Magyarország - Munkanélküliségi ellátások
Ez a fejezet a következő ellátásokkal kapcsolatban tartalmaz információkat:
- Álláskeresési járadék
- Nyugdíj előtti álláskeresési segély
Milyen esetben vehető igénybe?
Álláskeresőnek minősül az a személy, akit álláskeresőként egy fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal, valamely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál nyilvántartásba vettek, azaz rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez szükséges jogi és egyéb feltételekkel (pl. nincs szüksége munkavállalási engedélyre); az uniós polgárok és az EGT-államok állampolgárai, valamint az Egyesült Királyság és az Európai Unió között létrejött kilépési megállapodás hatálya alá tartozó személyek álláskeresőnek minősülnek akkor is, ha engedélyre van szükségük. Az álláskereső nem folytathat tanulmányokat oktatási intézmény nappali tagozatán, nem lehet jogosult öregségi nyugdíjra és megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, valamint – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével – nem rendelkezhet egyéb keresőtevékenységből származó jövedelemmel. Az álláskeresőnek együtt kell működnie az állami foglalkoztatási szervvel, így a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, járási (fővárosi kerületi) hivatalainak foglalkoztatási osztályaival.
Milyen feltételeknek kell megfelelni?
Amennyiben valamely álláskereső az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap munkaviszonnyal (jogosultsági idővel) rendelkezik, minden tíz ledolgozott nap után egy napi álláskeresési járadékra lesz jogosult. Ennek megfelelően az ellátásra való minimális jogosultság 36 nap, a maximális pedig 90 nap.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély idősebb álláskeresők számára folyósítható.
A munkanélküli ellátási rendszer aktív és passzív ellátásokat is felölel.
Az aktív munkaerőpiaci eszközök közé tartoznak a munkaerőpiaci szolgáltatások, így a munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása, a munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, valamint foglalkoztatási tanácsadás és munkaközvetítés.
Ezek mellett az álláskeresők képzéseken is részt vehetnek és részesülhetnek vállalkozóvá válást elősegítő támogatásban. A foglalkoztatást elősegítő támogatásnak számos olyan formája létezik, amely a munkáltatókat célozza – különösen a hátrányos helyzetű álláskeresők, például a fiatalok vagy a fogyatékkal élő munkavállalók esetében – többek között a munkahelyteremtést és munkahelymegőrzést elősegítő bértámogatások formájában. A passzív támogatások közé tartozik az álláskeresési járadék, amely azok számára biztosít pénzügyi ellátást, akik állásukat elvesztették, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély. A biztosított önálló vállalkozók számára nem létezik speciális ellátás, ők is a munkavállalókéval azonos álláskeresési ellátásban részesülnek.
Mire jogosult Ön és hogyan nyújthat be kérelmet?
Álláskeresési járadék
A törvény rendelkezései alapján az álláskeresési járadék legfeljebb 90 napig folyósítható, mértéke pedig a korábbi átlagkereset 60%-a, amely nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 100%-át (azaz 232.000 Ft-ot 2023-ban).
A járadék mértékét a személy álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedév átlagkeresete alapján számítják ki. Amennyiben az álláskeresőt több munkáltató foglalkoztatta ez idő alatt, a járadék összegének alapját valamennyi munkáltatótól származó kereset átlaga képezi. Amennyiben az álláskereső átlagkeresetét nem lehet meghatározni, a járadék összegének alapját a nemzeti minimálbér 130%-a képezi.
Az álláskeresési járadék folyósítása megszűnik
- ha a kedvezményezett kéri;
- ha a kedvezményezett megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá;
- ha a kedvezményezett 90 napot meghaladóan – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével keresőtevékenységet folytat;
- ha a kedvezményezett oktatási intézmény nappali tagozatán kezd tanulmányokat;
- vagy ha a jogosultsági idő megszűnik;
- vagy a kedvezményezett halála esetén.
Az álláskeresési járadék folyósítását meg kell szüntetni
- ha az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból;
- vagy ha nem teljesíti a feltételeket, amelyek alapján álláskeresőnek minősül;
- vagy ha nem teljesíti megjelenési kötelezettségét;
- vagy ha nem fogadja el az állami foglalkoztatási szerv által kínált, számára megfelelőnek minősülő munkalehetőséget;
- vagy ha elmulasztja az olyan képzési programra történő beiratkozást, amelynek keretében a kötelező legkisebb munkabérrel megegyező értékű juttatásban részesül;
- vagy ha elmulasztja a foglalkoztatást elősegítő munkaerő-piaci programon való részvételt;
- vagy ha elmulasztja az állami foglalkoztatási szerv (fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal járási hivatala) részére történő, keresőtevékenység folytatásáról szóló bejelentési kötelezettségét.
Nyugdíj előtti álláskeresési segély
Jogi alapelv, hogy a munkanélküli személyek egyik csoportját nem lehet kevésbé kedvező bánásmódban részesíteni, mint a munkanélküliek bármely más csoportját. Ennélfogva a nyugdíj előtti álláskeresési segély annak az álláskeresőnek jár:
- akinek legfeljebb 5 éve hiányzik a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez;
- aki legalább 45 napig álláskeresési járadékban részesült és a járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy az álláskeresési járadék folyósítását keresőtevékenység miatt megszüntették és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot;
- akinek legfeljebb 5 éve hiányzik a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez az álláskeresési járadék folyósítását követő 3 éven belül;
- aki nem részesül korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban;
- aki rendelkezik a nyugdíjazáshoz szükséges járulékfizetési időszakkal (normál esetben 15 év).
A vonatkozó jogszabály kimondja, hogy a nyugdíj előtti álláskeresési segély az öregségi nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultság megszerzéséig folyósítható. A segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40%-ának (92.800 Ft2023-ban) alapulvételével kell megállapítani. Ha az álláskeresési járadékalap ennél alacsonyabb összegű, akkor a segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani.
A nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő – az álláskeresési járadékra vonatkozó szabályokkal összhangban – kereső tevékenységet nem végezhet az egyszerűsített foglalkoztatás kivételével.
Az esetlegesen kitöltendő nyomtatványok
Az E301-es vagy PDU1-es nyomtatványokat a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, járási (fővárosi kerületi) hivatal állítja ki.
Ismerje meg jogait!
Az alábbi hivatkozás az Ön törvényes jogait tartalmazza, nem az Európai Bizottság által fenntartott oldal, valamint nem képviseli a Bizottság álláspontját:
Európai Bizottsági kiadvány és weboldal:
Kivel kell felvennie a kapcsolatot?
Amennyiben valamely személy elveszíti munkáját, regisztrálnia kell magát a fővárosi vagy megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál. Ennek keretében kijelenti, hogy aktív álláskereső, emellett pedig aktívan együtt kell működnie a területileg illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal, járási (fővárosi kerületi) hivatalával.
Gazdaságfejlesztési Minisztérium
Budapest
Vám u. 5.
1011 MAGYARORSZÁG
https://kormany.hu/gazdasagfejlesztesi-miniszterium