A halálokokra vonatkozó statisztika

2018. júliusban kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2019. december.

Érdekességek

A tüdőrák és a vastagbélrák tekintetében az uniós tagállamok közül Magyarország számolt be a legmagasabb standardizált halálozási arányról 2015-ben.

2015-ben az öngyilkosságból származó halálozás standardizált aránya Ciprus és Görögország esetében volt a legalacsonyabb az EU-ban.

A standardizált halálozási arány az EU-ban 2015-ben szinte valamennyi fő halálok tekintetében magasabb volt a férfiak, mint a nők esetében.

Halálokok – standardizált halálozási arány, EU-28, 2015
(100 000 lakosra)
Forrás: Eurostat (hlth_cd_asdr2)

Ez a cikk az Európai Unióban (EU) nyilvántartásba vett halálokokról mutat be friss statisztikai adatokat. A népesség körében bekövetkező halálozások és a hátterükben álló halálokok összekapcsolása révén felmérhető a különböző konkrét betegségek és egyéb okok által előidézett halál kockázata. Ezek a számadatok azután tovább elemezhetők életkor, nem, a halál bekövetkezésének helye / az elhunyt lakóhelye szerinti ország, illetve régiók (NUTS 2 szint) szerint a standardizált halálozási arányszám használatával.

Teljes cikk

Főbb statisztikai eredmények

Az EU-28 legfrissebb, halálokokra vonatkozó adatai a 2015-ös referencia-időszakra állnak rendelkezésre. Az 1. táblázat szerint a keringési rendszer betegségei és a rák (rosszindulatú daganatok) jelentették messze a leggyakoribb halálokot az Európai Unióban.

1. táblázat: Halálokok – standardizált halálozási arány, 2015
(100 000 lakosra)
Forrás: Eurostat (hlth_cd_asdr2)

2005 és 2015 közötti változások

A rákra, az ischaemiás szívbetegségekre és a közlekedési balesetekre vonatkozó standardizált halálozási arányok 2005 és 2015 között csökkenő tendenciát mutattak

2005 és 2015 között a férfiak esetében 11,5%-kal, a nők esetében 6,1%-kal csökkent az EU-28-ban a rákos megbetegedésekkel összefüggő standardizált halálozási arány (lásd az 1. és a 2. ábrát). Ennél nagyobb mértékű visszaesés volt tapasztalható az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozások terén – itt a férfiaknál 30,3%-kal, a nőknél 34,3%-kal csökkent a halálozási arány –, és még ennél is meredekebben – a férfiaknál 43,3%-kal, a nőknél 44,3%-kal – zuhant a közlekedési balesetek miatti halálozások arányszáma. A mellrákkal összefüggő standardizált halálozási arány 10,1%-kal csökkent a nőknél, azaz gyorsabb ütemben, mint az összes rákos megbetegedésre vonatkozó, átfogó arányszám. Ezzel szemben az idegrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozási arány a férfiaknál 25,9%-kal, a nőknél 31,9%-kal nőtt. Bár a tüdőrák (beleértve a légcső- és a hörgőrákot is) standardizált halálozási arányszáma férfiak és nők esetében egyaránt nőtt, a változás mértéke jelentősen eltért: a férfiak esetében az arány 3,9%-kal nőtt (a növekedés 2009 óta csökkenő tendenciát mutat), míg a nők esetében 56,0%-kal.

1. ábra: Halálokok – standardizált halálozási arány 100 000 lakosra, férfiak, EU-28, 2005–2015
(2010 = 100)
Forrás: Eurostat (hlth_cd_asdr) és (hlth_cd_asdr2)
2. ábra: Halálokok – standardizált halálozási arány 100 000 lakosra, nők, EU-28, 2005–2015
(2010 = 100)
Forrás: Eurostat (hlth_cd_asdr) és (hlth_cd_asdr2)

Halálokok 2015-ben országok szerint

2015-ben az ischaemiás szívbetegségek esetében a standardizált halálozási arány 100 000 lakosra 127 halálozás volt az EU-28-ban

A keringési rendszer betegségeit előidézheti többek között a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a dohányzás is; a leggyakoribb keringéssel összefüggő halálokok ugyanakkor az ischaemiás szívbetegségek és a cerebrovascularis betegségek (agyérbetegség). Az EU-28-ban 2015-ben 100 000-ből 127 lakos halálát az ischaemiás szívbetegségek okozták. Az ischaemiás szívbetegségek tekintetében a standardizált halálozási arány Litvániában, Lettországban, Szlovákiában és Magyarországon volt a legmagasabb (a 100 000 lakosra jutó halálozások száma mindegyik ország esetében megközelítette vagy meghaladta a 400-et 2015-ben), míg ez az arány Franciaországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban, Belgiumban, Luxemburgban és Dániában, valamint Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban volt a legalacsonyabb (itt 2015-ben 100 000 lakosra kevesebb mint 100 ilyen halálozás jutott).

A tüdőrák és a vastagbélrák tekintetében Magyarország számolt be a legmagasabb standardizált halálozási arányról

A rák mindegyik uniós tagállamban jelentős halálok volt 2015-ben: minden 100 000 lakosra átlagosan 261 ezzel összefüggő halálozás jutott az EU-28-ban. A rák leggyakoribb – 100 000 lakosonként több mint 10 halálozást túllépő standardizált halálozási arányt eredményező – formája a légcső, a hörgő és a tüdő, a vastagbél, a szigmabél és a végbél találkozási pontja, a végbél, a végbélcsatorna és a végbélnyílás, a mell, a hasnyálmirigy, a prosztata, valamint a gyomor, a máj és az epevezeték rosszindulatú daganata volt.

Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban hunytak el a legtöbben – 100 000 lakosra vetítve legalább 300-an – rákban 2015-ben; Észtországban, Lettországban és Dániában, valamint Szerbiában pedig e szinthez nagyon közeliek voltak a halálozási arányok. A tüdőrák eredetű standardizált halálozási arány 2015-ben Magyarországon volt messze a legmagasabb az uniós tagállamok között (100 000 lakosra 89 halálozás); ezt követte Lengyelország (100 000 lakosra 70 halálozás), Dánia (100 000 lakosra 69 halálozás), Hollandia (100 000 lakosra 66 halálozás) és Horvátország (100 000 lakosra 65 halálozás); Szerbia standardizált halálozási aránya pedig szintén 70 halálozás volt 100 000 lakosra vetítve. A vastagbélrák standardizált halálozási aránya szintén Magyarországon volt a legmagasabb (100 000 lakosra 54 halálozás), emellett Horvátország 100 000 lakosra vetítve 50 halálesetről, Szlovákia pedig 100 000 lakosra vetítve 49 halálesetről számolt be.

A légzőszervi betegségek jelentették a harmadik leggyakoribb halálokot az EU-28-ban

Az EU-28 tagállamaiban 2015-ben a keringési rendszer betegségei és a rák után a harmadik leggyakoribb halálokot a légzőszervi betegségek adták (100 000 lakosra átlagosan 88 halálozás). A halandóság leggyakoribb okai e betegségcsoporton belül a krónikus alsó légúti megbetegedések voltak, amelyeket a tüdőgyulladás követett. A légzőszervi betegségek összefüggésben vannak az életkorral, mivel az e betegségek okozta halálozások túlnyomó többsége a 65 éves és annál idősebb népesség körében következik be.

Az uniós tagállamok közül a légzőszervi betegségek tekintetében a legmagasabb standardizált halálozási arányról az Egyesült Királyság (100 000 lakosra 142 halálozás), Írország (100 000 lakosra 135 halálozás), Portugália (100 000 lakosra 126 halálozás), Görögország (100 000 lakosra 122 halálozás) és Dánia (100 000 lakosra 118 halálozás) számolt be.

Az öngyilkosságok esetében Ciprus és Görögország számolt be a legalacsonyabb standardizált halálozási arányról

A külső halálokok kategóriájába többek között a szándékos önártalom (öngyilkosság) és a közlekedési balesetek okozta halálozások tartoznak. Noha az öngyilkosság nem tartozik a vezető halálokok közé, és valószínű, hogy bizonyos tagállami adatok a ténylegesnél alacsonyabb értékek bejelentése miatt nem tükrözik a valóságot, ennek ellenére ezt a halálokot általában fontosnak tekintik, mert társadalmi szinten kezelendő vagy vizsgálandó problémákra hívja fel a figyelmet. 2015-ben 100 000 lakosra vetítve átlagosan 11 haláleset történt öngyilkosság eredményeképpen az EU-28-ban. Az öngyilkosságok esetében 2015-ben a legalacsonyabb standardizált halálozási arányról Ciprus és Görögország (100 000 lakosra 4, illetve 5 halálozás) számolt be, de viszonylag alacsony – 100 000 lakosra kevesebb mint 8 haláleset – volt ez az arány Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Máltán, illetve az EFTA-országok és a tagjelölt országok körében Liechtensteinben és Törökországban. Az öngyilkosság tekintetében a halálozási arány Litvániában közel háromszorosa (100 000 lakosra 30 halálozás), volt az EU-28 átlagának.

A közlekedési balesetek miatti halálozások aránya Svédországban, Máltán, Írországban és az Egyesült Királyságban volt a legalacsonyabb

Bár a közlekedési balesetek mindennaposak, az EU-28 területén 2015-ben alacsonyabb volt a közlekedési balesetek miatti halálozások gyakorisága (standardizált halálozási arány: 100 000 lakosra 5,8 halálozás), mint az öngyilkosságoké. A közlekedési balesetek tekintetében a standard halálozási arány Romániában, Lettországban, Horvátországban és Litvániában volt a legmagasabb 2015-ben (100 000 lakosra legalább 10,0 halálozás), míg Svédországban, Máltán, Írországban és az Egyesült Királyságban egyaránt kevesebb mint 3,6 közlekedési baleset miatti haláleset jutott 100 000 lakosra. Az EFTA-országok közül Liechtenstein és Norvégia hasonlóan alacsony arányról számolt be.

Halálokok 2015-ben nemek szerint

A standardizált halálozási arány szinte valamennyi fő halálok tekintetében magasabb volt a férfiak, mint a nők esetében

2015-ben az EU-28 standard halálozási arányszámai (a mellrák kivételével) valamennyi fő halálok tekintetében magasabbak voltak a férfiak, mint a nők esetében (lásd a 3. ábrát). A túlzott alkoholfogyasztás és a kábítószer-függőség tekintetében a standard halálozási arány a férfiak esetében több mint négyszerese, az öngyilkosság és a HIV tekintetében pedig három-négyszerese volt a nők esetében feljegyzett értéknek.

3. ábra: Halálokok – standardizált halálozási arány, EU-28, 2015
(100 000 lakosra)
Forrás: Eurostat (hlth_cd_asdr2)

Bár a rák miatti halálozások aránya általában magasabb volt a férfiak, mint a nők körében, bizonyos típusú rákbetegségek túlnyomóan az egyik nemre jellemzők (ilyen a nők esetében a mellrák), illetve csak egy-egy nemre korlátozódnak (ilyen a nők esetében a méhrák, a férfiaknál pedig a prosztatarák). A mellrák 100 000 nőre 32,7 halálozásért felelt 2015-ben az EU-28 területén. A legmagasabb arányról e tekintetben Horvátország (100 000 nőre 43,1 halálozás), Szlovákia (100 000 nőre 40,6 halálozás) és Magyarország (100 000 nőre 39,3 halálozás) számolt be. Ezzel szemben 2015-ben 100 000 nőre kevesebb mint 30,0 mellrák eredetű haláleset jutott Spanyolországban, Finnországban, Portugáliában, Svédországban és a Cseh Köztársaságban, továbbá az EFTA-országok közül Norvégiában és a tagjelölt országok közül Törökországban.

Az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozási esetek száma Litvánia, Lettország, Szlovákia és Magyarország esetében volt a legmagasabb a férfiak és a nők körében

Az ischaemiás szívbetegségek miatti standardizált halálozási arányszám a férfiak és a nők körében egyformán Litvániában, Lettországban, Szlovákiában és Magyarországon volt a legmagasabb, míg Franciaországban és Hollandiában a legalacsonyabb. Az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozási arány minden uniós tagállamban egyöntetűen magasabb volt a férfiak körében (lásd a 4. ábrát); a nemek közötti legnagyobb különbséget a három balti államban észlelték.

4. ábra: Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozások – standardizált halálozási arány, 2015
(100 000 lakosra)
Forrás: Eurostat (hlth_cd_asdr2)

Hasonlóképpen az öngyilkosság miatti halálozások standard aránya is egyöntetűen magasabb volt a férfiak, mint a nők esetében (lásd az 5. ábrát). A nemek közötti eltérés 2015-ben Litvániában volt a legnagyobb: itt a 100 000 lakosra vetített arány a férfiak esetében 56,3, a nők esetében pedig 10,1 volt. Ugyanakkor a férfiak és a nők arányszámából képzett egyszerű hányados alapján Lengyelországban és Romániában az érintett férfiak aránya több mint hatszor magasabb volt, mint a nőké. A két nembeli érintettek arányszámának hányadosa Svédországban, Belgiumban, Luxemburgban, Dániában és Hollandiában volt a legkisebb, a férfiak esetében kevesebb mint 3,0-szerese a nőkének.

5. ábra: Öngyilkosság okozta halálozások – standardizált halálozási arány, 2015
(100 000 lakosra)
Forrás: Eurostat (hlth_cd_asdr2)

Halálokok 2015-ben a 65 évnél fiatalabbak körében

A 65 évnél fiatalabbak körében a vezető halálokok viszonylagos jelentőségüket tekintve némileg eltérőek voltak (lásd a 2. táblázatot). Ebben a korcsoportban a rák volt a leggyakoribb halálok – 2015-ben az EU-28-ban 100 000 lakosra átlag 78 ezzel összefüggő halálozás jutott –, a második helyen pedig a keringési rendszer betegségei álltak (100 000 lakosra jutó 46 haláleset). A teljes lakosságra vonatkozó adatoktól eltérően a 65 évnél fiatalabbak esetében a légzőrendszer betegségei nem szerepelnek a három leggyakoribb halandósági ok között: az e betegségekkel összefüggő standardizált halálozási arány alacsonyabb volt, mint az emésztőrendszeri megbetegedésekből származó halálesetek aránya, és csak kevéssel haladta meg az öngyilkosság miatti halálesetek arányát.

2. táblázat: Halálokok – standardizált halálozási arány, 2015
(100 000 hatvanöt évnél fiatalabb lakosra)
Forrás: Eurostat (hlth_cd_asdr2)

2005 és 2015 között a 65 év alattiak esetében a tüdőrák kivételével a 6. ábrán bemutatott összes fő halálok esetében csökkent a halálozási arány az EU-28 területén. Különösen nagy visszaesés mutatkozott a közlekedési balesetek és az ischaemiás szívbetegségek miatti halálesetek tekintetében, ahol a halálozási arány 46,7%-kal, illetve 31,9%-kal csökkent ebben az időszakban.

6. ábra: Halálokok – standardizált halálozási arány 100 000 hatvanöt évnél fiatalabb lakosra, EU-28, 2005–2015
(2010 = 100)
Forrás: Eurostat (hlth_cd_asdr) és (hlth_cd_asdr2)

A táblázatok és ábrák forrásadatai

Adatforrások

A halálokokra vonatkozó statisztika a következő két pilléren alapul: a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő, a halál okának megállapítására használható egészségügyi adatok, valamint a halálokoknak a WHO-BNO rendszer szerinti kódolása. A népességben bekövetkező halálozások nyilvántartásának alapja a halált előidéző ok, vagyis „a halálhoz vezető kóros események folyamatát közvetlenül elindító betegség vagy sérülés, illetve a halálos sérülést okozó baleset vagy erőszakos cselekmény körülményei” (az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése által elfogadott meghatározás).

A halálokokra vonatkozó statisztika érvényességét és megbízhatóságát bizonyos mértékig a bizonyítványt kiállító orvos által szolgáltatott adatok minősége is befolyásolja. A pontatlanságnak számos oka lehet, ideértve a következőket:

  • a halottvizsgálati bizonyítvány kibocsátásakor előforduló hiba;
  • az orvosi diagnózissal kapcsolatos problémák;
  • a halál fő okának kiválasztása;
  • a halál okának kódolása.

Előfordulhat, hogy a halál oka nem egyértelmű. A halottvizsgálati bizonyítványon szereplő egészségügyi adatoknak a közvetlenül a halált okozó betegség mellett tartalmazniuk kell az elhunyt kórtörténetéhez kapcsolódó okozati láncolatot is. Olyan egyéb lényeges egészségügyi problémák is feltüntethetők, amelyek ugyan nem kapcsolódnak a közvetlenül a halált okozó betegséghez, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolhatták a betegség lefolyását, és így hozzájárulhattak a halálozáshoz. Esetenként valóban megfogalmazódik a kritika, miszerint a várható élettartam növekedése és a megbetegedések ezzel összefüggő változásai miatt egyre valószerűtlenebb a halál okaként egyetlen betegséget feltüntetni. A 65 éves és annál idősebb elhunytak többsége esetében a számos lehetséges halálok közül egyetlen kiválasztása némileg félrevezető lehet. Emiatt egyes uniós tagállamok mérlegelni kezdték több ok kódolásának lehetőségét. Az Eurostat a halálokokra vonatkozó európai adatok minőségének javítása és összehasonlíthatóságának fokozása érdekében támogatta a tagállamokat az IRIS nevű közös automatizált kódolási rendszer kifejlesztésében.

Az európai standard népesség felülvizsgálata

Az egyes halálokok miatt bekövetkező halálesetek számát a lakosság létszámának viszonylatában is ki lehet fejezni. Erre a célra a nyers halálozási arány helyett érdemes a standardizált halálozási arányt használni, mivel az független a lakosság életkor és nem szerinti összetételétől: minthogy a halálokok többsége esetében jelentős eltérések figyelhetők meg az életkor és a nem függvényében, a standardizált halálozási arány használata megkönnyíti az időbeli és az országok közötti összehasonlítást.

A nyers arányszámok standardizálásához használt európai standard népesség 1976-ból származott, ezért itt volt az ideje, hogy a hetvenes évek közepe óta az Unió népességének életkori szerkezetében bekövetkezett változásoknak megfelelően kiigazítsák azt. A tagállamokkal megállapodás született a felülvizsgált európai standard népességről (ESP): az EU-27 tagállamaira és az EFTA országaira kiterjedő séma a 2010-ben, a 2011–2030 közötti időszakra készült népességi előrejelzéseken alapul, és 2013 nyara óta van használatban.

Kontextus

A halálokokra vonatkozó statisztika az egyik legrégebb óta készülő egészségügyi statisztika, amely tájékoztatást nyújt az időbeli alakulásról, valamint a halálokok terén az uniós tagállamok között megfigyelhető különbségekről. E statisztika kulcsszerepet játszik az európai uniós polgárok egészségi állapotával kapcsolatos általános információs rendszerben, ugyanis az adatokból következtetni lehet arra, hogy mely megelőző és orvosi-gyógyászati intézkedésekkel vagy kutatási beruházásokkal növelhető a népesség várható élettartama.

Átfogó európai megbetegedési statisztikák hiányában gyakran a halálokokra vonatkozó adatokat használják az Európai Unió egészségügyi rendszereinek értékelésére, sőt azok emellett a tényalapú egészségügyi politikában is felhasználhatóak.

Az Unió átfogó megközelítést ösztönöz a súlyos és krónikus betegségek visszaszorítása érdekében. Ehhez több ágazaton átívelő, integrált fellépésre lenne szükség a kockázati tényezők tekintetében, és ezzel egyidejűleg az alábbiak révén erőfeszítéseket kellene tenni az egészségügyi rendszerek megelőzési és ellenőrzési intézkedéseinek megerősítésére:

  • fokozni kell a nemzeti statisztikák megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát, hogy azok megfelelő útmutatást nyújthassanak az eredményes szakpolitikák kidolgozásához;
  • támogatni kell azokat a figyelemfelhívó és betegségmegelőző kampányokat, amelyek kifejezetten a nagy kockázatot képviselő csoportokat és egyéneket célozzák meg;
  • az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében módszeresen integrálni kell a szakpolitikákat és a fellépéseket;
  • valamint partnerségeket kell létrehozni egyes betegségek, például a rák tekintetében.
Hasznos linkek
Kapcsolódó cikkek
Táblázatok
Adatbázis
Tematikus weboldalak
Kiadványok
Módszertan
Jogszabályok
Illusztrációk
Külső hivatkozások