Az Európai Bizottság a válság utáni időszak szociális és foglalkoztatási kihívásainak leküzdése érdekében előterjeszti az EU szociális finanszírozási programjainak szükséges változtatásait.

Az Európai Bizottság a válság utáni időszakban előttünk álló fő szociális és foglalkoztatási kihívások (növekvő fiatalkori munkanélküliség, az alapvető élelmiszereknek és anyagi javaknak a leginkább rászorulók számára való irányításának szükségessége, valamint a gyermekszegénység veszélye) leküzdése érdekében ma előterjeszti az EU szociális finanszírozási programjainak szükséges változtatásait. A mai finanszírozási javaslatok a képzési lehetőségekbe való beruházások által a munkavállalókat is támogatni fogják, hogy kiismerjék magukat a zöld és digitális átalakulásokban, és lehetővé teszik számukra, hogy egy klímasemlegesebb, digitálisabb és befogadóbb társadalomban boldoguljanak. Ugyanakkor a válságkezelési mechanizmusok bevezetésével időtállóvá tesszük a finanszírozási intézkedéseinket a jövőbeli vészhelyzetekre való tekintettel.

Ehhez mind a jelenlegi finanszírozási programok, mind a jövőbeli költségvetési javaslat tekintetében a szabályok gyors frissítése szükséges, hogy meg tudjunk felelni az új kihívásoknak. Az Európai Szociális Alap Plusz lesz a fő pénzügyi eszköz a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához. Továbbra is ez lesz az iránytűnk a szociálisan igazságos felépülés biztosításához. Más eszközök, úgymint a már meglévő Európai Szociális Alap (ESZA) és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) új finanszírozásokkal lesznek megerősítve, így azonnali erőfeszítéseket lehet tenni az emberek munkába való visszaállítására és a leginkább kiszolgáltatottak segélyezésére

A foglalkoztatás és szociális jogok biztosa, Nicolas Schmit szerint: „Ahhoz, hogy Európát a jövőben rugalmasabbá, fenntarthatóbbá és befogadóbbá tegyük, most kell beruháznunk az emberekbe, különösen a fiatalabb generációkba. A mi prioritásunk, hogy gyorsan túltegyük magunkat a koronavírus-válság által okozott társadalmi és gazdasági sokkon, és biztosítsuk, hogy senkit ne hagyjunk magára.”

Az azonnali válasz: Jelentős kiegészítő források az Európai Szociális Alap (ESZA) és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) számára

Javasoljuk, hogy a koronavírus által a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatás ellensúlyozásául a 2020–2022-es időszakra a kohéziós politikai alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap) 55 milliárd euró friss pénzt kapjanak. Ennek a REACT-EU az eszköze, amelyben az Európai Szociális Alap 2014–2020 kulcsfontosságú szerepet játszik a foglalkoztatás fenntartása és a társadalmi befogadás támogatása tekintetében.

A további ESZA-forrásokat elsősorban a következők támogatására kell fordítani:

• Munkahelyek megtartása, ideértve a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatást és az önálló vállalkozók támogatását a bevételük védelme érdekében
• Új munkahelyek teremtése, különösen a kiszolgáltatott helyzetű emberek számára
• A fiatalok foglalkoztatását elősegítő intézkedések
• Oktatás és képzés
• Készségfejlesztés, különösen a zöld és digitális átállások támogatására
• A szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést elősegítő intézkedések, ideértve a gyermekeknek szóló szolgáltatásokat.

A Bizottság azt is javasolta, hogy a tagállamok 2022-ig lássák el további forrásokkal a REACT-EU-n belüli, A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot (FEAD). Ez további forrásokat fog biztosítani élelmiszerre és alapvető anyagi támogatásra, illetve kísérő intézkedésekre, valamint a társadalmi befogadást célzó intézkedésekre. Biztosítani fogja, hogy a főbb válságelhárító intézkedések és a leginkább rászorulóknak szóló támogatások megszakítás nélkül megvalósulhassanak.

Ezen alapok elköltésekor a tagállamoknak megfelelően elő kell segítenie a nemek közötti egyenlőséget, ami egy horizontális elv az ilyen szociális alapokra vonatkozó jogszabályokban.

A hosszabb távú válasz: Javaslat az Európai Szociális Alap Plusz megerősítésére

A ma elfogadott, 2021–2027-es jövőbeli hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó új javaslatok keretében a Bizottság fontos módosításokat javasolt az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) javaslatára vonatkozóan.

• A módosított javaslat a fiatalok foglalkoztatásának a fokozott támogatását is tartalmazza. Azon tagállamok, amelyekben a 15 és 29 év közöttiek körében az átlagnál több a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal, az ESZA+-források legalább 15%-át (az eredeti ESZA+ javaslatban szereplő 10%-kal szemben) a fiatalok támogatását célzó intézkedésekre kell fordítani.
• Az ESZA+ a gyermekszegénység leküzdését is elősegíti. Egy gyermeket sem hagyunk magára a koronavírus-világjárvány következményeképp. A módosított ESZA+ javaslat minden tagállamtól megköveteli, hogy az ESZA+ forrásai legalább 5%-át a gyermekszegénység csökkentésére irányuló intézkedésekre irányozza elő.
• Ezenkívül az ESZA+ komolyan hozzájárul a zöld és digitális átalakulásokhoz azáltal, hogy képzési lehetőségek felé irányítja a beruházásokat annak érdekében, hogy a munkavállalók egy klímasemlegesebb, digitálisabb és befogadóbb társadalomban boldogulhassanak.
• Annak érdekében, hogy jobban fel legyünk készülve egy jövőbeli vészhelyzetre, az ESZA+ egy válságkezelési mechanizmust is tartalmaz. Ez biztosítja, hogy a Bizottság kivételes körülmények között az eseményeknek megfelelően módosíthatja az ESZA+-t, és szükség szerint gyorsan módosíthassa az alapigazgatási szabályokat a tagállamok számára.

Megerősített Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) célzott képzésekkel és egyéb, a munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésüket célzó támogatásokkal segíti azon munkavállalókat, akik jelentős szerkezetátalakítási események eredményeképp vesztették el munkahelyüket. A koronavírus-világjárvány kitörése által eredményezett várható igénynövekedés miatt a Bizottság 2021-től javasolja az éves elérhető finanszírozás 386 millió euróra való növelését.

További alapok a foglalkoztatás és a társadalmi célkitűzések támogatására

Ezenkívül sok más alap fog jelentős mértékben beruházni a szociális és foglalkoztatási célkitűzések elérésére.

Az új Helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz 560 milliárd eurós költségvetési kerettel rendelkezik, amelyből a tagállamok a szociális beruházások és reformok juttatásokkal és kölcsönökkel való támogatására hívhatnak le. Ez az eszköz az európai szemeszter iránymutatásához kapcsolódik, amely a szociális jogok európai pillérére épít. Ezért számos területen, így a szociális területeken, a foglalkoztatás, a készségek és az oktatás szintjén segíteni fogja a tagállamokat a strukturális gazdasági és szociális kihívások leküzdésében.

A Bizottság javasolta, hogy a Méltányos Átállást Támogató Alap részesüljön jelentős kiegészítő finanszírozásban, összesen 40 milliárd euróban. Ez az alap a klímasemlegességre való átállás társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére szolgál a leginkább érintett régiókban, pl. a munkavállalók újraképzésének támogatása által.

Az InvestEU szintén profitálni fog a társadalmi infrastruktúra támogatására vagy a vállalkozók mikrofinanszírozására szolgáló források megnöveléséből, különösen a szociális gazdaságban. A javaslat szerint az InvestEU összesen 32 milliárd eurós költségvetési keretben fog részesülni.

Az Erasmus pedig az összesen 25 milliárd eurós javasolt költségvetési keretével a fiatalokba fog beruházni, és lehetőséget teremt számukra, hogy külföldi utazásuk során új tapasztalatokat szerezzenek. A készségek, valamint a szakoktatás és a szakképzés terén is alapvető finanszírozást nyújt.