Bevezetés az egészség és biztonság fejezethez
Egészség és biztonság

A vizsgálati és mintavételi eljárás során számos általános kockázattal kell számolni. Egyes áruk esetében speciális kockázatok is fennállnak.

Azt is szem előtt kell tartania, hogy másokat se tegyen ki további kockázatoknak az áruk szennyeződése vagy – saját hibájából – veszélyes állapotban hagyása révén.

You must also make sure that you do not expose others to greater risks either through contamination of the goods or, as a result of your own action, by leaving the goods in a dangerous state.

A megfelelő egészségvédelmi és biztonsági gyakorlatok kialakítása közös feladatunk. Az egészségvédelmi és biztonsági szabályok végrehajtásának módjáról a nemzeti jogszabályok rendelkeznek. Iránymutatásként azonban elmondható, hogy minden rendszernek tartalmaznia kell a következőket:

• a biztonsággal kapcsolatos egyéni és vállalati felelősség előírása;
• a veszélyeket és az ellenintézkedéseket meghatározó, a munkavégzési helyszínekre és az elvégzendő munkára vonatkozó kockázatértékelések;
• a munka elvégzéséhez használandó biztonságos eljárásokkal kapcsolatos konkrét ajánlásokat ismertető útmutatók a biztonságos munkavégzési gyakorlathoz;
• baleset-bejelentési eljárás, amely lehetővé teszi, hogy levonják a megfelelő tanulságokat, és felhasználják azokat a kockázatértékelésben, valamint a munkavégzési gyakorlatra vonatkozó útmutatókban;
• rendszeres felülvizsgálatok, amelyek biztosítják a kockázatértékelések és a munkavégzési gyakorlatra vonatkozó útmutatók naprakész állapotban tartását (legalább évente, illetve az egészséget és biztonságot befolyásoló bármilyen változást követően).

Veszélyes környezetben végzett munka esetén érdemes legalább kétfős csapatokban dolgozni. Emellett „partnerrendszer” is bevezethető, amelyben két tisztviselő kölcsönösen felelős egymás biztonságáért. A személyzet minden tagját elsősegély-nyújtási képzésben kell részesíteni, hogy szükség esetén gyors segítséget nyújthassanak munkatársaiknak.

A kockázatértékelések helyszínre vagy eljárásra vonatkozhatnak. Minden lehetséges kockázatot és ellenintézkedést fel kell ölelniük. Minden mintavételi helyszínre vonatkozóan kockázatértékelést kell végezni. Bizonyos árutípusokhoz, amelyekhez különleges kockázat társul (például légzőszervi szenzibilizáció az ömlesztett gabona esetében) további, kiegészítő kockázatértékelések is szükségesek.

A kockázatértékelési folyamat az egészségvédelem és a biztonság megfelelő kezelését és szabályozását szolgálja, és a következőkből áll:

• a kockázat azonosítása;
• a kockázat kiértékelése;
• megelőző és védelmi intézkedések bevezetése a kockázat csökkentése vagy megszüntetése érdekében;
• a szabályozási intézkedések megfelelőségének felülvizsgálata.

A kockázatértékelésről készített másodpéldányokat elérhetővé kell tenni a munkaterületen tartózkodók és az ott dolgozók számára, és a kockázatértékelést évente, illetve a helyszínt vagy az eljárást érintő bármely változás esetén felül kell vizsgálni.

A helyi kockázatértékelésekhez általános kockázatértékelések használhatók kiindulási pontként. Az A. függelékben kockázatértékelési példát mutatunk be. Előfordulhat, hogy a helyi nemzeti hatóság eltérő űrlapokat vagy eljárásokat használ, de az alapelv ugyanaz. A http://osha.europa.eu/en/topics/riskassessment/guidance.pdf címen található dokumentumban a kockázatértékeléssel kapcsolatos további iránymutatás olvasható.

Számos mintavételezési eljárás során keletkeznek olyan áruk vagy anyagok, amelyek forgalmi értéküket elvesztették, illetve – bár nem kerülnek felhasználásra a mintában – nem helyezhetők vissza a rakományba. Minden egyes ilyen esetet a következő szempontok szerint kell megvizsgálni:

• Egészség és biztonság – a szállítmányból kivett olajok, szeszek és veszélyes vegyi anyagok kiömlött vagy fel nem használt részeit biztonságos módon, az anyagbiztonsági adatlapon (SDS) feltüntetett információkat figyelembe véve kell ártalmatlanítani.
• Élelmiszer-higiénia – az élelmiszerminták fel nem használt részeit olyan módon kell ártalmatlanítani, hogy ne kerüljenek a táplálékláncba, illetve a víz- vagy szennyvízhálózatba. Az ilyen ártalmatlanított ételeket védeni kell a rágcsálók és dögevők ellen.
• Figyelembe kell venni ezenkívül a nemzeti iránymutatásokat és a helyi eljárásokat (a kereskedői telephelyen), amelyek konkrét rendelkezéseket tartalmaznak a kiömlött árukra és a hulladékokra vonatkozóan.

Az adott helyszínek és eljárások tekintetében a vezetőkkel és/vagy egészségvédelmi és biztonsági szakértőkkel együtt kell kidolgozni a biztonságos munkavégzési gyakorlatok normáit. Ide tartoznak a következő területeken folytatott munkák:

• fagyasztók;
• közúti/vasúti tartálykocsik vagy más ömlesztettáru-konténerek teteje;
• ömlesztett gabona kezelése;
• kereskedők telephelyei (azaz ismeretlen helyszínek);
• olyan területek, ahol daruk és villástargoncák működnek;
• konténerterminálok;
• Ro-Ro terminálok;
• vasúti terminálok.

Ez a felsorolás nem teljes körű.

A biztonságos munkavégzési gyakorlat többek között a következőkre terjedhet ki:

• alkalmazandó egyéni védőfelszerelések;
• a kezelő értesítése;
• meggyőződés arról, hogy folyamatosan jelen van egy, az Ön biztonságát garantáló munkatárs vagy kezelő;
• a helyszínre való bejutásra vonatkozó eljárások;
• mintavételi eszközök;
• mintavételi eljárások.

Ez a felsorolás nem teljes körű.

A B. függelékben bemutatunk egy biztonságos munkavégzési útmutatót. Előfordulhat, hogy a helyi nemzeti hatóság eltérő űrlapokat vagy eljárásokat használ, de az alapelv ugyanaz.

A jelzések és címkék arra szolgálnak, hogy védjék az Ön és munkatársai egészségét és biztonságát. A jelzéseket mindig vegye figyelembe, és tegye meg a megfelelő óvintézkedéseket.

Már elfogadták azokat az európai irányelveket, amelyek a biztonsági és figyelmeztető jelzések szabványosítását írják elő. Előfordulhat azonban, hogy a meglévő jelzéseket még nem módosították az új szabályoknak megfelelően. Ha egy jelzés jelentése nem egyértelmű, forduljon a helyi (kikötői, rakparti, raktári, illetve hajó- vagy repülőfedélzeti) egészségvédelmi és biztonsági felelőshöz.

Az Egyesült Nemzetek nemzetközi veszélyjelző táblákat vezettek be az árufuvarozásra, melyeket világszerte használnak.

Ez a szakasz a használt jelzések típusairól és általános jelentésükről ad áttekintést.

A tiltó jelzés azt jelenti, hogy a feltüntetett művelet vagy tevékenység meg van tiltva. Ezeket a jelzéseket minden esetben kötelező betartani. Egyes esetekben csak a szimbólum van feltüntetve, máskor magyarázó szöveg is tartozik hozzá, amely a szimbólum alatt található.

Tilos a dohányzás	Nem ivóvíz	Gyalogos forgalom tilos

Ha ezeket a jelzéseket figyelmen kívül hagyja, azzal sérülést vagy halált okozhat.

A figyelmeztető jelzések a várható veszélyekre figyelmeztetnek. A veszély lehet időszakos vagy állandó is. A jelzés célja, hogy emlékeztessen a lehetséges veszélyekre.

Általános figyelmeztetés	Maró anyag	Extrém hideg

Fontos, hogy figyelembe vegye a fennálló veszélyt, és megtegye a megfelelő óvintézkedéseket. A fent látható első jelzés általános figyelmeztetést jelent. Egyszerre több veszély fennállására is figyelmeztethet, illetve szöveges kiegészítéssel olyan kockázatokra is, amelyekhez nincs egységes szimbólum.

A rendelkező jelzések egy adott biztonsági intézkedést jeleznek, amelyet a kérdéses területre való belépés vagy a művelet folytatása előtt mindenképpen meg kell tenni. Az ilyen jelzések figyelmen kívül hagyása esetén fennáll a sérülés és/vagy a hosszú távú egészségkárosodás kockázata.

Ne folytassa a műveletet, ha nem áll rendelkezésre a szükséges felszerelés.

Szemvédelem	Fejvédelem	Fülvédelem	High Visibility Clothing

A többi jelzéshez hasonlóan a rendelkező jelzések is lehetnek szöveg nélküliek vagy szöveggel kiegészítettek (further examples are shown here).

A tiltó, figyelmeztető és rendelkező jelzéseken kívül számos biztonsági jelzés is létezik: ilyenek például a tűz esetén a vészkijáratot jelző szimbólumok, az elsősegélyjelzések, valamint a tűzoltókészülékek jelzései.

Elsősegély csomag	Szemmosó	Zuhany	Tűzoltó készülék	Vészkijárat	Menekülő út

A korábbi esetekhez hasonlóan ezek a jelzések is tartalmazhatnak szöveget. Mielőtt megkezdi a munkát, ismerkedjen meg ezeknek a jelzéseknek az elhelyezkedésével. A kockázatértékelésben és a biztonságos munkavégzési gyakorlattal kapcsolatos útmutatókban a vészkijáratokkal és a tűzoltási eljárásokkal is foglalkozni kell.

Mivel az árukat a világ minden tájára szállítják, szükség volt a vegyi anyagokhoz és veszélyes árukhoz a szállításkor használt jelzések és címkék egységesítésére, amire az Egyesült Nemzetek Szervezete által kidolgozott GHS (vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere) keretében került sor. Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) az európai jogszabályokat ezekhez a szabályokhoz igazította, hozzájárulva a GHS azon célkitűzéséhez, hogy ugyanazokra a kockázatokra világszerte ugyanazokat a leírásokat és címkéket használják. A CLP-rendelet a nemzetközileg elfogadott osztályozási kritériumokat és címkézési módszereket alkalmazza, és a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló REACH rendeletet (1907/2006/EK rendelet) egészíti ki.

A CLP-rendelet kompromisszumcsomagjával együtt az Európai Parlament és a Tanács két kapcsolódó jogszabályt fogadott el – a 2008/112/EK irányelvet és az 1336/2008/EK rendeletet –, amelyek további közösségi jogszabályokat módosítanak az új osztályozási és címkézési szabályoknak megfelelően.

További európai jogszabályok rendelkeznek a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH, 1907/2006/EK rendelet).


Megjegyzés: Az új, egyetemes jelzések és szimbólumok bevezetése ellenére előfordulhat (további példákért kattintson ide).


A http://www.unece.org/trans/danger/publi/ghs/pictograms.html címen a GHS jelzéseinek további példái találhatók.

A GHS teljes leírása az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) http://www.unece.org/trans/danger/danger.html webhelyén található.

A témával kapcsolatos további információk a https://echa.europa.eu/-/updated-interactive-guide-on-safety-data-sheets-and-exposure-scenarios-available Europa webhelyen találhatók.

A címkéken emellett a veszély jellegét jelző kód is szerepelhet.

E	Robbanóanyag
O	Oxidáló anyag
F+	Rendkívül tűzveszélyes
F	Fokozottan tűzveszélyes
R10	Tűzveszélyes
T+	Nagyon mérgező
T	Mérgező
Xn	Ártalmas
C	Korrozív
Xi	Irritatív
R42 és/vagy R43	Szenzibilizáló
CarcCat(1)	Rákkeltő
MutaCat(1)	Mutagén
ReprCat(1)	Reprodukciót károsító anyag
N és/vagy R52, R53 és R59	Környezetre veszélyes

Az ADR (Accord européen relatif au transport international des marchandises Dangereuses par Route) a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás, amely az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának égisze alatt jött létre. 1957-ben lépett hatályba, és azóta rendszeresen frissítik. Jelenlegi változatát 2019-ben fogadták el (ECE/TRANS/215, I. és II. kötet).

A megállapodás meghatározza azokat a feltételeket, amelyek betartásával a veszélyes áruk szállíthatók.

• Az A. melléklet szabályozza az érintett árukat, nevezetesen a csomagolást és a címkéket.
• A B. melléklet a veszélyes anyagok szállítására szolgáló járművek felépítését, felszerelését és használatát szabályozza.

A közúton szállított áruk veszélyességi osztályokba vannak sorolva:

• 1. osztály: Robbanóanyagok és -tárgyak;
• 2. osztály: Gázok;
• 2.1. osztály: Gyúlékony gáz (például bután és propán-acetilén);
• 2.2. osztály: Nem gyúlékony és nem mérgező gáz, amely fulladást okozhat (például nitrogén és CO₂), illetve oxidáló hatású gáz (például oxigén);
• 2.3. osztály: Mérgező gáz (például klór és foszgén);
• 3. osztály: Gyúlékony folyékony anyagok;
• 4.1. osztály: Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagok;
• 4.2. osztály: Öngyulladásra hajlamos anyagok;
• 4.3. osztály: Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok;
• 5.1. osztály: Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok;
• 5.2. osztály: Szerves peroxidok;
• 6.1. osztály: Mérgező anyagok;
• 6.2. osztály: Fertőző anyagok;
• 7. osztály: Radioaktív anyagok;
• 8. osztály: Maró anyagok;
• 9. osztály: Különféle veszélyes anyagok és tárgyak.

A különböző osztályok minden egyes tételéhez négy számjegyű UN-számot rendeltek. Egy anyag veszélyességi osztályát vagy osztályait általában nem lehet pusztán az UN-szám alapján megállapítani: az egy külön táblázatból derül ki. Kivételt képeznek ez alól az 1. osztályba tartozó anyagok, amelyeknek UN-száma mindig 0-val kezdődik.

Megjegyzés: Az ADR-hez hasonló áruszállítási megállapodások vannak érvényben a vasúti és a belvízi áruszállítás terén is:

• az 1999. június 3-án Vilniusban létrejött Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C. függelékében foglalt RID (a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat) módosított változata, legutóbb 2019-ben módosították;
• a 2000. május 26-án Genfben létrejött ADN (A Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás) módosított változata, legutóbb 2013-ben módosították.

Az Európai Unió veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK irányelve a belföldi és a nemzetközi szállításra is alkalmazta az ADR, a RID és az ADN szabályait.

FIGYELMEZTETÉS: Ezek az ADR szerinti veszélyességi osztályok nem felelnek meg közvetlenül a GHS veszélyességi kategóriáinak. Az osztály vagy kategória rendszerint csak a veszély jellegét jelzi. A veszéllyel kapcsolatos részletes információk, pontos leírások és a szükséges óvintézkedések a H- és P-mondatokban találhatók.

3.7 Biztonsági adatlap (SDS)

A fent leírt osztályokba tartozó bármely áruhoz biztonsági adatlapot (SDS) kell csatolni. A biztonsági adatlap részletes információkkal szolgál a termékről, többek között az alábbiakkal:

1. az anyag azonosítása;
2. összetétel és összetevőkkel kapcsolatos adatok;
3. a veszély azonosítása;
4. elsősegély-nyújtási intézkedések;
5. tűzvédelmi intézkedések;
6. intézkedések véletlen szabadba kerülés esetén;
7. kezelés és tárolás;
8. expozícióval kapcsolatos óvintézkedések és személyi védelem;
9. fizikai és kémiai tulajdonságok;
10. stabilitás és reakciókészség;
11. toxikológiai információk;
12. ökológiai információk;
13. ártalmatlanítási szempontok;
14. szállítási információk;
15. szabályok;
16. egyéb információk.

Ide kattintva anyagbiztonsági adatlap tekinthető meg.

Az összes biztonsági adatlap az általános figyelmeztető mondatokra vonatkozik. Ezek egyeztetett veszély- és megelőzési mondatok (H és P), amelyeket minden nyelvre lefordítottak. Ha a mondat kódja látható, akkor annak jelentése a világ bármely pontján érthető. A H és P mondatok teljes listája itt található.

A H- és P-mondatok az UNECE által kidolgozott globálisan harmonizált rendszer (GHS) részeként, valamint az 1272/2008/EK rendelet alapján kerülnek bevezetésre.

Az anyagbiztonsági adatlapon található figyelmeztetések, korlátozások és megelőző intézkedések betartása mindenkor kötelező.

Ha nem tudja teljes bizonyossággal megállapítani, hogy az áru ártalmatlan-e, továbbá nem rendelkezik biztonsági adatlappal vagy egyenértékű információval, illetve ha kétsége van az áru vegyi összetételét illetően, akkor szakértői véleményt kell kérnie.

Lásd a Mintavétel veszélyes árukból című fejezetet.

Az is előfordulhat, hogy az importőr/exportőr, ill. annak képviselője ún. nemzetközi kémiai biztonsági kártyát (ICSC) mutat be Önnek. Az ICSC az anyagbiztonsági adatlaphoz hasonló információkat tartalmaz. Ha az anyagbiztonsági adatlap nem érhető el, az ICSC elfogadható alternatíva lehet a biztonság garantálásához. Ennek ellenére mindig az anyagbiztonsági adatlapot kérje. Ide kattintva egy nemzetközi kémiai biztonsági kártyát tekinthet meg.

További információkért tekintse át nemzeti hatósági jogszabályokat és iránymutatásokat.