Archive:A megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó statisztika
2019. januárban kivonatolt adatok.
A cikk frissítésének tervezett ideje: 2020. május.
Highlights
(a teljes bruttó energiafogyasztás százalékában)
Forrás: Eurostat (nrg_ind_ren)
Ez a cikk a megújuló energiaforrásokra vonatkozó legújabb statisztikákat mutatja be az Európai Unió (EU)) tekintetében. A megújuló energiaforrások magukban foglalják a szélenergiát, a napenergiát (hőenergia, fotovoltaikus napenergia, koncentrált napenergia), a vízenergiát, az árapály-energiát, a geotermikus energiát, a hőszivattyúk segítségével hasznosított környezeti hőt, a bioüzemanyagokat és a hulladék megújuló részét.
A megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazásának számos potenciális előnye van, többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése, az energiaellátás diverzifikációja és a fosszilis tüzelőanyagok piacaitól (különösen a kőolaj- és a földgázpiacoktól) való kisebb függőség. A megújuló energiaforrások bővülése potenciálisan ösztönözheti az EU-n belüli foglalkoztatást is új „zöld” technológiai munkahelyek teremtésével.
Full article
A megújuló energiaforrásokból előállított energia 2007 és 2017 között kétharmadával nőtt az EU-ban
2017-ben az EU-28-ban 226,5 millió tonna olajegyenérték (toe) energia elsődleges (primer) előállítása történt megújuló energiaforrásokból. 2007 és 2017 között az EU-28-ban a megújuló energiaforrásokból előállított energiamennyiség összesen 64,0%-kal nőtt, ami évi 5,1% átlagos növekedésnek felel meg.
Az EU-28-ban a megújuló energiaforrások közül a fa és az egyéb szilárd bioüzemanyagok, valamint a megújuló hulladékok voltak a legjelentősebb energiaforrások – 2017-ben a megújuló energiaforrásokból való elsődleges energiatermelés 42,0%-át tették ki (lásd 1. ábra). A második legfontosabb megújuló energiaforrás most először a szélenergia (az összérték 13,8%-a) volt, amelyet a vízenergia (11,4%) követett. A továbbra is csekély mennyiségek ellenére különösen gyors bővülés volt megfigyelhető a biogáz, a folyékony bioüzemanyagok és a napenergia termelésében, amelyek 2017-ben 7,4%-os, 6,7%-os, illetve 6,4%-os részarányt képviseltek az EU-28-ban a megújuló energiaforrásokból előállított energián belül. A hőszivattyúk segítségével hasznosított környezeti hő és a geotermikus energia 5,0%-ot, illetve 3,0%-ot képviselt az összértéken belül, míg a megújuló hulladékok részaránya 4,4%-ra nőtt. Az árapály-, a hullám- és az óceánenergia termelésének szintje jelenleg nagyon alacsony, ezeket a technológiákat főleg Franciaországban és az Egyesült Királyságban alkalmazzák.
(Mtoe)
Forrás: Eurostat (nrg_bal_c)
A megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya Lettországban és Svédországban a legnagyobb
2017-ben az EU-28 bruttó belföldi energiafogyasztásának 13,9%-át adták a megújuló energiaforrások. A megújuló energiaforrásokon belül továbbra is a fa és az egyéb szilárd bioüzemanyagok képviselik a legnagyobb részarányt. A vízenergia és a fa részaránya 1990-ben 91,3% volt. Azóta azonban együttes növekedésük relatív értelemben sokkal lassabb, mint más energiaforrásoké. Ennek következtében 2017-re együttes részarányuk 53,4%-ra csökkent. A megújuló energiaforrásokból előállított energia bruttó belföldi fogyasztásának grafikusan megjelenített alakulása a 2. ábrán látható (az ábrán a villamosenergia-termelés nincs normalizálva).
(Mtoe)
Forrás: Eurostat (nrg_bal_c)
A megújuló energiaforrások fontossága a bruttó belföldi energiafogyasztáson belül (lásd 1. táblázat) aránylag nagy volt Dániában (32,8%) és Ausztriában (28,9%), miközben az egyharmadot is meghaladta Lettországban (42,5%), Svédországban (41,2%) és Finnországban (34,7%), valamint Norvégiában (45,7%).
.png)
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_bal_s) és (nrg_bal_c)
A megújuló energiaforrásoknak a bruttó belföldi fogyasztáson belüli részaránya nem tévesztendő össze a megújuló energiaforrásoknak a teljes bruttó energiafogyasztáson belüli részarányával (utóbbi a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelvben meghatározott 2020-as célkitűzés nyomon követését szolgáló hivatalos mutató). A bruttó belföldi fogyasztás és a teljes bruttó energiafogyasztás pontos meghatározása az Adatforrások és az adatok rendelkezésre állása című szakaszban található.
A megújuló energiaforrásokból előállított energia fogyasztása több mint kétszeresére nőtt 2004 és 2017 között
Az EU arra törekszik, hogy 2020-ra teljes bruttó energiafogyasztásának 20%-a származzon megújuló energiaforrásokból. Ezt a célt a tagállamoknak saját célerőirányzatuk teljesítésével, együttesen kell elérniük; azt pedig, hogy az egyes tagállamok a megújuló energiaforrások hasznosításának fejlesztéséről milyen pályát követve gondoskodnak, a nemzeti cselekvési tervek határozzák meg. Az 3. ábra bemutatja a megújuló energiaforrásból előállított energiának a teljes bruttó energiafogyasztáson belüli részarányára vonatkozó legfrissebb rendelkezésre álló adatokat és a 2020-ra meghatározott célelőirányzatokat. 2017-ben a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya az EU-28 teljes bruttó energiafogyasztásán belül 17,5% volt, szemben a 2004-es 8,5%-kal.
Ez a pozitív fejlemény a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának növelésére vonatkozó jogilag kötelező célkitűzéseknek köszönhető, amelyeket a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv ír elő. Bár az EU egésze jó irányban halad ahhoz, hogy elérje a 2020-as célokat, bizonyos tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a következő két fő céllal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése érdekében: a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a teljes bruttó energiafogyasztáson belüli összaránya (lásd 3. ábra) és a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedésben felhasznált energián belüli részaránya (lásd 4. ábra).
(a teljes bruttó energiafogyasztás százalékában)
Forrás: Eurostat (nrg_ind_ren)
(a teljes bruttó energiafogyasztás százalékában)
Forrás: Eurostat (nrg_ind_ren)
Svédország, ahol a teljes bruttó energiafogyasztás több mint felét (54,5%-át) a megújuló energiaforrásokból előállított energia teszi ki, 2017-ben messze a legnagyobb részaránnyal rendelkezett az EU-tagállamok között, megelőzve Finnországot (41,0%), Lettországot (39,0%), Dániát (35,8%) és Ausztriát (32,6%). A skála másik végén a megújuló energiaforrások legkisebb részarányával Luxemburg (6,4%), Hollandia (6,6%), Málta (7,2%), Belgium (9,1%), Ciprus (9,9%) és az Egyesült Királyság (10,2%) rendelkezett. A 2017. évre rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján Franciaország, Hollandia és Írország esetében a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a teljes bruttó energiafogyasztáson belüli részarányát legalább 5,0 százalékponttal kell növelni a célelőirányzat teljesítéséhez. Ezzel szemben a tagállamok közül tizenegy már meghaladta a 2020. évi célelőirányzatot; különösen nagy mértékben teljesítette túl a célelőirányzatokat Horvátország, Svédország, Dánia és Észtország.
A 2. táblázat bemutatja az összes adatszolgáltató ország adatait és ütemterv-előirányzatát.
.png)
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_ind_ren)
A megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya három összetevőből áll: a villamos energián, a fűtés, a melegvíz-szolgáltatás és a hűtés céljára felhasznált energián, valamint a közlekedésben felhasznált energián belüli részarányból. Ebben a cikkben a továbbiakban e három összetevő 1990-től 2017-ig tapasztalt alakulásával foglalkozunk.
A villamosenergia-előállítás területén a szélenergia a legfontosabb megújuló energiaforrás
A 2017. év során a megújuló erőforrások felhasználásával folytatott villamosenergia-termelés az EU-28 teljes bruttó villamosenergia-fogyasztásának több mint egynegyedét (30,7%) adta. Most először a szélenergia volt a legfontosabb energiaforrás, amelyet szorosan követ a vízenergia (lásd 5. ábra).
(TWh)
Forrás: Eurostat (nrg_bal_c)
A 2009/28/EK irányelv számításba vételi szabályai értelmében a víz- és a szélenergia hasznosításával termelt villamos energiát az időjárási körülmények éves ingadozásának figyelembevétele érdekében normalizálni kell (a vízenergiát a legutóbbi 15 évre, a szélenergiát pedig a legutóbbi 5 évre). A 2007 és 2017 között megújuló energiaforrásból előállított villamos energia mennyiségének növekedése főként három megújuló energiaforrás térnyerését tükrözi az EU-n belül: elsősorban a szélenergiáét, de a napenergiáét és a szilárd bioüzemanyagokét is (ez utóbbiba beleértve a megújuló hulladékot is). A 2017. évben most először a vízenergia helyét a szélenergia foglalta el az EU-28 megújulóalapú villamosenergia-termelésének legnagyobb energiaforrásaként. A vízenergia hasznosításával előállított villamos energia részaránya az egy évtizeddel korábbihoz hasonló volt. Ezzel szemben az EU-28-ban a napenergia felhasználásával, illetve a szélerőművekben előállított villamos energia mennyisége 31,6-szer, illetve 3,5-szer volt nagyobb 2017-ben, mint 2007-ben. Következésképpen a szél- és a napenergiának a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia teljes mennyiségén belüli részaránya 2017-re 37,2%-ra, illetve 12,3%-ra nőtt. Különösen szembetűnő volt a napenergiából előállított villamos energia mennyiségének növekedése; ez az energiafajta 2007-ben mindössze 3,8 TWh-t képviselt, 2008-ban megelőzte a geotermikus energiát, 2017-ben pedig 119,5 TWh-s szintet ért el. Ez alatt a 10 év alatt az EU-28-ban a napenergiának a megújuló energiaforrásokból előállított összes villamos energián belüli részaránya 0,7%-ról 12,3%-ra emelkedett.
A tagállamok között jelentős eltérések figyelhetők meg. Ausztriában (72,2%), Svédországban (65,9%) és Dániában (60,4%) a felhasznált villamos energia legalább háromötödét megújuló energiaforrásból – többségében a vízenergia és a szilárd bioüzemanyagok hasznosításával – állították elő, és Portugáliában (54,2%) és Lettországban (54,4%) is a felhasznált villamos energia több mint fele megújuló energiaforrásokból származott. Cipruson, Magyarországon, Luxemburgban és Máltán azonban a megújuló energiaforrások hasznosításával termelt villamos energia részaránya 10%-nál kisebb volt (lásd 3. táblázat).
.png)
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_ind_ren)
A fűtés, melegvíz-szolgáltatás és hűtés céljára felhasznált energia csaknem egyötöde származik megújuló energiaforrásokból
A 2017. évben a megújuló energiaforrások az EU-28 fűtési, melegvíz-szolgáltatási és hűtési célú teljes energiafogyasztásának 19,5%-át tették ki. Ez jelentős növekedés a 2004-es 10,4%-hoz képest. A növekedést az ipar, a szolgáltatások és a lakosság által (az épületekben) felhasznált mennyiségekben tapasztalt növekedés együtt okozta. Az adatok a hőszivattyúk segítségével hasznosított aerotermikus, geotermikus és hidrotermikus hőenergiát az egyes országok által bejelentett mértékben tartalmazzák. A fűtési, melegvíz-szolgáltatási és hűtési célra felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a 4. táblázatban látható.
.png)
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_ind_ren)
A közlekedésben a megújuló energiaforrásokból előállított energia 7,6%-os részarányt képviselt 2016-ban
Az EU a megújuló energiaforrásokból előállított energiának (beleértve a folyékony bioüzemanyagokat, a hidrogént, a biometánt, a „zöld” energiát stb.) a közlekedésen belüli részarányára vonatkozóan 2020-ra a 10%-os érték elérését tűzte ki célként.
A közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia átlagos részaránya 2017-re a 2004-es 1,4%-ról 7,6%-ra nőtt. Az EU-tagállamokban a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a közlekedés tüzelőanyag-fogyasztásán belül a svédországi 38,6%-tól, a finnországi 18,8%-tól és az ausztriai 9,7%-tól egészen a horvátországi, görögországi és észtországi 2,0% alatti értékekig terjedt (lásd 2. ábra).
Egyes EU-tagállamokban a megújuló energiaforrásokból előállított energia közlekedési célú felhasználása gyorsan elterjedt. Különösen így volt ez Írországban, Luxemburgban, Máltán, Finnországban és Svédországban.
A megújuló energiaforrásokból előállított energia közlekedésen belüli részarányával kapcsolatban további részleteket az 5. táblázat tartalmaz.
.png)
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_ind_ren)
A közlekedésben hasznosított megújuló energiaforrások esetében a legszélesebb körben használt energiaforrás a folyékony bioüzemanyag, amelyet általában fosszilis tüzelőanyagokkal kevernek. A 6. ábrán a folyékony bioüzemanyagok Európai Unión belüli termelésének az elmúlt évek során tapasztalt alakulása látható.
(Mtoe)
Forrás: Eurostat (nrg_bal_c)
A jogilag kötelező erejű 2020-as célkitűzésnek köszönhetően az EU-ban – ahol a biodízel a legszélesebb körben termelt folyékony bioüzemanyag, amelyet a biobenzin és más folyékony bioüzemanyagok követnek – jelentősen nőtt a folyékony bioüzemanyagok termelése.
A táblázatok és az ábrák forrásadatai
Adatforrások
Az e cikkben bemutatott statisztikák a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelvben meghatározott számításba vételi szabályoknak megfelelően összegyűjtött adatokon alapulnak, és az energiastatisztikáról szóló, legutóbb 2017 novemberében az (EU) 2017/2010 rendelettel módosított 1099/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó energiastatisztikák alapján kerültek meghatározásra.
A megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányával kapcsolatban rendelkezésre álló legfrissebb adatok a 2017-es referenciaévre vonatkoznak. Adatok az összes EU-tagállam, valamint Albánia, Montenegró, Szerbia, Törökország, Koszovó[1] és Észak-Macedónia esetében állnak rendelkezésre. Általánosságban véve az adatok teljes körűek, frissek és megbízhatóan összevethetők az országok között.
Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia az előrehaladás mérésére a megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó energiafogyasztáson belüli részarányát jelölte meg kulcsfontosságú mutatóként. Ez a mutató tekinthető a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv nyomon követésére szolgáló becslésnek, egyes országokban azonban a megújuló energiaforrásból előállított energiát hasznosító konkrét technológiákra vonatkozó statisztikai rendszer még nincs teljes mértékben az irányelv előírásainak megfelelő módon kidolgozva; sok ország például nem számol be a hőszivattyúk segítségével hasznosított környezeti hőenergiáról.
Minden számítás figyelembe vesz minden olyan, a 2009/28/EK irányelvben meghatározott konkrét rendelkezést, amelyet annak a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1513 európai parlamenti és tanácsi irányelv általi módosítása óta alkalmazni kell.
Az adatok értelmezésekor fontos figyelembe venni a statisztikai felülvizsgálatok szempontját. A 2005-re vonatkozó legfrissebb adatok kismértékű eltérést mutatnak az irányelv 2007–2008-as előkészítésének és elfogadásának időszakára vonatkozóan elérhető adatokhoz képest. A változások oka az adatszolgáltató országok által az éves energiaügyi kérdőívekre adott válaszként továbbított adatállományok felülvizsgálata. Horvátország esetében a háztartások biomassza-fogyasztásával kapcsolatos adatok felülvizsgálata miatt frissített adatok azt mutatják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia fogyasztása 2004 óta (ez az első év, amelyre rendelkezésre állnak értékek) meghaladja a 2020-as célt. Horvátország esete nem egyedülálló. A megújulóenergia-irányelv hatására az országok sokkal szigorúbban követik nyomon a megújuló energiaforrásokból előállított energiatermékek áramlását a gazdaságaikban. Rendkívül fontos a biomassza-fogyasztás esete, amellyel kapcsolatban a tagállamok új, részletesebb felméréseket készítenek, így több adatot tudnak gyűjteni a biomasszával kapcsolatos végső energiafogyasztásra vonatkozóan. Ennek eredményeképp számos ország felülvizsgálja az adatait, aminek folytán ezekben az országokban (például Horvátországban, Franciaországban, Litvániában és Magyarországon) megnőhet a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya.
A bruttó belföldi energiafogyasztás a felhasznált energiaforrások teljes mennyiségét jelenti, a felhasználás céljától függetlenül.
A végső fogyasztásra rendelkezésre álló energia a (magán-, kereskedelmi és ipari) fogyasztók számára elérhető energiaforrások teljes mennyiségének felel meg. Nem tartozik bele az átalakítási folyamatokban (például a villamos erőművekben, az üzemanyag-finomítókban, a nagyolvasztókban) felhasznált energia. Beletartoznak azonban azok az energiatermékek, amelyek nem energiacélokra (például kémiai folyamatokban) is felhasználhatók.
A teljes bruttó energiafogyasztás a megújuló energiaforrásokról szóló 2009/28/EK irányelv szerint az ipar, a közlekedés, a háztartások, a (közszolgáltatásokat is magukban foglaló) szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat részére energetikai célokra szolgáltatott energiatermékeket jelenti, beleértve az energiaágazat villamosenergia- és hőtermelésre fordított villamosenergia- és hőfogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és szállításából származó veszteségeket is.
A nem megújuló települési hulladékból termelt energia levonásra került a biomassza fűtéshez és villamosenergia-termeléshez való hozzájárulásából. A csővezetékes szállítás céljából elfogyasztott energia az energiastatisztikáról szóló rendelet ágazati besorolása alapján beleszámít a teljes bruttó energiafogyasztásba. A megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányainak kiszámítása során a pontosság és a nemzeti statisztikákkal fennálló egységesség javítása érdekében az alapértelmezett fűtőértékek helyett nemzeti fűtőértékeket alkalmaztunk – amennyiben azok rendelkezésre álltak – az energiatermékek teljes mennyiségének energiaegységben történő kifejezéséhez.
A Bizottság csak nemrégiben határozta meg a hőszivattyúkból származó energia számításba vételére vonatkozó konkrét iránymutatást. Bizonyos országok még nem fejlesztették tovább nemzeti statisztikai rendszerüket úgy, hogy azok teljes mértékben figyelembe vegyenek minden megújuló energiaforrást (például a hőszivattyúk segítségével hasznosított megújuló energiaforrásokat). Annak ellenére, hogy az adatgyűjtés idején még nem létezett jóváhagyott statisztikai módszertan, a teljeskörűség kedvéért a hőszivattyúk segítségével hasznosított megújuló energiaforrások hozzájárulását minden olyan esetben számításba vettük, amikor az adatszolgáltató országok benyújtották a szükséges adatokat. A fenti okok miatt kisebb különbségek figyelhetők meg az e cikkben felhasznált és az energiamérlegekben közzétett adatok között.
Az Eurostat által rendelkezésre bocsátott energiastatisztikák és energiamérlegek nem tesznek különbséget a fenntartható és a nem fenntartható megújuló energiaforrások között. Ez a bontás az Eurostat által kifejlesztett ([2]) nevű számításba vételi eszköz segítségével végezhető el – ehhez azonban az adatszolgáltató országoknak további információkat is meg kell adniuk. Észben kell tehát tartani, hogy – kifejezett eltérő jelzés hiányában – a megújuló energiaforrások minden típusa a megújuló energiaforrások közé tartozik, függetlenül attól, hogy megfelel-e a fenntarthatósági követelményeknek.
A 2004 és 2010 közötti időszakra vonatkozó adatok: A 2009/28/EK irányelvet még nem, vagy csak a közelmúltban fogadták el. A legtöbb európai országban még nem építették azt be a nemzeti jogrendbe. Az értékeket ezért ezekben az években nem használják az irányelv I. mellékletének B. részében meghatározott ütemterv-előirányzatnak való jogszabályi megfelelés mérésére. A megújulóenergia-irányelv (2009/28/EK irányelv) értelmében csak a fenntarthatósági követelményeknek megfelelő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vehetők figyelembe a célok teljesítése szempontjából. Úgy döntöttünk, hogy a 2004 és 2010 közötti időszakban minden bioüzemanyagot és folyékony bio-energiahordozót beleszámítunk a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának számlálójába.
Adatok 2011-től kezdődően: A 17. cikknek (A bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumok) való megfelelést a 18. cikk (A bioüzemanyagokra és egyéb folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése) figyelembevételével kell ellenőrizni. A 2011-es referenciaévtől kezdődően az országok csak azokat a bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat jelenthetik a kritériumoknak megfelelő forrásként, amelyek mind a 17. cikk, mind a 18. cikk előírásainak teljes mértékben igazoltan megfelelnek. Csak a bejelentett, a kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók számítanak bele a megújuló energiaforrások részarányába. Egyes országokban a 2009/28/EK irányelv késedelmes végrehajtása miatt a bioüzemanyag- és a folyékonybioenergiahordozó-fogyasztás a 2011 és 2015 közötti időszak során nem volt elismerhető a kritériumoknak megfelelőként (fenntarthatóként). Bár a megújuló energiaforrások részaránya 2004 óta összességében növekszik, a közlekedésben 2010 és 2011 viszonylatában csökkent. Ez részben annak tudható be, hogy több EU-tagállam egyáltalán nem számolt be a kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagokról (ezek az országok bejelentettek ugyan bizonyos mértékű bioüzemanyag-felhasználást, de az érintett bioüzemanyagok közül a 2011. évben csak igen kevés vagy semennyi sem volt a kritériumoknak megfelelő). Mivel bizonyos országok még nem hajtották végre teljes mértékben a megújulóenergia-irányelv minden rendelkezését, egyes bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók a 2011–2015-ös időszakban nem voltak elismerhetők a kritériumoknak megfelelőként (fenntarthatóként).
A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia részaránya a meghatározás szerint a megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia-mennyiség és a bruttó nemzeti villamosenergia-fogyasztás hányadosa. A megújulóenergia-irányelv (2009/28/EK irányelv) értelmében a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes bruttó fogyasztása a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-mennyiséggel egyenlő. Ebbe beletartoznak a vízerőművek (kivéve a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamos energiát), valamint a bioüzemanyagokból/hulladékokból, szél-, nap-, illetve geotermikus létesítményben előállított villamos energia is. Az irányelv előírja a vízenergia és a szélenergia felhasználásával történő villamosenergia-termelés normalizálását is. A vízenergia-előállításra vonatkozó 15 éves normalizálási követelmény és az energiastatisztikák rendelkezésre állása miatt (az EU-28-ra nézve 1990-től kezdődően) erről a mutatóról hosszú idősorok nem állnak rendelkezésre.
A fűtés, melegvíz-szolgáltatás és hűtés céljára felhasznált megújuló energiaforrások arányának kiszámításakor a megújuló energiaforrásokból előállított energia végső fogyasztása megegyezik az ipar, a háztartások, a szolgáltatási szektor, a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat fűtési, melegvíz-szolgáltatási és hűtési célú végső megújulóenergia-fogyasztása és a megújuló energiaforrásokból előállított, távfűtés formájában szolgáltatott hőenergia összegével. A fűtési, melegvíz-szolgáltatási és hűtési célú teljes végső energiafogyasztás a nem közlekedési célú teljes végső fogyasztást jelenti minden energiatermék vonatkozásában (a villamos energia kivételével), beszámítva a villamosenergia- és a hőtermelő erőművek saját célú hőfogyasztását, valamint a hálózati hőveszteségeket is. A részletes meghatározást lásd a SHARES eszköz kézikönyvében (angol nyelven).
A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedésben felhasznált tüzelőanyagokon belüli részarányát az energiastatisztika alapján, a 2009/28/EK irányelvben leírt módszertan szerint számítottuk. 2010-ig ez a az összes folyékony bioüzemanyagot tartalmazta. 2011-től a közlekedési célú folyékony bioüzemanyagokra vonatkozó adatok a 2009/28/EK irányelvnek megfelelő, azaz a fenntarthatósági kritériumot kielégítő folyékony bioüzemanyagokra korlátozódtak.
Háttér
Az Európai Bizottság több energiaügyi stratégiát is kidolgozott a biztonságosabb, fenntarthatóbb és kisebb szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kialakítása érdekében. A megújuló energiaforrások alkalmazása várhatóan biztonságosabb energiaellátáshoz, az energiaellátás nagyobb diverzifikációjához, kisebb légszennyezettséghez, valamint – a környezetvédelemmel és a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó ágazatokban – munkahelyteremtési lehetőségekhez fog vezetni, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésén keresztül az éghajlatváltozás elleni küzdelmet is segíti.
A 2008 decemberében elfogadott 2020-as éghajlat- és energiapolitikai kezdeményezéscsomag további ösztönzőket biztosított a megújuló energiaforrások növekvő, 2020-ra a teljes energiafogyasztás 20%-át elérő mértékű alkalmazására, miközben előirányozta az energiafogyasztás és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20%-os csökkentését is. A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv azt az átfogó célt tűzte ki az Európai Unió egésze számára, hogy 2020-ra az energiafogyasztás 20%-át megújuló energiaforrásokból kell kielégíteni, miközben a megújuló energiaforrásoknak ugyanaddig az időpontig a közlekedési ágazatban felhasznált tüzelőanyagokon belül is 10%-os részesedést kell elérniük. Az irányelv megváltoztatja a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia ösztönzését célzó jogi keretet, nemzeti cselekvési terveket ír elő annak bemutatására, hogy az egyes tagállamok hogyan fogják fejleszteni megújuló energiaforrásaik hasznosítását, együttműködési mechanizmusokat hoz létre, és fenntarthatósági kritériumokat határoz meg a folyékony bioüzemanyagok vonatkozásában (miután aggályok merültek fel a termesztett növények árát, az élelmiszer-ellátást, az erdők védelmét, a biológiai sokféleséget, valamint a vízben és a talajban rejlő erőforrásokat érintő lehetséges káros hatásokról). A villamosenergia-termelési, valamint a fűtési, melegvíz-szolgáltatási és hűtési célú szilárd és gáz-halmazállapotú bioüzemanyagok fenntarthatóságáról szóló jelentés (SWD(2014) 259) 2014 júliusában került elfogadásra.
2012. június 6-án az Európai Bizottság előterjesztette „Megújuló energia: az európai energiapiac egyik meghatározó tényezője” (COM(2012) 271 final) című közleményét, amelyben körvonalazta a megújuló energiaforrások hasznosítása területén a 2020-at követő időszak szakpolitikájának lehetséges alternatíváit. A közlemény egyúttal felszólított a támogatási rendszerek koordináltabb, európai megközelítésére a létrehozásuk és reformjuk során, valamint a megújuló energiaforrások fokozottabb kereskedelmére az EU tagállamai között. 2014 januárjában az Európai Bizottság a magánszektor infrastruktúra-fejlesztési beruházásainak és a kis szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazásának ösztönzése céljából közzétette 2030-as energia- és éghajlat-politikai céljait. Ebben többek között azt javasolja, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia 2030-ban legalább 27%-os részarányt képviseljen. Ezek a célkitűzések a kis szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervében (COM(2011) 112 végleges) meghatározott, 2050-re szóló üvegházhatásúgáz-kibocsátási célok elérése felé tett lépésnek tekinthetők.
Az Európai Bizottság 10 prioritása közül az egyik 2014-ben előterjesztett prioritás az energiaunió. Az európai energiaunió célja a biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia biztosítása. 2015 februárjában az Európai Bizottság egy közleményben (COM(2015) 80 final) közzétette terveit a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájáról. A közlemény a stratégia öt dimenziójára tesz javaslatot, amelyek közül az egyik a gazdaság dekarbonizációja.
Az EU 2018. december 11-én elfogadta a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 irányelvet. Az új keretszabályozás szerint az EU-nak 2030-ig kötelezően 32%-ra kell növelnie a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát, és 2023-ban lehetőség lesz e célérték növelésére. Ez nagyban elősegíti majd a Jean-Claude Juncker elnök által 2014-ben az Európai Bizottság számára meghatározott politikai prioritás teljesítését, amely szerint az Európai Uniónak világelsővé kell válnia a megújuló energiaforrásból előállított energia területén. Az új irányelv emellett lehetővé teszi Európa számára, hogy megtartsa vezető helyét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, a tiszta energiarendszerre való átállásban, valamint a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítésében.
Direct access to
- Calculation methodologies for the share of renewables in energy consumption (angol nyelven)
- Energy statistics introduced (angol nyelven)
- Energy statistics - an overview (angol nyelven)
- Electricity production, consumption and market overview (angol nyelven)
- Energiatermelés és -import
- The EU in the world - energy (angol nyelven)
- Shedding light on energy in the EU – A guided tour of energy statistics (digital publication) – 2018. évi kiadás (angol nyelven)
- Energy balance sheets – 2017 data – 2018. évi kiadás (angol nyelven)
- Energy, transport and environment indicators – 2018. évi kiadás (angol nyelven)
- Energy (t_nrg) (angol nyelven), lásd:
- Energy statistics - main indicators (t_nrg_ind)
- Energy statistics – quantities (t_nrg_quant)
- Energy Statistics Manual (angol nyelven)
- Energy statistics — quantities (ESMS metadata file — nrg_quant_esms) (angol nyelven)
- Share of energy from renewable sources (nrg_ind_ren) (ESMS metadata file — nrg_ind_ren_esms) (angol nyelven)
- EURObserv’ER (angol nyelven)
- Európai Bizottság – Energiaügyi Főigazgatóság — Renewable energy (angol nyelven)
- Europe’s Energy Portal (angol nyelven)
- Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (angol nyelven)
- Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) – Renewable energy (angol nyelven)
- Concerted Action on Renewable Energy Sources Directive (angol nyelven)