Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

Egyenlőségközpontú Unió: A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021 és 2030 közötti időszakra szóló stratégia

Az Európai Bizottság 2021 márciusában elfogadta a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatását szolgáló stratégiát a 2021 és 2030 közötti időszakra. Ezzel a tízéves stratégiával az Európai Bizottság jobbá kívánja tenni a fogyatékos személyek életét Európában és világszerte.

A stratégia a 2010–2020 közötti időszakra szóló korábbi európai fogyatékosságügyi stratégia eredményeire épül, mely megteremtette az alapjait annak, hogy Európa akadálymentessé váljon, és hogy a fogyatékossággal élő személyek maradéktalanul gyakorolhassák jogaikat, és teljeskörűen részt vehessenek a társadalomban és a gazdaságban. Az elmúlt évtizedben elért eredmények ellenére a fogyatékossággal élő személyek még mindig jelentős akadályokkal szembesülnek, és jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának, mint a nem fogyatékos emberek.

Ez a stratégia azt hivatott elérni, hogy Európában minden fogyatékos személy, nemre, rasszra, etnikai származásra, vallásra vagy meggyőződésre, korra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül:

  • élhessen emberi jogaival;
  • ugyanolyan esélyekkel élhessen, és ugyanúgy részt vehessen a társadalomban és a gazdaságban, mint mások;
  • maga dönthessen arról, hol, hogyan és kivel él;
  • szabadon mozoghasson az EU-ban, függetlenül attól, hogy ehhez milyen támogatásra van szüksége;
  • ne legyen része semmiféle megkülönböztetésben.

Ez az új és megerősített stratégia figyelembe veszi a fogyatékosságok sokféleségét, beleértve a hosszú távú fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodásokat (a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 1. cikkével összhangban), amelyek gyakran láthatatlanok.

A stratégia a fogyatékossággal élő nők, gyermekek, idősek, menekültek és társadalmi-gazdasági nehézségekkel küzdő személyek többszörösen hátrányos helyzetéből adódó kockázatokkal is foglalkozik, és interszekcionális szemléletmód alkalmazását segíti elő, összhangban az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjével és fenntartható fejlődési céljaival.

Az új stratégia ezért nagy léptékű intézkedéseket és kiemelt kezdeményezéseket irányoz elő különböző területeken, és számos prioritást vázol fel, így például a következőket:

  • akadálymentesség – a szabad mozgás és letelepedés, valamint a demokratikus folyamatban való részvétel képessége;
  • tisztességes életminőség és önálló életvitel, ami különösen az intézményesítettség visszaszorítását, a szociális védelmet és a munkahelyek megkülönböztetésmentességét helyezi előtérbe;
  • egyenlő részvétel, ami a fogyatékos személyek hatékony védelmét jelenti a megkülönböztetés és az erőszak minden formájával szemben, valamint egyenlő hozzáférést garantál az igazságszolgáltatáshoz, az oktatáshoz, a kultúrához, a sporthoz és az idegenforgalomhoz, és egyenlő esélyeket teremt ezeken a területeken, valamint lehetővé teszi az egyenlő hozzáférést valamennyi egészségügyi szolgáltatáshoz;
  • az EU példamutató szerepvállalása;
  • az EU eltökélt szándéka, hogy megvalósítsa ezt a stratégiát;
  • a fogyatékos személyek jogainak előmozdítása világszerte.

Kiemelt kezdeményezések

  1. AccessibleEU központ: tudásbázis, mely ágazatokon átívelő információkkal és bevált módszerekkel szolgál az akadálymentesség témájában (2022 végéig megvalósul)
  2. Európai fogyatékossági igazolvány: az Európai Bizottság valamennyi uniós országban alkalmazandó európai fogyatékossági igazolvány létrehozását fogja javasolni. Az igazolvány megkönnyíti a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy megfelelő támogatást kapjanak, amikor az Európai Unió egy másik országába utaznak vagy költöznek. (2023 végéig megvalósul)
  3. Az önálló életvitel és a közösségbe való beilleszkedés előmozdítását ajánló iránymutatás: az iránymutatás hozzá fog járulni ahhoz, hogy a fogyatékos személyek akadálymentes, támogatott lakóhelyen élhessenek a közösségben, vagy továbbra is otthon élhessenek. (2023-ban valósul meg)
  4. A fogyatékossággal élő személyek számára kiváló szociális szolgáltatásokat garantáló keretrendszer (2024-ben valósul meg)
  5. A fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci esélyeit javító csomag (2022 második felében kezdődik)
  6. Fogyatékosságügyi platform: A fogyatékosságügyi platform összefogja az egyezmény végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok, a fogyatékos személyeket képviselő szervezetek és a Bizottság munkáját, támogatja a stratégia megvalósítását, elősegíti az együttműködést és az információcserét az egyezmény végrehajtása során.
  7. Az Európai Bizottság megújult humánerőforrás-stratégiája – a bizottsági humánerőforrás-stratégia többek között olyan intézkedésekkel is bővül, amelyek előmozdítják a sokszínűséget és a fogyatékos személyek befogadását.

A stratégia megvalósítása: szoros együttműködés az uniós országokkal

A Bizottság támogatni fogja a tagállamokat nemzeti stratégiáik és cselekvési terveik alakításában, hogy elősegítse a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és az e területre vonatkozó uniós jogszabályok eredményes végrehajtását.

Az Európai Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy működjenek közre az új és megerősített stratégia megvalósításában. Ez a stratégia keretként szolgál az uniós fellépésekhez és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához.

Oldal megosztása