Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

Magyarország - Egészségbiztosítás

Az egészségbiztosítás és az egészségügyi ágazat a Belügyminisztérium felelősségi körébe tartozik. Az egészségügyi ellátórendszer a következőket foglalja magában: orvosi ellátás, gyógyszerellátás, fogászati ellátás, korai felismerés és megelőző vizsgálatok, otthoni ellátás, kórházi ellátás és gyógyászati segédeszközök.

Milyen esetben vehető igénybe?

A beteg szabadon választhat (alkalmazott vagy szabadfoglalkozású) orvost. A beteget egy háziorvos nyilvántartásába lehet felvenni. A háziorvos választására földrajzi korlátozások nem vonatkoznak. A betegek évente egyszer válthatnak orvost (indokolt esetben többször is).

Alapellátás igénybevétele céljából Ön a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK-kal) szerződésben álló bármelyik orvost felkeresheti. Szakellátás igénybevétele céljából – kórházi ellátással vagy anélkül – a lakóhelye szerinti kijelölt szakorvoshoz vagy intézményhez kell fordulnia.

Milyen feltételeknek kell megfelelni?

A munkavégzés megkezdésével minden személy automatikusan bekerül az egészségbiztosítási rendszerbe. Az önálló vállalkozók személyesen, míg munkavállalók esetében a munkáltatóik kérik nyilvántartásba vételüket az illetékes helyi adó- és pénzügyi hivatalnál, valamint – szükség esetén – az illetékes társadalombiztosítási szervnél. A munkáltatók szociális hozzájárulási adót, a munkavállalók társadalombiztosítási járulékot fizetnek.

Az egészségbiztosítási rendszer kedvezményezettjei a következő két csoportra oszthatók:

  • A jogosultsággal rendelkezők, azaz azok a személyek, akik törvényes kötelezettségüknél fogva fizetnek járulékokat, például közalkalmazottak, köztisztviselők, szolgáltatók és egyéb munkaszerződés keretében foglalkoztatott személyek, az egyedül vagy kollektív szervezetekben dolgozó önálló vállalkozók, egyházi tisztségviselők és egyesületi tagok. Ezek a személyek az egészségbiztosítás teljes körű szolgáltatásaira jogosultak (pénzbeli ellátás, természetbeni ellátás és baleseti járadék). E csoportba tartoznak a munkát kereső, segélyben részesülő személyek is, akik ellátásaikra nyugdíjjárulékot fizetnek, noha nem jogosultak pénzbeli ellátásra.
  • Jogosult kedvezményezettek, például kiskorúak, iskolás gyermekek, nappali tagozatos tanulók, nyugdíjasok, a nyugdíjkorhatárt elérő alacsony jövedelmű, pénzbeli anyasági támogatásban és szociális védelmi juttatásokban részesülő, a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos intézményekben elhelyezett, valamint azon személyek, akik átalány-hozzájárulás fizetésére kötelezettek. Ezek a személyek kizárólag a nem pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra jogosultak.

Orvosi ellátás

Az egészségügyi biztosítással rendelkező valamennyi személynek joga van az egészségi állapota által indokolt egészségügyi ellátáshoz. Az orvosi ellátás Magyarországon – főszabály szerint – térítésmentes. Amennyiben a kezelést nem orvos vagy a rendes kórházi rendszer rendeli el, vagy a beteg az egészségügyi rendszer által kijelölt orvostól eltérő orvost választ, az ellátást biztosító szolgáltató által felszámolt díjakat a beteg fizeti. A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök költségeit a beteg részlegesen is fedezheti.

Gyógyszerellátás

A fekvőbeteg-ellátás keretében felhasznált gyógyszerek térítésmentesek. Egyéb esetekben, társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek listáján szereplő felírt gyógyszer esetén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) részben vagy teljes mértékben fedezi a költségeket.

Fogászati ellátás

A fogászati ellátás térítésmentes a beteg 18 éves koráig; tanulók, 60 éves kor felettiek és terhes nők (a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig) számára a teljes körű szakellátás térítésmentes a fogtechnikai költségek kivételével. Valamennyi magánszemély köteles viselni a fogászati ellátással járó fogtechnikai költségeket. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szerint az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátások közül csak a fogászati sürgősségi ellátásra jogosult társadalombiztosítási támogatással.

Korai felismerés és megelőző vizsgálatok

A korai felismerésre és a megelőző vizsgálatokra is kiterjedő kötelező egészségbiztosítással rendelkező valamennyi személy jogosult e vizsgálatokra bizonyos feltételek mellett és bizonyos időközönként. A beteg vagy az orvos is kérheti szűrővizsgálatok elvégzését; amennyiben közegészségügyi kérdésről van szó, valamennyi érintettnek személyes felhívást küldenek a vizsgálaton való részvételre. A korai felismerést szolgáló vizsgálatok – bizonyos kivételekkel – önkéntesen vehetők igénybe, mivel azok elvégzése a beteg saját érdekében áll. A legtöbb megelőző ellátást a háziorvos nyújtja.

Az ápolónők szerepe is fontos, különösen a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos tájékoztatás tekintetében, amely az iskolaorvosok és iskolai védőnők feladata is, míg bizonyos vizsgálatok esetén a tájékoztatás az érintett szakorvosok felelősségi körébe tartozik. A megelőző ellátás biztosítása eredményes, a korai felismerés vagy a szűrővizsgálatok a térítésmentes kezelés előfeltételei lehetnek bizonyos esetekben, ellenkező esetben – a korai felismerés/szűrővizsgálatok igénybevételének hiányában – a beteget díj fizetésére kötelezhetik. E vizsgálatokért konzultációs díj nem számítható fel.

Megelőzési szempontból tilos a dohányzás valamennyi zárt légterű nyilvános helyen, többek között a munkahelyeken, éttermekben, bárokban és kávézókban; kivéve az erre a célra kijelölt, már meglévő dohányzóhelyeken.

Otthoni szakápolás

Az otthoni szakápolás célja a kórházi betegek számának csökkentése és a humánusabb ellátás biztosítása. A biztosított személy ellátását otthonában a feladat ellátására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK-kal) szerződéses jogviszonyban álló szakképzett ápolók végezhetik. Ez az ellátás nem jogosult támogatásra, kivéve, ha azt szakorvos rendeli el. Az otthoni szakápolás az ugyanazon állapot esetén elrendelt kórházi ellátás időtartamával megegyező ideig biztosítható.

Kórházi ellátás

A fekvőbeteg szakellátás a fekvőbeteg-gyógyintézmények számos típusában, például – a krónikus betegségek ellátását, rehabilitációs ellátást és ápolási célú kórházi ellátást biztosító – intézményekben, kórházakban, országos intézetekben (magasabb szintű szakellátás), egyetemi klinikákon és aktív fekvőbeteg-ellátó intézményekben vehető igénybe.

A kezelésben részesülő betegek a következő ellátásokat vehetik igénybe napidíj-átalányért:

  • betegséggel kapcsolatos diagnosztikai vizsgálat;
  • az orvos előírása szerinti kezelés, ideértve a műtéti beavatkozásokat, az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket;
  • gyógyszerek, vérvizsgálatok, kötszerek és ideiglenes orvostechnikai eszközök;
  • gyógykezelés;
  • étkezési és egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsok;
  • élelmiszer az orvos által elrendelt diéta keretében;
  • a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezés arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti körülmények között indokolt.

A beteg egészségbiztosítása részben fedezi az orvos által előírt eszközök, valamint azok javításának és bérlésének költségét. A kórházi és klinikai ellátás fedezi a diagnosztikát, a kezelést, a rehabilitációt és a higiénés ellátás. Ez utóbbi ellátások lehetnek folyamatosak vagy rendszeresek, azaz egyszeri vagy többszöri kezelések, amikor is az utógondozási ellátást bizonyos időtartamra fedezi a biztosítás. Bizonyos betegségek kezelése esetén a betegek várólistára kerülnek; ilyen esetben meg kell várniuk, míg sorra kerülnek. A várólistát az egészségügyi szolgáltató honlapján teszik közzé. Amennyiben a listán szereplő beteg egészsége romlik, újbóli vizsgálatra van szükség, amelynek eredménye alapján módosítják a várólistát.

Gyógyászati segédeszközök

A gyógyászati segédeszközök költségének megtérítésére vonatkozó szabályokról törvény rendelkezik. A gyógyászati segédeszközök költségének megtérítésével kapcsolatos információkat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közleményében teszi közzé. A gyógyászati segédeszközöket orvosnak kell felírnia a költség megtérítésére való jogosultság megszerzése céljából. A megtérítés összegét az ár bizonyos százaléka alapján számítják ki (98/90/80/70/60/50 vagy 45%). A legmagasabb támogatásban részesített gyógyászati segédeszközök után a beteg által fizetendő térítési díj 5.000- Ft-ot meghaladó részét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő fedezi.

Mire jogosult Ön és hogyan nyújthat be kérelmet?

Ön a következő ellátásokat veheti igénybe: orvosi, gyógyszer-, fogászati, otthoni ellátás, korai diagnosztika és megelőző vizsgálatok, kórházi ellátás, orvos által felírt gyógyászati segédeszközök.

Főszabályként valamennyi ellátás térítésmentesen igénybe vehető.

A foglalkoztatás kezdetétől minden személy automatikusan bekerül az egészségbiztosítási rendszerbe. Az önálló vállalkozók személyesen, míg munkavállalók esetében munkáltatóik kérik nyilvántartásba vételüket az illetékes helyi adó- és pénzügyi hivatalnál, valamint – szükség esetén – az illetékes társadalombiztosítási szervnél. A munkáltatók szociális hozzájárulási adót, a munkavállalók társadalombiztosítási járulékot fizetnek.

A gazdaságilag inaktív lakosok 9.600 Ft átalányösszeget fizetnek az egészségügyi kockázatok elleni biztosítás céljából.

Az esetlegesen kitöltendő nyomtatványok

  • Az Európai Unió, Izland, Norvégia, Liechtenstein és Svájc azon lakosai, akik a nemzeti egészségügyi szolgáltatások vagy a lakóhelyük szerinti ország kötelező egészségbiztosítási rendszere által biztosított egészségügyi ellátásra jogosultak, ideiglenes magyarországi tartózkodásuk idején egészségügyi ellátásra jogosultak Magyarországon, amennyiben az egészségügyi szempontból indokolt, a szükséges ellátások jellegének és a tartózkodás hosszának figyelembevételével. Ez vonatkozik az Egyesült Királyság és az Európai Unió között létrejött kilépési megállapodás hatálya alá tartozó személyekre is.
  • Ennek igénybevétele céljából az ideiglenes magyarországi tartózkodása során Önnek rendelkeznie kell európai egészségbiztosítási kártyával, valamint útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal. Amennyiben Ön Magyarországon biztosított, TAJ (társadalombiztosítási azonosítási jel) számmal kell rendelkeznie az országos egészségügyi rendszer által biztosított egészségügyi ellátáshoz való jogosultsághoz.

Ismerje meg jogait!

Az alábbi hivatkozások az Ön törvényes jogait tartalmazzák, nem az Európai Bizottság által fenntartott oldalak, valamint nem képviselik a Bizottság álláspontját:

Európai Bizottsági kiadvány és weboldal:

Kivel kell felvennie a kapcsolatot?

Belügyminisztérium
Budapest

József Attila utca 2–4.
1051 MAGYARORSZÁG
https://kormany.hu/belugyminiszterium
https://abouthungary.hu/

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, NEAK
Budapest
Váci út 73/a
1139 MAGYARORSZÁG
http://www.neak.gov.hu

Kapcsolódó hírek

Nincsenek kapcsolódó hírek az elmúlt fél évre visszamenőleg.

Oldal megosztása