Ipar- és vállalkozáspolitika
Védelem és biztonság
Úton a versenyképesebb és hatékonyabb európai védelmi és biztonsági ágazat felé
Sok éven át Európa biztonsága – némi túlzással élve – az Egyesült Államok „kezében” volt. Ez a helyzet azonban gyorsan változik, hiszen felismertük, hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalnia saját védelmének biztosításában. Mivel a rendelkezésre álló költségvetési források szűkösek, az egyetlen módja az előrelépésnek ezen a területen az, ha az EU-tagországok szorosabban együttműködnek egymással.
Bőven van mit javítanunk ezen a téren. Európában jelenleg a katonai projektekhez kapcsolódó, tagállamok közötti együttműködésen alapuló közbeszerzések a védelmi célú közbeszerzések mindössze 25%-át teszik ki. A maradék 75% nemzeti szinten valósul meg, ami gyakran felesleges átfedéseket és egymással összeférhetetlen rendszereket eredményez. Ez a széttagoltság gátolja a méretgazdaságosságot, visszafogja az innovációt és végső soron az erőforrások eltékozlásához vezet.
Az EU például továbbra is 11 különböző szállítótól szerzi be fregattjait, míg az USA egyetlen szállítóval dolgozik. EU-szerte 17 különböző üzemben gyártanak harckocsikat, szemben az USA-val, ahol két tankgyártó üzem működik. Még a repüléstechnikai ágazatban is, amely a többi szektorhoz képest a legkoncentráltabb, az erőforrások szétforgácsolódásának vagyunk tanúi, mivel három eltérő típusú vadászgépet gyártanak Európában. Az erőfeszítések felesleges megkettőzése mellett Európa elmaradásban van több fontos kulcsfontosságú technológia, pl. a drónok, vagyis a pilóta nélküli légi járművek tervezése és gyártása terén.
A megoldás kulcsa az európai cégek együttműködésében és egyesítésében rejlik. Mindkét területen előrehaladás figyelhető meg, melynek üteme azonban túlságosan is lassú. A folyamat felgyorsítása érdekében a Bizottság 2013 júliusában cselekvési tervet tett közzé, melyben egyszerű, ám hathatós intézkedéseket javasol a nemzeti piacok fokozott megnyitására és az uniós védelmi vállalatok globális versenyképességének javítására.
Az ágazati szereplők konszolidációja mellett szükség van a szabványosítás fokozására és közös tanúsítási rendszerek létrehozására is. A földi indítású lövedékekre vonatkozó közös tanúsítási rendszer hiánya becslések szerint évente 1,5 milliárd euróba kerül Európának (abból a 7,5 milliárd euróból, amelyet az EU tagállamai évente lőszerre költenek). De már megkezdtük a munkálatokat annak érdekében, hogy kialakítsuk a tanúsítás közös kereteit. Emellett fontosnak tartjuk közös uniós szabványok bevezetését, és terveink között szerepel, hogy „hibrid szabványokat” dolgozzunk ki a kettős felhasználású, vagyis a katonai és polgári célra egyaránt alkalmazható termékekre vonatkozóan.
Noha a tagállamok katonai költségvetése jelentősen csökkent az utóbbi időben, Európa védelmi kiadásai még mindig a legmagasabbak között vannak a világon. 2011-ben az EU országai továbbra is többet fordítottak védelemre, mint Kína, Oroszország és Japán együttvéve. Az uniós tagállamok védelmi költségvetése éves szinten 194 milliárd euró, így az EU-nak megvan az a képessége, hogy az értékeivel összhangban stratégiai szereplőként lépjen fel a nemzetközi színtéren. Ennek érdekében azonban létfontosságú, hogy a rendelkezésre álló forrásokat jobban fektessük be. A személyzeti kiadások lefaragása mellett (melyek ugyan fokozatosan csökkennek, ám továbbra is az összes kiadás legnagyobb hányadát teszik ki) növelni kell a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházásokat, melyek 2005 és 2010 között sajnálatos módon 14%-kal estek.
Ezt a tendenciát meg kell fordítanunk, hiszen a K+F tevékenység elengedhetetlen a jövőbeli képességek fejlesztése szempontjából, és jelentős közvetett hatást fejt ki más ágazatokban is, például az elektronikában, a polgári és űrrepülésben, emellett pedig előmozdítja a növekedést, és több ezer magasan képzett munkavállalónak nyújt megélhetést. Az USA, amely a világ vezető innovációs hatalma, hétszer annyit költ védelmi vonatkozású kutatásra és fejlesztésre, mint az EU összes tagállama együttvéve. Fontosnak tartjuk tehát, hogy az uniós országok növeljék erőfeszítéseiket ezen a téren. Feltett szándékunk, hogy támogassuk őket ebben, ezért európai uniós forrásokat fogunk biztosítani számukra a kettős felhasználású technológiák fejlesztéséhez.
További információk 