Stefan Schreck, Európai Bizottság, Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság, egységvezető, Egészségügyi tájékoztatás
A boldogsághoz hasonlóan az egészség is nehezen mérhető. A közegészségügy és az egészségügyi rendszerek bizonyos tényezői ugyanakkor szerencsére számszerűsíthetők. Ezeket foglalja össze az „Egészségügyi pillanatkép” című rendkívül hasznos jelentés.
Az „Egészségügyi pillanatkép” az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet közös jelentése, amely 35 európai országból gyűjtött összehasonlítható adatokra támaszkodva ismerteti az egészségügy és az egészségügyi rendszerek helyzetét.
Ebben a hónapban látott napvilágot a jelentés harmadik kiadása „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2014” címmel. A dokumentum közzétételét nem is lehetett volna jobban időzíteni. Mivel a kiadvány az új Európai Bizottság hivatalba lépésével egy időben jelent meg, két előnye is van: egyfelől tényanyagot szolgáltat megalapozott szakpolitikai döntések meghozatalához, másfelől pedig erősségeinkre és gyengeségeinkre is rámutat.
Csak egy példa a sok közül: az Európai Unió lakóinak várható élettartama 5,1 évvel nőtt 1990 óta, valamit tehát biztosan jól csinálunk. A jelentés adatai azonban a hibáinkat sem kendőzik el: jelenleg például minden hatodik európai felnőtt elhízott, holott egy évtizede még csak minden nyolcadik felnőttet érintett ez a probléma.
A jelentés azonban nemcsak az élettartam növekedésével, az elhízással és más fontos tendenciákkal, valamint az ezekre ható, egészséget meghatározó tényezőkkel foglalkozik, hanem az egészségügyi kiadásokat és egyenlőtlenségeket, az egészségügyi erőforrásokat, az ellátás színvonalát és az ellátáshoz való hozzáférést is górcső alá veszi.
Az egészségügyi kiadásokkal foglalkozó fejezet különösen fontos információkkal szolgál. Noha már kifelé tartunk a gazdasági válságból, számos ország továbbra is kénytelen szűkösre szabni egészségügyi költségvetését, ami a fizetések és a kiadások csökkentéséhez, valamint létszámleépítésekhez vezet. Ennek ellenére az egy főre jutó orvosok és ápolók száma szinte mindegyik uniós országban nőtt.
Az „Egészségügyi pillanatkép” a közegészségügy és az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékeléséhez nem becslésekre, hanem valós számadatokra támaszkodik. Olyan mutatókat használ fel, amelyek elsősorban az Európai Bizottság és a tagállamok által közösen kidolgozott európai alapvető egészségügyi mutatók szűkített listájáról származnak.
Az orvosi vizsgálathoz hasonlóan azonban itt sem elég csupán diagnosztizálni a problémákat – arról is gondoskodnunk kell, hogy megoldást keressünk rájuk.
