szerző: Martin Seychell, egészségügyi főigazgató-helyettes, Európai Bizottság, Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság
Gondolkodott már azon, hogy a tagállamok hogyan fordítják az adófizetők pénzét az egészségügy fejlesztésére? A válasz: egészségügyi beruházások formájában. Az európai strukturális és beruházási alapoknak köszönhetően a 2014 és 2020 közötti időszakra tervezett egészségügyi beruházások az eddigieknél jobban összpontosítanak az eredményekre és a lakosság igényeire. Az alapok egyik fő célja, hogy csökkentsék az egészségügyi egyenlőtlenségeket, és elősegítsék, hogy minden uniós polgár megfelelő színvonalú egészségügyi ellátást vehessen igénybe.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból (ESZA) támogatott egészségügyi beruházások tűpontosan meghatározott célok elérésére, egyebek mellett az egészségügyi alapellátás és a közösségi alapon szerveződő ellátás fejlesztésére, az egészségfejlesztésre és a betegségmegelőzésre, a tevékeny és egészséges időskorral kapcsolatos programok megvalósítására, valamint a folyamatos egészségügyi továbbképzésre és az e-egészségügyre irányulnak.
Az alapok emellett az egészségügyi kutatás és innováció finanszírozására is felhasználhatók lesznek, ezáltal az egészségügyben tevékenykedő kkv-k, az intézményi kapacitásaikat bővíteni szándékozó egészségügyi hatóságok, az energiahatékonyságot javítani kívánó kórházak, valamint a veszélyes egészségügyi hulladék ártalmatlanítását célzó programok is forrásokhoz juthatnak.
A korábbi időszakok beruházásaihoz képest a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban az egészségügy terén megvalósítandó infrastrukturális beruházások célzottabbak és kidolgozottabbak lesznek, emellett az európai strukturális és beruházási alapok 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó új szabályainak értelmében összhangban kell állniuk a tagállami és a regionális stratégiai politikai kerettel. Tömören szólva: a jövőben az egészségügyi beruházások elsősorban a fenntartható eredmények elérésére összpontosítanak.
A beruházások terjedelme és költségvetése országonként ugyan más és más, azonban a tervek szerint 2014 és 2020 között a 28 tagállam egyedül az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére összesen 3,8 milliárd eurót, míg az ikt-technológiák egészségügyi felhasználásának előmozdítására további 9,5 millió eurót szán. A tagállamok emellett több mint 4 milliárd eurót különítettek el nem közvetlenül megtérülő, ún. „puha” beruházásokra, azaz az egészségügyi ellátás és a szociális gondozás kombinálására, valamint a tevékeny és egészséges időskorral kapcsolatos intézkedésekre.
Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság (DG SANTE) már egy ideje szorosan együttműködik a Regionális és Várospolitikai Főigazgatósággal (DG REGIO) és a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságával (DG EMPL) az európai strukturális és beruházási alapokat és azok egészségügyi beruházásokhoz való felhasználását illetően. Az együttműködés keretében a DG SANTE tanácsokkal szolgál a kiemelt egészségpolitikai célkitűzésekről, közreműködik az alapok programozási anyagairól folyó szolgálatközi konzultációban, és részt vesz a szolgálatok közötti és a tagállamokkal folytatott kétoldalú megbeszéléseken. A DG SANTE emellett vezető szerepet töltött be az egészségüggyel kapcsolatos előzetes feltételrendszer kidolgozásában, amelynek teljesülése nélkül az európai strukturális és beruházási alapok egészségügyi beruházásokhoz nem vehetők igénybe.
A strukturális és beruházási alapokból finanszírozott beruházások nem a társadalom bizonyos csoportjainak javát szolgálják, hanem a társadalom egészét – hiszen közös célunk, hogy minden európai polgárnak lehetősége legyen arra, hogy hosszú, egészséges és tevékeny életet éljen.
