Szerző: Joao Manuel Valente Nabais, az IDF Europe elnöke

Kétségtelen, hogy a cukorbetegség mára már nemcsak az Európai Unióban, hanem azon kívül is járványszerű méreteket öltött. 2012-ben közel 32 millió cukorbeteg élt az EU-ban. A tagállamok egészségügyi kiadásaik átlagosan mintegy 10%-át fordítják a cukorbetegség és a kapcsolódó komplikációk kezelésére. Sőt, egyes országokban ez az arány eléri a 20%-ot!

A diabétesz elmúlt évtizedbeli járványszerű terjedéséért elsősorban a túlsúlyos emberek számának növekedése, az ülő életmód és a népesség öregedése tehető felelőssé. Ráadásul a gazdasági és pénzügyi válság megnehezítette a cukorbeteg-ellátáshoz való hozzáférést, mivel a legtöbb tagállam a megszorító intézkedések részeként egészségügyi költségvetését is csökkentette.

Ebben a hónapban megjelenő tanulmányában a Nemzetközi Diabétesz Szövetség európai szervezete megállapítja, hogy a cukorbetegség kezeléséhez szükséges minőségi gyógyszerekhez és orvosi eszközökhöz való hozzáférés terén Európában jelentős eltérések vannak. A cukorbetegek számára rendkívül fontos, hogy a kezelést folyamatosan megkapják, hiszen életre szóló állapotukat csak így tudják szinten tartani. Az alulkezelt diabétesz nyilvánvaló terhet ró mind a cukorbetegekre, mivel rontja életminőségüket, mind az egészségügyi ellátórendszerekre, mivel költségspirált idéz elő.

A diabétesz számos komplikációja – így a szívbetegségek, a veseelégtelenség és a lábbetegségek – megelőzhető időben felállított diagnózissal, a betegek és a szakmabeliek képzésével, valamint az átfogó, több ágazatot érintő és hosszú távú gondozással.

Ebben kiemelt szerepet játszanak a diabétesz kockázati tényezőinek – például a helytelen táplálkozásnak és a mozgásszegény életmódnak – a kiküszöbölését célzó kezdeményezések, ezért a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy számos területen (egészségügyi és szociális szolgáltatások, oktatás, mezőgazdaság, média, városi mobilitás és testmozgás) támogatást nyújt a tagállamoknak és az érintettnek az egészséges étrend népszerűsítésében és az elhízás kezelésében. Az egészséges életmódot azonban nem lehet kizárólag a közpolitika és az egészségügyi ágazat eszközeivel ösztönözni. Ezért az említett kezdeményezések mellett olyan szakpolitikákra is szükség van, amelyek kezelni tudják a diabétesz járványszerű terjedése mögött meghúzódó strukturális okokat, például biztosítják az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát és a minőségi cukorbeteg-ellátáshoz való hozzáférést.

Az olyan uniós szintű kezdeményezések, mint a krónikus betegségekkel szembeni együttes fellépés, amelynek egyik önálló munkacsomagja kizárólag a diabétesszel foglalkozik, valamint a gyermekkori elhízás megelőzését célzó cselekvési terv, remélhetőleg ösztönzést adnak az uniós tagállamok és az érdekelt felek közötti együttműködésnek, hogy átfogó, ágazatközi szakpolitikai választ lehessen adni a diabétesz járványszerű terjedésére.

A cukorbeteg-ellátás, valamint a diabétesz-kutatás és -megelőzés terén megvalósuló befektetés az egészségesebb és termelékenyebb társadalom kialakulásának előfeltétele, és nagyban hozzájárul a hosszú távú gazdasági növekedéshez.