Mintavételt számos különféle céllal végeznek, többek között a következő tevékenységek során:
- tarifális besorolás;
- származás megállapítása;
- jövedéki adók kiszámítása;
- markerek jelenlétének megállapítása a folyékony tüzelőanyagokban;
- denaturálószerek kimutatása szeszesitalokból és alkoholos italokból;
- kábítószerek és egyéb pszichoaktív anyagok azonosítása;
- denaturálószerek kimutatása szeszesitalokból és alkoholos italokból;
- fogyasztóvédelem.
- környezetvédelem:
A vámellenőrzésre szükség van a veszélyes és / vagy illegális hulladékok harmadik országokba történő kivitelének megakadályozására. Bizonyos esetekben a hulladék mintavétele és elemzése szükséges.
A mintákat laboratóriumba küldhetik elemzésre, vagy a helyszínen is megvizsgálhatják mozgó laboratórium vagy helyszíni teszt használatával, mobil diagnosztikával.
A mintavételi módszer függ:
- a mintavétel céljától;
- az áru típusától;
- az áru egységességétől;
- az áruszállítmány méretétől.
Fontos, hogy a minta a teljes tétel vagy szállítmány reprezentatív mintája legyen. A vámcélú reprezentatív mintavételt az Uniós Vámkódex, illetve a további hatályos vámrendelkezések szerint kell végezni (ha a vámáru-nyilatkozatban foglalt áruknak csak egy részét vizsgálják meg vagy csak egy részéből vesznek mintákat, a részleges vizsgálat, vagy a minták elemzésének vagy vizsgálatának eredményeit úgy kell tekinteni, hogy azok az ugyanazon árunyilatkozatban szereplő összes árura vonatkoznak: lásd az
Uniós Vámkódexet).
A jövedéki adó megállapításához történő mintavételt a „Mintavételi eljárások” című 3. fejezetben, illetve az adott
mintavételi eljárás kártyákon található ajánlások szerint kell végezni. A jövedéki adóval kapcsolatos tevékenységekhez tartozó ajánlások általában a más célból vett minták esetében is követhetők, hacsak nem vonatkoznak rájuk más szabályok.
A legtöbb árura nem vonatkoznak külön mintavételi előírások. Ez alól csak néhány áru képez kivételt: ilyen esetben az adott árura vonatkozó előírások elsőbbséget élveznek az ebben az útmutatóban ismertetett általános szabályokkal szemben.
Homogén tételnek nevezzük azt a szállítmányt, amelynek az összetétele vagy fizikai jellemzői a termék egészében azonos. A homogén termékekre példák a tiszta oldatok vagy más folyadékok, amelyek nem tartalmaznak szuszpendált részecskéket, porokat vagy granulátumokat, egyenletes állagúak és színűek, valamint a konzervdobozok, amelyeket egy meghatározott zöldséggel töltöttek meg és azonos gyártási számmal rendelkeznek. Ezekben az esetekben nem számít, hogy honnan vesszük a mintát, így onnan vehetjük, ahonnan kényelmes. A probléma az, hogy nem mindig világos, hogy egy tétel nem homogén.
Például egy olívaolajjal töltött tanker homogénnek tűnhet. Azonban az üledék, amely az olaj lényeges része, felhalmozódhat a tartály alján, és a tartályban lévő olaj nem lesz homogén. Ha nem egyértelmű, hogy egy áru homogén, a szállítmányt heterogénnek kell tekinteni.
Ha egy áru több homogén tételből áll, akkor meg kell határozni az egyes tételek méretét és reprezentatív mintákat kell venni a teljes szállítmányból.
Egy
heterogén tétel olyan szállítmány, ahol az áru összetétele vagy fizikai jellemzői a termék egészében változnak.
Példaként említhetők a szuszpendált részecskék, különböző méretű és színű granulátumok, valamint a különféle gyártási számmal rendelkező, ugyanazon zöldséggel töltött konzervdobozok. Ezekben az esetekben nem elegendő egy minta egy pontról történő mintavétele. Elengedhetetlen a mintavételt úgy végezni, hogy az az egész tételre
reprezentatív legyen.
A szállítmányon belül különböző helyekről történjen a mintavétel. A végső mintát az részminták egyesítéséből kell létrehozni.
Ideális esetben minden csomagból mintát kellene venni, hogy a minta reprezentálja a teljes szállítmányt. Ugyanakkor a gyakorlatban ez nem lehetséges, mivel indokolatlanul sok minta kerülne levételre és ez veszélyeztetné a szállítmány
Szükséges tehát mérlegelni, hogy mi lehet a legreprezentatívabb minta, ami minimalizálja az árukra gyakorolt hatást.
A kereskedelmi küldemények mintavételezésére számos statisztikai mintavételezési módszeren alapuló gyakorlat létezik. Céljuk annak biztosítása, hogy az áruk vizsgálata vagy mintavétele során elegendő számú számú mintát válasszanak annak biztosítására, hogy az eredmény reprezentálja az egészet. A mintavételi eljárások mind a szállítmány egészére, mind az altételekre és / vagy belső csomagokra alkalmazhatók.
A kereskedelmi testületekben és bizonyos uniós rendeletekben
pl. A 152/2009 / EK bizottsági rendelet) sokféle vizsgálati módszer áll rendelkezésre, amelyek célja egy termék minőségének meghatározása vagy a kémiai vagy biológiai szennyezőanyagok kimutatása. Ezek a módszerek általában sokkal szigorúbbak, mint az áruk adóköteles állapotának vagy besorolásának meghatározásához szükségesek. Ebből látható, hogy nincs döntő "helyes" mintavételi gyakorlat. Az alábbiakban néhány példa látható, amik segítenek eldönteni, hogy melyik a legjobb mintavételezési eljárás adott esetben:
- Mennyi a szállítmány teljes nettó tömege?
- Mennyi a küldemény teljes értéke?
- Mennyi a szállítmányban lévő csomagok vagy egységek száma?
- Mekkora a minimális mintanagyság?
- A gyártott / feldolgozott termék feltehetően egyenletes minőségű a különböző csomagokban?
- Ha nem gyári termék, feltehetően nagy eltérések vannak az egyes minták között?
- Mi az elemzés célja?
Amennyiben fontolóra vesszük a fenti kérdéseket, eldönthetjük, hogy a legcélszerűbb reprezentatív mintát venni.
A használni kívánt eljárás eldöntésekor – ellenőrizni szükséges a nemzeti irányelveket, hogy van-e ajánlott speciális eljárás az adott áru mintavételezésére.
A nyilatkozattevő jogosult arra, hogy jelen legyen az áruk vizsgálatakor és a mintavételkor, és a mintavételt általában a nyilatkozattevő vagy képviselője jelenlétében kell végezni. A vámtisztviselő a mintavételt elvégezheti a nyilatkozattevő, az ellenőrzött személy vagy képviselőjük távollétében is, ha utóbbiak nem kívánnak megjelenni.
Ha a vámhatóság szükségesnek tartja, kérheti, hogy a nyilatkozattevő vagy képviselője legyen jelen az áruvizsgálatkor vagy mintavételkor annak érdekében, hogy biztosítsa az ilyen vizsgálat vagy mintavétel megkönnyítéséhez szükséges segítséget (lásd az
Uniós Vámkódexet).
A nyilatkozattevő vagy képviselője köteles aktívan és a szükséges mértékben segítséget nyújtani a vámhatóságoknak, hogy megkönnyítse a mintavételt, többek között a következők biztosításával:
- részletes információk a mintavételben részt vevő áruk jellegéről;
- anyagbiztonsági adatlapok (MSDS), ha rendelkezésre állnak;
- munkaerő;
- berendezések a ki- és berakodáshoz;
- szerszámok stb.
Ha a nyilatkozattevő nem hajlandó részt venni a mintavételi eljárásban vagy kijelölni a szükséges segítséget megadni képes személyeket, a vámhatóságnak határidőt kell megszabnia a követelmények teljesítéséhez.
Ha ezt a határidőt elmulasztják, a mintavételt elvégezheti a nyilatkozattevő költségére és felelősségére, szükség esetén egy illetékes személy vagy az alkalmazandó szabályok szerint kinevezett más személy segítségét igénybe véve (lásd az
Uniós Vámkódexet).Ilyen esetben a mintavételi eljárás ugyanolyan érvényes lesz, mintha a nyilatkozattevő vagy az ellenőrzött személy jelenlétében kerülne rá sor (lásd az
Uniós Vámkódexet).
Ha a mintavételi folyamat súlyos biztonsági kockázatokkal jár, illetve ha speciális mintavételi eszközök és/vagy védőfelszerelések használata szükséges, akkor a mintavételezést az Ön felügyelete alatt elvégeztetheti más, képesített vagy különleges képzésben részesült személyekkel is (lásd a
Mintavétel veszélyes árukból című dokumentumot).
Az uniós Vámkódex 134. cikke értelmében "az emberek és állatok egészségének és életének védelme és a környezet védelme" vámfelügyelet alatt áll. Néhány tagállamban a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem és a közbiztonsági ellenőrzés a vámhatóság felügyelete alatt áll, más tagállamokban pedig külön hatóságok látják el a fenti feladatokat. Ezekben az esetekben bonyolultabb mintavételi eljárásokra van szükség, és adott esetben ellenőrizni kell a nemzeti útmutatásokat és az európai jogszabályokat.
Alaposan ellenőrizze a vizsgálandó/ellenőrizendő árukkal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat, beleértve az áruk kísérő dokumentumait is, például a biztonsági adatlapot vagy a növény-egészségügyi bizonyítványokat.
Ha a kísérő dokumentumokban a nemzetközileg elfogadott szimbólumok és jelölések jelzik az áruk kezelésével járó veszélyek mértékét, tartsa be az ezekhez kapcsolódó utasításokat. Fontos továbbá, hogy az áruk kezelésében részt vevő további személyeket is tájékoztassa a kockázatokról.
Az vámtisztviselőknek tisztában kell lenniük az ilyen szimbólumok és jelölések jelentésével. Ezek a szimbólumok és jelölések hasznos adatokkal szolgálnak a szükséges óvintézkedésekkel, az egyéni védőeszközökkel, a csomagolással, valamint a szállítási és tárolási követelményekkel kapcsolatban.
A jelölések a következők lehetnek:
Ezeket a szimbólumokat és jelöléseket jól látható módon kell elhelyezni a csomagokon.
Ha a nyilatkozattevő vagy a gazdasági szereplő nem tud bemutatni érvényes és hiteles adatokat az áruk jellegére vonatkozóan, a mintavételt rendkívüli elővigyázatossággal kell végezni. Az ilyen esetekben a mintavételben részt vevő árukat
veszélyesnek kell tekinteni.
A következő árukból tilos mintát venni:
- radioaktív anyagok;
- rendkívül mérgező anyagok;
- gáznemű termékek és cseppfolyósított gázok;
- robbanásveszélyes termékek;
- potenciálisan veszélyes biológiai anyagok.
A vámtisztviselők által végzett mintavételből kizárt áruk listája tagállamonként, illetve a vámtisztviselő hatáskörétől függően eltérő, a fenti lista általánosságban véve helytálló.
Az ilyen típusú árukból csak az illetékes állami hatóságok vagy a mintavételhez szükséges képzettséggel és engedéllyel rendelkező külső szervezetek és személyek vehetnek mintát.
Gyűjtsön adatokat az áruk elhelyezkedéséről a raktározási létesítményeken vagy szállítójárműveken belül, a szállítás típusáról, a raktározási kapacitásról és mennyiségről, az áruk egyszerű hozzáférhetőségéről, az áruk mozgatásával járó esetleges veszélyekről stb.
Miután ezzel végzett, pontos ismeretekkel kell rendelkeznie:
- az áruk kirakodásához és mozgatásához szükséges berendezésekről és munkaerőről;
- a szükséges mintavételi eszközök típusairól;
- a szükséges mintatároló edények típusairól és számáról;
- a be- és kirakodási, valamint egyéb műveletekhez szükséges további felszerelésekről és kiegészítőkről;
- az áruk helyzetétől és jellegétől függően a további biztonsági intézkedésekről és a személyi védelem egyéb módjairól.
Javasoljuk, hogy a következő helyzetekben ne vegyen mintát, viszont ha a mintavétel elengedhetetlen, kövesse az egyes helyzetekre vonatkozó tanácsokat:
- Ha a mintavétel komoly biztonsági kockázatot jelent;
Javasolt a nyilatkozattevő vagy képviselője általi mintavétel. A mintavételt egy külön erre a célra kiképzett szakember (külsős vállalkozó) is elvégezheti vámfelügyelet alatt (lásd a
veszélyes áruk mintavételére vonatkozó eljárásról szóló bekezdést);
- Ha az áru kis mennyiségű vagy nagyon magas értékű;
A laboratóriummal konzultálhat a szükséges minimális mintamennyiségről, vagy a roncsolásmentes elemzés lehetőségéről. Ha a minta a vizsgálatok után változatlanul visszaadható, tájékoztassa erről a nyilatkozattevőt;
- Ha a mintavétel kockázatot jelent az áruk sterilitására vagy más különleges követelményekre,
Az árut vámfelügyelet alatt esetlegesen az importőr helyiségeibe vagy más olyan helyre szállítani, ahol a megfelelő körülmények között lehet mintát venni.
Fontos figyelembe venni a szállítmány nagyságát, amiből mintát veszünk.
Például viszonylag kis szállítmányok esetén tanácsos kevesebb mintát venni (a minimumkövetelményeknek megfelelően) annak érdekében, hogy elkerüljük szállítmány arányaihoz képest túlzottan nagy mennyiségű minta vételét. Kétség esetén kérdezzük meg a laboratóriumot.
Ellenőrizzük, hogy a mintavételre kerülő áruk ugyanabból a gyártási tételből származnak-e. A csomagoláson szereplő címkék jelezhetik, hogy a szállítmány különböző gyártási számokat vagy dátumokat tartalmaz-e, és hogy a különböző tételekben lévő termékek minősége eltérő-e. Ha igen, a különféle tételeket külön kell mintavételezni. A csomagok sértetlenségét és a lejárati dátumot mindig meg kell vizsgálni. Ne vegyünk lejárt termékből mintát.
A mintaként levett kiskereskedelmi csomagokat nem szabad kinyitni, vagy tartalmukat más mintatartabóba áthelyezni. Ezeket a mintákat rögtön végső mintákként kell címkézni. A mintákat a csomagolási követelményeknek megfelelően kell csomagolni és plombázni. Ügyelni kell arra, hogy ne töröljük le vagy rejtsük el az eredeti csomagoláson található információkat.
Lásd
A minták kezelése - Csomagolás,
Mintavételi szétválasztó rendszer.
Ajánlott intézkedések:
- Válassza ki azokat a mintavételi eszközöket és mintatároló edényeket, amelyek megfelelőek a mintavételben részt vevő árukhoz.
- Ellenőrizze a mintavételi eszközök épségét és működőképességét. Ne használjon hibás vagy nem megfelelően működő mintavételi eszközöket vagy olyan eszközöket, amelyekből alkatrészek hiányoznak, mivel ez veszélyes lehet és a mintákat is veszélyeztetheti.
- Győződjön meg arról, hogy a mintavételi eszközök tiszták és szárazak. Ha szükséges, megfelelő tisztítószereket (mosószerek, szerves oldószerek stb.) és szárítószereket kell biztosítani az eszközök tisztításához a mintavétel előtt és után.
- Győződjön meg arról, hogy elegendő mintatároló edénnyel rendelkezik a mintavételi művelethez. Javasolt a szokásos esetben szükségesnél körülbelül 10 %-kal több edényt előkészíteni. A tárolóedényeknek tisztának és száraznak kell lenniük, és rendelkezniük kell a megfelelő dugókkal (csapok) vagy fedelekkel, illetve egyéb tartozékokkal.
- Biztosítani kell a kiömlött folyadékok feltörléséhez és felitatásához szükséges eszközöket, beleértve például az esetlegesen kiömlött olajhoz való megfelelő szorbenst is.
Ha úgy véli, hogy egy mintavételi műveletet a megfelelő eszközök hiánya vagy más körülmények miatt nem tud kielégítően elvégezni, utasíthatja a nyilatkozattevőt, hogy ő végezze el a mintavételt az Ön felügyelete alatt.
Ez olyan esetekben is igaz, amikor a veszélyes árukból szakértő vesz mintát a veszélyes áruk mintavételi eljárása során (lásd a
veszélyes áruk mintavételi eljárását).
A fényképes bizonyíték különösen hasznos lehet, ha a csomagokon sok információ található, illetve ha vizuálisan észlelhető rendellenességet tapasztal.
Fénymásolatok
Alapesetben ez egyszerűen úgy is elvégezhető, hogy a csomagok egyikét az irodai fénymásolóra helyezi. Ebben az esetben meg kell számoznia a fénymásolatokat, és a jelentésben mellékletként kell hivatkoznia azokra. Ez a módszer különösen hasznos lehet, ha a kiskereskedelmi csomagok feliratainak nyelvét nem tudja azonosítani.
Digitális fényképek
A digitális fényképek gyakran nagyobb részletességet biztosítanak, és hasznosak lehetnek annak elmagyarázásakor, hogyan voltak az áruk felhalmozva vagy csomagolva. A képek a jelentéshez csatolhatók.
Tudni kell azonban, hogy egyértelmű ellenőrzési nyomvonal hiányában a fényképeket nem mindig fogadják el bizonyítékként a bíróságon. Az elfogadható fényképes bizonyítékokról tájékozódjon a nemzeti iránymutatásokban.
