Szerző: Paola Testori Coggi, főigazgató, Európai Bizottság Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság

Az Európai Bizottság 2013. február 20-án elfogadta a növekedés és a kohézió szolgálatában álló szociális beruházási csomagot. A csomagnak részét képezi az egészségügybe történő beruházásról szóló bizottsági munkadokumentum, mely hangsúlyozza, hogy az egészségügy az Európa 2020 stratégia szerves alkotóeleme.

A munkadokumentum az egészségügyi rendszerek reformját szorgalmazza annak a kettős célnak az elérése érdekében, hogy a lakosság magas szintű egészségügyi ellátáshoz juthasson hozzá, a közpénzek felhasználása pedig hatékonyabban valósuljon meg. Mindez a 2013. évi növekedési jelentésből következik, amely elismeri az egészségügyi ágazat munkahelyteremtő képességét, és az egészségügyi rendszerek reformját javasolja azok költséghatékonyságának és fenntarthatóságának biztosítása céljából.

Összhangban azzal, hogy az egészség önmagában is érték, az egészségügyi ráfordítások pedig növekedésösztönző kiadások, az egészségügybe történő beruházásról szóló bizottsági munkadokumentum három fő területet tárgyal:

A fenntartható egészségügyi rendszerek kiépítését célzó beruházások

A magas színvonalú európai szociális védelem mindenekelőtt az egészségügyi rendszerekre épül, amelyek az európai szociális piacgazdaság sarokkövei is egyben. A gazdasági válsággal együtt járó megszorítások a rendszerszintű demográfiai változásokkal és az európai népesség körében előforduló betegségtípusok megváltozásával együtt nyilvánvalóvá teszik, hogy az egészségügyi rendszereket át kell alakítani és korszerűvé kell tenni. A döntéshozóknak azonban el kell kerülniük a megtakarításokkal kecsegtető, rövid távú megoldásokat. Az EU segíteni tud a tagállamoknak a reformok végrehajtásában – például azáltal, hogy eszközöket fejleszt ki az egészségügyi rendszerek teljesítményének pontosabb felmérése érdekében, illetve hogy ésszerű innovációs tevékenységek révén fokozza a költséghatékonyságot. A hatékonyság például a nem indokolt kórházi beutalások és szakvizsgálatok számának csökkentésével, az alapellátás fejlesztésével, az azonos hatóanyagot tartalmazó, de olcsóbb generikus gyógyszerek alkalmazásával is javítható, akárcsak azzal, ha felmérjük az egészségügyi technológiák költséghatékonyságát, és az eredményeket alapul vesszük a döntések meghozatalánál.

Az egészség mint humántőke-beruházás

Az egészség serkentheti a gazdasági növekedést, mivel az egészséges emberek tovább maradnak aktívak. A népesség egészségi állapota befolyásolja a munkaerő-piaci részvételt és a termelékenységet. A népesség egészségébe történő beruházásokkal a megelőzhető betegségek kezelésének jövőbeli költségeit is csökkenteni lehet, ráadásul az ilyen beruházások egyenértékűek az egészséges és hatékonyan teljesítő munkaerőbe való befektetéssel.

A népegészségügyi szakpolitika középpontjában a betegségmegelőzésnek és az egészségmegőrzésnek kell állnia, mert ezáltal mérsékelhetők a krónikus betegségek kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásai. A tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség értékes példákkal szolgál arra, milyen intézkedésekkel lehet elősegíteni, hogy az emberek egészségesebb, tevékenyebb és önálló életet éljenek idősebb korukban.

Az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését célzó beruházások

A lakosság egészségi állapota és helyzete mind a tagországokon belül, mind a tagországok között jelentős eltéréseket mutat. Ennél is nagyobb egyenlőtlenségek tapasztalhatók egyes, kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok, például az etnikai kisebbségek és a bevándorlók bizonyos csoportjai esetében. Az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését célzó beruházások hozzájárulnak a társadalmi kohézió erősítéséhez, és megszakítják a rossz egészségi állapot, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés között kialakult ördögi kört. Az egészségügyi egyenlőtlenségek nemcsak az emberekben rejlő képességek kiteljesítését gátolják, de jelentős gazdasági veszteségekhez is vezethetnek. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosításával csökkenthető a szegénység és mérsékelhető a társadalmi kirekesztődés. Az egészséget meghatározó társadalmi tényezők megfelelő kezeléséhez arra van szükség, hogy az egészségügyi szempontok minden szakpolitikai területen kellő figyelmet kapjanak.

A munkadokumentum legfontosabb üzenete az, hogy a költséghatékony kiadási politika, az egészségügyi rendszerek strukturális reformja és az ésszerű egészségügyi innovációs tevékenységek a hatékonysági mutatók javulásához és jobb egészségügyi eredményekhez vezethetnek.