szerző: José Miguel Caldas de Almeida, a mentális egészségről és jóllétről szóló uniós együttes fellépés koordinátora
A mentális egészségről és jóllétről szóló uniós együttes fellépés 2013-ban vette kezdetét azzal a céllal, hogy a mentális egészséget az uniós közegészségügy prioritásai közé emelje, és új eszközök kidolgozásával segítse a tagállamokat abban, hogy minél kedvezőbb feltételeket tudjanak biztosítani a mentális zavarok megelőzéséhez, diagnosztizálásához és gyógyításához.
Az együttes fellépés 2016. január 21–22-i brüsszeli zárókonferenciáján a résztvevőknek alkalmuk nyílt megvitatni az elmúlt három év során elért előrehaladást, valamint a kezdeményezés legfontosabb eredményét, a mentális egészség és jóllét érdekében végzett fellépéshez kidolgozott új keretet.
Az együttes fellépés végrehajtásáért felelős öt munkacsoport által kiadott főbb szakpolitikai ajánlások alapján kidolgozott keret jelentős hatással lehet arra, ahogyan az európai országok ezentúl a mentális egészséggel kapcsolatos kérdéseket kezelik.
A keret segítséget nyújthat a tagállamoknak szakpolitikáik felülvizsgálatakor és akkor, amikor megvitatják egymással, hogy egy-egy innovatív megoldással hogyan tudták javítani a szakpolitikai eredményességet, miközben a helyi, regionális és országos szinten mutatkozó egyedi igényeket, szükségleteket sem veszítik szem elől. A keretrendszer emellett az EU számára is iránymutatást nyújthat saját szakpolitikáinak felülvizsgálatához és kidolgozásához.
Ez új reménnyel tölt el mindenkit, akit foglalkoztat a mentális egészség helyzete Európában. Reméljük, hogy a fellépési keret lesz az az eszköz, amelyre az EU-nak és tagállamainak égető szükségük van ahhoz, hogy hiteles és hatékony európai mentális egészségügyi stratégiát dolgozzanak ki.
Tekintve, hogy Európában az esetek 22%-ában a fogyatékosságok hátterében olyan mentális zavarok állnak, mint pl. a depresszió, az Alzheimer-kór, a poszttraumás stressz-zavar vagy a skizofrénia, továbbá hogy a megfelelő mentális egészség az egyének és a társadalmak boldogulása szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen, az EU-nak olyan stratégiára van szüksége, amely tényleges változást hoz. Az Európai Unióban jelenleg a súlyos mentális zavarban szenvedő embereknek hozzávetőleg csupán a fele – az enyhe vagy közepes mentális zavarral küzdő lakosoknak pedig jóval kisebb százaléka – részesül megfelelő kezelésben, a mentális zavarok megelőzése és a mentális egészség fejlesztése terén pedig még kiábrándítóbb a helyzet.
Ezért sorsdöntő, hogy a tagállamok – saját egyedi szükségleteiknek megfelelően – végrehajtsák e fellépési keret szakpolitikai ajánlásait, és hogy az Európai Bizottság az EU-Compass égisze alatt már megindított fontos nyomonkövetési tevékenységeket olyan kezdeményezésekkel egészítse ki, amelyek elősegítik mérhető célok meghatározását a fellépési keretben foglalt szakpolitikai ajánlások végrehajtásához. Sokak élete függ ettől, ezért minden erőfeszítésre szükség van!
