szerző: Xavier Prats Monné főigazgató, Európai Bizottság, Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság
Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016” című jelentés november 23-án megjelent legfrissebb kiadása az „Egészségi állapot az Európai Unióban” elnevezésű kezdeményezés első kétéves folyamatának kezdeti eredményeit ismerteti. A kiadvány megbízható forrásból származó egészségügyi információkkal és megalapozott szakértői elemzésekkel segíti a tagállamokat abban, hogy tényeken alapuló egészségpolitikát dolgozzanak ki.
A jelentés, melynek révén az is könnyebben megállapítható, mely területeken lehet a legnagyobb jelentősége az uniós fellépés által létrehozott hozzáadott értéknek, megvizsgálja a tagállamok lakosságának egészségi állapotát és az egészségügyi rendszereket, és rámutat arra, mely akadályok okozzák, hogy ezek a rendszerek nem tudnak kellően hatékonyak, hozzáférhetőek és ellenállóképesek lenni.
A jelentésben jó és rossz hírek egyaránt olvashatók. Jó hír például az, hogy az Unióban több mint egymillió haláleset elkerülhető lenne. Ez egyben a rossz hír is: az Európai Unióban még mindig több mint egymillióan vesztik életüket megelőzhető betegségek és sérülések miatt. A jelentés irányt mutat azt illetően, hogyan változtathatunk ezen. Kiderül belőle például, hogy az uniós felnőtt lakosság 16%-a elhízott, egyötöde pedig dohányzik – márpedig mindkettő olyan kockázati tényező, amely ellen fel lehetne lépni hatékonyan.
A jelentés megállapításai szerint a tagállamok egészségügyi rendszereit a megelőzhető betegségek is jelentősen leterhelik. Az Európai Unióban a betegek 27%-a egyenesen a sürgősségi osztályt keresi fel az alapellátás elérhetetlensége miatt. Az egészségügyi kiadások 15%-át a betegek közvetlenül, „saját zsebből” fedezik, a szegényebb európai lakosok esetében pedig általánosságban véve tízszer nagyobb annak a valószínűsége, hogy problémákba ütköznek, amikor megfelelő egészségügyi ellátást szeretnének igénybe venni, mint a társadalom tehetősebb tagjainak esetében. Az egészség értéke pénzben nem fejezhető ki, a leromlott egészségi állapot és az elégtelenül működő egészségügyi rendszerek gazdasági hatása azonban nagyon is számszerűsíthető. Az uniós gazdaság például évente mintegy 115 milliárd eurót veszít a munkaképes korú felnőttek idő előtti – és gyakran megelőzhető – elhalálozása által okozott termeléskiesés miatt. Az „Egészségi állapot az Európai Unióban” elnevezésű kezdeményezés jelenlegi folyamatának célja, hogy az ilyen problémákat pontosabban meghatározza és kielemezze. A folyamat következő lépéseként 2017 novemberére mind a 28 EU-tagországra vonatkozóan országspecifikus egészségügyi elemzések kidolgozására kerül sor a jelenlegi helyzetről, a nemzeti egészségügyi rendszerek egyedi jellegzetességeiről és az előttük álló konkrét kihívásokról.
Az OECD és az Európai Bizottság közös jelentése, az „Egészségügyi pillanatkép” – címéhez híven – a tagállamoktól kapott, komparatív egészségügyi adatok alapján egyfajta horizontális áttekintést kínál az uniós egészségügyi helyzetről. Az „Egészségi állapot az Európai Unióban” elnevezésű kezdeményezés teljes ciklusa keretében e jelentés, illetve a tagállamokra vonatkozó részletes országspecifikus elemzések alapján részletes felülvizsgálatra kerül sor.
A folyamat végén a Bizottság egy, az országspecifikus elemzéseket kísérő elemző dokumentumot ad majd ki, melyben a megállapításokat az általánosabb uniós stratégiához kapcsolja. A tagállamok ezután lehetőséget kapnak arra, hogy önkéntes alapon megosszák egymással bevált módszereiket.
Fontos rámutatni, hogy az említett országspecifikus egészségügyi elemzések elsődlegesen azért készülnek, hogy a tagállamoknak segítséget nyújtsanak, nem pedig azért, hogy felelősségre vonják őket a feltárt hibákért. A végső cél – és ebben bizonyára mindannyian egyetértünk – az, hogy az uniós polgárok a lehető legjobb egészségügyi, betegségmegelőzési és egészségfejlesztési ellátásban részesüljenek, függetlenül attól, melyik tagállamban élnek.
Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016” című jelentés megjelenésével egy időben az Európai Bizottság és az OECD együttműködési megállapodást írt alá. A két szervezet szorosabb együttműködésének köszönhetően nemcsak nagyobb rálátást nyerhetünk az egészségügyi rendszerekre és teljesítményükre, hanem a tapasztalatok és az eredmények alapján új, emberközpontú intézkedéseket is hozhatunk, és kiépíthetjük a közegészségügy és az egészségügyi rendszerek gazdasági elemzéséhez szükséges kapacitásokat.
