A 2014–2020-as időszakban az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) összesen 731 milliárd EUR összegű beruházást szabadítottak fel, amelyből 535 milliárd EUR-t az EU finanszírozott, előmozdítva a tartós társadalmi-gazdasági konvergenciát, a területi kohéziót, a szociális Európát és a zökkenőmentes zöld és digitális átállást.
- 31 January 2023
Ezt a Bizottság által elfogadott, az esb-alapok végrehajtásáról szóló 2022. évi összefoglaló jelentés fejti ki.
A jelentés ismerteti az esb-alapok felhasználása tekintetében 2021 végéig elért eredményeket.
- Több mint 4 millió kis- és középvállalkozást (kkv) támogattak;
- 55,2 millió embert segítettek a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás vagy készség-és oktatásfejlesztési intézkedések révén;
- a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelési kapacitás több mint 3 600 MW-tal nőtt, míg a középületek éves primerenergia-fogyasztása 2,6 terawattóra/év mértékben csökkent (ami mintegy 720 000 háztartás által egy teljes évben fogyasztott villamos energia mennyiségének felel meg);
- 2,3 millió projekttel támogatták a mezőgazdasági ágazat és a vidéki kkv-k versenyképesebbé válását, és elősegítették a munkahelyteremtést a vidéki térségekben;
- a halászati és akvakultúra-ágazatban 44 000 munkahelyet tartottak meg, és több mint 6 000 új munkahelyet teremtettek.
Az esb-alapok továbbá kiemelkedő szerepet töltöttek be a tagállamoknak és a régióknak nyújtott támogatás terén a Covid19-világjárvány és annak gazdasági hatásai kezelésében.
A kohéziós politikába az egészségügyi szükséghelyzet nyomán bevezetett átmeneti rugalmasságnak köszönhetően a tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy az el nem költött kohéziós politikai forrásokat átcsoportosítsák olyan kiemelt területekre, mint az egészségügy, a csökkentett munkaidős foglalkoztatás és a kkv-k támogatása.
A világjárvány kitörése után 2020-ban és 2021-ben az esb-alapok az egészségügyi intézmények, a kutatók, a vállalkozástulajdonosok, a munkavállalók és a kiszolgáltatott személyek újonnan felmerülő igényeinek fedezésére szolgáltak. Emellett az esb-alapok segítettek több millió alacsony képzettségű ember képzésében, akik közül sokan képesítést szereztek.
Végezetül az esb-alapok központi szerepet játszottak az energiahatékonysági intézkedések és a megújuló energiaforrások fellendítésében, az épületek felújításában és a piaci integrációban, amelyek az EU energiabiztonságának fő mozgatórugói. A kohéziós politika segítette a tagállamokat és a régiókat az energiaszegénység kezelésében, miközben csökkentette az ÜHG-kibocsátást és fenntartható munkahelyeket teremtett az építőipari és építési ágazatban.
Háttér-információk
Az 1303/2013/EU rendelet 53. cikke előírja, hogy a Bizottságnak éves összefoglaló jelentést kell készítenie az esb-alapok 2014 és 2020 közötti végrehajtásáról. Az idei jelentés ismerteti a 2014–2020-as időszakra vonatkozó esb-alapok pénzügyi végrehajtása terén 2021 végéig elért előrelépéseket. A 2014–2020-as pénzügyi időszak 2023 végén ér véget az úgynevezett „N+3” szabály alapján.
Az uniós költségvetés egyik legnagyobb beruházási eszközeként az esb-alapok az európai régiók területi, gazdasági és társadalmi kohézióját, valamint a régiók rezilienciáját és az elmúlt években tapasztalt válságból való kilábalását támogatják.
Az esb-alapok a következők:
- az Európai Regionális Fejlesztési Alap;
- az Európai Szociális Alap;
- a Kohéziós Alap;
- az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
- az Európai Tengerügyi és Halászati Alap.
Az esb-alapok szakpolitikai célkitűzései közé a következők tartoznak:
- kutatás és innováció
- digitális technológiák
- az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítése
- a természeti erőforrások fenntartható kezelése
- kisvállalkozások
- intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés,
- foglalkoztatás, jobb oktatás és képzés,
- a közigazgatás intézményi kapacitásának megerősítése,
- a városfejlesztés és a területi együttműködés (Interreg).
Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok valódi európai hozzáadott értéket képviselnek a regionális fejlesztést célzó, növekedést ösztönző személyre szabott beruházások révén. Az esb-alapok kiemelkedően fontos szerepet töltöttek be a koronavírus-világjárványra, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeire való reagálás szempontjából. Az esb-alapok továbbra is kulcsfontosságú szerepet fognak játszani az EU méltányos növekedésében és helyreállításában.
Valdis Dombrovskis, a kereskedelempolitikáért felelős ügyvezető alelnök - 31/01/2023
A kohéziós politika volt a mentőöv, amely támogatta a tagállamokat és a régiókat a közelmúltbeli válságok leküzdésében. Ezáltal megakadályozta az Unión belüli belső egyenlőtlenségek súlyosbodását, és fokozta az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. A jelentés egyértelműen bemutatja a kohéziós politika eredményeit és azokat a konkrét előnyöket, amelyeket e politika polgáraink számára jelent. A hátrahagyott helyek demokráciáinkban vérző sebekké válhatnak. Európaiakként az egyik legfontosabb értékünk annak biztosítása, hogy mindenki és minden hely számítson, és hogy mindenki részese legyen közös jólétünknek.
Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos - 31/01/2023
Örömmel látom, hogy az esb-alapok továbbra is kulcsszerepet játszanak az emberek szakképzéshez és foglalkoztatáshoz való hozzáférésének megkönnyítésében. Az évek során, különösen a Covid19-világjárványt követő, kihívásokkal teli időkben és Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan megszállásával ez az uniós támogatás alapvető fontosságú a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása szempontjából.
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos - 31/01/2023
További információk
- Az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásáról szóló 2022. évi összefoglaló jelentés és mellékletei
- Az esb-alapok nyíltadat-platformja – Tájékoztató a beruházások terén elért eredményekről
- A Kohéziós Alap nyíltadat-platformja
- Kohesio
@VDombrovskis @ElisaFerreiraEC @NicolasSchmitEU @EUinmyRegion @EU_Social