Ipar- és vállalkozáspolitika
Zöld növekedés
A fenntartható növekedésért és foglalkoztatásért
Európának most különösen nagy szüksége van a gazdasági növekedést biztosító lehetőségekre. A világ népessége minden évben több mint 70 millió fővel gyarapszik, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb ütemben növekszik a fogyasztás, valamint az energia és a nyersanyagok iránti kereslet is. Mára megkerülhetetlenné vált, hogy olyan gazdasági termelésre térjünk át, amely fenntarthatóbb, hatékonyabban bánik az erőforrásokkal és kevesebb szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe. Gondoskodnunk kell arról, hogy az iparpolitika, az energiagazdálkodás és minden más fontos szakpolitikai terület következetesen szolgálja az éghajlat- és a környezetvédelem ügyét, és megfelelő keretfeltételeket biztosítson az erre irányuló innovációnak és beruházásoknak.
Maradéktalanul ki kell aknáznunk azokat az üzleti lehetőségeket, amelyek a fenntartható gazdaságra való átállás során adódnak majd. A globális környezetvédelmi piac ugyancsak páratlan lehetőségeket kínál az európai cégek számára. A környezetvédelmi áruk és szolgáltatások globális piacának értéke jelenleg évi ezermilliárd euróra tehető, és ez az összeg 2020-ra várhatóan meg fog kétszereződni, sőt akár meg is háromszorozódhat. Tekintve, hogy a természeti kincsek egyre szűkösebbé válnak, az erőforrás-hatékonyság versenyelőnyt jelent a vállalatoknak és az országoknak egyaránt. Bizakodásra ad okot, hogy Európában már jelentős előrelépés történt a gazdasági növekedés és a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának szétválasztása terén, és ez a tendencia töretlenül folytatódik. Az erőforrás-termelékenységből adódó potenciális megtakarítások és többletbevételek a becslések szerint világszerte több ezermilliárd eurót tehetnének ki.
Ahhoz, hogy munkánkból a jövőben is tisztességesen meg tudjunk élni, és tiszta, jó levegőjű településeken élhessünk, gazdaságilag sikeres vállalkozásokra van szükségünk – olyanokra, amelyek jobb, továbbfejlesztett termékeket, eljárásokat és rendszereket kínálnak. Egyes, Európában kifejlesztett környezeti technológiák és szolgáltatások már ma piacvezető termékeknek számítanak a világon, és az európai cégek a világpiac kb. egyharmadát mondhatják magukénak. Legfontosabb környezetvédelmi ágazataink – a szennyezéskezelés és -ellenőrzés, a hulladékgyűjtés és -kezelés, a megújulóenergia-szektor és az újrahasznosítás – több mint 3 millió munkavállalónak biztosítanak megélhetést.
Feladatunk kétrétű: egyrészt növelnünk kell az erőforrások felhasználásának hatékonyságát (ez a folyamatok optimalizálását jelenti), másrészt javítanunk kell az erőforrások körforgását. Mindehhez olyan integrált ipari rendszer bevezetésére van szükség, amely révén azonosítani lehet azokat az üzleti lehetőségeket, amelyek a részlegesen kiaknázott erőforrások – nyersanyagok, energia, víz, kapacitások, szakértelem, vagyoni eszközök – hasznosításán alapulnak. Számottevő előnyre lehet szert tenni a technológiai folyamatok hatékonyságának növelésére, a terméktervezés javítására, valamint az értéklánc-optimalizációra irányuló innováció révén.
A technológiai folyamatok hatékonysága biztosíthatja, hogy hosszabb távra szóló megoldások szülessenek az ipari eljárások fosszilistüzelőanyag-intenzitásának mérséklése, a gyártási folyamatok erőforrás-intenzitásának radikális csökkentése, valamint az iparihulladék-képződés számottevő lefékezése érdekében.
A termékek előállítása során rengeteg alapanyag és energia kerül felhasználásra. Ha ösztönző intézkedésekkel el tudjuk érni, hogy növekedjen az erőforrás-hatékony termékek iránti kereslet, illetve az ilyen termékek kínálata, az gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt számottevő előnyökkel fog járni. Óriási lehetőségek rejlenek a Bizottság környezettudatos tervezésről szóló irányelvében is. Eredményes megvalósítása esetén éves szinten várhatóan akár 90 milliárd eurós költségmegtakarítás is elérhető, illetve egymillió munkahely hozható létre. Bár törekvéseink célkeresztjében mindezidáig az energiagazdálkodás javítása állt, az irányelv a környezetvédelmi intézkedések széles palettáját lefedi, és a termelési, feldolgozási folyamatok, az előállított termékek életciklusának egészére kiterjed.
A végtermékek többsége összetett – fő- és alvállalkozók, bedolgozó cégek által végzett – munkafolyamatok eredményeként jön létre. Az eltérő, egymással összeegyeztethetetlen szabványok megléte pazarláshoz, az erőforrások eltékozlásához vezet. Az értéklánc-optimalizáció sokat javíthat ezen. A részfolyamatok optimalizálásával a közreműködő ágazatok vagy vállalatok egymással szinergiát alkotva eredményesebben, az erőforrások hatékony és gazdaságos felhasználásával tudnak értéket létrehozni.
A környezeti szempontból fenntartható növekedés és az erőforrás-hatékony termelés meghonosítása világszinten is üzleti lehetőségekkel kecsegtet az uniós vállalkozások számára. 2013-ban a „Misszió a zöld növekedésért” megmutatta, hogy óriási érdeklődés van Kínában a környezetbarát árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos európai uniós szakértelem iránt.
Az Európai Bizottság nemrégiben nyilvános konzultációt indított, hogy képet kapjon arról, miként lehetne az érdekelt felek véleménye szerint a legeredményesebben elősegíteni, hogy a kis- és középvállalkozások javítsák erőforrás-hatékonyságukat.
További információk 
