Navigációs útvonal

Fogyatékossággal élő személyek

Az EU az emberi jogok szempontjából közelít a fogyatékosságügyi kérdésekhez; ezzel összhangban az aktív befogadást és a fogyatékos emberek teljes körű társadalmi részvételét támogatja. A fogyatékossággal kapcsolatos kihívások megoldása jogi kérdés, nem az egyes tagállamok belátása szerint kezelendő probléma. Ez a szellemisége a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek is, melynek aláírói között van az Európai Unió is.

A 2010–2020 közötti időszakra szóló európai fogyatékosságügyi stratégia, melyet az Európai Bizottság 2010-ben fogadott el, az említett ENSZ-egyezményen alapszik, és figyelembe veszi a 2004–2010 közötti fogyatékosságügyi cselekvési terv végrehajtása során szerzett tapasztalatokat.

Céljait tekintve a stratégia nyolc kiemelt intézkedési területet határoz meg:

1. akadálymentesítés – gondoskodni kell arról, hogy a fogyatékos személyek hozzáférhessenek az árukhoz és szolgáltatásokhoz, és elő kell mozdítani a rehabilitációs segédeszközök piacának térnyerését;

2. részvétel – biztosítani kell, hogy a fogyatékos személyek is teljes mértékben élvezhessék az uniós polgárság előnyeit. Meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek gátolják, hogy a fogyatékos személyek másokkal egyenlő mértékben részt vegyenek a közéletben és a szabadidős tevékenységekben. Elő kell mozdítani a színvonalas közösségi alapú szolgáltatások nyújtását;

3. egyenlőség – küzdeni kell a fogyatékosság alapján történő megkülönböztetés ellen, és támogatni kell az esélyegyenlőséget;

4. foglalkoztatás – jelentősen növelni kell a fogyatékos személyek részarányát a nyitott munkaerőpiacon. A fogyatékossággal élők az EU aktív korú népességének körülbelül egyhatodát teszik ki, ám foglalkoztatási arányuk elmarad az átlagtól;

5. oktatás és képzés – elő kell segíteni a fogyatékos tanulók és hallgatók inkluzív oktatását és egész életen át tartó tanulását. A minőségi oktatáshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz való egyenlő hozzáférés lehetővé teszi a fogyatékos emberek számára, hogy a társadalomban aktív szerepet vállalhassanak, és hogy javítsanak életminőségükön. Az Európai Bizottság több kezdeményezést is útjára indított a fogyatékosok oktatásának elősegítésére. Ezek között említhetjük a sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív oktatásának fejlesztését szolgáló európai ügynökség létrehozását, valamint a fogyatékosság és az élethosszig tartó tanulás kérdésével foglalkozó munkacsoport megalakulását;

6. szociális védelem – megfelelő életkörülményeket kell biztosítani a fogyatékos emberek számára, és fel kell számolni azokat a tényezőket, amelyek a fogyatékkal élők elszegényedéséhez és társadalmi kirekesztődéséhez vezetnek;

7. egészség – elő kell segíteni az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a kapcsolódó ellátásokhoz való egyenlő hozzáférést;

8. külső fellépések – kellő figyelmet kell fordítani a fogyatékos személyek jogaira az EU bővítése során és a nemzetközi fejlesztési programokban.

A Bizottság támogatja az európai fogyatékossági szakértők egyetemi hálózatát (ANED). A hálózat elemzéseket készít a Bizottságnak az egyes tagállamokban tapasztalható helyzetről, valamint tájékoztatással szolgál a fogyatékosságügyi nemzeti szakpolitikai intézkedésekről és statisztikákról. Az ANED üzemelteti továbbá a Bizottság online eszközét, amely áttekintést nyújt a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához szükséges fő tagállami és uniós intézkedésekről. Ennek az eszköznek a létrehozása egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Bizottság az európai fogyatékosságügyi stratégiát kísérő, A 2010 és 2015 közötti intézkedések listája című dokumentumban irányzott elő.