amelyek birtokában teljes mértékben részt tud venni a társadalom életében, és sikeresen alkalmazkodni tud a munkaerőpiaci változásokhoz.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
- Európai készségfejlesztési program
- A Tanács ajánlása a szakképzésről
- A készségfejlesztési paktum
- Európai oktatási térség
- Digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027)
- Egyéni tanulási számlák és a mikrotanúsítványok keretrendszere
- A képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomag
2. Nemek közötti egyenlőség
A nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot és a nemek közötti esélyegyenlőséget minden területen – így például a munkaerőpiaci részvétel, a foglalkoztatási feltételek és a szakmai előmenetel tekintetében is – érvényre kell juttatni és elő kell mozdítani.
A nők és a férfiak egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásra jogosultak.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
3. Esélyegyenlőség
Nemtől, faji és etnikai származástól, vallástól és meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól és szexuális irányultságtól függetlenül mindenkit megillet a jog, hogy egyenlő bánásmódban részesüljön és egyenlő esélyt kapjon a foglalkoztatás, a szociális védelem és az oktatás tekintetében, illetve hogy hozzáférjen a nyilvánosság rendelkezésére álló árukhoz és szolgáltatásokhoz. Az alulreprezentált csoportok esélyegyenlőségét elő kell segíteni.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
- Az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra
- A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer
- A Tanács ajánlása a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről
- Az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési terv
- Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia
4. A foglalkoztatás aktív támogatása
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy időben személyre szabott segítséget kapjon munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javításához. Ez a segítség az álláskereséshez, a képzéshez és az átképzéshez nyújtott támogatást is magában foglalja. Mindenki jogosult arra, megőrizze hogy szociális védelmi és képzési jogosultságait, amikor foglalkozást vált (átvihetőség joga).
Azokat a fiatalokat, akik elveszítik munkahelyüket vagy befejezik tanulmányaikat, megilleti a jog, hogy ettől az időponttól számítva 4 hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjanak, vagy további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljenek.
A munkanélkülieknek joguk van ahhoz, hogy személyre szabott, folyamatos és következetes támogatásban részesüljenek. A tartósan munka nélkül maradt embereknek munkájuk elvesztését követően 18. hónapon belül joguk van személyre szabott, mélyreható értékeléshez.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
5. Biztonságos és rugalmas foglalkoztatás
A munkaviszony jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalóknak joguk van ahhoz, hogy tisztességes és egyenlő bánásmódban részesüljenek a munkafeltételek, valamint a szociális védelemhez és a képzésekhez való hozzáférés tekintetében. Ösztönözni kell a határozatlan időre szóló foglalkoztatási formákra való áttérést.
Kellő rugalmasságot kell biztosítani a munkaadóknak ahhoz, hogy – a jogi szabályozást és a kollektív szerződéseket tiszteletben tartva – gyorsan alkalmazkodni tudjanak a gazdasági környezet változásaihoz.
Elő kell mozdítani a jó munkafeltételeket biztosító, innovatív munkavégzési formák térnyerését. Ösztönözni kell a vállalkozói tevékenységet és az önfoglalkoztatást. Meg kell könnyíteni a foglalkozási mobilitást.
Meg kell akadályozni a bizonytalan munkakörülményeket eredményező munkaviszonyok kialakulását, többek között a hagyományostól eltérő munkaszerződésekkel való visszaélés tilalma révén. A próbaidőnek észszerű időtartamra kell szólnia.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
6. Bérek
A munkavállalóknak joguk van a tisztességes megélhetést biztosító, méltányos javadalmazáshoz.
Gondoskodni kell megfelelő minimálbérekről, amelyek az adott országok gazdasági és szociális viszonyai között fedezni tudják a munkavállalók és családjuk szükségleteit, ezzel egyidejűleg pedig védelmezni kell a foglalkoztatáshoz való hozzéférést, és továbbra is ösztönözni kell a munkakeresést. Meg kell akadályozni, hogy azok, akik dolgoznak, szegénységben éljenek.
A béreket az adott ország szabályaival és gyakorlatával összhangban, a szociális partnerek autonómiáját tiszteletben tartva, átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
7. Tájékoztatás a munkaviszony feltételeiről és védelem elbocsátás esetén
A munkavállalóknak joguk van ahhoz, hogy a munkaviszony kezdetekor írásban tájékoztatást kapjanak a munkaviszonyból eredő jogaikról és kötelezettségeikről, többek között a próbaidőről is.
Elbocsátás esetén a munkavállalókat előzetesen tájékoztatni kell az elbocsátás indokairól, és észszerű felmondási időt kell adni számukra. A munkavállalókat megilleti a hatékony és pártatlan vitarendezés joga, valamint indokolatlan elbocsátás esetén a jogorvoslathoz való jog, beleértve a megfelelő kártérítést is.
8. Szociális párbeszéd és munkavállalói részvétel
A gazdasági, foglalkoztatási és szociális intézkedések kialakítása és végrehajtása ügyében konzultálni kell a szociális partnerekkel a tagállami gyakorlatnak megfelelően. Autonómiájukat és a kollektív fellépéshez való jogukat tiszteletben tartva a szociális partnereket bátorítani kell arra, hogy tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek az őket érintő kérdésekben. A szociális partnerek közötti megállapodásokat adott esetben az Unió és tagállamai szintjén kell végrehajtani.
A munkavállalókat, illetve képviselőiket megilleti a jog, hogy a munkaadó kellő időben tájékoztassa őket és konzultáljon velük az őket érintő kérdésekről, különösen ha az őket alkalmazó vállalkozás áthelyezéséről, szerkezetátalakításáról vagy más vállalkozásokkal való egyesüléséről vagy csoportos létszámcsökkentésről van szó.
Támogatni kell a szociális partnereket abban, hogy jobban elő tudják mozdítani a szociális párbeszédet.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
- Közlemény és tanácsi ajánlás a szociális párbeszéd megerősítéséről
- Kezdeményezés az önfoglalkoztatók kollektív tárgyalásainak előmozdításáért
9. A munka és a magánélet közötti egyensúly
A szülőknek és az ápolási-gondozási feladatokat ellátó személyeknek joguk van megfelelő szabadsághoz, rugalmas munkaidő-beosztáshoz és ahhoz, hogy hozzáférjenek gondozási szolgáltatásokhoz. Gondoskodni kell arról, hogy a nők és a férfiak azonos feltételekkel vehessenek ki külön szabadságot gondozási feladataik ellátásához, és ösztönözni kell őket arra, hogy kiegyensúlyozott módon éljenek ezzel a lehetőséggel.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
10. Egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezet és adatvédelem
A munkavállalókat megilleti a jog, hogy munkahelyükön egészségük és biztonságuk magas szintű védelmet élvezzen.
A munkavállalóknak joguk van a szakmai szükségleteiknek megfelelő, munkaerőpiaci jelenlétüket huzamos ideig lehetővé tevő munkakörnyezethez.
A munkavállalókat megilleti a jog, hogy személyes adataik a munkahelyükön, illetve munkájuk végzése során védve legyenek.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
11. Gyermekgondozás és a gyermekek támogatása
A gyermekeket megilleti a jog, hogy jó minőségű nevelésben és gondozásban részesüljenek.
A gyermekeknek joguk van a szegénységgel szembeni védelemhez. A hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van olyan külön intézkedésekhez, amelyek elősegítik az esélyegyenlőséget.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
12. Szociális védelem
A munkaviszonyuk jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalók – és hasonló körülmények között az önálló vállalkozók is – jogosultak arra, hogy megfelelő szociális védelemben részesüljenek.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
- A Tanács ajánlása a szociális védelemhez való hozzáférésről
- Közlemény a tisztességes munka globális előmozdításáról
- Jelentés a munkaidő-irányelv végrehajtásáról
- Iránymutatás az elosztási hatások előzetes vizsgálatáról
13. Munkanélküli ellátás
A munkanélkülieknek joguk van ahhoz, hogy – az általuk befizetett járulékokkal arányos mértékben és a nemzeti jogosultsági szabályokkal összhangban – az állami foglalkoztatási szolgálatoktól megfelelő támogatásban részesüljenek a munkaerőpiacra történő (újbóli) beilleszkedéshez, valamint észszerű időtartamra szóló álláskeresési járadékot kapjanak. Ezeket a járadékokat úgy kell megállapítani, hogy ne befolyásolják negatívan a kedvezményezettek munkaerőpiacra történő gyors visszatérését.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
14. Minimumjövedelem
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy élete során bármikor, amikor nem rendelkezik elegendő anyagi forrással, olyan juttatásokban részesüljön, amelyek garantálják számára a méltósággal élhető élethez szükséges minimumjövedelmet, és ténylegesen hozzáférjen a méltányos életszínvonalat lehetővé tevő árukhoz és szolgáltatásokhoz. A munkaképes kedvezményezettek esetében a minimumjövedelem-juttatásokat össze kell kapcsolni olyan ösztönző intézkedésekkel, amelyek elősegítik, hogy a kedvezményezett (újból) beilleszkedjen a munkaerőpiacra.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
15. Időskori jövedelem és öregségi nyugdíjak
A nyugdíjba vonult munkavállalókat és önálló vállalkozókat megilleti a jog, hogy olyan nyugellátásban részesüljenek, amely megfelelő jövedelmet biztosít számukra, és arányban áll az általuk befizetett járulékokkal. A nők és a férfiak számára egyenlő esélyeket kell biztosítani a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy időskorában méltósággal éljen, és ehhez elegendő anyagi forrással rendelkezzen.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
16. Egészségügyi ellátás
Mindenkit megillet a jog, hogy kellő időben megfizethető – megelőző, illetve gyógyítási célú – egészségügyi ellátásban részesüljön.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
17. A fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadása
A fogyatékos személyeknek joguk van olyan jövedelemtámogatáshoz, amely lehetővé teszi számukra a méltóságteljes életet, olyan szolgáltatásokhoz, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy munkát vállaljanak és részt vegyenek a társadalomban, valamint olyan munkakörnyezethez, amely hozzá van igazítva szükségleteikhez.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
18. Tartós ápolás-gondozás
Mindenkinek joga van megfizethető, jó minőségű, tartós ápolási-gondozási szolgáltatásokhoz, ezen belül otthonápolási és közösségi alapú szolgáltatásokhoz.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
19. Lakhatás és segítségnyújtás a hajléktalanok számára
- Biztosítani kell, hogy a rászorulók hozzáférjenek jó minőségű szociális lakásokhoz vagy lakhatási támogatáshoz.
- A kiszolgáltatott személyeket megilleti a jog, hogy megfelelő segítséget kapjanak és védelemben részesüljenek a kényszerkilakoltatással szemben.
- A hajléktalanoknak megfelelő szálláshelyeket és olyan szolgáltatásokat kell biztosítani, amelyek elősegítik visszailleszkedésüket a társadalomba.
A Bizottság kapcsolódó intézkedései:
20. Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés
Mindenkit megillet a jog, hogy hozzáférjen jó minőségű alapszolgáltatásokhoz. Alapszolgáltatásnak minősül többek között a vízellátás, a szennyvízelvezetés, az energiaellátás, de a közlekedési, a pénzügyi és a digitális távközlési szolgáltatások is idetartoznak. Gondoskodni kell a rászorulók támogatásáról, hogy igénybe tudják venni ezeket a szolgáltatásokat.