szerző: Karin Kadenbach európai parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tagja, a vese-egészségügyi parlamenti képviselői csoport elnöke
Az európai polgárok évente több mint húszmillió alkalommal adnak vért, ami figyelemre méltóan példázza együttérzésüket a vérátömlesztésre szoruló betegek iránt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntése értelmében minden év június 14-e a véradók világnapja. Ezen a napon ünnepeljük a véradókat, akik nap mint nap életeket mentenek, továbbá arra biztatjuk az embereket világszerte, hogy minél többen adjanak rendszeresen és önkéntesen vért.
Az Európai Unió gondoskodik arról, hogy a betegek jó minőségű és biztonságos vért kapjanak, és biztosítja a véradók egészségének védelmét. A vonatkozó – 2002. évi – uniós jogszabály elsősorban a véradók alapos szűrését, az összes véradomány vizsgálatát, valamint szigorú követelmények betartását írja elő a vér kezelésére/feldolgozására vonatkozóan. A jogszabály arra kötelezi a tagállamokat, hogy ösztönözzék a lakosság körében az önkéntes és térítésmentes véradást, mivel így érhető el, hogy a vérellátás a lehető legbiztonságosabb legyen.
Ezt az alapszabályozást az Európai Bizottság az elmúlt 13 évben új szabályokkal, iránymutatásokkal és projektekkel egészítette ki, hogy megkönnyítse a tagállami végrehajtást. Az EU rendszeresen ellenőrzi a végrehajtást, elősegítve a hiányosságok és a fejlesztésre szoruló területek azonosítását. Az elmúlt években számos tudományos és technológiai fejlesztés gyakorolt hatást az ágazatra, és sok újat tanultunk a biztonságos és hatékony véradományozással és vérátömlesztéssel kapcsolatban.
Úgy vélem, ideje megvizsgálni, hogy a 2002-es szabályozási keret továbbra is alkalmas-e arra, hogy eredeti célját megvalósítsa. Meggyőződésem szerint – a véradók világnapjával összefüggésben – mindenekelőtt azt kell mérlegelnünk, milyen jogszabályi rendelkezések kellenek ahhoz, hogy a véradók a lehető leggondosabb bánásmódban és védelemben részesüljenek. A véradók világnapjának alkalmából én is szeretnék köszönetet mondani annak a több millió nagylelkű embernek, akik ingyenes adományukkal jobbá teszik és megmentik mások életét.
