szerzők: Marina Maggini (Országos Egészségügyi Intézet, Róma, Olaszország) és Jelka Zaletel (Országos Közegészségügyi Intézet, Ljubljana, Szlovénia)
A diabétesz egy gyakori, egyszersmind súlyos betegség: a Nemzetközi Diabétesz Szövetség legfrissebb becslései szerint 2015-ben a 20–79 évesek körében világszerte mintegy 415 millió volt a cukorbetegek száma. Ez a szám az említett korcsoportba tartozó népesség kb. 9%-a. Ha most nem lépünk a tettek mezejére, a diabéteszesek száma 2040-ig akár a 642 milliót is elérheti! Az Európai Unióban a diabétesz előfordulási gyakoriságának két szélső értéke 4,0–4,5% (Litvánia, Észtország és Írország) és közel 10% (Ciprus, Málta és Portugália).
A cukorbetegség nyomán számos súlyos szövődmény (szív- és érrendszeri megbetegedések, vakság, neuropátia, a lábat érintő szövődmények és vesebetegség) megnövekedett kockázatával kell számolni. A gyakoribb, 2-es típusú diabétesz kialakulása a fokozott kockázatnak kitett népességcsoportnál életmódváltással gyakran megelőzhető – vagy legalábbis jelentősen késleltethető. Fontos tudni azt is, hogy kezelésekkel, életmódváltással és tudatos életvezetéssel sok cukorbeteg képes megelőzni vagy késleltetni a szövődmények kialakulását.
Miután az Európai Bizottság megkongatta a vészharangot, és összefogásra hívott fel a súlyos krónikus betegségek megelőzése és kezelése érdekében, 2014-ben útjára indult az együttes uniós fellépés a krónikus betegségek problémájának kezeléséért és az időskori egészség egész életen át történő megalapozásáért (JA-CHRODIS). A krónikus betegségekben szenvedők egészségügyi ellátásának javítását illusztráló esettanulmány témájául az együttes fellépés résztvevői a diabéteszt választották. Az együttes fellépés fő célkitűzése, hogy a rendelkezésre álló ismeretek felhasználásával még hatékonyabbá tegye a tagállamok közötti egyeztetést és együttműködést, hogy egymás bevált módszereinek kicserélésével hathatósan felléphessenek a cukorbetegséggel szemben.
A CHRODIS együttes fellépés résztvevői feltérképezték az európai országok diabéteszstratégiáit, majd ennek alapján szakpolitikai tanulmányt készítettek arról, hogy melyek a diabétesszel kapcsolatos tagállami tervek kidolgozását, végrehajtását és fenntartható működtetését elősegítő tényezők. A tanulmány megállapítja, hogy a cukorbetegség okozta teher csökkentésére irányuló következetes szakpolitikai válaszintézkedéseikkel az európai országok – más-más módszerekkel, ugyan, de – már most számos eredményt tudnak felmutatni. Az e tapasztalatok alapján levont tanulságok új lendületet adhatnak azoknak a tagállami törekvéseknek, amelyek célja egy sikeres és átfogó stratégia kidolgozása a diabétesz és – tágabb összefüggésben – a krónikus betegségek megelőzésére és kezelésére.
