Ipar- és vállalkozáspolitika
újraiparosítását
Európa az új ipari forradalom élén
Minél erősebb az ipar, annál több munkahelyet hoz létre. A jelenlegi nehéz időszakban, amikor Európában rekordméreteket ölt a munkanélküliség, megkerülhetetlen kötelességünk, hogy az ipart ismét a szakpolitikáink homlokterébe állítsuk. Az Európai Bizottság az Európai Unió fokozatos újraiparosítását szorgalmazza; célul tűzte ki, hogy az iparnak az uniós GDP-ben kitett aránya a jelenlegiről (ami kevesebb, mint 16%) 2020-ra 20%-ra nőjön.
Új ipari forradalom van kialakulóban, amely merőben meg fogja változtatni a munkafolyamatokat a gyártó- és a szerelőüzemekben. A személyre szabott ipari termékek korszaka előtt állunk, hiszen a fogyasztók egyre inkább sajátos, egyedi tervezésű árucikkekre tartanak igényt. Az európai iparnak – ahhoz, hogy ennek az átalakulásnak a nyertese legyen – meg kell újulnia, védelmeznie kell csúcstechnológiáit, és a lehető legjobban igazodnia kell a fogyasztói igényekhez. A vállalkozások ráébrednek, hogy egyre kevésbé hatékonyabb, és már-már idejétmúlt a távoli országokba kihelyezett, alacsony költségű (és alacsony technológiaigényű) termelés.
Ezért minden esélyünk megvan arra, hogy az első ipari forradalomhoz hasonlóan Európa az elkövetkező időszakban is a technológiai újítások éllovasa legyen. Annak ellenére, hogy sok iparág szerkezetváltásra kényszerült az utóbbi időben, az ipar újraéledésének vagyunk tanúi kontinensünkön, és a Bizottság eltökélt szándéka, hogy ezt a folyamatot minden tőle telhető módon elősegítse. Új stratégiát alakítottunk ki, melynek mentén meg fogjuk könnyíteni a vállalkozások forrásszerzési lehetőségét, valamint előtérbe helyezzük az innovációt és az oktatást. Kiemelt feladatunknak tekintjük azt is, hogy lebontsuk mindazokat az akadályokat, amelyek továbbra is gátolják a belső piac működését, és megnehezítik ipari szereplőink, főként a kisvállalkozások számára, hogy tevékenységüket kiterjesszék az EU határain túlra.
Támogatni fogjuk az újszerű elgondolásokat, és törekedni fogunk arra, hogy azok minél gyorsabban hasznosuljanak a piacon. Az innováció elsődleges színtere az ipar: a kutatási és fejlesztési célú uniós magánberuházások 80%-a az iparhoz kapcsolódik. Az iparnak pedig lételeme az innováció, nélküle nem maradhat versenyképes. Az EU stratégiája ezért új finanszírozási forrásokat irányoz elő az innovációs ágazatok, pl. a biotermékgyártás és az intelligens hálózatok fokozott megsegítésére, hiszen ezeknek az iparágaknak – a bennük rejlő innovációs lehetőségek és a velük kapcsolatban álló szektorokra gyakorolt kedvező hatások révén – úttörő szerepük van az európai ipar fellendítésében.
Az új stratégia részeként elő kívánjuk segíteni azt is, hogy a tudományos kutatás terén elért eredmények nagyobb mértékben hasznosuljanak az üzleti életben. Maradéktalanul ki kell aknáznunk a kutatóink és egyetemi hallgatóink legbriliánsabb ötleteit. Számos ágazatban Európa világvezető a benyújtott szabadalmak tekintetében, de ezt a helyzeti előnyt nem tudja kellően kamatoztatni a gazdasági életben. Intő példa erre a napelemes rendszerek tervezése, illetve gyártása. Európai kutatók nyújtják be az összes napelem-technológiai szabadalom egyharmadát, de a gyártás/kivitelezés terén Európa részesedése csak 13%. Meg kell szüntetnünk az efféle egyensúlytalanságokat.
Az európai ipar talpra állítása jótékony hatással lesz a környezetre is, hiszen a jelenleginél több gyártó- és szerelősorra vonatkoznak majd az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó, szigorú uniós szabályok. Az ipari tevékenységek más országokba történő kihelyezése gyakran lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy kibújjanak a környezetvédelmi előírások hatálya alól. E cégek rövidtávon ugyan csökkenteni tudják költségeiket, ám hosszú távon bolygónk és társadalmaink a kárvallottjai ennek a hozzáállásnak. Az Európai Unió elítéli ezt az etikátlan magatartást, és szorgalmazza az energiahatékony és tiszta ipari eljárások széleskörű alkalmazását itt, Európában.
További információk 