Magyar
Nyelvválasztás
Panorama: Lemaître úr, a Bizottság nemrégiben tette közzé az uniós regionális politika ismertségével és megítélésével kapcsolatos, új Eurobarométer felmérést. Mit gondol ennek eredményeiről?
Marc Lemaître: Örömömre szolgál, hogy az uniós finanszírozású projektek ismertsége nő: az uniós átlag a tíz évvel ezelőtti 34 %-hoz képest jelenleg 41 %. A 41 %-os átlag nagy többsége (80 %) úgy véli, hogy az uniós projektek kedvezően hatnak régióikra vagy városaikra. Ebben az Eurobarométer félmérésben azt is megvizsgáltuk, hogy az uniós finanszírozású projektek kedvezően hatnak-e az uniós polgárság érzésére: a válaszadók mintegy 59 %-a igennel vagy részben igennel válaszolt erre a kérdésre. Ami pedig engem a leginkább meglepett és örömmel töltött el, az a következő: a válaszadók közül 10-ből 7-en (69 %) tudtak arról, hogy a regionális politika támogatja a Covid19 utáni helyreállítást. Ez tulajdonképpen a kohéziós politika válságkezelésre irányuló erőfeszítéseinek hatalmas elismerése, főként a tudatosság világjárvány kezdetén tapasztalható hiányának tükrében. Egyúttal pedig a Bizottság, illetve a tagállamokon és régiókon belüli partnereink elmúlt 18 hónapban vállalt közös kommunikációs erőfeszítéseinek elismerését jelenti.
Panorama: Úgy tűnik, hogy az emberek tudnak az uniós támogatásokról régióikban, sőt elégedettek azokkal. Hangot adtak esetleg annak, hogy az uniós támogatás mely célterületét részesítenék előnyben?
Marc Lemaître: Erőteljesen növekedett az elmúlt években azoknak a polgároknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy az uniós regionális politika beruházásainak továbbra is valamennyi régiót érintenie kell. Uniós szinten ez a tíz évvel ezelőtti 47 %-ról 64 %-ra emelkedett – az elmúlt két évben pedig 6 %-os növekedést tapasztalhattunk. Összefügghet ez a zöld és digitális átállással kapcsolatos hatalmas átalakítási kihívásokkal, amelyek bár eltérő mértékben, de valamennyi európai régiót érintenek. Arra a kérdésre, hogy a beruházásoknak a régiók mely típusát kell célozniuk, a legtöbben a „magas munkanélküliségi rátájú régiókat” (69 %), a „hátrányos helyzetű városi területeket” (55 %), illetve a „távoli vidéki vagy hegyvidéki területeket” (54 %) jelölték meg. E három régiókategória 2010 óta vezet. A válaszadók szerint az oktatás, egészségügy, szociális infrastruktúra és környezet azok a célterületek, amelyekre az uniós beruházásoknak irányulniuk kell.
Panorama: És valóban prioritást kapnak ezek a területek? Melyek a legfőbb elemei a nyáron elfogadott, 392 milliárd EUR értékű kohéziós politikai jogalkotási csomagnak?
Marc Lemaître: Úgy gondolom, joggal mondhatom, hogy e területek közül számos prioritást élvez jelenleg is és ez a jövőben sem változik majd. Természetesen a 2021–2027 közötti időszakra szóló uniós kohéziós politika középpontjában a gazdasági, társadalmi és területi konvergencia előmozdítása áll, amihez a versenyképes fenntarthatóság, a kutatás és innováció, a digitális átállás, az európai zöld megállapodás célkitűzései, valamint a szociális jogok európai pillérének előmozdítása is hozzájárul. Az új jogszabály megerősíti az egészségügyi rendszerek felkészültségének támogatását, valamint lehetővé teszi a válság által rendkívüli mértékben sújtott kultúrában és idegenforgalomban rejlő potenciál fokozott kiaknázását. Ugyanakkor támogatja a munkavállalókat, valamint az ifjúsági munkanélküliség és a gyermekszegénység kezelését célzó intézkedéseket. Ezen túlmenően a kohéziós politika egy teljes körű válságkezelő mechanizmust is tartalmaz a jövőbeni válságok esetére, hogy lehetővé tegye az alapok felhasználására irányuló ideiglenes intézkedéseket a kivételes és szokatlan körülményekre való reagálás céljából.
Panorama: A világjárvány megtanított bennünket arra, hogy gyors reagálási mechanizmusokra van szükségünk. Felidézné olvasóink számára, hogy a kohéziós politika hogyan kezelte a válságot a kezdetektől?
Marc Lemaître: Örömmel mondhatom, hogy a kohéziós politika az elsők között reagált a válságra Európában, most pedig a helyreállítás mozgatórugója. A koronavírus-válság csúcsán, 2020-ban a koronavírusra való reagálást célzó, két beruházási kezdeményezésünk tette lehetővé, hogy a rendelkezésre álló uniós finanszírozást átirányítsuk a leginkább érintett ágazatokra: több mint 20 milliárd EUR-t csoportosítottunk át védőfelszerelésre, lélegeztetőgépre és mentőautókra. A vállalkozások vészhelyzeti támogatásokban és kedvezményes kamatozású hitelekben részesültek, így a kijárási korlátozások során is életben maradhattak. Új foglalkoztatási intézkedések életbeléptetésével megakadályoztuk, hogy az emberek egyik napról a másikra elveszítsék jövedelmüket. A digitális eszközöknek köszönhetően pedig az iskolás gyermekek folytathatták a tanulást. Egyszerűsítettük az összetett szabályokat és ideiglenesen 100 %-os uniós társfinanszírozást vezettünk be. 188 kohéziós politikai program használta ki ezt a lehetőséget, felgyorsítva a pénzeszközök felhasználását további 12,6 milliárd EUR kiadásával. A kohéziós alapokból teljesített kifizetések 2021 első nyolc hónapjában elérték a 49,9 milliárd EUR-t. Ez az augusztus végi, rendkívül magas kifizetési arány a kohéziós alapokon keresztüli beruházások rekordszintű támogatását jelenti és rámutat, hogy a kohéziós politika hozzájárulása a folyamatban lévő helyreállítás során kézzelfogható. Az első intézkedéseket követően a kohéziós alapokat kiegészítették a NextGenerationEU-ból származó – a költségvetési kötelezettségvállalások egy teljes évével egyenértékű – 50,6 milliárd EUR értékű finanszírozással a REACT-EU források formájában. A REACT-EU a NextGenerationEU keretében alkalmazott legelső eszköz. A Bizottság pusztán három hónap leforgása alatt 31 milliárd EUR-t hagyott jóvá a REACT-EU forrásaiból. Eddig 3,3 milliárd EUR értékű összegben részesültek a tagállamok. Az új uniós alapokból származó összeg lehetővé teszi majd, hogy a veszélyhelyzeti szükségletek miatt felfüggesztett projekteket folytathassák. A REACT-EU áthidaló szerepet tölt be: megakadályozza az átfogó előrehaladás hanyatlását, és biztosítja, hogy kellő hangsúlyt fektessünk az intelligens helyreállításhoz nélkülözhetetlen zöld és digitális prioritásokra.
Panorama: Intelligens helyreállítás – mit várhatunk tőle és melyek a kohéziós politika elsődleges prioritásai?
Marc Lemaître: Az intelligens helyreállítás azt jelenti, hogy újra kell gondolnunk és építenünk gazdaságainkat és társadalmainkat, hogy azok zöldebbek, digitálisabbak, összekapcsoltabbak és befogadóbbak lehessenek. Egyértelmű, hogy nem a régi növekedési modellek egyszerű megismétléséről van szó. Ezek természetesen összetett és hosszadalmas folyamatok, amelyek olykor fájdalmas átalakulásokkal járnak, ezért össze kell fognunk, hogy jobb Európát – és világot – teremthessünk a jövő generációinak, figyelve arra, hogy senki se maradjon le. A sürgős prioritásokkal kapcsolatban annyit mondanék, hogy várakozással tekintek a tagállamokkal való fokozott párbeszédre, hogy támogathassuk őket a 2021–2027 közötti programok elkészítésének gyors és szilárd előrehaladásában, többek között a széntelenítésben leginkább akadályozott régiókra összpontosító Méltányos Átállást Támogató Alap keretében. Minél gyorsabban és szilárdabban – biztos és célzott programokkal – sikerül a kezdeti szakaszt megvalósítanunk, annál hamarabb kezdődhetnek el a projektek a gyakorlatban, és hozhatnak valós eredmények Európa polgárai számára. Biztos vagyok abban, hogy ezek az erőfeszítések a következő évtizedben kifizetődnek és a jövőbeni Eurobarométer felmérésekben is elismerik majd őket.