Ez a térkép az egyes országok akvakultúrás termelését mutatja 2008-tól kezdve, ezer tonnában kifejezve. Az akvakultúrás termelés a vízi (édesvízi vagy sós vízi) szervezetek (például halak, puhatestűek, rákfélék és növények) ellenőrzött környezetben történő termelése emberi felhasználás vagy fogyasztás céljából. Az akvakultúra bizonyos beavatkozást feltételez a természetes életciklusba, például a rendszeres telepítés, takarmányozás és a ragadozóktól való védelem formájában. Kulcsfontosságú szerepet játszik sok feltörekvő gazdaságban, mert képes fokozni az élelmiszer-termelést, miközben segít csökkenteni a halászati erőforrásokra nehezedő nyomást.

Ez a térkép fajonként és országonként mutatja az akvakultúrás termelést. Az akvakultúrás termelés a vízi (édesvízi vagy sós vízi) szervezetek (például halak, puhatestűek, rákfélék és növények) ellenőrzött környezetben történő termelése emberi felhasználás vagy fogyasztás céljából. Az akvakultúra bizonyos beavatkozást feltételez a természetes életciklusba, például a rendszeres telepítés, takarmányozás és a ragadozóktól való védelem formájában. Kulcsfontosságú szerepet játszik sok feltörekvő gazdaságban, mert képes fokozni az élelmiszer-termelést, miközben segít csökkenteni a halászati erőforrásokra nehezedő nyomást. További információk

Ez a térkép tájékoztatást nyújt az édesvízi halgazdaságok elhelyezkedéséről az EU-ban és a partnerországokban (amennyiben rendelkezésre állnak az adatok). A halak közé tartoznak a csontos halak, például a lazac, és a porcos halak, például a cápafélék. Nem tartoznak ide a külső vázas ehető vízi gerinctelenek vagy más vízi állatok. Számos fajt termelnek, és a termelési módszerek sokfélesége is folyamatosan nő. A térkép az állategészségügyi követelményekről szóló 2006/88/EK tanácsi irányelv értelmében gyűjtött adatokon alapul. Ez az irányelv a joghatóságuk alá tartozó területeken engedéllyel működő akvakultúrás telephelyek jegyzékbe vételére kötelezi az uniós tagállamokat. A fajokkal kapcsolatban elérhető információkat összehangoltuk. Szűrni lehet a következő főbb fajokra: ponty, harcsa, „egyéb édesvízi halastavi hal” (süllő, csuka, sügér, compó stb. – főként pontyfélék), pisztráng, lazac (kétéves és növendék), angolna, tokfélék, tilápia, díszhalak és egyéb.

Ez a térkép a kagylótermelő gazdaságok elhelyezkedését mutatja. Ezek a gazdaságok általában egy fajra specializálódnak. A kagylók vízben élő állatok, amelyek héjjal vagy héjszerű külső vázzal rendelkeznek. A termelés vonatkozásában a következő főbb kategóriákba sorolhatók: éti kagylók, osztrigák, vénuszkagylók, szívkagylók és fésűkagylók. A kagylók egyik fontos tulajdonsága, hogy képesek kiszűrni a vízből a planktont, így megtisztítják a tengervizet a túlzott mennyiségben jelen lévő mikroszkopikus zöld növényektől, és hatékonyan javítják a vízminőséget. A térképen feltüntetett információkat a Euroshell projekt bocsátotta rendelkezésre.

Ez a térkép tájékoztatást nyújt a tengeri halgazdaságok elhelyezkedéséről az EU-ban és a partnerországokban (2017-ben). A halak közé tartoznak a csontos halak, például a lazac, és a porcos halak, például a cápafélék. Nem tartoznak ide a külső vázas ehető vízi gerinctelenek vagy más vízi állatok. A halak termelése globálisan elterjedt, és gyorsan bővül. Számos fajt termelnek, és a termelési módszerek sokfélesége is folyamatosan nő. A térkép az állategészségügyi követelményekről szóló 2006/88/EK tanácsi irányelv értelmében gyűjtött adatokon alapul. Ez az irányelv a joghatóságuk alá tartozó területeken engedéllyel működő akvakultúrás telephelyek jegyzékbe vételére kötelezi az uniós tagállamokat.

Ez a térkép a makroalga-termelő létesítményeket mutatja a termelés módja szerint (szárazföldi, tengeri és part menti akvakultúra, illetve gyűjtés). Az adatok a következő országokból származnak: Belgium, Dánia, Észtország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. A makroalgák (vagyis a tengeri moszatok) évszázadok óta a kelet- és dél-kelet-ázsiai polgárok mindennapi étrendjének részét képezik. Napjainkban Európában is egyre népszerűbbek, s nemcsak élelmezési célból, hanem gyógyszerészeti, kozmetikai, tápanyagokkal kapcsolatos vagy energetikai (bioüzemanyag) alapanyagként. Európa-szerte működnek olyan vállalatok, amelyek gyűjtik, termesztik vagy feldolgozzák őket, hogy nagy értékű termékeket állítsanak elő.

Ez a térkép a mikroalga-termesztő létesítményeket mutatja a termesztés módja szerint (fotobioreaktorok, nyílt vizű tavak, fermentálók, fotobioreaktorok és nyílt vizű tavak, foto-bioreaktorok és fermentálók). Az adatok a következő országokból származnak: Belgium, Dánia, Észtország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. A mikroalgák mikroszkopikus méretű növények, amelyek általában megtalálhatók az édes vízi és tengeri rendszerekben, a vízoszlopban és az üledékben egyaránt. Az algák betakarítása, termesztése vagy nagy értékű termékekké való feldolgozása felbecsülhetetlen hozzájárulást jelenthet a tisztább és egészségesebb környezethez. Az algatermesztés ezért a kék biomassza alapú gazdaság fontos részét képezi.

Ez a térkép a tengeri hajóbalesetek sűrűségét mutatja az Európai Unióban. Az adatokat az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) bocsátotta rendelkezésre 2009-ben. Az egyes térségekben bekövetkező balesetek számát és típusát jelentősen befolyásolják olyan tényezők, mint az időjárás, a partvonal jellege és a forgalom sűrűsége. Az európai tengerhajózási biztonság közös érdekünk az uniós jólét és gyarapodás érdekében. A parti őrség ezért fontos szerepet játszik a társadalomban.

Ez a térkép, amelyet az Európai Bizottság készített a saját adatai felhasználásával, az integrált tengerfelügyeleti projektek helyszínét mutatja Európában. Az integrált tengerfelügyelet lehetővé teszi az uniós, regionális és nemzeti szintű közigazgatási szervek számára az ágazatokon és határokon átnyúló információcserét a tengeri tevékenységek és események hatékony megértéséhez. A biztonságosabb és tisztább tengerek érdekében elengedhetetlen a tengerfelügyelet integrálása. Ez a fenntartható növekedés előmozdításának alapvető feltétele a globalizálódó világban.

Ez a térkép az olajszennyezés-elhárító hajók földrajzi helyzetét és a szennyezett víz tárolására szolgáló kapacitásukat (m³) mutatja 2013 vonatkozásában. Az adatokat az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) bocsátotta rendelkezésre. A hajókon szállított hatalmas olajmennyiség miatt a balesetek következtében óriási olajfoltok keletkeztek. A tengeri környezetben az olajszennyezés rendkívül káros az élővilágra, különösen a tengeri emlősökre és madarakra. Az olaj nem olyan sűrű, mint a sós víz, ezért úszik a tenger felszínén, és vékony réteget, úgynevezett olajfoltot képez. Az úszó olajfoltok beleragadnak a tengeri emlősök bundájába, illetve a madarak tollába, és ennek hatására megszűnik a bunda vagy tollazat szigetelő és vízlepergető képessége, kitéve az állatokat a hideg és zord körülményeknek. Továbbá miközben az állatok megpróbálják megtisztítani magukat, az olaj lenyelésével mérgezést szenvedhetnek. Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) létrehozta a tengeri szennyezések elhárítására szolgáló hajók hálózatát, amely lehetővé teszi az olajszennyezések gyors és hatékony eltávolítását.

Ez a térkép a súlyos olajszennyezések helyszínét mutatja meg az európai tengerekben a 2007–2008 közötti időszakban. Az adatokat az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) bocsátotta rendelkezésre. A tengeri környezetben az olajszennyezés rendkívül káros az élővilágra, különösen a tengeri emlősökre és madarakra. Az olaj nem olyan sűrű, mint a sós víz, ezért úszik a tenger felszínén, és vékony réteget, úgynevezett olajfoltot képez. Az úszó olajfoltok beleragadnak a tengeri emlősök bundájába, illetve a madarak tollába, és ennek hatására megszűnik a bunda vagy tollazat szigetelő és vízlepergető képessége, kitéve az állatokat a hideg és zord körülményeknek. Továbbá miközben az állatok megpróbálják megtisztítani magukat, az olaj lenyelésével mérgezést szenvedhetnek. A hajókon szállított hatalmas olajmennyiség miatt a balesetek következtében óriási olajfoltok keletkeztek.

A tenger alatti kommunikációs kábelek a tengerfenéken futó, szárazföldi állomásokat összekötő kábelek, amelyek telekommunikációs jeleket továbbítanak az óceánokon és tengereken keresztül. Ez a térkép a SIGCables Orange által működtetett telekommunikációs kábeleinek mindenkori nyomvonalát mutatja.

A tenger alatti kommunikációs kábelek a tengerfenéken futó, szárazföldi állomásokat összekötő kábelek, amelyek telekommunikációs jeleket továbbítanak az óceánokon és tengereken keresztül. Ez a térkép a máltai vizekből induló vagy azokat átszelő telekommunikációs kábelek mindenkori nyomvonalát mutatja. Az adatokat a Nemzetközi Oceanográfiai Intézet Máltai Központja (Máltai Egyetem, Fizikai Oceanográfiai Egység) szolgáltatta, és a Transport Malta tengerészeti részlegétől (a volt Máltai Tengerészeti Hatóságtól) származnak.

A tenger alatti kommunikációs kábelek a tengerfenéken futó, szárazföldi állomásokat összekötő kábelek, amelyek telekommunikációs jeleket továbbítanak az óceánokon és tengereken keresztül. Ez a térkép a német telekommunikációs kábelek mindenkori nyomvonalát mutatja. Az adatokat a Szövetségi Tengerészeti és Hidrográfiai Hivatal (BSH Contis) szolgáltatja.

A tengeri csővezetékek a tengerfenéken vagy a tengerfenék alatti árokban lefektetett csővezetékek. Néhány esetben a csővezeték főként a szárazföldön fut, de helyenként vízfelületeket szel át, például kisebb tengereket, szorosokat és folyókat. A tengeri csővezetékek elsősorban kőolajat vagy földgázt szállítanak, de a víz szállítása is fontos. Ez a térkép a tengeri csővezetékek nyomvonalát és működési státuszát mutatja különböző európai országokban. A térkép elkészítéséhez számos uniós, valamint norvég és egyesült királyságbeli forrásból származó adatkészleteket összesítettek és harmonizáltak.

A globális középtengerszint regionális tendenciájára vonatkozó adatokat (milliméter/év) a Kopernikusz tengeri szolgáltatása biztosítja. A tengerszint az óceánok felmelegedése és a szárazföldi jégtömegek olvadása következtében emelkedik. A víz térfogata a melegítés hatására nő és a globális középtengerszint jelenkori emelkedésének mintegy 30%-a egyedül ennek a hőtágulásnak köszönhető. A tengerszint emelkedése súlyosan érintheti a part menti és szigeti területeken élő laposságot, valamint a természeti környezetet, például a tengeri ökoszisztémákat.

Az idősor azt mutatja, hogy az átlagos globális tengerszint az 1990-es évek eleje óta több mint 8cm-rel emelkedett, és évente továbbra is 3,3mm-rel emelkedik. Az új számítások azt mutatják, hogy a globális középtengerszint emelkedése gyorsul, és ez az ütem évente 0,12 ±0,073mm-rel fokozódik.

A tengerszintek nem egyenletesen emelkednek, így egyes térségek nagyobb veszélyben vannak, mint mások. A térkép bemutatja, hogy 1993 óta miként alakul a tengerszint-tendenciák térbeli eloszlása. A térképről kiderül, hogy a tengerszint a globális óceán túlnyomó részén emelkedik, de egyes térségek között jelentős eltérések mutatkoznak. Ilyen például a Csendes-óceán nyugati trópusi része, ahol a tengerszint emelkedése akár a +8mm/év amplitúdót is eléri. Ezen a területen a regionális tendenciák főként a hőtágulásnak tulajdoníthatók. A regionális tengerszint-tendencia bizonytalansága 2–3mm/év nagyságrendű, és az értékei térségtől függően 0,5mm/év vagy akár 5,0mm/év között alakulnak.

Ez az óceánmegfigyelési tengerszintmutató a Duacs Delayed Time (DT-2018-as verzió) rendszerből származik. Ezeket a termékeket a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása forgalmazza, és a Kopernikusz tengeri szolgáltatási katalógusában is elérhetők.

A globális tengerfelszín-hőmérséklet regionális tendenciájára vonatkozó adatokat (Celsius-fok [°C]/év) a Kopernikusz tengerikörnyezet-monitoring szolgáltatás biztosítja. A tengerfelszín hőmérséklete egyike a globális éghajlatmegfigyelési rendszer által meghatározott alapvető fontosságú éghajlati változóknak, amelyre szükség van a globális éghajlat állapotának megfigyeléséhez és jellemzéséhez.

Az idősorok azt mutatják, hogy a tengerfelszín átlagos globális hőmérséklete az 1990-es évek eleje óta több, mint 0,3°C-kal emelkedett, és továbbra is soha nem látott ütemben, évi 0,014 ±0,001°C-kal emelkedik. Az elmúlt négy évben magasabbak voltak az óceán felszínének hőmérsékleti értékei, mint a mérések kezdete óta bármikor.

Ám a tengerfelszín hőmérséklete nem egyenletesen emelkedik, ezért egyes régiók nagyobb veszélyben vannak, mint mások. A térkép a tengerfelszín átlagos hőmérsékletének térbeli alakulását mutatja a világ óceánjain 1993óta. A térképen látható, hogy 1993 és 2018 között a világ legnagyobb részén felmelegedés következett be. E tendencia alól az egyik kivétel az Atlanti-óceán északi, pontosabban annak Grönlandtól délre eső része, ahol lehűlés figyelhető meg.

A tengerfelszín hőmérsékletére (sea surface temperature – SST) vonatkozó monitoringmutató a tengerfelszín hőmérsékletének az Európai Űrügynökség (ESA) által, valamint az SST éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezés (CCI) és a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatás (C3S) keretében naponta végzett globális éghajlati elemzéseken alapul, és elérhető a Kopernikusz tengerikörnyezet-monitoring szolgáltatás katalógusában.

Ez a térkép a szignifikáns hullámmagasságot és hullámirányt mutatja 237, egymástól körülbelül 100 km-es távolságra lévő helyen, mintegy 50–100 km-re az európai partoktól. A hullámok magasságával és irányával kapcsolatos adatokat az ERS-1, az ERS-2, a Topex/Poseidon és a Geosat műhold magasságmérő érzékelői gyűjtötték össze. Ezek az adatok elérhetők a waveclimate.com internetes oldalon található adatbázisban. Az adatokat átlagolták olyan 200x200 km nagyságú területekre, amelyek középpontjában az adott helyszín található.

Ez a térkép az átlagos árapály-amplitúdót (az ár és az apály idején megfigyelhető magasságbeli különbség felét) mutatja 237, egymástól körülbelül 100 km-es távolságra lévő helyen, mintegy 50–100 km-re az európai partoktól. Az adatokat a nyolc éven keresztül folytatott műholdas magasságméréseken, valamint a körülbelül 7300 parti állomás árapálymérésein alapuló árapálymodell segítségével határozták meg.

Ez a térkép az átlagos szélsebességet és szélirányt mutatja 237, egymástól körülbelül 100 km-es távolságra lévő helyen, mintegy 50–100 km-re az európai partoktól. A szélsebességgel és széliránnyal kapcsolatos adatokat az ERS-1, az ERS-2, a Topex/Poseidon és a Geosat műhold magasságmérő és szórásmérő érzékelői gyűjtötték össze. Ezek az adatok elérhetők a waveclimate.com internetes oldalon található adatbázisban. Az adatokat átlagolták olyan 200x200 km nagyságú területekre, amelyek középpontjában az adott helyszín található.

A tengeri energia (más néven kék energia, óceánenergia vagy hidrokinetikus energia) a hullámokból, szélből, árapályból, illetve a sótartalombeli és a hőmérsékletbeli különbségekből nyert energia. Az óceánokban a víz mozgása során hatalmas mennyiségű kinetikus, vagyis mozgási energia keletkezik. A térkép megmutatja, hogy hol zajlanak olyan projektek, amelyek az ilyen energia hasznosításával és villamos energiává alakításával foglalkoznak az otthonok, a szállítás és az ipar ellátása érdekében.

A tengeri energia (más néven kék energia, óceánenergia vagy hidrokinetikus energia) a hullámokból, szélből, árapályból, illetve a sótartalombeli és a hőmérsékletbeli különbségekből nyert energia. Az óceánokban a víz mozgása során hatalmas mennyiségű kinetikus, vagyis mozgási energia keletkezik. A térkép megmutatja, hogy hol folyik olyan új technológiák kifejlesztése, amelyek az ilyen energia hasznosításával és villamos energiává alakításával foglalkoznak az otthonok, a szállítás és az ipar ellátása érdekében.

A modern atomerőművekben az atommaghasadás hőt termel, ami azt jelenti, hogy az uránatomok hasadása nagy mennyiségű energia felszabadulásával jár. Az így keletkező hő segítségével a vizet gőzzé alakítják, amely meghajtja a villamos energiát termelő turbinát. Az atommaghasadás során keletkező óriási hőmennyiség biztonságos kezelése érdekében az ilyen erőművek megfelelő hűtőrendszerrel rendelkeznek. Mivel a reaktorok kiválóan hűthetők vízzel, sok erőmű folyók és tengerpartok mentén található, ahol a víz bőségesen és ingyenesen rendelkezésre áll. Ez a térkép a tengerparti atomerőművek helyét, működési státuszát és egyéb jellemzőit mutatja. A térkép elkészítéséhez számos uniós és nem uniós forrásból származó adatot összesítettek és harmonizáltak, és ezeket évente frissítik.

A szélenergia, amelyet a szélerőművek villamos energiává alakítanak, a vezető fenntartható energiaforrások közé tartozik. Mivel a tengeri szél állandóbb és általában erősebb, a több szélkerékből álló szélerőműparkok képesek folyamatosan tiszta szélenergiát termelni. A térkép az európai tengeri szélerőműparkok helyét és működési státuszát mutatja. Az adatokat több uniós forrásból a CETMAR összesítette az európai tengeri megfigyelési és adathálózat (EMODNET) számára.

A szélenergia, amelyet a szélerőművek villamos energiává alakítanak, a vezető fenntartható energiaforrások közé tartozik. Mivel a tengeri szél állandóbb és általában erősebb, a több szélkerékből álló szélerőműparkok képesek folyamatosan tiszta szélenergiát termelni. A térkép az európai tengerekben található tengeri szélerőműparkok kiterjedését, működési státuszát és egyéb jellemzőit mutatja. Az adatokat több uniós forrásból a CETMAR összesítette az európai tengeri megfigyelési és adathálózat (EMODNET) számára.

A tengeri létesítmények olyan, tengeri környezetben található építmények és létesítmények, amelyek általában villamos energia, kőolaj, földgáz vagy egyéb erőforrások (ki)termelésével és átvitelével/továbbításával foglalkoznak. A térkép az ilyen tengeri létesítmények helyét és működési státuszát mutatja. Az információ forrása az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény (OSPAR-egyezmény), amely nyomon követi a tengeri létesítményeket, és naprakész nyilvántartást vezet az egyezmény hatálya alá tartozó tengeri területeken található valamennyi tengeri olaj- és gázipari létesítményről.

Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség – Az óceán fenekén összetett és változatos domborzati elemek találhatók a tektonikus, vulkáni, eróziós és lerakódási folyamatoknak és ezek kölcsönhatásainak köszönhetően. Ez a térkép a víz alatti domborzati elemek (óceánközépi hátságok, árkok, víz alatti kanyonok, fenékhegyek stb.) nevét tünteti fel.

A földrajzi rácshálózat a Föld felszínén húzódó képzeletbeli vonalak hálózata, amely segítségével bármely földrajzi helyszín meghatározható. A függőleges vonalak a hosszúsági körök, a vízszintes vonalak pedig a szélességi körök. Ezek metszéspontja pontosan meghatároz egy-egy helyszínt. Az Északi- és a Déli-sark között függőlegesen húzódó hosszúsági körök kelet–nyugat irányban mérik a fokokat. A szélességi körök észak–dél irányban mérik a fokokat. A 0. fok pontosan félúton található az Északi- és a Déli-sark között.

Ez a térkép az európai országok határait mutatja.

Ez a térkép az Európai Unió tagállamait, a tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölt országokat ábrázolja. Minden ország vonatkozásában feltüntet továbbá olyan kulcsfontosságú információkat, mint például a méret, népesség, főváros és zászló.

EEA – A partvonal a szárazföld és a tenger vagy óceán találkozásánál húzódó terület. Ezt a partvonalat ábrázoló térképet, amely a földrajzi értelemben vett Európa rendkívül részletes elemzését teszi lehetővé, például 1:100 000 méretaránnyal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) készítette. Az adatokat műholdas képekből nyerték (például EUHYDRO és GSHHG). Az uniós természetvédelmi irányelvek, a víz-keretirányelv és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv követelményeinek való megfelelés érdekében szükség volt néhány manuális módosításra.

Ez a térkép feltünteti a világ fő óceánjainak és tengereinek a Nemzetközi Vízrajzi Szervezet által meghatározott nevét és határait. (Év: 1953 – Az óceánok és tengerek határai, 23. különkiadás)

Ez a térkép az olyan vállalkozások számát mutatja, amelyek a tengerparti és nem tengerparti térségekben legalább 10%-os növekedést értek el. A vállalkozások demográfiája információkkal szolgál a vállalkozások létrehozási, felszámolási és túlélési arányáról, valamint a foglalkoztatási adatokról. A vállalkozások demográfiájával kapcsolatos adatok felhasználhatók a különböző piacok dinamikájának és innovációjának elemzésére, és kulcsfontosságú információkat biztosítanak a szakpolitikai döntéshozatalhoz. A foglalkoztatás szempontjából használt két fő mutató a munkavállalók és a munkaadók száma.

A bruttó hazai termék (GDP) – az előállított áruk és szolgáltatások értéke az előállítás során felhasznált áruk vagy szolgáltatások értékével csökkentve – a gazdasági tevékenység mutatója. Széles körben használják az életkörülmények összehasonlítására vagy a gazdasági konvergencia vagy divergencia nyomon követésére az Európai Unióban. A GDP elemei és a kapcsolódó mutatók értékes információkkal szolgálhatnak a gazdasági tevékenység fő motorjairól, és így a konkrét uniós szakpolitikák tervezésének, nyomon követésének és értékelésének alapját képezhetik. Ez a térkép összehasonlítja a bruttó hazai terméket a nemzeti átlaggal, amely 100-nak felel meg. Ha a mutató értéke 100 alatt van, az adott térségre jellemző érték elmarad a nemzeti átlagtól. Ha a mutató értéke 100 felett van, az adott térségre jellemző érték felülmúlja a nemzeti átlagot. További információk: GDP-ről kezdőknek

Ez a térkép a piaci árak szerinti bruttó hazai terméket (GDP) mutatja az egyes tengerparti/nem tengerparti térségekben. A piaci ár szerinti GDP a helyi termelőegységek termelő tevékenységének végeredménye: az előállított áruk és szolgáltatások értéke az előállítás során felhasznált áruk vagy szolgáltatások értékével csökkentve. Az ESA 2010 (a számlák 2010. évi európai rendszere) rendelet további magyarázatokat tartalmaz a módszertannal kapcsolatban.

Ez a térkép a bruttó hozzáadott értéket (GVA) mutatja alapáron a tengerparti és nem tengerparti térségekben. A GVA az alapáron vett termelési érték és a vételáron vett folyó termelőfelhasználás különbsége, és ez a nemzeti számlák termelési számlájának egyenlegező tétele. Lebontható iparáganként és intézményi ágazatonként.Konkrétabban, a GVA valamennyi iparágban vagy ágazatban vett, termékadókkal növelt összegének és a termékek állami támogatásának különbsége adja a bruttó hazai terméket. Ha levonjuk a GVA-ból az állóeszközök értékcsökkenését, megkapjuk a kapcsolódó nettó hozzáadott értéket. Az ESA 2010 már nem használja a piaci áron vett GVA, a termelői áron vett GVA és az alapáron vett GVA fogalmat.

A halászati és akvakultúra-ágazat az eszközök (hajók, halászeszközök, csalik stb.) gyártásától és értékesítésétől a halak neveléséig és lehalászásáig, feldolgozásáig, piaci értékesítéséig és forgalmazásáig terjedő tevékenységeket foglalja magában. Ezek a munkahelyek biztosítják a fenntartható tengeri és édesvízi erőforrás-gazdálkodást, ugyanakkor hozzájárulnak a globális gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Ez a térkép a halászati és akvakultúra-ágazatra jellemző foglalkoztatást mutatja az egyes tagállamokban.

A primer szektorban történő foglalkoztatás olyan kitermelő tevékenységekhez kapcsolódik, mint például a bányászat, a mezőgazdaság és az aktív halászat. Ez a térkép a primer szektorban történő foglalkoztatás összfoglalkoztatáshoz viszonyított arányát mutatja az egyes térségekben, összehasonlítva a nemzeti átlaggal, amely 100-nak felel meg. Ha a mutató értéke 100 alatt van, az adott térségre jellemző érték elmarad a nemzeti átlagtól. Ha a mutató értéke 100 felett van, az adott térségre jellemző érték meghaladja a nemzeti átlagot.

A szekunder szektorban történő foglalkoztatás az olyan halászati tevékenységek során történő foglalkoztatást jelenti, amelyek nem tekintendők aktív halászati tevékenységnek. A gazdaság szekunder szektora késztermékeket állít elő a primer szektor által kitermelt nyersanyagokból. Minden gyártási, feldolgozási és építőipari munka ebbe a szektorba tartozik. Ez a térkép a szekunder szektorban történő foglalkoztatás összfoglalkoztatáshoz viszonyított arányát mutatja az egyes térségekben, összehasonlítva a nemzeti átlaggal, amely 100-nak felel meg. Ha a mutató értéke 100 alatt van, az adott térségre jellemző érték elmarad a nemzeti átlagtól. Ha a mutató értéke 100 felett van, az adott térségre jellemző érték meghaladja a nemzeti átlagot.

Ez a térkép a tengerparti és nem tengerparti térségek foglalkoztatását hasonlítja össze. Ez a statisztikai elemzés kiterjed a foglalkoztatási tevékenységek uniós ágazatára, amely esetében a NACE Rev. 2, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása alkalmazandó.

A tercier szektorban, más néven a szolgáltatási szektorban történő foglalkoztatás olyan beszállítói tevékenységekből áll, mint például a kis- és nagykereskedelem, a szállítás és forgalmazás, éttermi vendéglátás, ügyviteli szolgáltatások, média, idegenforgalom, biztosítás, banki szolgáltatások, egészségügy és jogi szolgáltatások. Ez a térkép a tercier szektorban történő foglalkoztatás összfoglalkoztatáshoz viszonyított arányát mutatja az egyes térségekben, összehasonlítva a nemzeti átlaggal, amely 100-nak felel meg. Ha a mutató értéke 100 alatt van, az adott térségre jellemző érték elmarad a nemzeti átlagtól. Ha a mutató értéke 100 felett van, az adott térségre jellemző érték meghaladja a nemzeti átlagot.

Ez a térkép a tengeri tevékenységek által érintett népesség arányát, vagyis az uniós térségek olyan népességének arányát mutatja, amelyek tengeri szolgáltatási területeken élnek. A tengeri szolgáltatási terület olyan terület, amely a meglévő közlekedési hálózat használatával adott utazási idő alatt elérhető valamely tengerparti helyszínről.

A Tengerek Európai Napja konferenciával párhuzamosan Európa-szerte számos kapcsolódó helyi eseményt szerveznek, amelyeken megszólítják a fiatalokat és a polgárokat. Ezek révén sok európai, tengeri kultúrával rendelkező térség csatlakozhat az ünnepségekhez. Az ilyen események rávilágítanak arra, milyen létfontosságú szerepet játszanak a tengerek és óceánok a helyi társadalmakban. Ez a térkép áttekintést nyújt a 2019 áprilisa és júliusa között 21 különböző országban (15 uniós és 6 nem uniós országban) rendezett 150 „A Tengerek Európai Napja az én országomban” helyi rendezvényről, beleértve a partszakaszok megtisztításával kapcsolatos tevékenységeket, a vezetett kikötői látogatásokat, a tengeri témájú kiállításokat, a jelentős tengeri örökséggel rendelkező területeken szervezett ökotúrákat, hajókirándulásokat stb. Unió-szerte sok szervező ezeken az eseményeken az Európai Tengeri Atlaszt is bemutatja a tanulóknak. Elrejtettünk valamit ezen a térképen, hogy még különlegesebbé tegyük! Csatlakozzon az ünnepléshez, fedezze fel a térképet, és próbálja megoldani „A Tengerek Európai Napja az én országomban, 2019” kihívást!

A Tengerek Európai Napja éves konferenciával párhuzamosan (amelyet 2023. május 24. és 25. között a franciaországi Brestben rendeztek meg) Európa-szerte számos helyi kapcsolódó eseményt szerveznek, amelyek „A Tengerek Európai Napja az én országomban” név alatt jutnak el a fiatalokhoz és az állampolgárokhoz.
„A Tengerek Európai Napja az én országomban” kezdeményezés fontos részét képezi az utóbbi években folyamatosan erősödő, óceánokkal kapcsolatos tudatosság és aktivizmus hullámának, és az e névvel fémjelzett események egyre népszerűbbek, hiszen évről évre több mint 50000 résztvevőt vonzanak. Az olyan helyi tevékenységek, mint a tengerpartok tisztítása, vezetett kikötői látogatások, művészeti kiállítások, műhelytalálkozók, konferenciák, szemináriumok, tengeri témájú kiállítások, az óceánokkal kapcsolatos ismeretekre irányuló fellépések, a jelentős tengeri örökséggel rendelkező területeken szervezett ökotúrák és séták, hajókirándulások, tengeri múzeumokba, hajókra, akváriumokba, hajógyárakba stb. tett látogatások Európa-szerte széles közönséget céloznak meg, és olyan szórakoztató és játékokra épülő programkomponenst is tartalmaznak, amely közvetlenül a fiatalabb közönség számára megnyerő. E tevékenységek révén sok európai, tengeri kultúrával rendelkező térség csatlakozhat az ünnepségekhez, és az ilyen események rávilágítanak arra, hogy a tengerek és óceánok létfontosságú szerepet játszanak a helyi társadalmakban.
„A Tengerek Európai Napja az én országomban” ebben az évben fizikai, virtuális és hibrid eseményeket is magában foglal.
Ez a térkép áttekintést nyújt a különböző országokban „A Tengerek Európai Napja az én országomban (2023)” kezdeményezés keretében megrendezett helyi eseményekről. Ezeken az eseményeken sok szervező az Európai Tengeri Atlaszt is bemutatja a polgároknak és a tanulóknak szerte az EU-ban.
Hogy még különlegesebbé tegyük a térképet, elrejtettünk rajta valamit. Csatlakozz az ünnepléshez, kutasd a térképet, és vegyél részt a geoláda-kereső játékban (Atlas Geocaching Game)!

A Tengerek Európai Napja éves konferenciájával párhuzamosan (melyet idén Svendborgban, Dániában rendeztek 2024. május 30–31-én) Európa-szerte számos helyi rendezvényre kerül sor „A Tengerek Európai Napja az én országomban” címszó alatt, a fiatalokat és a nagyközönséget szólítva meg. A cél az, hogy az emberek felismerjék, hogy a tengeri tevékenységek (parti turizmus, halászat, vitorlázás, hajózás, tengeri megújuló energia, akvakultúra stb.) kulcsfontosságúak az EU polgárai és gazdaságai számára. Az EU 68 000 km hosszú partvonallal rendelkezik, és lakosságának körülbelül egyharmada él a tengerpart 50 km-es körzetében.
A 2018-as első „A Tengerek Európai Napja az én országomban” esemény óta jelentősen megnőtt a kapcsolódó rendezvények száma, olyan tevékenységek széles skálájával, mint a strandtakarítások, vezetett túrák, művészeti kiállítások, workshopok és konferenciák. 2023-ban 494 rendezvényt szerveztek 31 országban, az EU-ban és az EU-n kívül egyaránt.
A rendezvénysorozat idén fizikai, virtuális és hibrid eseményeket is magában foglal.
Ez a térkép áttekintést nyújt „A Tengerek Európai Napja az én országomban” (2024) helyi rendezvényeiről a különböző országokban. Az alkalmat kihasználva számos szervező az Európai Tengeri Atlaszt is bemutatja a polgároknak és a tanulóknak szerte az EU-ban.
Hogy még egyedülálóbbá tegyük a térképet, elrejtettünk rajta valami különlegeset. Vedd ki a részed az ünneplésből, fedezd fel a térképet, és fejtsd meg a”Blue Economy Challenge” feladványt!

A Tengerek Európai Napja éves konferenciával párhuzamosan (amelyet 2021-ben 2021.május 20. és 21. között a hollandiai Den Helderben rendeztek meg) Európa-szerte számos helyi kapcsolódó eseményt szerveznek, amelyek „A Tengerek Európai Napja az én országomban” név alatt jutnak el a fiatalokhoz és az állampolgárokhoz.
A Tengerek Európai Napja az én országomban kezdeményezés fontos részét képezi az utóbbi években folyamatosan erősödő, az óceánokkal kapcsolatos tudatosság és aktivizmus hullámának, és a nevével fémjelzett események egyre népszerűbbek, évről évre több mint 30000 résztvevőt vonzanak. Az olyan helyi tevékenységek, mint a tengerpartok tisztítása, a vezetett kikötői látogatások, a művészeti kiállítások, a műhelytalálkozók, a konferenciák, a szemináriumok, a tengeri témájú kiállítások, az óceánokkal kapcsolatos ismeretekre irányuló fellépések, a jelentős tengeri örökséggel rendelkező területeken szervezett ökotúrák és séták, a hajókirándulások, a tengeri múzeumokba, hajókra, akváriumokba, hajógyárakba stb. tett látogatások Európa-szerte széles közönséget céloznak meg, és olyan szórakoztató és játékokra épülő programkomponenst is tartalmaznak, amely közvetlenül a fiatalabb közönség számára megnyerő. E tevékenységek révén sok európai, tengeri kultúrával rendelkező térség csatlakozhat az ünnepségekhez és az ilyen események rávilágítanak arra, milyen létfontosságú szerepet játszanak a tengerek és óceánok a helyi társadalmakban.
Mivel a Covid19-válság még nem ért véget, a Tengerek Európai Napja az én országomban ebben az évben virtuális és – amennyiben lehetséges – fizikai eseményeket is magában foglal, amelyekre 2021-ben kerül sor.
Ez a térkép áttekintést nyújt a 25 különböző országban (21 uniós országban és 4 nem uniós országban) rendezett 232 „A Tengerek Európai Napja az én országomban 2021” helyi rendezvényről. Unió-szerte sok szervező ezeken az eseményeken az Európai Tengeri Atlaszt is bemutatja a tanulóknak.
Elrejtettünk valamit ezen a térképen, hogy még különlegesebbé tegyük. Csatlakozzon az ünnepségekhez, fedezze fel a térképet, és próbálja megoldani „A Tengerek Európai Napja az én országomban, 2021” kincsvadászatot.

A Tengerek Európai Napja éves konferenciával párhuzamosan (amelyet 2022-ben 2022.május19. és 20. között az olaszországi Ravennában rendeztek meg) Európa-szerte számos helyi kapcsolódó eseményt szerveznek, amelyek „A Tengerek Európai Napja az én országomban” név alatt jutnak el a fiatalokhoz és az állampolgárokhoz.
A Tengerek Európai Napja az én országomban kezdeményezés fontos részét képezi az utóbbi években folyamatosan erősödő, az óceánokkal kapcsolatos tudatosság és aktivizmus hullámának, és a nevével fémjelzett események egyre népszerűbbek, évről évre több mint 50000 résztvevőt vonzanak. Az olyan helyi tevékenységek, mint a tengerpartok tisztítása, a vezetett kikötői látogatások, a művészeti kiállítások, a műhelytalálkozók, a konferenciák, a szemináriumok, a tengeri témájú kiállítások, az óceánokkal kapcsolatos ismeretekre irányuló fellépések, a jelentős tengeri örökséggel rendelkező területeken szervezett ökotúrák és séták, a hajókirándulások, a tengeri múzeumokba, hajókra, akváriumokba, hajógyárakba stb. tett látogatások Európa-szerte széles közönséget céloznak meg, és olyan szórakoztató és játékokra épülő programkomponenst is tartalmaznak, amely közvetlenül a fiatalabb közönség számára megnyerő. E tevékenységek révén sok európai, tengeri kultúrával rendelkező térség csatlakozhat az ünnepségekhez és az ilyen események rávilágítanak arra, milyen létfontosságú szerepet játszanak a tengerek és óceánok a helyi társadalmakban.
Mivel a Covid19-válság még nem ért véget, a Tengerek Európai Napja az én országomban ebben az évben virtuális és – amennyiben lehetséges – fizikai eseményeket is magában foglal, amelyekre 2022-ben kerül sor.
Ez a térkép áttekintést nyújt a 29 különböző országban (22 uniós országban és 7 nem uniós országban) rendezett „A Tengerek Európai Napja az én országomban 2022” helyi rendezvényekről. Unió-szerte sok szervező ezeken az eseményeken az Európai Tengeri Atlaszt is bemutatja a tanulóknak.
Elrejtettünk valamit ezen a térképen, hogy még különlegesebbé tegyük. Csatlakozzon az ünnepségekhez, fedezze fel a térképet, és próbálja megoldani „A Tengerek Európai Napja az én országomban 2022” hajóversenyt.

Az intézkedésekre az óceánok és vizek helyreállítására irányuló küldetés alábbi három célkitűzésének 2030-ig való elérése érdekében tett közös erőfeszítések jegyében kerül sor:

  1. a tengeri és édesvízi ökoszisztémák és biológiai sokféleség védelme és helyreállítása a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiával összhangban;
  2. óceánjaink, tengereink és vizeink szennyezésének megakadályozása és felszámolása a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervvel összhangban;
  3. a fenntartható kék gazdaság karbonsemlegessé és körforgásossá tétele a javasolt európai klímarendelettel és a fenntartható kék gazdaságra vonatkozó stratégiában felvázolt holisztikus jövőképpel összhangban.

E célkitűzések elérése érdekében két támogató eszköz létrehozására is sor kerül a küldetés keretében:

• az óceánokkal és a vízzel kapcsolatos ismeretek digitális rendszere;
• a nyilvánosság mozgósítása és bevonása.

A küldetés keretébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatban további információk itt érhetők el.

28 ország körülbelül 160 régiója hozta létre az Európai Külső Tengeri Régiók Konferenciáját, amely földrajzi bizottságokba (Atlanti Ív, Balkán és Fekete-tenger, Szigetek, Intermediterrán, Balti-tenger, Északi-tenger) szerveződik az identitása előmozdítása, valamint annak érdekében, hogy minden fő tengeri medencében együttműködés alakuljon ki a közös érdeklődésre számot tartó ügyekben. Ez a térkép az Európai Külső Tengeri Régiók Konferenciájának tagjait, azokat a régiókat mutatja, amelyek biztosítani kívánják ezen régiók szükségleteit és érdekeit az uniós intézményekben és nemzeti kormányokban. A Konferencia mindenekelőtt arra törekszik, hogy fokozza Európa tengeri dimenzióját, kiemelve, hogy milyen fontos az integrált tengerpolitika, a közös halászati politika fokozott regionalizálása, valamint egy olyan tengerbiztonsági rendszer, amely megbirkózik a megnövekedett hajóforgalommal.

Ez a térkép bemutatja a négy uniós makroregionális stratégia és az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia által érintett területeket. A makroregionális stratégia olyan integrált keret, amelyet az Európai Tanács támogat, és amelynek célja meghatározott, a tagállamokhoz és az ugyanabban a földrajzi térségben található harmadik országokhoz kapcsolódó földrajzi területek előtt álló közös kihívások kezelése, amely területek előnyükre hasznosíthatják a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához hozzájáruló megerősített együttműködést.

Európában négy együttműködési struktúra kívánja biztosítani a tengeri környezet védelmét, valamint a tengeri vizeken osztozó tagállamok és szomszédos országaik együttműködését. Ezek a regionális tengeri egyezmények. Ez a térkép a tengeri környezet védelmével foglalkozó regionális tengeri egyezmények (Helsinki Egyezmény, Barcelonai Egyezmény, Bukaresti Egyezmény, OSPAR-egyezmény) hatálya alá tartozó tengeri régiókat ábrázolja. A tagállamok a tengeri stratégiájuk kidolgozása során az említett regionális együttműködési struktúrák alapján koordinálják tevékenységüket.

A 2008-ban létrehozott Tengerek Európai Napja a tengeri kérdésekkel és a fenntartható kék fejlődéssel foglalkozó éves uniós konferencia, amely a magas szintű plenáris és tematikus üléseken, a műhelytalálkozókon és a kiállítótermekben összehozza a döntéshozókat, a tudósokat, valamint az ipar és a társadalom képviselőit. Ez a térkép a Tengerek Európai Napja éves konferenciáinak eddigi helyszíneit tünteti fel.

Európa kiterjedt tengeri kutatási infrastruktúrával rendelkezik, amely számos létesítményt foglal magában, beleértve a kutatóhajókat és a hajóról működtethető berendezéseket, a szárazföldi és tengeri fizikai, biológiai és kémiai kutató- és tesztlétesítményeket, valamint számos távoli és helyszíni megfigyelő létesítményt. Ez a térkép az EurOcean tengeri kutatási infrastruktúrákra vonatkozó adatbázisán alapul, és feltünteti az egyes létesítmények helyét. A térképre kattintva láthatja az egyes létesítmények főbb jellemzőit, beleértve hivatkozásokat és kapcsolattartási adatokat, hogy a létesítmények üzemeltetői által biztosított további információkhoz juthasson.

A kirakodási statisztikák az adott országban kirakodott halászati termékekre (a termékek tömegére és értékére) vonatkoznak, függetlenül a kirakodást végző hajó lobogójától, de vonatkoznak az ország hajói által nem uniós kikötőkben kirakodott, majd az EU-ba importált halászati termékekre is. A statisztikákban nem szerepelnek a tenger nélküli uniós országok, amelyek nem rendelkeznek tengeri halászflottával sem (Csehország, Luxemburg, Magyarország, Ausztria és Szlovákia).

Ez a térkép az elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszerrel felszerelt halászati kikötőket mutatja. Az elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszer a halászat ellenőrzésére szolgáló uniós rendszer, amelynek segítségével rögzíthetők, jelenthetők, kezelhetők, tárolhatók és továbbíthatók a halászati adatok (fogás, kirakodás, értékesítés és átrakodás). Központi eleme az elektronikus napló, amelyet a halászhajó kapitánya vezet a halászati műveletekről. Az elektronikus naplókat továbbítják a nemzeti hatóságoknak, amelyek biztonságos adatbázisban tárolják őket.

Ez a térkép az Európai Bizottság egyik arra irányuló kezdeményezéséhez kapcsolódik, hogy javuljanak az uniós polgárok életkörülményei és a tengeri környezet. Az Európai Halászati Alap (EHA, 2007–2013) és utóda, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA, 2014–2020) támogatja az európai halászati ágazatot az ökológiai szempontból fenntartható halászati és akvakultúrás gyakorlatokra való áttérésben, a munkahelyteremtésben és a tengerparti közösségek gazdaságának diverzifikálásában. Ez a térkép azt mutatja meg, hogyan osztották el az EHA költségvetéséből származó 4,3 milliárd EUR nagyságú összeget az uniós tagállamok között az alábbi öt prioritás (tengely) figyelembevételével:
1. tengely: a halászati flotta fejlesztése;
2. tengely: a környezetbarát akvakultúra és belvízi halászat fejlesztése, az akvakultúrás fajok diverzifikálása, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és értékesítése;
3. tengely: közös érdekű intézkedések, például a vízi növény- és állatvilág védelme, a kikötők fejlesztése, a halászati termékek nyomon követhetőségének javítása stb.;
4. tengely: a halászati területek és közösségek fenntartható fejlesztése (például a halászati termékek hozzáadott értéke, a turisztikai infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem) a fogásoktól való gazdasági függőség csökkentése érdekében;
5. tengely: technikai segítségnyújtás tanulmányok, jelentések és intézkedések formájában az operatív programok végrehajtásának elősegítése érdekében.

A hal évezredek óta fontos és bőséges élelemforrás. A népesség robbanásszerű növekedésével és a hatékonyabb halászati gyakorlatokkal rendkívül megnőtt a kifogott halmennyiség, és kevésbé volt fontos, hogy mennyire képesek regenerálódni a halállományok, ami a teljes halmennyiség csökkenéséhez vezetett. Ez a térkép az egyes halfajok esetében meghatározott nemzeti halászati kvótákat (ezer tonna) mutatja az uniós tagállamokban. Válasszon ki egy fajt a legördülő menüből, hogy lássa az adott halfajra vonatkozóan a tanácsi rendeletekben (EU) az egyes országok tekintetében meghatározott kvótákat.

A térkép megmutatja, hogy Európa ICES és GFCM halászati régióiban a felmért halállomány mekkora arányban túlhalászott (piros), illetve van a biztonságos biológiai keretek (zöld) között. A kördiagramokban szereplő számok az adott régióban felmért állományok számát mutatják. A kördiagramok nagysága az adott régióban kifogott mennyiségnek megfelelően változik.

Az akvakultúra a vízi szervezetek – beleértve a halakat, puhatestűeket, rákféléket és vízi növényeket – termelését jelenti. A halászati és akvakultúra-termékek fontos fehérjeforrások, és az egészséges étrend lényeges alkotóelemei. Ez a térkép a halászati és akvakultúra-termékek egy főre jutó éves fogyasztását mutatja.

Ez a térkép a halászflotta motorteljesítményét mutatja az egyes kikötőkben. A motorteljesítmény az egyes motorok lendkerekénél leadott teljes maximális állandó teljesítmény, amely mechanikai, elektromos, hidraulikus vagy egyéb módon a hajó meghajtására használható. Amennyiben csökkentő áttétel van a motorba építve, a teljesítményt a csökkentő áttétel kimenő tengelyén kell mérni.

Ez a térkép a halászflotta tonnatartalmát mutatja az egyes kikötőkben. A hajók tonnatartalmát bruttó tonnatartalomban (BT) adják meg.

Ez a térkép nagy részletességgel mutatja az uniós vizeken folyó halászati tevékenység intenzitását. A térkép elkészítéséhez körülbelül 150 millió helyzetjelentést elemeztek, amelyet a legalább 15 m hosszúságú, a 27., 34. és 37. FAO-területen működő uniós halászhajók nyújtottak be 2014 szeptembere és 2015 szeptembere között. Az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetekben szerepel a hajó földrajzi helyzete, sebessége és ötperces időközönként az időbélyegző. Az egyes hajók sebességi profiljának elemzésén alapuló osztályozási algoritmus ezeket az üzeneteket halászati vagy hajózási üzenetként osztályozta.

A halfogás magában foglalja a halakat, puhatestűeket, rákféléket és egyéb vízi állatokat, valamint a vízi növényeket, bármilyen célból termelik ki őket, a hajók, halászeszközök és halászok bármely típusa vagy osztálya esetében, valamennyi tengeri területen (nyílt tengeri halászterületek, tengeri, part közeli vagy brakkvizek). Ez a térkép az uniós tagállamok által a főbb halászati övezetekben kifogott teljes mennyiséget mutatja.
További információk

FAO – Ez a térkép az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kijelölt nemzetközi halászati övezeteket mutatja. Statisztikai célokból eddig világszerte 27 fő halászati övezetet alakítottak ki. Idetartozik nyolc fő belvízi halászati övezet, amely a földrészek belvizeiben található, és 19 fő tengeri halászati övezet az Atlanti-óceánban, az Indiai-óceánban, a Csendes-óceánban és a Déli-óceánban, illetve a szomszédos tengereken. A belvízi és a tengeri halászati övezeteket a nevük és kétbetűs kódjuk alapján azonosítják.

Ez a térkép a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által meghatározott nemzetközi halászati övezeteket mutatja.

Ez a térkép a halászflottához tartozó hajók számát mutatja az egyes kikötőkben. A halászflotta a kereskedelmi halászhajók összessége. Az adatbázisban szereplő valamennyi uniós hajónak rendelkeznie kell egy közösségi halászflotta-nyilvántartási számmal, vagyis egy olyan egyedi azonosítóval, amely állandó jelleggel az adott uniós hajóhoz tartozik, és nem osztható ki más hajónak. A közösségi halászflotta-nyilvántartás, amelyet gyakran csak flottanyilvántartásnak hívnak, nélkülözhetetlen eszköz a közös halászati politika végrehajtásában és nyomon követésében. Az uniós jogszabályoknak megfelelően ebben az adatbázisban a tagállamok lobogója alatt hajózó valamennyi halászhajót nyilvántartásba kell venni.

A halak fontos természeti erőforrást jelentenek, de a populációik végesek, és az évtizedek óta tartó túlhalászás egyes halállományok csökkenéséhez vezetett. Az európai halászati ágazat fenntarthatóságának és méltányosságának biztosítása érdekében az EU közös halászati politikája számos szabályt állapít meg az európai halászflották kezelése és a fogások kapcsán. Az egyes országok halászflottáit nemzeti nyilvántartásokban követik nyomon, és megállapítják a hajók összesített motorteljesítményének és összesített tömegének felső határát. A halászeszközök típusát is ellenőrzik, és egyes európai tengereken szelektív halászeszközökre vonatkozó követelmények vannak érvényben a nem kívánt járulékos fogások csökkentése érdekében. Ez a térkép az EU és az EGT országainak flottái által használt különböző halászeszközök megoszlását mutatja.

A halak fontos természeti erőforrást jelentenek, de a populációik végesek, és az évtizedek óta tartó túlhalászás egyes halállományok csökkenéséhez vezetett. Az európai halászati ágazat fenntarthatóságának és méltányosságának biztosítása érdekében az EU közös halászati politikája számos szabályt állapít meg az európai halászflották kezelése és a fogások kapcsán. Az egyes országok halászflottáit nemzeti nyilvántartásokban követik nyomon, és megállapítják a hajók összesített motorteljesítményének és összesített tömegének felső határát. Ez a térkép az EU és az EGT országainak halászflottáiban lévő hajók összesített tömegét mutatja (bruttó tonnatartalomban kifejezve).

A halak fontos természeti erőforrást jelentenek, de a populációik végesek, és az évtizedek óta tartó túlhalászás egyes halállományok csökkenéséhez vezetett. Az európai halászati ágazat fenntarthatóságának és méltányosságának biztosítása érdekében az EU közös halászati politikája számos szabályt állapít meg az európai halászflották kezelése és a fogások kapcsán. Az egyes országok halászflottáit nemzeti nyilvántartásokban követik nyomon, és megállapítják a hajók összesített motorteljesítményének és összesített tömegének felső határát. Ez a térkép az EU és az EGT országainak halászflottáiban lévő hajók összesített motorteljesítményét mutatja (kilowattban).

Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) egyéb prioritások mellett támogatja a közösségvezérelt helyi fejlesztést a part menti területeken. Ennek keretében a pénzeszközöket és a döntéshozatalt gyakran helyi partnerségekre, az úgynevezett helyi halászati akciócsoportokra ruházza át. Ezek a csoportok a halászati ágazat képviselőiből, valamint a kék gazdasághoz kapcsolódó egyéb helyi magán- és közszektorbeli érdekelt felekből állnak.
Európában több mint 300 ETHAA által támogatott helyi halászati akciócsoport működik. Ezek mindegyike helyi fejlesztési stratégiát dolgoz ki és hajt végre a területük gazdasági, társadalmi és/vagy környezeti igényeinek kielégítése érdekében. Stratégiájuk alapján a helyi halászati akciócsoportok kiválasztják és finanszírozzák a területük helyi fejlesztéseihez hozzájáruló helyi projekteket.

A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat káros a tengeri környezetre, veszélyt jelent a fenntartható halászatra, és tisztességtelen versenyt eredményez a jogszerűen működő halászat számára.
Az uniós és nem uniós országok közötti együttműködés fontos szerepet játszik a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben, az élelmezésbiztonság megteremtésében és a nemzetközi szabályoknak való megfelelésben. A közös halászati politika az Európai Unió (EU) halászati politikája. Meghatározza az arra vonatkozó kvótákat, hogy az egyes országok adott halfaj vonatkozásában mekkora mennyiséget foghatnak ki.
Ez a térkép a legtöbb kereskedelmi halállomány esetében (tonnában) meghatározott fogási korlátozásokat mutatja. A Bizottság a javaslatait a halállományok állapotával kapcsolatos, olyan tanácsadó testületektől származó tudományos tanácsadás alapján dolgozza ki, mint például az ICES és HTMGB. A térképre kattintva leolvashatók a tanácsi rendeletekben meghatározott, fajonkénti kvóták.

Ez a térkép a tagállamok és néhány további jelentős halásznemzet, például az Egyesült Királyság, Norvégia, Izland és Törökország éves összfogását mutatja. A fogást a kirakodások élőtömeg-egyenértékében adja meg. Ez a vízből kifogott termékek (feldolgozás előtti) tömege, de nem tartoznak ide azok a termékek, amelyeket a tagállamok különféle okokból nem rakodnak ki.

A térkép elkészítéséhez számos uniós forrásból származó adatot összesítettek és harmonizáltak. A MARPOL-egyezmény (Nemzetközi egyezmény a hajókról történő szennyezés megelőzéséről) értelmében a kikötői hulladék mennyiségét köbméterben (m³) határozzák meg, és olajos hulladékként, szemétként, szennyvízként, kikötői hulladékként (szemétként) osztályozzák, ezenfelül megadják a teljes mennyiségét. Az évente frissített adatkészletek (adott esetben) a 2004–2017 közötti éves adatokat tartalmazzák a következő országokból: Észtország, Finnország, Franciaország, Lettország, Portugália és Spanyolország.

A halászatból származó hulladék és az egyéb tengeri hulladék jelentős veszélyt jelent a tengerek élővilágára, mert az állatok belegabalyodhatnak a hulladékba vagy elfogyaszthatják azt, és így káros vegyi anyagokkal kerülhetnek kapcsolatba. Az élelmiszerláncban felfelé haladva az emberi egészséget is globális mértékben veszélyeztethetik. A tengeri hulladék emellett súlyos gazdasági károkat okoz: az értékes, újrahasznosítható források a tengerbe vesznek, a szennyezett tengerpartok elriasztják a turistákat, és egyre több hulladék akad a halászok hálójába. Ez a térkép a tengerfenéken felhalmozódó, halászatból származó hulladék sűrűségét mutatja a vonóhálós felmérések során egy év alatt összegyűjtött hulladék számában kifejezve. Az, hogy egyes területekre vonatkozóan nincsenek adatok, nem jelenti azt, hogy ezek mentesek a halászatból származó hulladéktól. A műanyagokra vonatkozó stratégiája részeként az EU elfogadott egy irányelvet, amely korlátozza számos egyszer használatos műanyag termék és halászeszköz használatát. További információk a hatásvizsgálatról. Emellett elfogadott egy irányelvet a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről. Ez a térkép a 2011 és 2022 között időszak eredményeit mutatja.

A műanyagok egyre nagyobb mértékben szennyezik tengerpartjainkat és óceánjainkat. A műanyaghulladék nemcsak felhalmozódik a tengerpartokon, hanem halálos csapdát is jelent: sok tengeri állat belegabalyodik a nagyobb műanyagdarabokba vagy tévedésből elfogyasztja a kisebb darabokat. Ez a térkép a tengerfenéken felhalmozódó műanyag zacskók sűrűségét mutatja a vonóhálós felmérések során egy év alatt összegyűjtött zacskók számában kifejezve. Az, hogy egyes területekre vonatkozóan nincsenek adatok, nem jelenti azt, hogy ezek mentesek a műanyag zacskóktól. A műanyagokra vonatkozó stratégiája részeként az EU elfogadott egy irányelvet, amely korlátozza számos egyszer használatos műanyag termék és halászeszköz használatát. További információk a hatásvizsgálatról. Emellett elfogadott egy irányelvet a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről.

A különböző emberi tevékenységek során minden évben több millió tonna hulladék keletkezik. Ennek nagy része az óceánokba kerül, és környezeti, gazdasági és népegészségügyi problémát jelent. Nem meglepő, hogy a tengeri hulladék az egyik leggyorsabban erősödő fenyegetés, amely veszélyezteti az óceánok egészségét, a sokszínű tengeri élővilágot és végül az óceánokból származó élelmiszert fogyasztó embereket. Ez a térkép a hulladék százalékos arányát mutatja több kategóriára (üveg, textil, fém, polimer stb.) osztva. A műanyagokra vonatkozó stratégiája részeként az EU elfogadott egy irányelvet, amely korlátozza számos egyszer használatos műanyag termék és halászeszköz használatát. További információk a hatásvizsgálatról. Emellett elfogadott egy irányelvet a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről. Ez a térkép a 2007 és 2021 között időszak eredményeit mutatja.

A tengeri hulladék jelentős veszélyt jelent a tengerek élővilágára, mert az állatok belegabalyodhatnak a hulladékba vagy elfogyaszthatják azt, és így káros vegyi anyagokkal kerülhetnek kapcsolatba. Az élelmiszerláncban felfelé haladva az emberi egészséget is globális mértékben veszélyeztethetik. A tengeri hulladék emellett súlyos gazdasági károkat okoz: az értékes, újrahasznosítható források a tengerbe vesznek, a szennyezett tengerpartok elriasztják a turistákat, és egyre több hulladék akad a halászok hálójába. Ez a térkép a tengerfenéken felhalmozódó hulladék (minden kategória) sűrűségét mutatja a vonóhálós felmérések során egy év alatt összegyűjtött hulladék számában kifejezve. Az, hogy egyes területekre vonatkozóan nincsenek adatok, nem jelenti azt, hogy ezek mentesek a tengerfenéken felhalmozódó hulladéktól. A műanyagokra vonatkozó stratégiája részeként az EU elfogadott egy irányelvet, amely korlátozza számos egyszer használatos műanyag termék és halászeszköz használatát. További információk a hatásvizsgálatról. Emellett elfogadott egy irányelvet a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről. Ez a térkép a 2011 és 2022 között időszak eredményeit mutatja.

A tengerfenéken található hadianyagok világszerte aggodalomra adnak okot az országok, a regionális és nemzetközi szervezetek, a kutatók stb. körében. Idetartozhatnak fegyverek, például nem felrobbant bombák, beleértve az I. és II. világháború után elsüllyesztett vegyi fegyvereket. Ezek veszélyt jelentenek a tengeri környezetre és az emberi egészségre. Valódi kihívás elé állítják a kék gazdasági tevékenységeket és a tengeri területrendezést, nem is szólva az ilyen hadianyagok eltávolításával és az ártalmatlanításuk során felmerülő technikai problémákkal kapcsolatos kockázatokról. A térkép olyan pontokat tüntet fel, amelyek megerősítik, hogy az adott területen hagyományos, vegyi vagy ismeretlen eredetű hadianyagok találhatók.

A tengerfenéken található hadianyagok globális aggodalomra adnak okot az országok, a regionális és nemzetközi szervezetek, a kutatók stb. körében. Idetartozhatnak fegyverek, például nem felrobbant bombák, beleértve az I. és II. világháború után elsüllyesztett vegyi fegyvereket. Ezek veszélyt jelentenek a tengeri környezetre és az emberi egészségre. Valódi kihívás elé állítják a kék gazdasági tevékenységeket és a tengeri területrendezést, nem is szólva az ilyen hadianyagok eltávolításával és az ártalmatlanításuk során felmerülő technikai problémákkal kapcsolatos kockázatokról. A térkép a hagyományos, vegyi és ismeretlen hadianyagokat tartalmazó területeket jelöli.

A kotrási meddő a kotrási és lerakási tevékenységek során kitermelt és lerakott, kőzetekből, talajból és/vagy kagylókból álló, laza, vegyes összetételű üledék. Unkonform módon található meg a természetes, zavarástól mentes talajon vagy regoliton, és az emberi tevékenységnek köszönhető formákat ölthet (például hányó). A navigációs célokból (például hajó- és csónakkikötők létrehozása) és mérnöki célokból (például kábelek és csövek lefektetése) végzett kotrás hatására jelentős mennyiségű meddő rakódott le a tengerben. Egyre inkább felismerhetők ennek környezeti hatásai, például a halászati tevékenységekkel való interferencia vagy az ökoszisztémák szennyezése. Napjainkban sok ország nemzeti hatóságai lerakási övezeteket jelöltek ki, ahol minimálisak lesznek az ilyen negatív következmények. Ez a térkép a kotrási meddő lerakására szolgáló helyeket tünteti fel.

A kotrási meddő a kotrási és lerakási tevékenységek során kitermelt és lerakott, kőzetekből, talajból és/vagy kagylókból álló, laza, vegyes összetételű üledék. Unkonform módon található meg a természetes, zavarástól mentes talajon vagy regoliton, és az emberi tevékenységnek köszönhető formákat ölthet (például hányó). A navigációs célokból (például hajó- és csónakkikötők létrehozása) és mérnöki célokból (például kábelek és csövek lefektetése) végzett kotrás hatására jelentős mennyiségű meddő rakódott le a tengerben. Egyre inkább felismerhetők ennek környezeti hatásai, például a halászati tevékenységekkel való interferencia vagy az ökoszisztémák szennyezése. Napjainkban sok ország nemzeti hatóságai lerakási övezeteket jelöltek ki, ahol minimálisak lesznek az ilyen negatív következmények. Ez a térkép a kotrási meddő lerakására szolgáló területeket tünteti fel.

Az #EUBeachCleanUp az Európai Bizottság, az ENSZ és a Smurfs közös kezdeményezése. A szemétszedési világnapon az uniós küldöttségek és képviseletek nem kormányzati szervezetekkel, iskolákkal és egyéb partnerekkel együtt világszerte eseményeket szerveznek a tengerpartok megtisztítására.

A különböző emberi tevékenységek során minden évben több millió tonna hulladék keletkezik. Ennek nagy része az óceánokba kerül, és környezeti, gazdasági és népegészségügyi problémát jelent. Nem meglepő, hogy a tengeri hulladék az egyik legnagyobb ütemben növekvő fenyegetés, amely veszélyezteti az óceánok egészségét, a sokszínű tengeri élővilágot és végül az óceánokból származó élelmiszert fogyasztó embereket. Ez a térkép az egyes partszakaszokon évente megjelenő tengeri hulladéknak a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv adta keretek között végzett megfigyelésen alapuló összmennyiségét (darabszám) tünteti fel. A homogenizált és szűrt adatok lehetővé teszik az országok közötti összehasonlítást. A műanyagokra vonatkozó stratégiája részeként az EU elfogadott egy irányelvet, amely korlátozza számos egyszer használatos műanyag termék és halászeszköz használatát. További információk a hatásvizsgálatról. Emellett elfogadott egy irányelvet a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről. Ez a térkép a 2001 és 2022 között időszak eredményeit mutatja.

A dohányzás nem csak az Ön egészségére káros. A cigarettacsikk és az egyéb tengeri hulladék jelentős veszélyt jelent a tengerek élővilágára is, mert az állatok belegabalyodhatnak a hulladékba vagy elfogyaszthatják azt, és így káros vegyi anyagokkal kerülhetnek kapcsolatba. Az élelmiszerláncban felfelé haladva az emberi egészséget is globális mértékben veszélyeztethetik. A tengeri hulladék emellett súlyos gazdasági károkat okoz: az értékes, újrahasznosítható források a tengerbe vesznek, a szennyezett tengerpartok elriasztják a turistákat, és egyre több hulladék akad a halászok hálójába. Ez a térkép az egyes partszakaszokon évente megjelenő, a cigarettáhulladék medián darabszámát mutatja az európai tengerpartok 100m hosszúságú szakaszain. Ez a térkép csak a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (MSFD) nyomonkövetési felméréseit tartalmazza az UNEP-MARLIN adatai nélkül. Az UNEP MARLIN-felmérések a Balti-tenger középső térségének partjain alkalmazott külön protokollt követnek. A műanyagokra vonatkozó stratégiája részeként az EU elfogadott egy irányelvet, amely korlátozza számos egyszer használatos műanyag termék és halászeszköz használatát. További információk a hatásvizsgálatról. Emellett elfogadott egy irányelvet a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről. Ez a térkép a 2001 és 2022 között időszak eredményeit mutatja.

A halászatból származó hulladék és az egyéb tengeri hulladék jelentős veszélyt jelent a tengerek élővilágára, mert az állatok belegabalyodhatnak a hulladékba vagy elfogyaszthatják azt, és így káros vegyi anyagokkal kerülhetnek kapcsolatba. Az élelmiszerláncban felfelé haladva az emberi egészséget is globális mértékben veszélyeztethetik. A tengeri hulladék emellett súlyos gazdasági károkat okoz: az értékes, újrahasznosítható források a tengerbe vesznek, a szennyezett tengerpartok elriasztják a turistákat, és egyre több hulladék akad a halászok hálójába. Ez a térkép a halászatból származó hulladéknak a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv adta keretek között végzett megfigyelésen alapuló medián darabszámát mutatja az európai tengerpartok 100m hosszúságú szakaszain. A műanyagokkal kapcsolatos stratégiája részeként az EU elfogadott egy irányelvet, amely korlátozza számos egyszer használatos műanyag termék és halászeszköz használatát. További információk a hatásvizsgálatról. Emellett elfogadott egy irányelvet a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről. Ez a térkép a 2001 és 2022 között időszak eredményeit mutatja.

A műanyag zacskók és az egyéb tengeri hulladékok jelentős veszélyt jelentenek a tengerek élővilágára, mert az állatok belegabalyodhatnak a hulladékba vagy elfogyaszthatják azt, és így káros vegyi anyagokkal kerülhetnek kapcsolatba. Az élelmiszerláncban felfelé haladva az emberi egészséget is globális mértékben veszélyeztethetik. A tengeri hulladék emellett súlyos gazdasági károkat okoz: az értékes, újrahasznosítható források a tengerbe vesznek, a szennyezett tengerpartok elriasztják a turistákat, és egyre több hulladék akad a halászok hálójába. Ez a térkép az európai tengerpartok 100m hosszúságú szakaszain talált műanyag zacskóknak a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv adta keretek között végzett megfigyelésen alapuló medián számát mutatja. A műanyagokra vonatkozó stratégiája részeként az EU elfogadott egy irányelvet, amely korlátozza számos egyszer használatos műanyag termék és halászeszköz használatát. További információk a hatásvizsgálatról. Emellett elfogadott egy irányelvet a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről. Ez a térkép a 2001 és 2022 között időszak eredményeit mutatja.

A különböző emberi tevékenységek során minden évben több millió tonna hulladék keletkezik. Ennek nagy része az óceánokba kerül, és környezeti, gazdasági és népegészségügyi problémát jelent. Nem meglepő, hogy a tengeri hulladék az egyik leggyorsabban erősödő fenyegetés, amely veszélyezteti az óceánok egészségét, a sokszínű tengeri élővilágot és végül az óceánokból származó élelmiszert fogyasztó embereket. Ez a térkép az európai tengerpartokon megjelenő hulladékfajtákat mutatja. Az európai partszakaszokon a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv értelmében megfigyelt hulladék százalékos arányát mutatja több kategóriára (üveg, textil, fém, polimer stb.) osztva. A hulladékot vagy szándékosan hagyták a tengerparton, vagy a víz mosta partra. A műanyagokkal kapcsolatos stratégiája részeként az EU elfogadott egy irányelvet, amely korlátozza számos egyszer használatos műanyag termék és halászeszköz használatát. További információk a hatásvizsgálatról. Emellett elfogadott egy irányelvet a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről. Ez a térkép a 2001 és 2020 között időszak eredményeit mutatja.

Ez a térkép áttekintést nyújt a fürdővizek minőségéről (például kiváló, jó, tűrhető és rossz) az európai partok mentén. A tagállamok (EU28) által 1990 és 2022 között jelentett adatokon alapul, amelyeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség bocsátott rendelkezésre.

A turizmus a gazdaság fontos hajtóereje a tengerparti térségekben, ugyanakkor káros is lehet a tengerparti közösségekre és ökoszisztémákra. Az ilyen hatások felmérése és a fenntartható tengerparti turisztikai irányítás érdekében nyomon kell követni az idegenforgalom alakulását az egyes európai tengerpartokon. Ennek egyik módja a tengerparti térségek turisztikai szálláshelyein töltött éjszakák számának mérése.Ez a térkép a turisztikai szálláshelyeken töltött éjszakák számát mutatja a tengerparti és nem tengerparti térségekben (2012-től kezdődően). További információk

Ez a térkép az 1990–2011 között a szállodákban, hasonló létesítményekben és egyéb kollektív szálláshelyeken (például kempingekben) elérhető, 1 km²-re jutó ágyak számának éves változását (%) mutatja.

International Aquarium Forum – Ez a térkép az International Aquarium Forum (IAF) által jegyzékbe vett több mint 100 európai nyilvános akvárium helyszínét mutatja. Az akváriumok felkeresése mindig nagy élmény. Megismerhetjük itt többek között a tengerészek történelmét, a tengeri állatok fiziológiáját, a különböző tengeri élőhelyekkel kapcsolatos ökológiai tényeket, illetve megtudhatjuk, miért fontos a tengerek tisztaságának megőrzése.

European Maritime Heritage – Ez a térkép a fő európai tengerészeti múzeumokat mutatja, beleértve a European Maritime Heritage (EMH) által jegyzékbe vett múzeumokat. Az ilyen múzeumok egyedülálló lehetőséget nyújtanak a tengerészeti történelem felfedezésére. Gondoskodnak az ókori és történelmi műtárgyak és hajók optimális körülmények között történő megőrzéséről, s általános, tudományos és közoktatási célokból is elérhetők.

UNESCO – Ez a térkép az UNESCO tengeri és tengerparti világörökségi helyszíneit mutatja Európában és világszerte. Ezeken a helyeken megismerhetjük a történelmet, és az időben visszautazva megérthetjük egyrészt a társadalmakat kulturális, társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból, másrészt gazdag örökségüket. Ezek a Világörökségi Listán szereplő helyek a Világörökségi Bizottság szerint kiemelkedő egyetemes értékkel bírnak.

A turizmus a gazdaság fontos hajtóereje a tengerparti térségekben, ugyanakkor káros is lehet a tengerparti közösségekre és ökoszisztémákra. Az ilyen hatások felmérése és a fenntartható tengerparti turisztikai irányítás érdekében nyomon kell követni az idegenforgalom alakulását az egyes európai tengerpartokon. Ennek egyik módja a létesítmények, szobák és ágyhelyek számának mérése a tengerparti térségekben.Ez a térkép a létesítmények, szobák és ágyhelyek számát mutatja a tengerparti és nem tengerparti térségekben (2012-től kezdődően). További információk

Európa óceánjai, tengerei és tengerpartjai az európai gazdaság fontos hajtómotorjai, amelyek munkahelyeket és értéket teremtenek. A kék gazdaság az óceánokkal, tengerekkel és tengerpartokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységeket jelenti, és számos, egymással összefüggő, régebb óta működő és feltörekvő ágazatot foglal magában. Ez a térkép tájékoztatást nyújt a hajógyártás és hajójavítás terén történő foglalkoztatásról az Európai Unióban. Megmutatja az ebben az ágazatban foglalkoztatottak százalékos arányát a kék gazdaság valamennyi foglalkoztatottjához viszonyítva. Minden tagállam vonatkozásában információkat ad az egyes alágazatokra (hajóépítés, hajójavítás, berendezések, gépek) jellemző foglalkoztatásról, az ágazat összfoglalkoztatásának alakulásáról 2009 óta, valamint az egyes években az ágazatban foglalkoztatott személyek pontos számáról.

Adatbirtokos: Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság

Lásd az eszköztárakat

Európa óceánjai, tengerei és tengerpartjai az európai gazdaság fontos hajtómotorjai, amelyek munkahelyeket és értéket teremtenek. A kék gazdaság az óceánokkal, tengerekkel és tengerpartokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységeket jelenti, és számos, egymással összefüggő, régebb óta működő és feltörekvő ágazatot foglal magában.Ez a térkép tájékoztatást nyújt a főbb kék gazdasági ágazatok (tengerparti turizmus, a tengerek biológiai erőforrásai, a tengerek nem biológiai erőforrásai, kikötői tevékenységek, hajógyártás és hajójavítás, tengeri szállítás) összfoglalkoztatásáról az egyes uniós tagállamokban. Megmutatja a kék gazdaságban foglalkoztatottak százalékos arányát a teljes dolgozó népességhez viszonyítva, és az egyes országok tekintetében információkat ad az egyes ágazatokra jellemző foglalkoztatásról és a kék gazdaság egészének fejlődéséről 2009 óta.

Adatbirtokos: Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság

Lásd az eszköztárakat

Európa óceánjai, tengerei és tengerpartjai az európai gazdaság fontos hajtómotorjai, amelyek munkahelyeket és értéket teremtenek. A kék gazdaság az óceánokkal, tengerekkel és tengerpartokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységeket jelenti, és számos, egymással összefüggő, régebb óta működő és feltörekvő ágazatot foglal magában.Ez a térkép tájékoztatást nyújt a kikötőkkel, raktárakkal és vízügyi projektekkel kapcsolatos foglalkoztatásról az Európai Unióban. Megmutatja az ebben az ágazatban foglalkoztatottak százalékos arányát a kék gazdaság valamennyi foglalkoztatottjához viszonyítva. Minden ország vonatkozásában információkat ad az egyes alágazatokra (teherszállítás és raktározás, vízügyi projektek, szolgáltatási tevékenységek) jellemző foglalkoztatásról, az ágazat összfoglalkoztatásának alakulásáról 2009 óta, valamint az ágazatban foglalkoztatott személyek számáról.

Adatbirtokos: Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság

Lásd az eszköztárakat

Európa óceánjai, tengerei és tengerpartjai az európai gazdaság fontos hajtómotorjai, amelyek munkahelyeket és értéket teremtenek. A kék gazdaság az óceánokkal, tengerekkel és tengerpartokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységeket jelenti, és számos, egymással összefüggő, régebb óta működő és feltörekvő ágazatot foglal magában. Ez a térkép tájékoztatást nyújt a tengerek biológiai erőforrásainak termelése (halászat és akvakultúra) és értékesítése terén történő foglalkoztatásról az Európai Unióban. Megmutatja az egyes tagállamokban az ebben az ágazatban foglalkoztatottak százalékos arányát a kék gazdaság valamennyi foglalkoztatottjához viszonyítva. Minden ország vonatkozásában információkat ad az egyes alágazatokra (akvakultúra, halászat, feldolgozás és forgalmazás) jellemző foglalkoztatásról, a tengerek biológiai erőforrásaihoz köthető összfoglalkoztatás alakulásáról 2009 óta, valamint az egyes években az ágazatban foglalkoztatott személyek pontos számáról.

Adatbirtokos: Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság

Lásd az eszköztárakat

Európa óceánjai, tengerei és tengerpartjai az európai gazdaság fontos hajtómotorjai, amelyek munkahelyeket és értéket teremtenek. A kék gazdaság az óceánokkal, tengerekkel és tengerpartokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységeket jelenti, és számos, egymással összefüggő, régebb óta működő és feltörekvő ágazatot foglal magában. Ez a térkép tájékoztatást nyújt a tengeri szállításban való foglalkoztatásról az Európai Unióban. Megmutatja az ebben az ágazatban foglalkoztatottak százalékos arányát a kék gazdaság valamennyi foglalkoztatottjához viszonyítva. Minden tagállam vonatkozásában információkat ad az egyes alágazatokra (tengeri és part menti vízi szállítás, belvízi szállítás, bérlés) jellemző foglalkoztatásról, az ágazat összfoglalkoztatásának alakulásáról 2009 óta, valamint az ágazatban foglalkoztatott személyek számáról az egyes években az egyes országokban.

Adatbirtokos: Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság

Lásd az eszköztárakat

Európa óceánjai, tengerei és tengerpartjai az európai gazdaság fontos hajtómotorjai, amelyek munkahelyeket és értéket teremtenek. A kék gazdaság az óceánokkal, tengerekkel és tengerpartokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységeket jelenti, és számos, egymással összefüggő, régebb óta működő és feltörekvő ágazatot foglal magában. Ez a térkép az Európai Unió tengerparti turisztikai ágazatával kapcsolatos foglalkoztatási információkat tartalmaz. Konkrétabban, tagállamonként megmutatja az ebben az ágazatban foglalkoztatott emberek százalékos arányát a kék gazdaság egészében foglalkoztatottakhoz viszonyítva. Minden ország vonatkozásában információkat ad az egyes alágazatokra (szállodaipar, szállítás és egyéb) jellemző foglalkoztatásról, a tengerparti turizmushoz köthető összfoglalkoztatás alakulásáról 2009 óta, valamint az egyes években a tengerparti turizmusban foglalkoztatott személyek pontos számáról.

Adatbirtokos: Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság

Lásd az eszköztárakat

Európa óceánjai, tengerei és partjai az európai gazdaság fontos hajtómotorjai, amelyek munkahelyeket és értéket teremtenek. A kék gazdaság az óceánokkal, tengerekkel és tengerpartokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységeket jelenti, és számos, egymással összefüggő, régebb óta működő és feltörekvő ágazatot foglal magában. Ez a térkép tájékoztatást nyújt az ásványok, a kőolaj és a földgáz uniós tengeri kitermelése terén történő foglalkoztatásról. Megmutatja az ebben az ágazatban foglalkoztatottak százalékos arányát a kék gazdaság egészében foglalkoztatottakhoz viszonyítva. Minden ország vonatkozásában információkat ad az egyes alágazatokra (kitermelés és támogató tevékenységek) jellemző foglalkoztatásról, az ágazat összfoglalkoztatásának alakulásáról 2009 óta, valamint az egyes években az ágazatban foglalkoztatott személyek számáról.

Adatbirtokos: Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság

Lásd az eszköztárakat

A közös halászati politika keretében a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja (EUMOFA) ellenőrzi a halászati és akvakultúra-termékek mennyiségét, értékét és árát az első értékesítéstől a kiskereskedelmi szintig, beleértve a behozatalt és a kivitelt is. Az első értékesítés a nyilvántartásba vett vevők vagy termelői szervezetek részére a kirakodott halak nyilvános árverési központban történő értékesítését vagy nyilvántartásba vételét jelenti. Az első értékesítések eltérhetnek a kirakodásoktól, mivel nem terjednek ki a feldolgozó vállalatok tulajdonában lévő hajók által kirakodott halakra vagy a feldolgozóknak történő közvetlen értékesítésekre. Ez a térkép a havonta megvalósuló első értékesítések vonatkozásában a nyilvános árverési központok helyét mutatja Belgiumban, Németországban, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Az első értékesítések mennyiségére, értékére és árára vonatkozó további információkért kattintson az adott helyre. A térképen szereplő, az EUMOFA által összesített információk nemzeti közigazgatási szervektől és kereskedelmi forrásokból származnak, és az EMODnet Human Activities (emberi tevékenységek) oldalán érhetők el.

EUMOFA – Ez a térkép a halászati és akvakultúra-termékek uniós behozatalának és kivitelének összértékét mutatja.

EUMOFA – Ez a térkép a halászati és akvakultúra-termékek uniós behozatalának és kivitelének összmennyiségét mutatja.

EUMOFA – Ez a térkép a halászati termékek feldolgozásával foglalkozó ágazat termelési értékét mutatja.

A közös halászati politika keretében a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja (EUMOFA) ellenőrzi a halászati és akvakultúra-termékek mennyiségét, értékét és árát az első értékesítéstől a kiskereskedelmi szintig, beleértve a behozatalt és a kivitelt is. Az első értékesítés a nyilvántartásba vett vevők vagy termelői szervezetek részére a kirakodott halak nyilvános árverési központban történő értékesítését vagy nyilvántartásba vételét jelenti. Az első értékesítések eltérhetnek a kirakodásoktól, mivel nem terjednek ki a feldolgozó vállalatok tulajdonában lévő hajók által kirakodott halakra vagy a feldolgozóknak történő közvetlen értékesítésekre. Ez a térkép a havonta megvalósuló első értékesítések vonatkozásában a nyilvános árverési központok helyét mutatja Belgiumban, Németországban, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Az első értékesítések mennyiségére, értékére és árára vonatkozó további információkért kattintson az adott helyre. A térképen szereplő, az EUMOFA által összesített információk nemzeti közigazgatási szervektől és kereskedelmi forrásokból származnak, és az EMODnet Human Activities (emberi tevékenységek) oldalán érhetők el.

A közös halászati politika keretében a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja (EUMOFA) ellenőrzi a halászati és akvakultúra-termékek mennyiségét, értékét és árát az első értékesítéstől a kiskereskedelmi szintig, beleértve a behozatalt és a kivitelt is. Az első értékesítés a nyilvántartásba vett vevők vagy termelői szervezetek részére a kirakodott halak nyilvános árverési központban történő értékesítését vagy nyilvántartásba vételét jelenti. Az első értékesítések eltérhetnek a kirakodásoktól, mivel nem terjednek ki a feldolgozó vállalatok tulajdonában lévő hajók által kirakodott halakra vagy a feldolgozóknak történő közvetlen értékesítésekre. Ez a térkép a havonta megvalósuló első értékesítések vonatkozásában a nyilvános árverési központok helyét mutatja Belgiumban, Németországban, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Az első értékesítések mennyiségére, értékére és árára vonatkozó további információkért kattintson az adott helyre. A térképen szereplő, az EUMOFA által összesített információk nemzeti közigazgatási szervektől és kereskedelmi forrásokból származnak, és az EMODnet Human Activities (emberi tevékenységek) oldalán érhetők el.

A közös halászati politika keretében a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja (EUMOFA) ellenőrzi a halászati és akvakultúra-termékek mennyiségét, értékét és árát az első értékesítéstől a kiskereskedelmi szintig, beleértve a behozatalt és a kivitelt is. Az első értékesítés a nyilvántartásba vett vevők vagy termelői szervezetek részére a kirakodott halak nyilvános árverési központban történő értékesítését vagy nyilvántartásba vételét jelenti. Az első értékesítések eltérhetnek a kirakodásoktól, mivel nem terjednek ki a feldolgozó vállalatok tulajdonában lévő hajók által kirakodott halakra vagy a feldolgozóknak történő közvetlen értékesítésekre. Ez a térkép a havonta megvalósuló első értékesítések vonatkozásában a nyilvános árverési központok helyét mutatja Belgiumban, Németországban, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Az első értékesítések mennyiségére, értékére és árára vonatkozó további információkért kattintson az adott helyre. A térképen szereplő, az EUMOFA által összesített információk nemzeti közigazgatási szervektől és kereskedelmi forrásokból származnak, és az EMODnet Human Activities (emberi tevékenységek) oldalán érhetők el.

A közös halászati politika keretében a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja (EUMOFA) ellenőrzi a halászati és akvakultúra-termékek mennyiségét, értékét és árát az első értékesítéstől a kiskereskedelmi szintig, beleértve a behozatalt és a kivitelt is. Az első értékesítés a nyilvántartásba vett vevők vagy termelői szervezetek részére a kirakodott halak nyilvános árverési központban történő értékesítését vagy nyilvántartásba vételét jelenti. Az első értékesítések eltérhetnek a kirakodásoktól, mivel nem terjednek ki a feldolgozó vállalatok tulajdonában lévő hajók által kirakodott halakra vagy a feldolgozóknak történő közvetlen értékesítésekre. Ez a térkép a havonta megvalósuló első értékesítések vonatkozásában a nyilvános árverési központok helyét mutatja Belgiumban, Németországban, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Az első értékesítések mennyiségére, értékére és árára vonatkozó további információkért kattintson az adott helyre. A térképen szereplő, az EUMOFA által összesített információk nemzeti közigazgatási szervektől és kereskedelmi forrásokból származnak, és az EMODnet Human Activities (emberi tevékenységek) oldalán érhetők el.

A közös halászati politika keretében a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja (EUMOFA) ellenőrzi a halászati és akvakultúra-termékek mennyiségét, értékét és árát az első értékesítéstől a kiskereskedelmi szintig, beleértve a behozatalt és a kivitelt is. Az első értékesítés a nyilvántartásba vett vevők vagy termelői szervezetek részére a kirakodott halak nyilvános árverési központban történő értékesítését vagy nyilvántartásba vételét jelenti. Az első értékesítések eltérhetnek a kirakodásoktól, mivel nem terjednek ki a feldolgozó vállalatok tulajdonában lévő hajók által kirakodott halakra vagy a feldolgozóknak történő közvetlen értékesítésekre. Ez a térkép a havonta megvalósuló első értékesítések vonatkozásában a nyilvános árverési központok helyét mutatja Belgiumban, Németországban, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Az első értékesítések mennyiségére, értékére és árára vonatkozó további információkért kattintson az adott helyre. A térképen szereplő, az EUMOFA által összesített információk nemzeti közigazgatási szervektől és kereskedelmi forrásokból származnak, és az EMODnet Human Activities (emberi tevékenységek) oldalán érhetők el.

A közös halászati politika keretében a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja (EUMOFA) ellenőrzi a halászati és akvakultúra-termékek mennyiségét, értékét és árát az első értékesítéstől a kiskereskedelmi szintig, beleértve a behozatalt és a kivitelt is. Az első értékesítés a nyilvántartásba vett vevők vagy termelői szervezetek részére a kirakodott halak nyilvános árverési központban történő értékesítését vagy nyilvántartásba vételét jelenti. Az első értékesítések eltérhetnek a kirakodásoktól, mivel nem terjednek ki a feldolgozó vállalatok tulajdonában lévő hajók által kirakodott halakra vagy a feldolgozóknak történő közvetlen értékesítésekre. Ez a térkép a havonta megvalósuló első értékesítések vonatkozásában a nyilvános árverési központok helyét mutatja Belgiumban, Németországban, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Az első értékesítések mennyiségére, értékére és árára vonatkozó további információkért kattintson az adott helyre. A térképen szereplő, az EUMOFA által összesített információk nemzeti közigazgatási szervektől és kereskedelmi forrásokból származnak, és az EMODnet Human Activities (emberi tevékenységek) oldalán érhetők el.

A Tengerek Európai Napja konferenciával párhuzamosan Európa-szerte számos kapcsolódó helyi eseményt szerveznek, amelyeken megszólítják a fiatalokat és a polgárokat. Ezek révén sok európai, tengeri kultúrával rendelkező térség csatlakozhat az ünnepségekhez. Az ilyen események rávilágítanak arra, milyen létfontosságú szerepet játszanak a tengerek és óceánok a helyi társadalmakban. Ez a térkép áttekintést nyújt a 2019 áprilisa és júliusa között 21 különböző országban (15 uniós és 6 nem uniós országban) rendezett 150 „A Tengerek Európai Napja az én országomban” helyi rendezvényről, beleértve a partszakaszok megtisztításával kapcsolatos tevékenységeket, a vezetett kikötői látogatásokat, a tengeri témájú kiállításokat, a jelentős tengeri örökséggel rendelkező területeken szervezett ökotúrákat, hajókirándulásokat stb. Unió-szerte sok szervező ezeken az eseményeken az Európai Tengeri Atlaszt is bemutatja a tanulóknak. Elrejtettünk valamit ezen a térképen, hogy még különlegesebbé tegyük! Csatlakozzon az ünnepléshez, fedezze fel a térképet, és próbálja megoldani „A Tengerek Európai Napja az én országomban, 2019” kihívást!

A Tengerek Európai Napja éves konferenciával párhuzamosan (amelyet 2023. május 24. és 25. között a franciaországi Brestben rendeztek meg) Európa-szerte számos helyi kapcsolódó eseményt szerveznek, amelyek „A Tengerek Európai Napja az én országomban” név alatt jutnak el a fiatalokhoz és az állampolgárokhoz.
„A Tengerek Európai Napja az én országomban” kezdeményezés fontos részét képezi az utóbbi években folyamatosan erősödő, óceánokkal kapcsolatos tudatosság és aktivizmus hullámának, és az e névvel fémjelzett események egyre népszerűbbek, hiszen évről évre több mint 50000 résztvevőt vonzanak. Az olyan helyi tevékenységek, mint a tengerpartok tisztítása, vezetett kikötői látogatások, művészeti kiállítások, műhelytalálkozók, konferenciák, szemináriumok, tengeri témájú kiállítások, az óceánokkal kapcsolatos ismeretekre irányuló fellépések, a jelentős tengeri örökséggel rendelkező területeken szervezett ökotúrák és séták, hajókirándulások, tengeri múzeumokba, hajókra, akváriumokba, hajógyárakba stb. tett látogatások Európa-szerte széles közönséget céloznak meg, és olyan szórakoztató és játékokra épülő programkomponenst is tartalmaznak, amely közvetlenül a fiatalabb közönség számára megnyerő. E tevékenységek révén sok európai, tengeri kultúrával rendelkező térség csatlakozhat az ünnepségekhez, és az ilyen események rávilágítanak arra, hogy a tengerek és óceánok létfontosságú szerepet játszanak a helyi társadalmakban.
„A Tengerek Európai Napja az én országomban” ebben az évben fizikai, virtuális és hibrid eseményeket is magában foglal.
Ez a térkép áttekintést nyújt a különböző országokban „A Tengerek Európai Napja az én országomban (2023)” kezdeményezés keretében megrendezett helyi eseményekről. Ezeken az eseményeken sok szervező az Európai Tengeri Atlaszt is bemutatja a polgároknak és a tanulóknak szerte az EU-ban.
Hogy még különlegesebbé tegyük a térképet, elrejtettünk rajta valamit. Csatlakozz az ünnepléshez, kutasd a térképet, és vegyél részt a geoláda-kereső játékban (Atlas Geocaching Game)!

A Tengerek Európai Napja éves konferenciájával párhuzamosan (melyet idén Svendborgban, Dániában rendeztek 2024. május 30–31-én) Európa-szerte számos helyi rendezvényre kerül sor „A Tengerek Európai Napja az én országomban” címszó alatt, a fiatalokat és a nagyközönséget szólítva meg. A cél az, hogy az emberek felismerjék, hogy a tengeri tevékenységek (parti turizmus, halászat, vitorlázás, hajózás, tengeri megújuló energia, akvakultúra stb.) kulcsfontosságúak az EU polgárai és gazdaságai számára. Az EU 68 000 km hosszú partvonallal rendelkezik, és lakosságának körülbelül egyharmada él a tengerpart 50 km-es körzetében.
A 2018-as első „A Tengerek Európai Napja az én országomban” esemény óta jelentősen megnőtt a kapcsolódó rendezvények száma, olyan tevékenységek széles skálájával, mint a strandtakarítások, vezetett túrák, művészeti kiállítások, workshopok és konferenciák. 2023-ban 494 rendezvényt szerveztek 31 országban, az EU-ban és az EU-n kívül egyaránt.
A rendezvénysorozat idén fizikai, virtuális és hibrid eseményeket is magában foglal.
Ez a térkép áttekintést nyújt „A Tengerek Európai Napja az én országomban” (2024) helyi rendezvényeiről a különböző országokban. Az alkalmat kihasználva számos szervező az Európai Tengeri Atlaszt is bemutatja a polgároknak és a tanulóknak szerte az EU-ban.
Hogy még egyedülálóbbá tegyük a térképet, elrejtettünk rajta valami különlegeset. Vedd ki a részed az ünneplésből, fedezd fel a térképet, és fejtsd meg a”Blue Economy Challenge” feladványt!

A Tengerek Európai Napja éves konferenciával párhuzamosan (amelyet 2021-ben 2021.május 20. és 21. között a hollandiai Den Helderben rendeztek meg) Európa-szerte számos helyi kapcsolódó eseményt szerveznek, amelyek „A Tengerek Európai Napja az én országomban” név alatt jutnak el a fiatalokhoz és az állampolgárokhoz.
A Tengerek Európai Napja az én országomban kezdeményezés fontos részét képezi az utóbbi években folyamatosan erősödő, az óceánokkal kapcsolatos tudatosság és aktivizmus hullámának, és a nevével fémjelzett események egyre népszerűbbek, évről évre több mint 30000 résztvevőt vonzanak. Az olyan helyi tevékenységek, mint a tengerpartok tisztítása, a vezetett kikötői látogatások, a művészeti kiállítások, a műhelytalálkozók, a konferenciák, a szemináriumok, a tengeri témájú kiállítások, az óceánokkal kapcsolatos ismeretekre irányuló fellépések, a jelentős tengeri örökséggel rendelkező területeken szervezett ökotúrák és séták, a hajókirándulások, a tengeri múzeumokba, hajókra, akváriumokba, hajógyárakba stb. tett látogatások Európa-szerte széles közönséget céloznak meg, és olyan szórakoztató és játékokra épülő programkomponenst is tartalmaznak, amely közvetlenül a fiatalabb közönség számára megnyerő. E tevékenységek révén sok európai, tengeri kultúrával rendelkező térség csatlakozhat az ünnepségekhez és az ilyen események rávilágítanak arra, milyen létfontosságú szerepet játszanak a tengerek és óceánok a helyi társadalmakban.
Mivel a Covid19-válság még nem ért véget, a Tengerek Európai Napja az én országomban ebben az évben virtuális és – amennyiben lehetséges – fizikai eseményeket is magában foglal, amelyekre 2021-ben kerül sor.
Ez a térkép áttekintést nyújt a 25 különböző országban (21 uniós országban és 4 nem uniós országban) rendezett 232 „A Tengerek Európai Napja az én országomban 2021” helyi rendezvényről. Unió-szerte sok szervező ezeken az eseményeken az Európai Tengeri Atlaszt is bemutatja a tanulóknak.
Elrejtettünk valamit ezen a térképen, hogy még különlegesebbé tegyük. Csatlakozzon az ünnepségekhez, fedezze fel a térképet, és próbálja megoldani „A Tengerek Európai Napja az én országomban, 2021” kincsvadászatot.

A Tengerek Európai Napja éves konferenciával párhuzamosan (amelyet 2022-ben 2022.május19. és 20. között az olaszországi Ravennában rendeztek meg) Európa-szerte számos helyi kapcsolódó eseményt szerveznek, amelyek „A Tengerek Európai Napja az én országomban” név alatt jutnak el a fiatalokhoz és az állampolgárokhoz.
A Tengerek Európai Napja az én országomban kezdeményezés fontos részét képezi az utóbbi években folyamatosan erősödő, az óceánokkal kapcsolatos tudatosság és aktivizmus hullámának, és a nevével fémjelzett események egyre népszerűbbek, évről évre több mint 50000 résztvevőt vonzanak. Az olyan helyi tevékenységek, mint a tengerpartok tisztítása, a vezetett kikötői látogatások, a művészeti kiállítások, a műhelytalálkozók, a konferenciák, a szemináriumok, a tengeri témájú kiállítások, az óceánokkal kapcsolatos ismeretekre irányuló fellépések, a jelentős tengeri örökséggel rendelkező területeken szervezett ökotúrák és séták, a hajókirándulások, a tengeri múzeumokba, hajókra, akváriumokba, hajógyárakba stb. tett látogatások Európa-szerte széles közönséget céloznak meg, és olyan szórakoztató és játékokra épülő programkomponenst is tartalmaznak, amely közvetlenül a fiatalabb közönség számára megnyerő. E tevékenységek révén sok európai, tengeri kultúrával rendelkező térség csatlakozhat az ünnepségekhez és az ilyen események rávilágítanak arra, milyen létfontosságú szerepet játszanak a tengerek és óceánok a helyi társadalmakban.
Mivel a Covid19-válság még nem ért véget, a Tengerek Európai Napja az én országomban ebben az évben virtuális és – amennyiben lehetséges – fizikai eseményeket is magában foglal, amelyekre 2022-ben kerül sor.
Ez a térkép áttekintést nyújt a 29 különböző országban (22 uniós országban és 7 nem uniós országban) rendezett „A Tengerek Európai Napja az én országomban 2022” helyi rendezvényekről. Unió-szerte sok szervező ezeken az eseményeken az Európai Tengeri Atlaszt is bemutatja a tanulóknak.
Elrejtettünk valamit ezen a térképen, hogy még különlegesebbé tegyük. Csatlakozzon az ünnepségekhez, fedezze fel a térképet, és próbálja megoldani „A Tengerek Európai Napja az én országomban 2022” hajóversenyt.

Az intézkedésekre az óceánok és vizek helyreállítására irányuló küldetés alábbi három célkitűzésének 2030-ig való elérése érdekében tett közös erőfeszítések jegyében kerül sor:

  1. a tengeri és édesvízi ökoszisztémák és biológiai sokféleség védelme és helyreállítása a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiával összhangban;
  2. óceánjaink, tengereink és vizeink szennyezésének megakadályozása és felszámolása a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervvel összhangban;
  3. a fenntartható kék gazdaság karbonsemlegessé és körforgásossá tétele a javasolt európai klímarendelettel és a fenntartható kék gazdaságra vonatkozó stratégiában felvázolt holisztikus jövőképpel összhangban.

E célkitűzések elérése érdekében két támogató eszköz létrehozására is sor kerül a küldetés keretében:

• az óceánokkal és a vízzel kapcsolatos ismeretek digitális rendszere;
• a nyilvánosság mozgósítása és bevonása.

A küldetés keretébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatban további információk itt érhetők el.

28 ország körülbelül 160 régiója hozta létre az Európai Külső Tengeri Régiók Konferenciáját, amely földrajzi bizottságokba (Atlanti Ív, Balkán és Fekete-tenger, Szigetek, Intermediterrán, Balti-tenger, Északi-tenger) szerveződik az identitása előmozdítása, valamint annak érdekében, hogy minden fő tengeri medencében együttműködés alakuljon ki a közös érdeklődésre számot tartó ügyekben. Ez a térkép az Európai Külső Tengeri Régiók Konferenciájának tagjait, azokat a régiókat mutatja, amelyek biztosítani kívánják ezen régiók szükségleteit és érdekeit az uniós intézményekben és nemzeti kormányokban. A Konferencia mindenekelőtt arra törekszik, hogy fokozza Európa tengeri dimenzióját, kiemelve, hogy milyen fontos az integrált tengerpolitika, a közös halászati politika fokozott regionalizálása, valamint egy olyan tengerbiztonsági rendszer, amely megbirkózik a megnövekedett hajóforgalommal.

Ez a térkép bemutatja a négy uniós makroregionális stratégia és az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia által érintett területeket. A makroregionális stratégia olyan integrált keret, amelyet az Európai Tanács támogat, és amelynek célja meghatározott, a tagállamokhoz és az ugyanabban a földrajzi térségben található harmadik országokhoz kapcsolódó földrajzi területek előtt álló közös kihívások kezelése, amely területek előnyükre hasznosíthatják a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához hozzájáruló megerősített együttműködést.

Európában négy együttműködési struktúra kívánja biztosítani a tengeri környezet védelmét, valamint a tengeri vizeken osztozó tagállamok és szomszédos országaik együttműködését. Ezek a regionális tengeri egyezmények. Ez a térkép a tengeri környezet védelmével foglalkozó regionális tengeri egyezmények (Helsinki Egyezmény, Barcelonai Egyezmény, Bukaresti Egyezmény, OSPAR-egyezmény) hatálya alá tartozó tengeri régiókat ábrázolja. A tagállamok a tengeri stratégiájuk kidolgozása során az említett regionális együttműködési struktúrák alapján koordinálják tevékenységüket.

A 2008-ban létrehozott Tengerek Európai Napja a tengeri kérdésekkel és a fenntartható kék fejlődéssel foglalkozó éves uniós konferencia, amely a magas szintű plenáris és tematikus üléseken, a műhelytalálkozókon és a kiállítótermekben összehozza a döntéshozókat, a tudósokat, valamint az ipar és a társadalom képviselőit. Ez a térkép a Tengerek Európai Napja éves konferenciáinak eddigi helyszíneit tünteti fel.

Európa kiterjedt tengeri kutatási infrastruktúrával rendelkezik, amely számos létesítményt foglal magában, beleértve a kutatóhajókat és a hajóról működtethető berendezéseket, a szárazföldi és tengeri fizikai, biológiai és kémiai kutató- és tesztlétesítményeket, valamint számos távoli és helyszíni megfigyelő létesítményt. Ez a térkép az EurOcean tengeri kutatási infrastruktúrákra vonatkozó adatbázisán alapul, és feltünteti az egyes létesítmények helyét. A térképre kattintva láthatja az egyes létesítmények főbb jellemzőit, beleértve hivatkozásokat és kapcsolattartási adatokat, hogy a létesítmények üzemeltetői által biztosított további információkhoz juthasson.

Ez a térkép az európai partvonal változásait mutatja. Arról nyújt tájékoztatást, hogy hogyan változik a partvonal, vagyis a szárazföld és a tengerek/óceánok határa. A partvonal változását ábrázoló térkép, amelyet az EMODNET geológiával foglalkozó szolgálata készített, lehetővé teszi a páneurópai tengerpartok változásának vizuális megjelenítését a 2007–2017 közötti időszakban. Különböző területi léptékben meghatározza, hogy mely területekre jellemző a szárazföld irányába történő vándorlás (erózió vagy elöntés), a stabilitás és a tenger irányába történő vándorlás (feltöltődés vagy kiemelkedés). A térkép hasznos információkkal szolgál az éghajlatváltozás egyik legnyilvánvalóbb európai hatásával kapcsolatban. A tengerparti területeknek az eróziós hatások elemzése érdekében történő monitoringja támogathatja a tengerparti övezetek integrált kezelését (ICZM).

Ez a térkép az európai tengerparti övezetek integrált kezeléséről nyújt információkat. Ezek az adatok az OURCOAST európai projekt végtermékei. A tengerparti övezetek integrált kezelése a tengerpartok integrált megközelítéssel történő kezelését jelenti a tengerparti övezetekkel kapcsolatos valamennyi szempont figyelembevételével, beleértve a földrajzi és politikai határokat. Ez lehetővé teszi az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok és hatások felmérését és az ezekhez való alkalmazkodást, valamint hozzájárul a tengerparti kezelési gyakorlatokra vonatkozó fenntartható megoldások előmozdításához.

A tengerfelszín hőmérséklete az óceán felszínéhez közeli vízhőmérséklet. Az óceán hőmérséklete a felszínen elnyelt napenergia mennyiségétől függ, amelyet a szélességi fok, az időjárási viszonyok és a tengeri jég határoz meg, valamint attól, hogy ez az energia hogyan oszlik el az egész óceánban a keveredés, az árapály és az áramlatok révén. A tudósok mérik az óceánok hőmérsékletét, mivel az az időjárás- és éghajlat-előrejelzések fontos paramétere. Ezeknek a mért hőmérsékletértékeknek az automatikus gyűjtésére szolgáló oceanográfiai eszközök egyikét a sodródó bóják jelentik, amelyek szabadon úsznak az áramlatokkal az óceánokon és érzékelőkkel vannak felszerelve. Ezeket a megfigyeléseket műhold továbbítja, és azonnal felhasználásra kerülnek az előrejelzések tökéletesítése és a tengeri biztonság növelése érdekében, és olyan kezdeményezéseken keresztül teszik elérhetővé őket mint például az EMODnet nyílt tengeri adatok kezdeményezés. Ezt a globális adatgyűjtési erőfeszítést az Adatbója-együttműködési Szakértői Csoport (Data Buoy Cooperation Panel, DBCP) koordinálja. Ez a térkép az előző hónapra visszamenően a világszerte sodródó úszó bóják által rögzített hőmérsékletadatokat mutatja.

www.oceansatlas.org – Ez a térkép az óceánok nagy tengeri ökoszisztémáit mutatja, amelyek mindegyike sajátos morfológiájú tengerfenékkel, valamint fizikai és biológiai jellemzőkkel rendelkezik. A nagy tengeri ökoszisztémák mérete 200 000 km² vagy több is lehet. A folyótorkolatok és vízgyűjtők összekötő part menti területekre koncentrálódnak, és a tenger irányában, a kontinentális perem széléig terjednek. Hasznos szerepük van az óceán erőforrásaival (például a halakkal) való fenntartható gazdálkodásban.

Ez a térkép az európai tengeri Natura 2000 területek hálózatát mutatja. A Natura 2000 hálózat az 1979. évi madárvédelmi irányelven és az 1992. évi élőhelyvédelmi irányelven alapul, amelyek különleges madárvédelmi területeket és különleges természetmegőrzési területeket (vagy közösségi jelentőségű természeti területeket) jelöltek ki, hogy biztosítsák a legértékesebb és legveszélyeztetettebb európai fajok és élőhelyek hosszú távú fennmaradását. Valamennyi uniós országban találhatók Natura 2000 területek. Az EU szárazföldi területeinek több mint 18%-át, illetve tengeri területeinek közel 6%-át foglalják magukba. Ez a természetvédelmi területek legnagyobb összehangolt hálózata a világon, és kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós biológiai sokféleség megőrzésében.

Ez a térkép az európai partvonal geológiai mintáit mutatja. Az adatok különböző típusú tengerparti formációkra utalnak (13 geológiai típus és 20 geomorfológiai típus) a kemény kőzettől a puha iszapos üledékig, illetve a természetes partszakaszoktól a kikötőkig és parti védművekig. Az adatok forrása az EUROSION projekt, amely több digitális kép segítségével szakaszokra bontotta a partvonalat. A partvonal azonosítása fontos szerepet játszik a part menti területek ellenőrzésében az erózió hatásainak elemzése és a tengerparti övezetek integrált kezelésének (ICZM) előmozdítása érdekében.

Az éghajlatváltozás számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj, szivacsfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az ezek által az embereknek biztosított szolgáltatásokat (például az élelmiszerforrásokat) veszélyezteti. A területi alapú megőrzési intézkedések, például a védett tengeri területek kulcsfontosságú szerepet játszanak az ilyen veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmében. Ezeknek az intézkedéseknek azonban azokra a területekre kell összpontosulniuk, ahol a leghatékonyabban és hosszú távon őrizhetők meg az ökoszisztémák, és lehetőség szerint a legkisebb hatást kell kifejteniük az olyan emberi tevékenységekre, mint például a halászat. A területmegőrzési forgatókönyvek különböző típusú térbeli információkon (fajok, élőhelyek, emberi használat stb.) alapulnak, és lehetővé tették azoknak a területeknek az azonosítását, ahol az egyes megőrzési célok a legjobban megvalósíthatók. A térkép feltünteti azokat a területeket, amelyek több veszélyeztetett mélytengeri ökoszisztéma megőrzése szempontjából kiemeltek, figyelembe véve az élőhely várható változását a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint, az egyes területek közötti összeköttetést, valamint az olyan emberi tevékenységek gazdasági hatásait, mint például a halászat és a mélytengeri bányászat. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Ez a térkép az egyes európai uniós országok védett tengeri területeinek a nemzeti tengervizeikhez viszonyított arányát (%) mutatja. Az óceánokban világszerte védett tengeri területeket jelöltek ki, hogy megvédjék a veszélyeztetett fajokat és ökoszisztémákat, megőrizzék a biológiai sokféleséget és minimalizálják a kihalás kockázatát, helyreállítsák az ökoszisztéma épségét, elkülönítsék egymástól a hasznosítási módokat a hasznosítók között felmerülő konfliktusok megelőzése érdekében, valamint fokozzák a halak és tengeri gerinctelenek populációinak produktivitását. A tengerek védelmére irányítják a nyilvánosság figyelmét, és világszerte gyakran igazgatási eszközként használják őket a tengeri erőforrások fenntartható hasznosításának előmozdítása érdekében. Sok védett tengeri terület egyúttal élő laboratórium is, ami rendkívül fontos az emberiség javát szolgáló tudományos kutatások és felfedezések szempontjából. Hatékony irányítás esetén támogatják a kék gazdaságot, mert hozzájárulnak a halállományok fenntartásához és a turizmus fellendítéséhez. A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia azt a célt tűzi ki, hogy 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek 30%-a védett legyen. Ennek egyharmadát (10%), nagyon nagy biodiverzitású és éghajlati értéket képviselő területeket is beleértve, szigorú védelemben kell részesíteni.

MarineTraffic.com – Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép a hajók földrajzi helyzetéről gyűjtött adatokat mutatja, amelyek segítségével térképen ábrázolható a hajósűrűség, így bárki képet kaphat a leggyakrabban használt globális tengeri útvonalakról.

Az európai kikötők olyan létfontosságú kapuk, amelyek összekötik a közlekedési folyosókat a világ többi részével. Az Európába érkező vagy Európát elhagyó áruk 74%-át tengeri úton szállítják. Ez a térkép az egyes kikötőkbe/kikötőkből szállított áruk teljes bruttó tömegét* mutatja (*Az áruk bruttó tömegébe a csomagolás és a szállítójármű tömege is beletartozik.).

Az európai kikötők olyan létfontosságú kapuk, amelyek összekötik a közlekedési folyosókat a világ többi részével. Az Európába érkező vagy Európát elhagyó áruk 74%-át tengeri úton szállítják. Ez a térkép a legfontosabb uniós kikötők áruforgalmát mutatja. Az adatok ezer tonnában vannak megadva szállítmánytípusonként és irányonként.

Az európai kikötők olyan létfontosságú kapuk, amelyek összekötik a közlekedési folyosókat a világ többi részével. Az Európába érkező vagy Európát elhagyó áruk 74%-át tengeri úton szállítják. A kikötők azonban nemcsak az áruszállítás szempontjából hasznosak, hanem egyúttal a hagyományos és megújuló energia központjai is. Emellett munkahelyeket teremtenek, és a becslések szerint évente 400 millió utas fordul meg az európai kikötőkben. Ez a térkép a legfontosabb uniós kikötők tengeri hajóforgalmát mutatja.

Az európai kikötők olyan létfontosságú kapuk, amelyek összekötik a közlekedési folyosókat a világ többi részével. Az Európába érkező vagy Európát elhagyó áruk 74%-át tengeri úton szállítják. A kikötők azonban nemcsak az áruszállítás szempontjából hasznosak, hanem egyúttal a hagyományos és megújuló energia központjai is. Emellett munkahelyeket teremtenek, és a becslések szerint évente 400 millió utas fordul meg az európai kikötőkben. Ez a térkép a legfontosabb uniós kikötőket mutatja. A térkép elkészítéséhez összesítették és harmonizálták az uniós, az egyesült királyságbeli és a norvég kikötők által az EUROSTAT rendelkezésére bocsátott adatkészleteket.

Az európai kikötők olyan létfontosságú kapuk, amelyek összekötik a közlekedési folyosókat a világ többi részével. A becslések szerint évente 400 millió utas fordul meg az európai kikötőkben. Ez a térkép a legfontosabb uniós kikötők utasforgalmát mutatja. Az adatok ezer utasban vannak megadva (kivéve az üdülési célú hajóutak utasait) irányonként és közlekedési típusonként.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: egyéb. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: halászhajó. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: ismeretlen. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: katonai és bűnüldözési célú hajók. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: kedvtelési célú vízi járművek. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: kotróhajó vagy víz alatti műveleteket végző hajó. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: gyorsjáratú vízi járművek. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ban. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor. A térkép feltünteti a főbb közlekedési útvonalakat, halászterületeket és tengeri építési területeket. Az Európai Tengeri Atlasz emellett minden hajótípus (például teherszállító hajó, halászhajó, kotróhajó és víz alatti műveleteket végző hajó és egyéb hajó) vonatkozásában tartalmaz hajósűrűségi térképeket, így látható, hol kerül sor ezekre a tevékenységekre.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: személyszállító hajók. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: szervizhajó. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: tartályhajók. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: teherszállító hajók. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: vitorlások. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai tengerek jelentős tengeri közlekedési központok. A tengeri területrendezéshez (például tengeri szélenergiaparkok létrehozásához, illetve tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetéséhez), valamint az emberi tevékenységek (például a halászat vagy a tengeri építkezések) által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felméréséhez elengedhetetlen annak ismerete, hol zajlik a hajóforgalom. Ez a térkép az európai tengeri forgalmat mutatja 2021-ben a következő hajótípus vonatkozásában: vontatóhajók. A hajósűrűséget a hajók által az egyes négyzetkilométernyi területeken havonta eltöltött órák száma mutatja. A térkép az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) rögzített üzenetek nagy adatkészletén alapul. Ezek az üzenetek tartalmazzák a hajók fedélzeti válaszjeladóinak helyzetét. A térkép elkészítésére az EMODNET emberi tevékenységekkel foglalkozó szolgálata által kidolgozott, a nagy adathalmazok elemzésére vonatkozó új munkafolyamat során került sor.

Az európai kikötők olyan létfontosságú kapuk, amelyek összekötik a közlekedési folyosókat a világ többi részével. Az Európába érkező vagy Európát elhagyó áruk 74%-át tengeri úton szállítják. A kikötők azonban nemcsak az áruszállítás szempontjából hasznosak, hanem egyúttal a hagyományos és megújuló energia központjai is. Emellett munkahelyeket teremtenek, és a becslések szerint évente 400 millió utas fordul meg az európai kikötőkben. Ez a térkép az ENSZ kereskedelmi és szállítási helynévkódjainak listáján szereplő európai kikötőket tünteti fel.

Ez a térkép a fontos, menetrend szerinti nemzetközi kompútvonalakat mutatja, valamint feltünteti azokat a nemzeti kompútvonalakat, amelyek jelentős szerepet játszanak a nemzeti közúti vagy vasúthálózat összekapcsolásában.

Ez a térkép az 1000 főre jutó, nyilvántartásba vett személygépkocsik számának alakulását mutatja a tengerparti nagyvárosokban és nagyobb városokban. A mutató az európai statisztikai rendszer által gyűjtött változókon alapul. Az európai nagyvárosokkal kapcsolatos adatgyűjtés hozzá kíván járulni a városi élet minőségének javításához: támogatja a tapasztalatcserét az európai nagyvárosok között; segít azonosítani a bevált gyakorlatokat; lehetővé teszi az összehasonlító teljesítményértékelést európai szinten, és tájékoztatást nyújt a nagyvárosokon belüli és a környezetükkel való dinamikáról.

Ez a térkép az európai tengeri gyorsforgalmi utakat mutatja. A tengeri gyorsforgalmi utak a közlekedési lánc egészébe integrált környezetbarát, életképes, vonzó és hatékony tengeri szállítási kapcsolatok előmozdítását célozzák meg. Az Európai Bizottság a szárazföldi közlekedés valós versenyképes alternatívájaként javasolta a fejlesztésük. Ennek megvalósítása segíthet újra megteremteni az uniós szállítási rendszer egyensúlyát.

Ez a térkép a transzeurópai energiahálózat (TEN-E) villamosenergia-hálózatát mutatja. A transzeurópai energiahálózatra vonatkozó stratégia az uniós országok energetikai infrastruktúrájának összekapcsolására összpontosít. Az ilyen hálózatok az EU általános energiapolitikai célkitűzéseinek szerves részeit képezik. Fokozzák a versenyképességet a villamosenergia- és gázpiacokon, megerősítik az energiaellátás biztonságát, és védik a környezetet.

Az európai kikötők olyan létfontosságú kapuk, amelyek összekötik a közlekedési folyosókat a világ többi részével. A becslések szerint évente 400 millió utas fordul meg az európai kikötőkben. Ez a térkép a kikötőnkénti utasforgalmat mutatja.

Ez a térkép összehasonlítja a 65 év feletti népesség arányát a nemzeti átlaggal, amely 100-nak felel meg. Ha a mutató értéke valamely európai térségben 100 alatt van, a 65 év feletti népesség aránya elmarad a nemzeti átlagtól. Ha a mutató értéke 100 felett van, az adott térség 65 év feletti népességének aránya meghaladja a nemzeti átlagot.

Ez a térkép a nagyvárosok népességét mutatja korosztályonként és nemenként. Az adatgyűjtés hozzá kíván járulni a városi élet minőségének javításához: támogatja a tapasztalatcserét az európai nagyvárosok között; segít azonosítani a bevált gyakorlatokat; lehetővé teszi az összehasonlító teljesítményértékelést európai szinten, és tájékoztatást nyújt a nagyvárosokon belüli és a környezetükkel való dinamikáról. A mutató az európai statisztikai rendszer által gyűjtött változókon alapul. További információk az európai nagyvárosokkal kapcsolatos statisztikáról

Ez a térkép az egyes európai régiókban összehasonlítja a gazdaságilag aktív népesség arányát a nemzeti átlaggal, amely 100-nak felel meg. Ha a mutató értéke valamely térségben 100 alatt van, ott az aktív népesség aránya elmarad a nemzeti átlagtól. Ha a mutató értéke 100 felett van, az adott térségben az aktív népesség aránya meghaladja a nemzeti átlagot.

Ez a térkép a nagyvárosok háztartásainak átlagos méretét mutatja. Az európai nagyvárosokkal kapcsolatos adatgyűjtés hozzá kíván járulni a városi élet minőségének javításához: támogatja a tapasztalatcserét az európai nagyvárosok között; segít azonosítani a bevált gyakorlatokat; lehetővé teszi az összehasonlító teljesítményértékelést európai szinten, és tájékoztatást nyújt a nagyvárosokon belüli és a környezetükkel való dinamikáról. A mutató az európai statisztikai rendszer által gyűjtött változókon alapul. További információk az európai nagyvárosokkal kapcsolatos statisztikáról

Ez a térkép az európai nagyvárosokban és nagyobb városokban a turisztikai szálláshelyeken töltött éjszakák számát mutatja. Az európai nagyvárosokkal kapcsolatos adatgyűjtés hozzá kíván járulni a városi élet minőségének javításához: támogatja a tapasztalatcserét az európai nagyvárosok között; segít azonosítani a bevált gyakorlatokat; lehetővé teszi az összehasonlító teljesítményértékelést európai szinten, és tájékoztatást nyújt a nagyvárosokon belüli és a környezetükkel való dinamikáról. A mutató az európai statisztikai rendszer által gyűjtött változókon alapul. További információk az európai nagyvárosokkal kapcsolatos statisztikáról

Ez a térkép az európai nagyvárosokban és nagyobb városokban a férfiak és nők körében megfigyelhető munkanélküliségi ráta változását mutatja.Az európai nagyvárosokkal kapcsolatos adatgyűjtés hozzá kíván járulni a városi élet minőségének javításához: támogatja a tapasztalatcserét az európai nagyvárosok között; segít azonosítani a bevált gyakorlatokat; lehetővé teszi az összehasonlító teljesítményértékelést európai szinten, és tájékoztatást nyújt a nagyvárosokon belüli és a környezetükkel való dinamikáról. A mutató az európai statisztikai rendszer által gyűjtött változókon alapul. További információk az európai nagyvárosokkal kapcsolatos statisztikáról

Ez a térkép az egyes európai régiókban összehasonlítja a munkanélküliség arányát a nemzeti átlaggal, amely 100-nak felel meg. Ha a mutató értéke valamely térségben 100 alatt van, ott a munkanélküliség aránya elmarad a nemzeti átlagtól. Ha a mutató értéke 100 felett van, az adott térségben a munkanélküliség aránya meghaladja a nemzeti átlagot.

Ez a térkép az európai nagyvárosokban és nagyobb városokban a népesség állampolgárság és születési hely szerinti változását mutatja. Az európai nagyvárosokkal kapcsolatos adatgyűjtés hozzá kíván járulni a városi élet minőségének javításához: támogatja a tapasztalatcserét az európai nagyvárosok között; segít azonosítani a bevált gyakorlatokat; lehetővé teszi az összehasonlító teljesítményértékelést európai szinten, és tájékoztatást nyújt a nagyvárosokon belüli és a környezetükkel való dinamikáról. A mutató az európai statisztikai rendszer által gyűjtött változókon alapul. További információk az európai nagyvárosokkal kapcsolatos statisztikáról

Ez a térkép a nagyvárosok népességváltozását mutatja. Az európai nagyvárosokkal kapcsolatos adatgyűjtés hozzá kíván járulni a városi élet minőségének javításához: támogatja a tapasztalatcserét az európai nagyvárosok között; segít azonosítani a bevált gyakorlatokat; lehetővé teszi az összehasonlító teljesítményértékelést európai szinten, és tájékoztatást nyújt a nagyvárosokon belüli és a környezetükkel való dinamikáról. A mutató az európai statisztikai rendszer által gyűjtött változókon alapul. További információk az európai nagyvárosokkal kapcsolatos statisztikáról

Ez a térkép a népességváltozást mutatja az egyes térségekben és években. A változásmutató két összetevőből áll, a természetes változásból és a nettó migrációból, amelyhez statisztikai kiigazítás társul. A természetes népességváltozás az élve születések és a halálozások számának különbsége. Ha a természetes változás pozitív, akkor gyakran természetes növekedésről beszélünk. A nettó migráció a bevándorlók és a kivándorlók számának különbsége.

Ez a térkép a népességváltozást mutatja az egyes európai tengerparti és nem tengerparti térségekben a teljes népességre, a születésszámra és a halálozási számra vonatkozó adatok alapján. A teljes változás aránya a népességváltozás éves (két egymást követő év január 1-je között eltelt időszakra vonatkozó) arányának az adott évi átlagos népességhez viszonyított aránya.

Ez a térkép összehasonlítja a népsűrűséget a nemzeti átlaggal, amely 100-nak felel meg. Ha a mutató értéke egy adott európai térségben 100 alatt van, az adott térség népsűrűsége elmarad a nemzeti átlagtól. Ha a mutató értéke 100 felett van, az adott térség népsűrűsége meghaladja a nemzeti átlagot.

Ez a térkép az európai tengerparti és nem tengerparti térségek népsűrűségét mutatja. A népsűrűség az adott térségben élő (éves átlagos) népességnek a térség (szárazföldi) területéhez (km²) viszonyított aránya. Ha a szárazföldi terület nagysága nem elérhető, a teljes terület (beleértve a szárazföldi vizeket) alapján számítják ki a népsűrűséget.

Ez a térkép a felsőoktatásban tanuló hallgatók számát mutatja a nagyvárosokban. Az európai nagyvárosokkal kapcsolatos adatgyűjtés hozzá kíván járulni a városi élet minőségének javításához: támogatja a tapasztalatcserét az európai nagyvárosok között; segít azonosítani a bevált gyakorlatokat; lehetővé teszi az összehasonlító teljesítményértékelést európai szinten, és tájékoztatást nyújt a nagyvárosokon belüli és a környezetükkel való dinamikáról. A mutató az európai statisztikai rendszer által gyűjtött változókon alapul. További információk az európai nagyvárosokkal kapcsolatos statisztikáról

Az európai településtérkép az Európában található településeket mutatja a műholdas képek (SPOT5 és SPOT6) alapján. Konkrétabban, az egy térbeli egységre jutó beépített területek százalékos arányát mutatja.

Ez a térkép a nagyvárosok termékenységi és halandósági adatait tünteti fel. Az európai nagyvárosokkal kapcsolatos adatgyűjtés hozzá kíván járulni a városi élet minőségének javításához: támogatja a tapasztalatcserét az európai nagyvárosok között; segít azonosítani a bevált gyakorlatokat; lehetővé teszi az összehasonlító teljesítményértékelést európai szinten, és tájékoztatást nyújt a nagyvárosokon belüli és a környezetükkel való dinamikáról. A mutató az európai statisztikai rendszer által gyűjtött változókon alapul. További információk az európai nagyvárosokkal kapcsolatos statisztikáról

Ez a térkép az európai régiók városi-vidéki tipológiáját mutatja. Az elsősorban városi térségekben a vidéki népesség a teljes népesség kevesebb mint 20%-át teszi ki. A vegyes térségekben a vidéki népesség a teljes népesség 20–50%-át teszi ki. Végezetül, az elsősorban vidéki térségekben a vidéki népesség a teljes népesség több mint 50%-át teszi ki.

Ez a térkép a klorofill-koncentrációval kapcsolatos anomáliákat mutatja a világ óceánjaiban. A klorofill a fitoplankton biomassza helyettesítő mutatója. A Közös Kutatóközpont (JRC) által rendelkezésre bocsátott adatok 2016. évi műholdas (MODIS-Aqua) megfigyelésekből származnak.A fitoplanktonok mikroszkopikus méretű, egysejtű algák, amelyek az óceánok felszínén sodródnak, és a tengeri élelmiszerlánc alján álló elsődleges termelők. A klorofill fotoszintetizáló pigment, amely általában valamennyi fitoplanktonfajban jelen van, és ez adja zöld színüket. A klorofillpigment sajátos zöld színének köszönhetően optikai műholdas érzékelőkkel vizuálisan ábrázolhatjuk a klorofill és így a fitoplanktonok elterjedését az óceánokban. Ez alapján megbecsülhető az élő fitoplankton biomassza mennyisége a felszíni rétegben.A klorofillal kapcsolatos anomália az átlagos állapottól való eltérést jelzi. A pozitív anomália így az algák növekedését mutatja.

Ez a térkép a tengerfelszín (Celsius-fokban mért) hőmérsékletét (SST) mutatja műholdas mérések alapján. Az adatokat a Közös Kutatóközpont (JRC) szolgáltatja a MODIS-Terra SST climatology 2016 műholdas érzékelő segítségével. Az SST a műholdas termikus infravörös érzékelők, valamint az infravörös sávokkal kiegészített optikai érzékelők adatainak felhasználásával kerül meghatározásra. Az óceán felszínének hőmérséklete befolyásolja az időjárást, többek között a hurrikánokat, valamint az óceánok növény- és állatvilágát.

Ez a térkép a tengerfelszín hőmérsékleti anomáliáit mutatja. Az adatokat a Közös Kutatóközpont (JRC) szolgáltatja a MODIS-Terra SST anomalies 2015 műholdas érzékelő segítségével. Az SST a műholdas termikus infravörös érzékelők, valamint az infravörös sávokkal kiegészített optikai érzékelők adatainak felhasználásával kerül meghatározásra. Az óceán felszínének hőmérséklete befolyásolja az időjárást, többek között a hurrikánokat, valamint az óceánok növény- és állatvilágát. A tengerfelszín hőmérsékleti anomáliája az átlagos viszonyoktól való eltérés, amely két irányba történhet (hidegebb vagy melegebb). A térkép narancssárga színnel mutatja a pozitív (nulla feletti) anomáliákat az európai tengerek és óceánok legtöbb régiójában, ami arról tanúskodik, hogy az óceánok összességében folyamatosan melegszenek.

Ez a térkép a víz áttetszőségét mutatja az óceánok felső rétegében 2016-ban. Az adatokat a Közös Kutatóközpont (JRC) szolgáltatja a MODIS-Aqua Kd490 climatology 2016 műholdas érzékelő alapján. A tavak, tengerek és óceánok áttetszősége attól függ, milyen mélyre képes hatolni a napfény a vízbe. A víz áttetszőségét a vízben lévő részecskék mennyisége befolyásolja. A részecskék lehetnek élettelenek (például az erózió során keletkező üledék vagy egyéb oldott anyagok) vagy élők (például fitoplanktonok, azaz mikroszkopikus méretű algák). A Kd490 diffúz csillapítási együttható a fény vízoszlopba történő behatolását méri a zöldeskék hullámhosszon (körülbelül 490 nm-en). Jól mutatja a víz áttetszőségét, amely a víz alkotóelemei általi elnyelődés és visszaszórás együttes hatására, és a környező fénymező szerkezetére vezethető vissza. A víz áttetszősége a vízminőség értékelésének egyik legfontosabb mutatója.

Ez a térkép az óceánok havi globális felszíni klorofill-a-koncentrációját mutatja. A terméket az uniós Föld-megfigyelési program biztosítja számos optikai műholdas érzékelő (SeaWiFS, MODIS-Aqua, MERIS, VIIRSN és OLCI-S3A) adatai, illetve ezek felhasználásával a program GlobColour processzorának számításai alapján. Megmutatja az átlagos klorofill-a-koncentrációt (mg/m³) az óceánok felszínén az utolsó egy hónapban a felhők által nem takart térségekben. A klorofill a fotoszintetizáló planktonok, az elsődleges óceáni termelők mennyiségének mutatója. A fitoplanktonok mikroszkopikus méretű, egysejtű algák, amelyek az óceánok felszínén sodródnak. Klorofill nevű zöld pigmentjük és a napenergia segítségével cukrokra és oxigénre bontják a szén-dioxidot. A klorofillpigment sajátos zöld színének köszönhetően optikai műholdas érzékelőkkel vizuálisan ábrázolhatjuk a klorofill és így a fitoplanktonok elterjedését az óceánokban.

Ez a térkép az óceánok napi globális felszíni klorofill-a-koncentrációját mutatja. A terméket az uniós Föld-megfigyelési program biztosítja számos optikai műholdas érzékelő (SeaWiFS, MODIS-Aqua, MERIS, VIIRSN és OLCI-S3A) adatai, illetve ezek felhasználásával a program GlobColour processzorának számításai alapján. Közel valós időben mutatja a napi klorofill-a-koncentrációt (mg/m³) az óceánok felszínén a felhők által nem takart térségekben. A klorofill-a a fotoszintetizáló planktonok, az elsődleges óceáni termelők mennyiségének helyettesítő mutatója. A fitoplanktonok mikroszkopikus méretű, egysejtű algák, amelyek az óceánok felszínén sodródnak. Klorofill nevű zöld pigmentjük és a napenergia segítségével cukrokra és oxigénre bontják a szén-dioxidot. A klorofillpigment sajátos zöld színének köszönhetően optikai műholdas érzékelőkkel vizuálisan ábrázolhatjuk a klorofill és így a fitoplanktonok elterjedését az óceánokban.

Ez a térkép a világ óceánjainak klorofill-koncentrációját mutatja, amely a fitoplankton biomassza helyettesítő mutatója. A Közös Kutatóközpont (JRC) által rendelkezésre bocsátott adatok 2016. évi műholdas (MODIS-Aqua) megfigyelésekből származnak.A fitoplanktonok mikroszkopikus méretű, egysejtű algák, amelyek az óceánok felszínén sodródnak, és a tengeri élelmiszerlánc alján álló elsődleges termelők. A klorofill fotoszintetizáló pigment, amely általában valamennyi fitoplanktonfajban jelen van, és ez adja zöld színüket. A klorofillpigment sajátos zöld színének köszönhetően optikai műholdas érzékelőkkel vizuálisan is megjeleníthetjük a klorofill és így a fitoplanktonok elterjedését az óceánokban. A klorofill-koncentráció alapján megbecsülhető az élő fitoplankton biomassza mennyisége a felszíni rétegben.

Az EU4Ocean koalíció az óceánokkal kapcsolatos ismeretekért különféle szervezeteket, projekteket és embereket kapcsol össze, amelyek, illetve akik hozzájárulnak az óceánokkal kapcsolatos ismeretek bővítéséhez és az óceánokkal való fenntartható gazdálkodáshoz. Ez az alulról felfelé építkező, inkluzív kezdeményezés, amely az Európai Bizottság támogatását élvezi, arra irányul, hogy egyesítse az európaiak hangját annak érdekében, hogy az óceán mindenki számára fontos kérdéssé váljon. A koalíció három elemből áll: platform az óceánokkal kapcsolatos ismeretekre irányuló kezdeményezésekkel foglalkozó szervezetek és egyének számára, az Európai Ifjúsági Fórum az Óceánokért, valamint az Európai Kék Iskolák Hálózata.

Az EU4Ocean platform az érdekelt felek széles körét tömöríti a tengerkutatás, a tudománypolitika, a kék gazdaság ágazata és a magánszektor, a civil társadalom, a művészetek, az oktatás, az ifjúságügy és a média területén. A platform a helyi és országos szervezetektől kezdve egészen a regionális tengeri és európai kezdeményezésekig különféle léptékű tevékenységet végző szereplők munkáját fogja össze. A platform tagjainak honlapjai.

A platform tagjai megoszthatják egymással ötleteiket, partnerségeket alakíthatnak ki és együttműködhetnek az óceánokkal kapcsolatos ismeretek összehangoltabb európai megközelítésének biztosítása érdekében, valamint olyan konkrét tevékenységeket dolgozhatnak ki, amelyek valódi tudatosságot, elkötelezettséget és lendületet adnak a társadalomnak a cselekvés és a változás érdekében. További információk.

A platform tagjai, a Youth4Ocean Fórum tagjai és az Európai Kék Iskolák Hálózatának tagjai együttesen erősítik az óceánokkal kapcsolatos ismereteket Európában, és kollektív, multidiszciplináris, multikulturális és generációk közötti megoldásokat dolgoznak ki az előttünk álló kihívásokra. Az EU4Ocean koalíció három komponensének együttes megtekintése érdekében nyissa meg az „Óceánok ügyét támogató fiatalok projektjei” és „Az Európai Kék Iskolák Hálózata” című térképrétegeket.

Az Európai Kék Iskolák Hálózata az EU4Ocean koalíció része, célja pedig az, hogy ösztönözze a tanárokat, az iskolaigazgatókat vagy az oktatási szolgáltatásokat nyújtó alkalmazottakat, hogy az óvodától, az általános iskolától, az alsó és felső középfokú iskoláktól és a műszaki vagy szakképző iskoláktól kezdődően arra sarkallják diákjaikat, hogy kutassák az óceánok és tengerek témáját, és olyan projektet dolgozzanak ki, amely összekapcsolja őket az óceánokkal vagy a tengerekkel.

Az Európai Tengeri Atlasz 24 nyelven érhető el. Az atlasz minden egyes nyelvi változatának létezik egy nagykövete, aki a 2020szeptemberétől 2021szeptemberéig tartó kommunikációs kampány során kifejtette, hogy az óceán miért fontos számára és miért kell mindannyiunknak vigyáznunk az óceánokra és a tengerekre. A nagykövetek közé tartozik Virginijus Sinkevičius biztos, Charlina Vitcheva, a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság főigazgatója, Māris Stuļğis, az Európai Bizottság szakreferense, különböző uniós tagállamok hatóságainak képviselői, intézetek és egy akvárium igazgatói, tudományos munkatársak, nem kormányzati szervezetek koordinátorai, egy szörfös, egy hajóparancsnok, egy búvár és egy Michelin-csillagos séf. Böngéssze a térképet, hogy felfedezze kik ők, és olvassa el az óceánokról és tengerekről szóló idézeteiket tartalmazó felugró szalagok szövegét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nagykövetek feltüntetése a térképen az általuk beszélt nyelv szerinti országoknak megfelelően történik.

Az óceánok ügyét támogató fiatalok 16 és 30 év közötti életkorú fiatal projektgazdák. Projektjeiket az Európai Bizottság az óceánok számára érdemi és tartós változást hozó projektekként ismerte el és akkreditálta.

Ez az oktatási célú térkép bemutatja az „Oktatás az éghajlatért” koalíció és az Európai Tengeri Atlasz által 2022-ben elindított „Légy tudós! Az éghajlatváltozás feltérképezése a tengereken és a vízi utakon” (Be a scientist! Mapping climate change at seas & waterways) című kihívás eredményeit. Az iskolák szerte Európában felkérést kaptak arra, hogy szolgáltassanak adatokat az Atlasz új térképrétegéhez. A kihívás 7 szakaszból állt. Az első két szakasz során a résztvevők felfedezhették, hogyan működik az atlasz. A tanárok ezt követően szavaztak a létrehozandó térkép témájáról: a vízfelszín hőmérséklete a tengeren, folyókban, természetes vagy mesterséges tavakban. Az iskolák különböző helyszíneken és időpontokban mérhették a víz hőmérsékletét. Mérési eredményeiket és a szükséges kapcsolódó információkat (pl.: az iskola/csoport neve, a mérés helyszínének földrajzi koordinátái, a mérés napja és időpontja, a hőmérséklet mérésére alkalmazott módszer stb.) online űrlapon nyújtották be az adatgyűjtési szakasz során, amely 2023. március 31-én zárult le. A diákok így ismereteket szereztek az adatgyűjtésről, az adatharmonizációról, az adatmegjelenítésről és az adatmegosztásról. Hogyan mérték az iskolák a víz hőmérsékletét? Számos iskola hőmérőt használt, de – a világóceán megfigyelésére irányuló partnerség (POGO) és az Educational Passages nevű szervezet közreműködésének köszönhetően – az Atlasz csapata olyan iskoláktól is kapott adatokat, amelyek hőmérséklet-érzékelőkkel felszerelt kishajókat építettek, majd vittek ki a tengerre. Ezzel a térképréteggel ma már mindenki hozzáférhet az iskolák által gyűjtött adatokhoz. A térképet oktatási anyagként használhatják ezek az iskolák, de más iskolák és bármely érdeklődő is. Köszönjük az összes közreműködő iskolának, a POGO-nak és az Educational Passage szervezetnek az értékes hozzájárulást!

Ez a térkép a jelenleg a világ tengereiben és óceánjaiban található Argo úszó mérőegységek helyzetét mutatja. Az adatokat az EMODNET fizikai szolgálata biztosítja közel valós időben. Az Argo világszerte 3800 szabadon úszó, profilozó mérőegységből áll, amely óceáni környezeti adatokat gyűjt, többek között az óceán hőmérsékletéről és sótartalmáról, valamint az áramlások sebességéről a felső 2 km-es rétegben. Az Argo úszó mérőegységek automatikusan továbbítják az adatokat, amelyek a mérést követő néhány órán belül nyilvánosan elérhetők. 20 év alatt kétmillió óceáni profil készült. Ezek az adatok forradalmasítják az óceánok dinamikájával és hőtartalmával kapcsolatos ismereteinket. Az adatokat továbbá közel valós időben betáplálják a számítógépes modellekbe, hogy egyrészt rövid távú előrejelzéseket kapjanak az áramlatokról (például tengeri olajkiömlések és kutatás-mentés esetében) és a hőmérsékletről (például halászati célokból), másrészt szezonális és évközi előrejelzéseket készítsenek (például az El Niño vonatkozásában), valamint hosszabb távú, évtizedes előrejelzéseket tegyenek az óceáni-légköri éghajlati rendszerrel kapcsolatban, mint például az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület.

Az úszó bóják olyan oceanográfiai eszközök, amelyek automatikusan környezeti adatokat gyűjtenek az óceánokról. Szabadon úsznak az áramlatokkal, és érzékelőkkel vannak felszerelve. A bójákra szerelt önálló mérőrendszerek lehetővé teszik a szokásos oceanográfiai paraméterek (hőmérséklet, sótartalom, áramlatok) mérését, illetve néhány esetben más paraméterek mérését is, például a zavarosság, az oxigéntartalom vagy a klorofillek fluoreszcenciája. Ezeket a megfigyeléseket műhold továbbítja, és azonnal felhasználásra kerülnek az előrejelzések tökéletesítése és a tengeri biztonság növelése érdekében, és olyan kezdeményezéseken keresztül teszik elérhetővé őket mint például az EMODnet nyílt tengeri adatok kezdeményezés. Ezt a globális adatgyűjtési erőfeszítést az Adatbója-együttműködési Szakértői Csoport (Data Buoy Cooperation Panel, DBCP) koordinálja. Ez a térkép az előző hónapra visszamenően a világszerte sodródó úszó bóják pályáit mutatja.

Ez a térkép az európai folyami vízmércék helyzetét mutatja. Az adatokat az EMODNET fizikai szolgálata biztosítja. A folyami vízmércék olyan szárazföldi eszközök, amelyek monitoringozzák és vizsgálják a szárazföldi vizeket (folyókat, kutakat, tavakat, csatornákat, víztározókat és egyéb víztesteket). Számos paramétert mérnek, beleértve a vízmagasságot, a kibocsátást, a víz vegyi összetételét és hőmérsékletét. A vízügyi szakemberek és a környezettel foglalkozó tudósok az ilyen adatok segítségével monitoringozzák és vizsgálják a szárazföldi vizeket (folyókat, kutakat, tavakat, csatornákat, víztározókat és egyéb víztesteket), hogy nyomon kövessék a vízminőséget és a biótát (élő szervezeteket). A topográfiai térképek gyakran feltüntetik a vízmércék helyzetét. Néhány vízmérce nagymértékben automatizált, és képes továbbítani az adatokat egy központi adatnaplózási létesítménybe.

Ez a térkép a világszerte a tengerekben és óceánokban található, kikötésre szolgáló platformok helyzetét mutatja. Az adatokat az EMODNET fizikai szolgálata biztosítja. A kikötésre szolgáló platformok olyan rögzített építmények, amelyek segítségével a felszíntől a fenékig monitoringozható az óceán. Vastag vezetékekből és kábelekből állnak, amelyeket különböző lebegő szerkezetek, például üveggömbök és szintaktikus habból készült úszók tartanak a felszínen. Az ezekre telepített eszközök, érzékelők és mintavevők az óceánok fizikai, kémiai és biológiai paramétereit mérik. Néhány érzékelő automatizált, és néhány óra alatt összegyűjti és továbbítja az adatokat. Az automatizált érzékelők közé tartoznak a CTD-k (a vezetőképességet, hőmérsékletet és mélységet mérő érzékelők), az áramlásmérők (például az akusztikus Doppler-elvű áramlásprofil mérők vagy az ellenjavalt rotoros áramlásmérők), és néhány kémiai érzékelő, például azok, amelyek a fitoplanktonok helyettesítő mutatóit, a klorofill-a mennyiségét mérik. Más eszközök mintát vesznek a vízből (például, hogy fitoplanktonokat [mikroszkopikus növényeket] gyűjtsenek) vagy felfogják a tengerfenékre kerülő szerves anyagokat (például üledékcsapdák). Ilyen platformok alkáli- vagy lítiumakkumulátorokkal hosszabb időszakra, például legalább egy évre telepíthetők a part menti vizekbe és a nyílt óceánba. Az érzékelőket és mintavevőket rendszeresen, például évente karban kell tartani. Ezt a feladatot gyakran a kutatóhajók végzik.

Ez a térkép a világ tengereiben és óceánjaiban található, kompra szerelt mérőberendezések helyzetét mutatja. Az adatokat az EMODNET fizikai szolgálata biztosítja közel valós időben. A kompra szerelt mérőberendezés olyan automatizált felszíni vízi monitoringrendszer, amely csatlakozik egy hajó átfolyó rendszeréhez. Ilyen rendszereket szerelnek fel önként jelentkező hajókra, például kereskedelmi hajókra (például személyszállító kompokra vagy teherszállító hajókra) és kutatóhajókra. Különböző érzékelőket tartalmaznak, amelyek automatikusan gyűjtik a fizikai (például sótartalom, hőmérséklet, zavarosság), kémiai (tápanyagok, pH, oxigén, szén-dioxid és oldott szerves szén) és biológiai (például klorofill, amely a fitoplanktonok [mikroszkopikus növények] helyettesítő mutatója) adatokat az óceánról. Az ilyen adatok segítségével felmérhető a tengervíz minősége és a tengeri ökológia, és jobban megérthetjük a levegő és tenger közötti kölcsönhatásokat, például a szén-dioxid-cserét, valamint az olyan globális változásokat, mint például az óceánok savasodása.

Ez a térkép a magas frekvenciájú radarok helyzetét mutatja. Az adatokat az EMODNET fizikai szolgálata biztosítja közel valós időben. A szárazföldre telepített magas frekvenciájú radarok távérzékeléssel működő eszközök segítségével mérik a felszíni áramlatok sebességmezőit a partok közelében. Ezzel sokkal nagyobb felbontást lehet elérni, mint a korábbi technikákkal, például az áramlásmérősorokkal. Ilyen radarrendszerekkel közel valós időben feltérképezhetők az áramlatmezők (vagyis a tengervíz m/s-ben mért sebessége és tengervíz sebességének fokban mért iránya). Ezek az információk hasznosak a tengeri szállítás szempontjából, az áramlatok ismerete pedig csökkentheti az üzemanyag-felhasználást és ezáltal a szállítási költségeket. A tengeri áramlatok mozgási energiájának hasznosítása nagy lehetőségeket rejt a jövőbeli villamosenergia-termelés szempontjából.

Ez a térkép a jelenleg a világ tengereiben és óceánjaiban található úszó bóják helyzetét mutatja. Az adatokat az EMODNET fizikai szolgálata biztosítja közel valós időben. Az úszó bója olyan oceanográfiai eszköz, amely automatikusan környezeti adatokat gyűjt a tengerekről és óceánokról. Szabadon úszik az áramlatokkal, és érzékelőkkel van felszerelve. A bójákra szerelt önálló mérőrendszerek a szokásos oceanográfiai paramétereket (hőmérséklet, sótartalom, áramlatok) rögzítik, illetve néhány esetben más adatokat is, például a zavarosságot, az oxigéntartalmat vagy a klorofillek fluoreszcenciáját. A hullámbóják például a vízfelszín mozgását mérik hullámsorozat formájában. A hullámsorozat elemzésével meghatározhatók olyan statisztikai adatok, mint a mértékadó hullámmagasság és a mértékadó periódusidő, illetve a hullámok iránya. Ezek az adatok fontos szerepet játszanak az óceánok dinamikájának megértésében, és a számítógépes modellek ezek segítségével készítik el az óceánok változásaival kapcsolatos előrejelzéseket.

Ez a térkép a világ tengereiben és óceánjaiban található, víz alatti vitorlázógépek helyzetét mutatja. Az adatokat az EMODNET fizikai szolgálata biztosítja közel valós időben. A víz alatti vitorlázógépek olyan oceanográfiai eszközök, amelyek automatikusan adatokat gyűjtenek az óceánról, és monitoringozzák a tengereket. Fel-le irányú, fűrészfogszerű mozgással haladnak. Általában számos érzékelővel rendelkeznek, amelyek mérik például a hőmérsékletet, a vezetőképességet (a sótartalom kiszámításához), az áramlatokat, a klorofillok (a fitoplanktonok helyettesítő mutatója) fluoreszcenciáját, az optikai visszaszórást, a fenékmélységet és (alkalmanként) az akusztikus visszaszórást. Különböző vízmélységekben haladnak, és a globális helymeghatározó rendszer (GPS) segítségével navigálnak a felszínen, valamint nyomásérzékelők, dőlésérzékelők, illetve az időbeli és térbeli változásokról adatokat szolgáltató mágneses iránytű révén változtatják pozíciójukat.

Az EU4Ocean koalíció az óceánokkal kapcsolatos ismeretekért különféle szervezeteket, projekteket és embereket kapcsol össze, amelyek, illetve akik hozzájárulnak az óceánokkal kapcsolatos ismeretek bővítéséhez és az óceánokkal való fenntartható gazdálkodáshoz. Ez az alulról felfelé építkező, inkluzív kezdeményezés, amely az Európai Bizottság támogatását élvezi, arra irányul, hogy egyesítse az európaiak hangját annak érdekében, hogy az óceán mindenki számára fontos kérdéssé váljon. A koalíció három elemből áll: platform az óceánokkal kapcsolatos ismeretekre irányuló kezdeményezésekkel foglalkozó szervezetek és egyének számára, az Európai Ifjúsági Fórum az Óceánokért, valamint az Európai Kék Iskolák Hálózata.

Az EU4Ocean platform az érdekelt felek széles körét tömöríti a tengerkutatás, a tudománypolitika, a kék gazdaság ágazata és a magánszektor, a civil társadalom, a művészetek, az oktatás, az ifjúságügy és a média területén. A platform a helyi és országos szervezetektől kezdve egészen a regionális tengeri és európai kezdeményezésekig különféle léptékű tevékenységet végző szereplők munkáját fogja össze. A platform tagjainak honlapjai.

A platform tagjai megoszthatják egymással ötleteiket, partnerségeket alakíthatnak ki és együttműködhetnek az óceánokkal kapcsolatos ismeretek összehangoltabb európai megközelítésének biztosítása érdekében, valamint olyan konkrét tevékenységeket dolgozhatnak ki, amelyek valódi tudatosságot, elkötelezettséget és lendületet adnak a társadalomnak a cselekvés és a változás érdekében. További információk.

A platform tagjai, a Youth4Ocean Fórum tagjai és az Európai Kék Iskolák Hálózatának tagjai együttesen erősítik az óceánokkal kapcsolatos ismereteket Európában, és kollektív, multidiszciplináris, multikulturális és generációk közötti megoldásokat dolgoznak ki az előttünk álló kihívásokra. Az EU4Ocean koalíció három komponensének együttes megtekintése érdekében nyissa meg az „Óceánok ügyét támogató fiatalok projektjei” és „Az Európai Kék Iskolák Hálózata” című térképrétegeket.

Az Európai Kék Iskolák Hálózata az EU4Ocean koalíció része, célja pedig az, hogy ösztönözze a tanárokat, az iskolaigazgatókat vagy az oktatási szolgáltatásokat nyújtó alkalmazottakat, hogy az óvodától, az általános iskolától, az alsó és felső középfokú iskoláktól és a műszaki vagy szakképző iskoláktól kezdődően arra sarkallják diákjaikat, hogy kutassák az óceánok és tengerek témáját, és olyan projektet dolgozzanak ki, amely összekapcsolja őket az óceánokkal vagy a tengerekkel.

Az Európai Tengeri Atlasz 24 nyelven érhető el. Az atlasz minden egyes nyelvi változatának létezik egy nagykövete, aki a 2020szeptemberétől 2021szeptemberéig tartó kommunikációs kampány során kifejtette, hogy az óceán miért fontos számára és miért kell mindannyiunknak vigyáznunk az óceánokra és a tengerekre. A nagykövetek közé tartozik Virginijus Sinkevičius biztos, Charlina Vitcheva, a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság főigazgatója, Māris Stuļğis, az Európai Bizottság szakreferense, különböző uniós tagállamok hatóságainak képviselői, intézetek és egy akvárium igazgatói, tudományos munkatársak, nem kormányzati szervezetek koordinátorai, egy szörfös, egy hajóparancsnok, egy búvár és egy Michelin-csillagos séf. Böngéssze a térképet, hogy felfedezze kik ők, és olvassa el az óceánokról és tengerekről szóló idézeteiket tartalmazó felugró szalagok szövegét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nagykövetek feltüntetése a térképen az általuk beszélt nyelv szerinti országoknak megfelelően történik.

Az óceánok ügyét támogató fiatalok 16 és 30 év közötti életkorú fiatal projektgazdák. Projektjeiket az Európai Bizottság az óceánok számára érdemi és tartós változást hozó projektekként ismerte el és akkreditálta.

Ez az oktatási célú térkép bemutatja az „Oktatás az éghajlatért” koalíció és az Európai Tengeri Atlasz által 2022-ben elindított „Légy tudós! Az éghajlatváltozás feltérképezése a tengereken és a vízi utakon” (Be a scientist! Mapping climate change at seas & waterways) című kihívás eredményeit. Az iskolák szerte Európában felkérést kaptak arra, hogy szolgáltassanak adatokat az Atlasz új térképrétegéhez. A kihívás 7 szakaszból állt. Az első két szakasz során a résztvevők felfedezhették, hogyan működik az atlasz. A tanárok ezt követően szavaztak a létrehozandó térkép témájáról: a vízfelszín hőmérséklete a tengeren, folyókban, természetes vagy mesterséges tavakban. Az iskolák különböző helyszíneken és időpontokban mérhették a víz hőmérsékletét. Mérési eredményeiket és a szükséges kapcsolódó információkat (pl.: az iskola/csoport neve, a mérés helyszínének földrajzi koordinátái, a mérés napja és időpontja, a hőmérséklet mérésére alkalmazott módszer stb.) online űrlapon nyújtották be az adatgyűjtési szakasz során, amely 2023. március 31-én zárult le. A diákok így ismereteket szereztek az adatgyűjtésről, az adatharmonizációról, az adatmegjelenítésről és az adatmegosztásról. Hogyan mérték az iskolák a víz hőmérsékletét? Számos iskola hőmérőt használt, de – a világóceán megfigyelésére irányuló partnerség (POGO) és az Educational Passages nevű szervezet közreműködésének köszönhetően – az Atlasz csapata olyan iskoláktól is kapott adatokat, amelyek hőmérséklet-érzékelőkkel felszerelt kishajókat építettek, majd vittek ki a tengerre. Ezzel a térképréteggel ma már mindenki hozzáférhet az iskolák által gyűjtött adatokhoz. A térképet oktatási anyagként használhatják ezek az iskolák, de más iskolák és bármely érdeklődő is. Köszönjük az összes közreműködő iskolának, a POGO-nak és az Educational Passage szervezetnek az értékes hozzájárulást!

Ez a térkép a halállományokkal földrajzi területek szerint gazdálkodó regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó területeket mutatja. A regionális halászati gazdálkodási szervezetek olyan nemzetközi szervezetek, amelyek kötelező érvényű intézkedéseket állapítanak meg a nagy távolságra vándorló, illetve a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halfajok állományainak védelmére és fenntartható kezelésére vonatkozóan. A világ tengereinek többsége a regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozik. Ezek alapvetően vagy olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek, amelyek csak nagy távolságra vándorló halállományokkal – elsősorban tonhalfélékkel és makrahalalkatúakkal – gazdálkodnak, vagy pedig olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek, amelyek egyéb halászati erőforrásokkal (pl. nyílt vízi vagy tengerfenéki fajokkal) gazdálkodnak egy konkrétabban meghatározott területen, amint az alábbi térképen látható. A szervezeteket az adott földrajzi területen halászati érdekeltségekkel rendelkező országok és a parti államok alkotják. A regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy különböző szabályokat fogadjanak el a halászati tevékenységek irányítására vonatkozóan. A szabályok betartásának biztosítása érdekében állománygazdálkodási eszközöket alkalmaznak, ilyenek például a fogási korlátok (kvóta), a technikai intézkedések, a térbeli és/vagy időbeli korlátozások, valamint a nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek. A regionális halászati gazdálkodási szervezetek a saját tudományos testületeik által kibocsátott tudományos szakvélemény alapján hoznak döntéseket, és rendszeresen felülvizsgálják a tagok megfelelését. A Bizottság által képviselt Európai Unió aktív szerepet játszik 10, nem tonhalakkal foglalkozó szervezetben. Kattints a térképen látható regionális halászati gazdálkodási szervezetekre a honlapjaikhoz való hozzáféréshez.

Ez a térkép a halállományokkal földrajzi területek szerint gazdálkodó regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó területeket mutatja. A regionális halászati gazdálkodási szervezetek olyan nemzetközi szervezetek, amelyek kötelező érvényű intézkedéseket állapítanak meg a nagy távolságra vándorló, illetve a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halfajok állományainak védelmére és fenntartható kezelésére vonatkozóan. A világ tengereinek többsége a regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozik. Ezek alapvetően vagy olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek, amelyek csak nagy távolságra vándorló halállományokkal – elsősorban tonhalfélékkel és makrahalalkatúakkal – gazdálkodnak, vagy pedig olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek, amelyek egyéb halászati erőforrásokkal (pl. nyílt vízi vagy tengerfenéki fajokkal) gazdálkodnak egy konkrétabban meghatározott területen, amint az alábbi térképen látható. A szervezeteket az adott földrajzi területen halászati érdekeltségekkel rendelkező országok és a parti államok alkotják. A regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy különböző szabályokat fogadjanak el a halászati tevékenységek irányítására vonatkozóan. A szabályok betartásának biztosítása érdekében állománygazdálkodási eszközöket alkalmaznak, ilyenek például a fogási korlátok (kvóta), a technikai intézkedések, a térbeli és/vagy időbeli korlátozások, valamint a nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek. A regionális halászati gazdálkodási szervezetek a saját tudományos testületeik által kibocsátott tudományos szakvélemény alapján hoznak döntéseket, és rendszeresen felülvizsgálják a tagok megfelelését. A Bizottság által képviselt Európai Unió aktív szerepet játszik 10, nem tonhalakkal foglalkozó szervezetben. Kattints a térképen látható regionális halászati gazdálkodási szervezetekre a honlapjaikhoz való hozzáféréshez.

A tanácsadó testületek az érdekelt felek által vezetett szervezetek, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg a Bizottság és az uniós országok felé a halászati gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben. Tanácsot adhatnak például a gazdálkodás természetvédelmi, illetve társadalmi-gazdasági szempontjaival vagy a szabályok egyszerűsítésével kapcsolatban. Részt vesznek a regionalizációról folytatott konzultációkban. Emellett adatokkal kell hozzájárulniuk a halászati gazdálkodáshoz és a természetvédelmi intézkedésekhez. Az iparág és egyéb érdekcsoportok képviselőiből állnak. Ez a térkép néhány tanácsadó testület hatálya alá tartozó területeket ábrázol.

• előmozdítják a fenntartható halászatot és akvakultúrát a termelők körében, különösen a tagok tevékenységének közös kezelésével;
• segítenek a kínálat és a piaci kereslet összehangolásában, és
• támogatják a termelőket a hozzáadott érték megteremtésében.

Az Európai Unióban több mint 200 termelői szervezet működik. A közös piacszervezés célkitűzéseinek elérése érdekében intézkedéseket hozhatnak, hogy irányítsák a tagok termékeinek beszállítását és értékesítését, illetve támogassák őket tanúsítási rendszerek, minőségi bélyegzők, földrajzi jelzések stb. alkalmazásával. Emellett előmozdíthatják a szakképzést, az infokommunikációs technológiák használatát, valamint a tagok halászati és akvakultúrás tevékenysége által kifejtett környezeti hatások csökkentésére irányuló munkát. Ez a térkép a termelői szervezetek székhelyét mutatja.

Egy kőzet litológiája a fizikai jellemzőinek, például színének, textúrájának, szemcseméretének vagy ásványi összetételének leírása. Lehet részletes leírás vagy a legfontosabb fizikai jellemzők összefoglalása. Ez a térkép az európai tengeri térségben található tengerfenéki kőzetrétegek litológiáját mutatja.

A rétegtan az idők során felhalmozódott kőzetrétegsorok leírása. A Föld rétegtana alapján a geológusok a Föld történetét hierarchikus időszakokra osztották, amelyeket földtörténeti koroknak nevezünk. Ez a térkép az európai tengeri térségben található tengerfenéki kőzetrétegek földtörténeti korát mutatja.

Az üledék olyan részecskék felhalmozódása, mint például a kavics, homok, agyag, valamint kagylók és egyéb biológiai anyagok. Az üledék tengerfenéken való felhalmozódásának üteme a helyszíntől függően nagyon eltérő. A folyótorkolatok közelében a legnagyobb, a mélytengerek fenekén a legkisebb.Ez a térkép a tengerfenéki üledék felhalmozódásának ütemét mutatja az európai tengeri térség különböző helyszínein. Az ütemet az üledék korának meghatározásával állapították meg vagy az akusztikus-szeizmikus és az üledékre vonatkozó alapadatok segítségével becsülték meg.

A tengerfenéken található üledék, például a homok és kavics hasznos építőanyag, emellett felhasználható a tengerpartok helyreállítására, és védelmet nyújt a tengerpartok eróziója ellen. Ez a térkép azt mutatja meg, hol kerül sor tengeri üledék kitermelésére és végfelhasználására. A térkép elkészítéséhez számos uniós és nem uniós forrásból származó adatkészletet összesítettek és harmonizáltak, és ezeket évente frissítik.

A szénhidrogének, például a kőolaj és a földgáz, a jelenlegi társadalom elsődleges energiahordozói. A kőolaj- és földgáztársaságok megkeresik ezeket a szénhidrogéneket (feltárás), és kinyerik őket (kitermelés) a mélyen a tengerfenék vagy a földfelszín alatt húzódó üledékes rétegekből. Mivel a szénhidrogéneket tartalmazó tengerparti térségek a nemzeti kormányok ellenőrzése alatt állnak, a kőolaj- és földgáztársaságoknak engedélyt kell kérniük az ilyen erőforrások feltárásához és kitermeléséhez. Ez a térkép az aktív tengeri szénhidrogén-engedélyeket mutatja az európai térségben. A térkép elkészítéséhez számos uniós és nem uniós forrásból származó adatkészletet összesítettek és harmonizáltak, és ezeket évente frissítik.

A kotrás általában víz alatt, sekély tengerekben vagy édesvízben végzett kitermelési tevékenység, amelynek célja a fenéken található üledék összegyűjtése és áthelyezése a kikötők és hajózási útvonalak szélesítése és/vagy mélyítése, valamint a partvonal átformálása, illetve az erózió és áradás elleni védelme érdekében. Ez a térkép a kotrási tevékenységek helyszíneit és célját mutatja. A térkép elkészítéséhez számos uniós forrásból származó adatkészletet összesítettek és harmonizáltak.

A polimetallikus konkréciók vagy mangánkérgek olyan kőzetkonkréciók, amelyek a tengerfenéken képződnek, és számos értékes fémet tartalmaznak, például vasat, mangánt, nikkelt, rezet és kobaltot. Ezek a fémek a szulfidos üledékben is megtalálhatók, amely olyan kéntartalmú ásványi anyagok felhalmozódása, amelyek vulkáni kürtők közelében képződnek a tengerfenéken. Ez a térkép az ilyen mélytengeri ásványkincsek jelenlétét mutatja különböző mintavételi helyeken.

A szénhidrogének, például a kőolaj, a földgáz, a szén és a bitumen a jelenlegi társadalom elsődleges energiahordozói. Évmilliók során képződtek a szerves anyagok bomlásával, és vastag üledékes rétegsorokat, úgynevezett szénhidrogén-tározókat hoztak létre mélyen a Föld felszíne alatt. Ezek a tározók nagyrészt a kontinentális selfekre, kontinentális lejtőkre, kontinentális lábazatokra és kis óceáni medencékre korlátozódnak. Ez a térkép a szénhidrogén-tározók helyét és kiterjedését mutatja az európai tengeri térségben.

A tektonika a földkéreg szerkezetét és mozgását írja le, és számos olyan geológiai folyamattal foglalkozik, mint például a hegységképződés, a vulkáni tevékenységek és a földrengések. A földkéreg egymáshoz képest elmozduló darabjait elválasztó repedések a törésvonalak. Ez a térkép az európai tengeri térségben található törésvonalakat ábrázolja.

A földcsuszamlások olyan talajmozgások, mint például a kőomlás, a lavina, a lejtők mély törései és a sekély törmelékfolyás. Víz alatt is előfordulhatnak. Ebben az esetben tenger alatti földcsuszamlásról beszélünk. Ez a térkép a különböző típusú tenger alatti földcsuszamlásokat mutatja a tengerfenéken vagy a tengerfenék alatt és a kibúvásokban. Az adatokat különböző nemzeti és regionális feltérképezési projektek keretében gyűjtötték össze a szakirodalom alapján.

A tengerfenék alatt húzódó üledék- és kőzetrétegekben a víz mellett egyéb olyan folyadékok is megtalálhatók, mint a kőolaj, metán, szén-dioxid és gázok, amelyek a szerves anyagok lebomlásából származnak. Ezek a tenger alatti folyadékok nagy nyomás alatt vannak, ezért a törések és hasadékok mentén a tengerfenékre vándorolnak. Amikor elérik a tengerfeneket, a folyadékkibocsátásnak nevezett folyamat során kiszivárognak a vízoszlopba. Ha az üledék keveredik ezekkel a folyadékokkal, nagynyomású iszap keletkezik, amely iszapvulkán formájában kitörhet a tengerfenéken. Ez a térkép a folyadékkibocsátási helyszíneket és a nem vulkáni eredetű iszapvulkánok helyét mutatja.Az adatokat különböző nemzeti és regionális feltérképezési projektek keretében gyűjtötték össze a szakirodalom alapján.

A tenger alatti vulkánok olyan víz alatti kürtők vagy hasadékok a Föld felszínén, amelyekből magma törhet elő. Számos tenger alatti vulkán a tektonikus lemezmozgásokkal jellemzett területek közelében található. Többségük a tengerek és óceánok mélyén helyezkedik el, de a sekély vizekben is előfordul néhány, amely a kitörés alatt különböző anyagokat lövellhet a légkörbe. Ez a térkép a tenger alatti vulkánok helyét és morfológiáját mutatja az európai tengeri térségben.

Az üledék olyan részecskék felhalmozódása, mint például a kavics, homok és iszap. Amikor ez az üledék betemetődik és tömörré válik, üledékes kőzeteket alkot. A tengerfeneket borító üledéket tengerfenék-szubsztrátumnak nevezzük. Ez a térkép az európai tengeri térség tengerfenék-szubsztrátumát mutatja 1:250000 méretarányban. A Folk-féle rendszer szerint öt tengerfenék-szubsztrátum osztályt különböztetünk meg, illetve létezik egy további osztály a kőzetekre és kőtömbökre.

Az üledék olyan részecskék felhalmozódása, mint például a kavicsok, homok, agyag, valamint kagylók, konkréciók és egyéb biológiai anyagok. Amikor ez az üledék betemetődik és tömörré válik, üledékes kőzeteket alkot. Ez a térkép az üledék jellemzőit mutatja a tengerfenék különböző mintavételi helyein.

A szénhidrogének, például a kőolaj és a földgáz, a jelenlegi társadalom elsődleges energiahordozói. A mélyen a tengerfenék vagy a földfelszín alatt húzódó üledékes rétegekben található szénhidrogének kinyeréséhez fúrólyukakra van szükség. Ez a térkép a tengeri szénhidrogén kitermelésére szolgáló fúrólyukak helyét és működési állapotát mutatja az európai térségben. A térkép elkészítéséhez számos uniós, valamint norvég, egyesült királyságbeli és montenegrói forrásból származó adatkészletet összesítettek és harmonizáltak. Ezeket az adatokat évente frissítik.

Ez a batimetriai térkép egyrészt az európai térségben 1/16 ívpercenként (körülbelül 115 méterenként) a vízoszlop átlagos mélységét, másrészt a szárazföldi topográfiát mutatja. Az adatok egyéni batimetriai felméréseken és kompozit digitális terepadatokon/terepmodelleken (cDTM) alapulnak.

A mélységvonalak, más néven izobátok (olyan képzeletbeli vonalak a térképen, amelyek a vízfelszín alatt ugyanabban a mélységben található pontokat kötik össze) az átlagos víz alatti mélységen alapulnak, ami a topográfia víz alatti megfelelője. Ez a térkép a következő mélységekre vonatkozó mélységvonalakat mutatja: 50, 100, 200, 500, 1000, 2000 és 5000 méter.

A múltbéli ismétlődő jégkorszakok hatására a tengerszint ingadozása meghaladta a 100 métert. Ennek eredményeképpen számos tájat, ahol egykor az emberek ősei éltek, jelenleg víz borít. Ez a térkép az ilyen víz alá került európai tájak ismert topográfiai és régészeti jellemzőit mutatja. Az adatokat az EMODNET geológiai szolgálata gyűjtötte számos egyéb projekt, például a SPLASHCOS, a SASMAP és a MEDFLOOD eredményeinek felhasználásával.

Ez a térkép egy Földközi-tengerben őshonos tengeri fűfaj, a Posidonia oceanica (közismert nevén neptunfű) elterjedését mutatja. A neptunfű nagy kiterjedésű, víz alatti mezőket alkot, amelyek az ökoszisztéma fontos részét képezik. Szabadon úszó gyümölcsét Olaszországban tengeri olívának (l’oliva di mare) nevezik. A víz partra mossa a leveleiből származó, gömbbé formált rostos anyagot (egagropili).

Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint olyan messzemenő következményekkel jár a mélytengeri környezet számára, mint a tengervíz savasodása, a felmelegedés, az oxigéntartalom csökkenése, valamint a tengerfenéken elérhető táplálék mennyiségének csökkenése. Ezek a változások számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztetik. A térkép a Desmophyllum dianthus élőhelyének várható csökkenését, fennmaradását (menedék) és növekedését mutatja a jövőben (2081–2100) a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint olyan messzemenő következményekkel jár a mélytengeri környezet számára, mint a tengervíz savasodása, a felmelegedés, az oxigéntartalom csökkenése, valamint a tengerfenéken elérhető táplálék mennyiségének csökkenése. Ezek a változások számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztetik. A térkép a Helicolenus dactylopterus élőhelyének várható csökkenését, fennmaradását (menedék) és növekedését mutatja a jövőben (2081–2100) a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint olyan messzemenő következményekkel jár a mélytengeri környezet számára, mint a tengervíz savasodása, a felmelegedés, az oxigéntartalom csökkenése, valamint a tengerfenéken elérhető táplálék mennyiségének csökkenése. Ezek a változások számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztetik. A térkép a Lophelia pertusa élőhelyének várható csökkenését, fennmaradását (menedék) és növekedését mutatja a jövőben (2081–2100) a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint olyan messzemenő következményekkel jár a mélytengeri környezet számára, mint a tengervíz savasodása, a felmelegedés, az oxigéntartalom csökkenése, valamint a tengerfenéken elérhető táplálék mennyiségének csökkenése. Ezek a változások számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztetik. A térkép a Madrepora oculata élőhelyének várható csökkenését, fennmaradását (menedék) és növekedését mutatja a jövőben (2081–2100) a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint olyan messzemenő következményekkel jár a mélytengeri környezet számára, mint a tengervíz savasodása, a felmelegedés, az oxigéntartalom csökkenése, valamint a tengerfenéken elérhető táplálék mennyiségének csökkenése. Ezek a változások számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztetik. A térkép a Paragorgia arborea élőhelyének várható csökkenését, fennmaradását (menedék) és növekedését mutatja a jövőben (2081–2100) a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint olyan messzemenő következményekkel jár a mélytengeri környezet számára, mint a tengervíz savasodása, a felmelegedés, az oxigéntartalom csökkenése, valamint a tengerfenéken elérhető táplálék mennyiségének csökkenése. Ezek a változások számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztetik. A térkép a gránátoshal (Coryphaenoides rupestris) élőhelyének várható csökkenését, fennmaradását (menedék) és növekedését mutatja a jövőben (2081–2100) a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint olyan messzemenő következményekkel jár a mélytengeri környezet számára, mint a tengervíz savasodása, a felmelegedés, az oxigéntartalom csökkenése, valamint a tengerfenéken elérhető táplálék mennyiségének csökkenése. Ezek a változások számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztetik. A térkép a grönlandi laposhal (Reinhardtius hippoglossoides) élőhelyének várható csökkenését, fennmaradását (menedék) és növekedését mutatja a jövőben (2081–2100) a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint olyan messzemenő következményekkel jár a mélytengeri környezet számára, mint a tengervíz savasodása, a felmelegedés, az oxigéntartalom csökkenése, valamint a tengerfenéken elérhető táplálék mennyiségének csökkenése. Ezek a változások számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztetik. A térkép a közönséges tőkehal (Gadus morhua) élőhelyének várható csökkenését, fennmaradását (menedék) és növekedését mutatja a jövőben (2081–2100) a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint olyan messzemenő következményekkel jár a mélytengeri környezet számára, mint a tengervíz savasodása, a felmelegedés, az oxigéntartalom csökkenése, valamint a tengerfenéken elérhető táplálék mennyiségének csökkenése. Ezek a változások számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztetik. A térkép a mélyvízi vörös álsügér (Sebastes mentella) élőhelyének várható csökkenését, fennmaradását (menedék) és növekedését mutatja a jövőben (2081–2100) a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint olyan messzemenő következményekkel jár a mélytengeri környezet számára, mint a tengervíz savasodása, a felmelegedés, az oxigéntartalom csökkenése, valamint a tengerfenéken elérhető táplálék mennyiségének csökkenése. Ezek a változások számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztetik. A térkép az Acanella arbuscula élőhelyének várható csökkenését, fennmaradását (menedék) és növekedését mutatja a jövőben (2081–2100) a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint olyan messzemenő következményekkel jár a mélytengeri környezet számára, mint a tengervíz savasodása, a felmelegedés, az oxigéntartalom csökkenése, valamint a tengerfenéken elérhető táplálék mennyiségének csökkenése. Ezek a változások számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztetik. A térkép az Acanthogorgia armata élőhelyének várható csökkenését, fennmaradását (menedék) és növekedését mutatja a jövőben (2081–2100) a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Az éghajlatváltozás az előrejelzések szerint olyan messzemenő következményekkel jár a mélytengeri környezet számára, mint a tengervíz savasodása, a felmelegedés, az oxigéntartalom csökkenése, valamint a tengerfenéken elérhető táplálék mennyiségének csökkenése. Ezek a változások számos gazdaságilag hasznosított mélytengeri halfaj és hidegvízi korallzátony fennmaradását és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztetik. A térkép az érdes laposhal (Hippoglossoides platessoides) élőhelyének várható csökkenését, fennmaradását (menedék) és növekedését mutatja a jövőben (2081–2100) a szabályozás nélküli éghajlatváltozási forgatókönyv szerint. Az ezeket az adatokat szolgáltató tanulmány a Horizont2020 keretprogram ATLAS projektjének része. Ez a projekt egy európai transzatlanti értékelési és mélyvízi ökoszisztéma-alapú területrendezési tervet foglal magában.

Ez az EUNIS európai tengerfenéki élőhelyeinek prediktív térképe. A térkép adott esetben az EUNIS 2007-11 osztályozási rendszert használja, és a modell által előre jelzett legrészletesebb osztályozást követi. Az EUNIS szerinti élőhely-osztályozás olyan átfogó páneurópai rendszer, amely Európa-szerte lehetővé teszi az adatok harmonizált leírását és összegyűjtését az élőhelyek azonosítására vonatkozó szempontok használatával. Ahol nincsenek megfelelő EUNIS élőhelyek vagy hiányosak az adatok, ott további élőhelyekkel bővült az osztályozás. A modell csak a szublitorális zónát veszi figyelembe. A litorális zóna nagy változékonysága, a szubsztrátumra vonatkozó részletes adatok hiánya és a modell felbontása miatt ezen a léptéken nehéz előrejelzéseket tenni a litorális élőhelyekkel kapcsolatban.

Ez a térkép az EMODNET nagy léptékű tengerfenék-élőhelyi modelljében (EUSeaMap) használt, az európai vizek egészére kiterjedő, osztályozott biológiai övezeteket mutatja. Azok közé az élőhelymutatók közé tartozik, amelyek meghatározzák az élőhelyek végleges típusát. A biológiai övezetek meghatározásához számos fizikai változót és helyettesítő mutatót használnak.

Ez a térkép a koralltermő kinövések és mäerlágyak modellezett térbeli elterjedését mutatja a Földközi-tengeren. Ezek a bioépítmények jellegzetes Földközi-tengeri víz alatti tájak. A Corallinales rendbe tartozó vörösmoszatokból állnak, amelyek gyenge fényviszonyok között szaporodnak. Az algák és az állati „építők” építési tevékenységének köszönhetően jöttek létre, s fizikai, biológiai és eróziós folyamatok ellensúlyozzák őket. Kiterjedésük, biológiai sokféleségük és termelésük miatt a koralltermő és mäerl élőhelyek a Földközi-tenger legfontosabb ökoszisztémái közé tartoznak. A halászat és a természetes szén-dioxid-megkötés szempontjából is rendkívül jelentősek.

Ez a térkép a mäerlágyak modellezett térbeli elterjedését mutatja a Földközi-tengerben. Ezek a bioépítmények jellegzetes Földközi-tengeri víz alatti tájak. A Corallinales rendbe tartozó vörösmoszatokból állnak, amelyek gyenge fényviszonyok között szaporodnak. Az algák és az állati „építők” építési tevékenységének köszönhetően jöttek létre, s fizikai, biológiai és eróziós folyamatok ellensúlyozzák őket. Kiterjedésük, biológiai sokféleségük és termelésük miatt a mäerl élőhelyek a Földközi-tenger legfontosabb ökoszisztémái közé tartoznak. A halászat és a természetes szén-dioxid-megkötés szempontjából is rendkívül jelentősek.

Ez a térkép az európai tengerek prediktív tengerfenéki élőhelytérképe. A végleges élőhely meghatározásához használt, osztályokba sorolt élőhelymutatók alapján készült. A térkép adott esetben a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben szereplő élőhely-osztályozási rendszert követi, szükség esetén összesítve a modell eredményeit. A 2008.június17-én elfogadott irányelv az európai tengeri környezet hatékonyabb védelmére törekszik.

Ez a térkép az Acartia, egy, az evezőlábú rákok (zooplanktonok) közé tartozó faj mennyiségét mutatja az európai vizekben a nyári időszakban. A mennyiségi adatok gyűjtésére a CPR (Continuous Plankton Recorder) nevű eszköz segítségével került sor. Az evezőlábú rákok a zooplanktonok közé tartoznak, és távoli rokonságban állnak a garnélarákokkal és tarisznyarákokkal. Általában ezek az apró rákfélék a zooplanktonok meghatározó tagjai, és a kisebb halak fő táplálékforrását jelentik.

Ez a térkép az Acartia, egy, az evezőlábú rákok (zooplanktonok) közé tartozó faj mennyiségét mutatja az európai vizekben az őszi időszakban. A mennyiségi adatok gyűjtésére a CPR (Continuous Plankton Recorder) nevű eszköz segítségével került sor. Az evezőlábú rákok a zooplanktonok közé tartoznak, és távoli rokonságban állnak a garnélarákokkal és tarisznyarákokkal. Általában ezek az apró rákfélék a zooplanktonok meghatározó tagjai, és a kisebb halak fő táplálékforrását jelentik.

Ez a térkép az Acartia, egy, az evezőlábú rákok (zooplanktonok) közé tartozó faj mennyiségét mutatja az európai vizekben a tavaszi időszakban. A mennyiségi adatok gyűjtésére a CPR (Continuous Plankton Recorder) nevű eszköz segítségével került sor. Az evezőlábú rákok a zooplanktonok közé tartoznak, és távoli rokonságban állnak a garnélarákokkal és tarisznyarákokkal. Általában ezek az apró rákfélék a zooplanktonok meghatározó tagjai, és a kisebb halak fő táplálékforrását jelentik.

Ez a térkép az Acartia, egy, az evezőlábú rákok (zooplanktonok) közé tartozó faj mennyiségét mutatja az európai vizekben a téli időszakban. A mennyiségi adatok gyűjtésére a CPR (Continuous Plankton Recorder) nevű eszköz segítségével került sor. Az evezőlábú rákok a zooplanktonok közé tartoznak, és távoli rokonságban állnak a garnélarákokkal és tarisznyarákokkal. Általában ezek az apró rákfélék a zooplanktonok meghatározó tagjai, és a kisebb halak fő táplálékforrását jelentik.

Ez a térkép a Calanus finmarchicus, egy, az evezőlábú rákok (zooplanktonok) közé tartozó faj mennyiségét mutatja az európai vizekben a nyári időszakban. A mennyiségi adatok gyűjtésére a CPR (Continuous Plankton Recorder) nevű eszköz segítségével került sor. Az evezőlábú rákok a zooplanktonok közé tartoznak, és távoli rokonságban állnak a garnélarákokkal és tarisznyarákokkal. Általában ezek az apró rákfélék a zooplanktonok meghatározó tagjai, és a kisebb halak fő táplálékforrását jelentik.

Ez a térkép a Calanus finmarchicus, egy, az evezőlábú rákok (zooplanktonok) közé tartozó faj mennyiségét mutatja az európai vizekben az őszi időszakban. A mennyiségi adatok gyűjtésére a CPR (Continuous Plankton Recorder) nevű eszköz segítségével került sor. Az evezőlábú rákok a zooplanktonok közé tartoznak, és távoli rokonságban állnak a garnélarákokkal és tarisznyarákokkal. Általában ezek az apró rákfélék a zooplanktonok meghatározó tagjai, és a kisebb halak fő táplálékforrását jelentik.

Ez a térkép a Calanus finmarchicus, egy, az evezőlábú rákok (zooplanktonok) közé tartozó faj mennyiségét mutatja az európai vizekben a tavaszi időszakban. A mennyiségi adatok gyűjtésére a CPR (Continuous Plankton Recorder) nevű eszköz segítségével került sor. Az evezőlábú rákok a zooplanktonok közé tartoznak, és távoli rokonságban állnak a garnélarákokkal és tarisznyarákokkal. Általában ezek az apró rákfélék a zooplanktonok meghatározó tagjai, és a kisebb halak fő táplálékforrását jelentik.

Ez a térkép a Calanus finmarchicus, egy, az evezőlábú rákok (zooplanktonok) közé tartozó faj mennyiségét mutatja az európai vizekben a téli időszakban. A mennyiségi adatok gyűjtésére a CPR (Continuous Plankton Recorder) nevű eszköz segítségével került sor. Az evezőlábú rákok a zooplanktonok közé tartoznak, és távoli rokonságban állnak a garnélarákokkal és tarisznyarákokkal. Általában ezek az apró rákfélék a zooplanktonok meghatározó tagjai, és a kisebb halak fő táplálékforrását jelentik.

Ez a térkép a Temora longicornis, egy, az evezőlábú rákok (zooplanktonok) közé tartozó faj mennyiségét mutatja az európai vizekben a nyári időszakban. A mennyiségi adatok gyűjtésére a CPR (Continuous Plankton Recorder) nevű eszköz segítségével került sor. Az evezőlábú rákok a zooplanktonok közé tartoznak, és távoli rokonságban állnak a garnélarákokkal és tarisznyarákokkal. Általában ezek az apró rákfélék a zooplanktonok meghatározó tagjai, és a kisebb halak fő táplálékforrását jelentik.

Ez a térkép a Temora longicornis, egy, az evezőlábú rákok (zooplanktonok) közé tartozó faj mennyiségét mutatja az európai vizekben az őszi időszakban. A mennyiségi adatok gyűjtésére a CPR (Continuous Plankton Recorder) nevű eszköz segítségével került sor. Az evezőlábú rákok a zooplanktonok közé tartoznak, és távoli rokonságban állnak a garnélarákokkal és tarisznyarákokkal. Általában ezek az apró rákfélék a zooplanktonok meghatározó tagjai, és a kisebb halak fő táplálékforrását jelentik.

Ez a térkép a Temora longicornis, egy, az evezőlábú rákok (zooplanktonok) közé tartozó faj mennyiségét mutatja az európai vizekben a tavaszi időszakban. A mennyiségi adatok gyűjtésére a CPR (Continuous Plankton Recorder) nevű eszköz segítségével került sor. Az evezőlábú rákok a zooplanktonok közé tartoznak, és távoli rokonságban állnak a garnélarákokkal és tarisznyarákokkal. Általában ezek az apró rákfélék a zooplanktonok meghatározó tagjai, és a kisebb halak fő táplálékforrását jelentik.

Ez a térkép a Temora longicornis, egy, az evezőlábú rákok (zooplanktonok) közé tartozó faj mennyiségét mutatja az európai vizekben a téli időszakban. A mennyiségi adatok gyűjtésére a CPR (Continuous Plankton Recorder) nevű eszköz segítségével került sor. Az evezőlábú rákok a zooplanktonok közé tartoznak, és távoli rokonságban állnak a garnélarákokkal és tarisznyarákokkal. Általában ezek az apró rákfélék a zooplanktonok meghatározó tagjai, és a kisebb halak fő táplálékforrását jelentik.

Ez a térkép az EurOBIS (Európai Óceáni Biogeográfiai Információs Rendszer) adatain alapul, és az egyes tengeri térségekben megfigyelt fajokat és a megfigyelések számát mutatja. A nemzetközi OBIS (Óceáni Biogeográfiai Információs Rendszer) európai központja közzéteszi a tengeri fajok elterjedésével kapcsolatos adatokat, amelyeket az európai tengeri vizek területén belül gyűjtöttek, vagy amelyeket az európai kutatók az európai tengervizeken kívül gyűjtöttek.

Ez a térkép az EurOBIS (Európai Óceáni Biogeográfiai Információs Rendszer) adatbázisában elérhető tengerimadár-megfigyeléseket mutatja. A nemzetközi OBIS (Óceáni Biogeográfiai Információs Rendszer) európai központja közzéteszi a tengeri fajok elterjedésével kapcsolatos adatokat, amelyeket az európai tengeri vizek területén belül gyűjtöttek, vagy amelyeket az európai kutatók az európai tengervizeken kívül gyűjtöttek.

A lefolyás a szárazföldi víz tengerbe és óceánba jutását jelenti (folyók, tavak, patakok formájában). Ez a térkép a folyóvizek európai tengerekbe jutásával kapcsolatos tendenciákat mutatja.

A relatív tengerszint változása azt mutatja meg, hogy milyen mértékben nő vagy csökken a tenger vízszintje a szárazföldhöz képest adott tengerparti helyszínen. Más szóval a kontinentális kéreghez viszonyítva adja meg a tengerszint változását, amelyet kiválthat az abszolút tengerszint (a tenger vízszintje a Föld középpontjához képest) változása és/vagy a kontinentális kéreg mozgása. Ez a térkép a relatív tengerszint változásával kapcsolatos tendenciákat ábrázolja. Az adatokat a PSMSL (Permanent Service for Mean Sea Level – A Középtengerszint Állandó Szolgálata) bocsátotta rendelkezésre az árapálymérések és a talpnyomásmérések alapján.

A szökőár a nagy mennyiségű víz helyváltoztatása miatt a víztestekben, általában az óceánokban vagy a nagy tavakban keletkező hullámok sorozata. Ahogy közelednek a part felé, és a víz egyre sekélyebb, a hullámok „összenyomódnak” és rendkívül magasak lesznek, ami kiterjedt áradásokat okoz a part menti térségekben. Ez a térkép egyrészt azokat az európai partszakaszokat mutatja, amelyeket szökőár sújtott, másrészt feltünteti a szökőár kiváltó okát. Az adatokat különböző nemzeti és regionális feltérképezési projektek keretében gyűjtötték össze a szakirodalom alapján.

Ez a térkép a tengerszint előrejelzések szerinti változását mutatja 237, egymástól körülbelül 100 km-es távolságra lévő helyen, mintegy 50–100 km-re az európai partoktól. Ezeken a helyeken a tengerszint relatív emelkedését két térkép digitalizálásával extrapolálták. A Douglas et al. (2001) által készített térkép egész Európára vonatkozóan megbecsüli a tengerszint relatív emelkedését, Lambeck et al. (1997) térképe viszont egy kisebb területre, az Északi-tengerre összpontosít, de részletesebb.

A tengerszinttel kapcsolatos anomáliák a parti vizekben adott időszakban megfigyelhető anomáliák (olyan helyzetek, amelyek eltérnek a megszokottól vagy a várakozásoktól) regionális mértékéről nyújtanak tájékoztatást. Ez a térkép a tengerszinttel kapcsolatos anomáliákat ábrázolja. Az adatokat a PSMSL (Permanent Service for Mean Sea Level – A Középtengerszint Állandó Szolgálata) bocsátotta rendelkezésre az árapálymérések és talpnyomásmérések alapján.

A felszínborítás a Föld felszínét borító fizikai anyag, amely fontos következményekkel jár a potenciális földhasználat szempontjából. Ez a térkép, amely a Corine felszínborítási programban részt vevő nemzeti csapatok műholdas képeinek felhasználásával készült, az európai felszínborítást mutatja. Ez a program része az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szárazföld-monitoring szolgáltatás kezdeményezésének, amely légi és űrbeli megfigyelő rendszerek, illetve helyszíni megfigyelések alapján környezeti információkat szolgáltat.

Ez a térkép a fő európai folyókat és tavakat ábrázolja. A csatornahálózatok és a kapcsolódó vízgyűjtők olyan összetett funkcionális egységeket alkotnak, amelyek nemcsak a hidrológiai folyamatok, hanem a környezeti folyamatok szempontjából is fontosak. A közelmúltban elfogadott európai jogszabályok, például a víz-keretirányelv felismerték ezt.

A világ tengeri medencéinek neve

A szökőár a nagy mennyiségű víz helyváltoztatása miatt a víztestekben, általában az óceánokban vagy a nagy tavakban keletkező hullámok sorozata. Földrengések, vulkánkitörések, földcsuszamlások és egyéb víz alatti vagy fölötti zavarok is okozhatnak szökőárt. Ez a térkép olyan események helyszínét tünteti fel, amelyek szökőárhoz vezettek. Az adatokat különböző nemzeti és regionális feltérképezési projektek keretében gyűjtötték össze a szakirodalom alapján.

A víz alatti impulzusos zajesemények nagy teljesítményű, rövid ideig tartó hangkitörések, amelyeket olyan engedélyezett, emberi tevékenységek okoznak, mint például a tengeri építkezésekhez kapcsolódó cölöpverés, a kőolaj- és földgázmezők feltárására irányuló szeizmikus felmérések és a víz alatti robbantások. Ennek hatásait még nem ismerjük jól, de ez a zaj károsan hathat a tengeri élővilágra, különösen az emlősökre, amelyek a víz alatti hangok segítségével kommunikálnak. A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (MSFD) adta keretek között a D11 bizottsági határozat előírja, hogy a tengeri környezetbe jutó energia – többek között a víz alatti zaj – olyan szintű legyen, amely nem okoz a tengeri környezetben károsodást. Ez a térkép az olyan naptári napok számát mutatja, amikor impulzusos zajt észleltek a térkép általános négyzethálózata által meghatározott (1/3° hosszúságú és 1/6° szélességű) területen, amely a blokkonkénti impulzusos napok számaként ismert. Az információk (az Atlanti-óceán északkeleti részén) az OSPAR és (a Balti-tengeren) a HELCOM által gyűjtött, az ICES által működtetett és fenntartott, valamint a Barcelonai Egyezmény és az ACCOBAMS (Földközi-tenger, Fekete-tenger) keretében gyűjtött, az impulzusos zajesemények regionális nyilvántartásaiból származnak.

Ez a térkép a különböző vízgyűjtőket ábrázolja, az ezt a vizet befogadó tenger szerinti csoportosításban. A csatornahálózatok és a kapcsolódó vízgyűjtők olyan összetett funkcionális egységeket alkotnak, amelyek nemcsak a hidrológiai folyamatok, hanem a környezeti folyamatok szempontjából is fontosak. A közelmúltban elfogadott európai jogszabályok, például a víz-keretirányelv felismerték ezt.

Ez a térkép a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben (4. cikk) felsorolt európai tengeri régiók és alrégiók határait mutatja. A tengervédelmi stratégiáról szóló, 2008. június 17-én elfogadott keretirányelv az európai tengeri környezet hatékonyabb védelmére törekszik.

Ez a térkép az európai tengeri területrendezési projektek helyszínét mutatja. A tengeri területrendezés azt határozza meg, hogy mikor és hol kerül sor emberi tevékenységekre a tengeren az ilyen tevékenységek leghatékonyabb és leginkább fenntartható elvégzése érdekében. A tengeri területrendezés során az érdekelt felek átlátható módon részt vesznek a tengeri tevékenységek megtervezésében. Határokon és ágazatokon átnyúlva kívánják biztosítani a hatékony, biztonságos és fenntartható emberi tevékenységeket a tengeren. További információ

Ez a térkép azokat a térségeket ábrázolja, amelyek vonatkozásában elérhetők online digitális tengerparti atlaszok.

Ez a térkép a klorofill-a előfordulását mutatja az európai tengerekben a nyári időszakban. A klorofill-koncentráció a mikroszkopikus növények (fitoplankton) biomasszájának (mennyiségének) helyettesítő mutatója. A klorofill – különböző formákban – megtalálható az algák és a felszíni vízben előforduló egyéb fitoplankton-szervezetek sejtjeiben. A sejt molekuláris szerkezetében a klorofill az a kulcsfontosságú biokémiai összetevő, amely a fotoszintézist végzi. E kritikus folyamat során a napfény energiájának segítségével életet adó oxigén keletkezik. A tengerek és óceánok biomasszája és a fitoplankton-szervezetek típusai idővel és évszakonként változnak.

Ez a térkép a klorofill-a előfordulását mutatja az európai tengerekben az őszi időszakban. A klorofill-koncentráció a mikroszkopikus növények (fitoplankton) biomasszájának (mennyiségének) helyettesítő mutatója. A klorofill – különböző formákban – megtalálható az algák és a felszíni vízben előforduló egyéb fitoplankton-szervezetek sejtjeiben. A sejt molekuláris szerkezetében a klorofill az a kulcsfontosságú biokémiai összetevő, amely a fotoszintézist végzi. E kritikus folyamat során a napfény energiájának segítségével életet adó oxigén keletkezik. A tengerek és óceánok biomasszája és a fitoplankton-szervezetek típusai idővel és évszakonként változnak.

Ez a térkép a klorofill-a előfordulását mutatja az európai tengerekben a tavaszi időszakban. A klorofill-koncentráció a mikroszkopikus növények (fitoplankton) biomasszájának (mennyiségének) helyettesítő mutatója. A klorofill – különböző formákban – megtalálható az algák és a felszíni vízben előforduló egyéb fitoplankton-szervezetek sejtjeiben. A sejt molekuláris szerkezetében a klorofill az a kulcsfontosságú biokémiai összetevő, amely a fotoszintézist végzi. E kritikus folyamat során a napfény energiájának segítségével életet adó oxigén keletkezik. A tengerek és óceánok biomasszája és a fitoplankton-szervezetek típusai idővel és évszakonként változnak.

Ez a térkép a klorofill-a jelenlétét mutatja az európai tengerekben a téli időszakban. A klorofill-koncentráció a mikroszkopikus növények (fitoplankton) biomasszájának (mennyiségének) helyettesítő mutatója. A klorofill – különböző formákban – megtalálható az algák és a felszíni vízben előforduló egyéb fitoplankton-szervezetek sejtjeiben. A sejt molekuláris szerkezetében a klorofill az a kulcsfontosságú biokémiai összetevő, amely a fotoszintézist végzi. E kritikus folyamat során a napfény energiájának segítségével életet adó oxigén keletkezik. A tengerek és óceánok biomasszája és a fitoplankton-szervezetek típusai idővel és évszakonként változnak.

Ez a térkép a víztestben lévő foszfát koncentrációját mutatja 2012-2017 nyarán. A foszfátok foszfortartalmú vegyi anyagok, amelyek az algák túlzott elszaporodásához vezetnek, és ezzel befolyásolják a vízminőséget. A vízben lévő foszfátok tápanyagul szolgálnak az algák számára, amelyek feltartóztathatatlanul elszaporodnak a vízi ökoszisztémákban, és felborítják azok egyensúlyát. Ezzel elpusztítanak más életformákat, és káros toxinokat termelnek. A túlzott mennyiségben jelen lévő algák csökkentik a víz áttetszőségét. Ezt hívjuk algavirágzásnak, amelynek hatására csökken a más növények számára elérhető fénymennyiség, és ez néha végzetes lehet. Az algák elpusztulásakor az őket lebontó baktériumok felhasználják a vízben lévő oldott oxigént. Ennek következtében más vízi élőlények nem jutnak elég oxigénhez, ami néha fulladáshoz vezet.

Ez a térkép a víztestben lévő foszfát koncentrációját mutatja 2012-2017 őszén. A foszfátok foszfortartalmú vegyi anyagok, amelyek az algák túlzott elszaporodásához vezetnek, és ezzel befolyásolják a vízminőséget. A vízben lévő foszfátok tápanyagul szolgálnak az algák számára, amelyek feltartóztathatatlanul elszaporodnak a vízi ökoszisztémákban, és felborítják azok egyensúlyát. Ezzel elpusztítanak más életformákat, és káros toxinokat termelnek. A túlzott mennyiségben jelen lévő algák csökkentik a víz áttetszőségét. Ezt hívjuk algavirágzásnak, amelynek hatására csökken a más növények számára elérhető fénymennyiség, és ez néha végzetes lehet. Az algák elpusztulásakor az őket lebontó baktériumok felhasználják a vízben lévő oldott oxigént. Ennek következtében más vízi élőlények nem jutnak elég oxigénhez, ami néha fulladáshoz vezet.

Ez a térkép a víztestben lévő foszfát koncentrációját mutatja 2012-2017 tavaszán. A foszfátok foszfortartalmú vegyi anyagok, amelyek az algák túlzott elszaporodásához vezetnek, és ezzel befolyásolják a vízminőséget. A vízben lévő foszfátok tápanyagul szolgálnak az algák számára, amelyek feltartóztathatatlanul elszaporodnak a vízi ökoszisztémákban, és felborítják azok egyensúlyát. Ezzel elpusztítanak más életformákat, és káros toxinokat termelnek. A túlzott mennyiségben jelen lévő algák csökkentik a víz áttetszőségét. Ezt hívjuk algavirágzásnak, amelynek hatására csökken a más növények számára elérhető fénymennyiség, és ez néha végzetes lehet. Az algák elpusztulásakor az őket lebontó baktériumok felhasználják a vízben lévő oldott oxigént. Ennek következtében más vízi élőlények nem jutnak elég oxigénhez, ami néha fulladáshoz vezet.

Ez a térkép a víztestben lévő foszfát koncentrációját mutatja 2012-2017 telén. A foszfátok foszfortartalmú vegyi anyagok, amelyek az algák túlzott elszaporodásához vezetnek, és ezzel befolyásolják a vízminőséget. A vízben lévő foszfátok tápanyagul szolgálnak az algák számára, amelyek feltartóztathatatlanul elszaporodnak a vízi ökoszisztémákban, és felborítják azok egyensúlyát. Ezzel elpusztítanak más életformákat, és káros toxinokat termelnek. A túlzott mennyiségben jelen lévő algák csökkentik a víz áttetszőségét. Ezt hívjuk algavirágzásnak, amelynek hatására csökken a más növények számára elérhető fénymennyiség, és ez néha végzetes lehet. Az algák elpusztulásakor az őket lebontó baktériumok felhasználják a vízben lévő oldott oxigént. Ennek következtében más vízi élőlények nem jutnak elég oxigénhez, ami néha fulladáshoz vezet.

Ez a térkép a víztestben lévő szilikát koncentrációját mutatja 2012-2017 nyarán. A szilikát a legtöbb vízben gyakori szennyező anyag, mert az idők során sok természetes lerakódás oldódik fel a vízben. A szilikáttartalmú anyagok a természetes fizikai és kémiai mállási folyamatok hatására is sok, rendkívül apró részecskére vagy kolloidra bomlanak. A vízben minden algafajnak szüksége van foszforra és nitrogénre tápanyagként, de csak a kovamoszatoknak (az algák egyik fajának) van szükségük szilikátra a növekedéshez. A megnövekedett szilikátkoncentráció az élelmiszerlánc táplálkozási szintjein fokozott szaporodást eredményez, ami közvetlenül összefügg a zooplankton és a hal biomassza növekedésével. A megnövekedett szilikátkoncentráció károsan befolyásolja a víz ökoszisztémáját és a vízrendszer emberek általi használatával kapcsolatos lehetőségeket.

Ez a térkép a víztestben lévő szilikát koncentrációját mutatja 2012-2017 őszén. A szilikát a legtöbb vízben gyakori szennyező anyag, mert az idők során sok természetes lerakódás oldódik fel a vízben. A szilikáttartalmú anyagok a természetes fizikai és kémiai mállási folyamatok hatására is sok, rendkívül apró részecskére vagy kolloidra bomlanak. A vízben minden algafajnak szüksége van foszforra és nitrogénre tápanyagként, de csak a kovamoszatoknak (az algák egyik fajának) van szükségük szilikátra a növekedéshez. A megnövekedett szilikátkoncentráció az élelmiszerlánc táplálkozási szintjein fokozott szaporodást eredményez, ami közvetlenül összefügg a zooplankton és a hal biomassza növekedésével. A megnövekedett szilikátkoncentráció károsan befolyásolja a víz ökoszisztémáját és a vízrendszer emberek általi használatával kapcsolatos lehetőségeket.

Ez a térkép a víztestben lévő szilikát koncentrációját mutatja 2012-2017 tavaszán. A szilikát a legtöbb vízben gyakori szennyező anyag, mert az idők során sok természetes lerakódás oldódik fel a vízben. A szilikáttartalmú anyagok a természetes fizikai és kémiai mállási folyamatok hatására is sok, rendkívül apró részecskére vagy kolloidra bomlanak. A vízben minden algafajnak szüksége van foszforra és nitrogénre tápanyagként, de csak a kovamoszatoknak (az algák egyik fajának) van szükségük szilikátra a növekedéshez. A megnövekedett szilikátkoncentráció az élelmiszerlánc táplálkozási szintjein fokozott szaporodást eredményez, ami közvetlenül összefügg a zooplankton és a hal biomassza növekedésével. A megnövekedett szilikátkoncentráció károsan befolyásolja a víz ökoszisztémáját és a vízrendszer emberek általi használatával kapcsolatos lehetőségeket.

Ez a térkép a víztestben lévő szilikát koncentrációját mutatja 2012-2017 telén. A szilikát a legtöbb vízben gyakori szennyező anyag, mert az idők során sok természetes lerakódás oldódik fel a vízben. A szilikáttartalmú anyagok a természetes fizikai és kémiai mállási folyamatok hatására is sok, rendkívül apró részecskére vagy kolloidra bomlanak. A vízben minden algafajnak szüksége van foszforra és nitrogénre tápanyagként, de csak a kovamoszatoknak (az algák egyik fajának) van szükségük szilikátra a növekedéshez. A megnövekedett szilikátkoncentráció az élelmiszerlánc táplálkozási szintjein fokozott szaporodást eredményez, ami közvetlenül összefügg a zooplankton és a hal biomassza növekedésével. A megnövekedett szilikátkoncentráció károsan befolyásolja a víz ökoszisztémáját és a vízrendszer emberek általi használatával kapcsolatos lehetőségeket.

Ez a térkép a víztestben lévő ammónium koncentrációját mutatja 2010 nyarán. Az ammónia kifejezés két vegyi anyagra vonatkozik, amelyek egyensúlyban vannak a vízben (ez a két anyag az NH3, amely nem ionizált, és az NH4+, amely ionizált). Gyakran használják az iparban sok nitrogéntartalmú szerves és szervetlen vegyi anyag szintézisére és műtrágyagyártásra. Önmagában is hasznosítják műtrágyaként a talajba való közvetlen befecskendezéssel, például öntözött gyapot esetében. A felszíni és felszín alatti vizekbe kerülő ammónia leggyakoribb forrása a háztartási szennyvíz és az ipari folyékony hulladék. Az ammónia kifejezés két vegyi anyagra vonatkozik, amelyek egyensúlyban vannak a vízben (ez a két anyag az NH3, amely nem ionizált, és az NH4+, amely ionizált). Az ammóniamolekula az élethez nélkülözhetetlen tápanyag, de túlzott mennyiségben felhalmozódhat az organizmusokban, és megváltoztathatja az anyagcserét vagy növelheti a test pH-értékét. Például a halkeltetőkben bekövetkező megmagyarázhatatlan elhullások egyik fő okának az ammóniamérgezést tartják.

Ez a térkép a víztestben lévő ammónium koncentrációját mutatja 2010 őszén. Az ammónia kifejezés két vegyi anyagra vonatkozik, amelyek egyensúlyban vannak a vízben (ez a két anyag az NH3, amely nem ionizált, és az NH4+, amely ionizált). Gyakran használják az iparban sok nitrogéntartalmú szerves és szervetlen vegyi anyag szintézisére és műtrágyagyártásra. Önmagában is hasznosítják műtrágyaként a talajba való közvetlen befecskendezéssel, például öntözött gyapot esetében. A felszíni és felszín alatti vizekbe kerülő ammónia leggyakoribb forrása a háztartási szennyvíz és az ipari folyékony hulladék. Az ammónia kifejezés két vegyi anyagra vonatkozik, amelyek egyensúlyban vannak a vízben (ez a két anyag az NH3, amely nem ionizált, és az NH4+, amely ionizált). Az ammóniamolekula az élethez nélkülözhetetlen tápanyag, de túlzott mennyiségben felhalmozódhat az organizmusokban, és megváltoztathatja az anyagcserét vagy növelheti a test pH-értékét. Például a halkeltetőkben bekövetkező megmagyarázhatatlan elhullások egyik fő okának az ammóniamérgezést tartják.

Ez a térkép a víztestben lévő ammónium koncentrációját mutatja 2010 tavaszán. Az ammónia kifejezés két vegyi anyagra vonatkozik, amelyek egyensúlyban vannak a vízben (ez a két anyag az NH3, amely nem ionizált, és az NH4+, amely ionizált). Gyakran használják az iparban sok nitrogéntartalmú szerves és szervetlen vegyi anyag szintézisére és műtrágyagyártásra. Önmagában is hasznosítják műtrágyaként a talajba való közvetlen befecskendezéssel, például öntözött gyapot esetében. A felszíni és felszín alatti vizekbe kerülő ammónia leggyakoribb forrása a háztartási szennyvíz és az ipari folyékony hulladék. Az ammónia kifejezés két vegyi anyagra vonatkozik, amelyek egyensúlyban vannak a vízben (ez a két anyag az NH3, amely nem ionizált, és az NH4+, amely ionizált). Az ammóniamolekula az élethez nélkülözhetetlen tápanyag, de túlzott mennyiségben felhalmozódhat az organizmusokban, és megváltoztathatja az anyagcserét vagy növelheti a test pH-értékét. Például a halkeltetőkben bekövetkező megmagyarázhatatlan elhullások egyik fő okának az ammóniamérgezést tartják.

Ez a térkép a víztestben lévő ammónium koncentrációját mutatja 2010 telén. Az ammónia kifejezés két vegyi anyagra vonatkozik, amelyek egyensúlyban vannak a vízben (ez a két anyag az NH3, amely nem ionizált, és az NH4+, amely ionizált). Gyakran használják az iparban sok nitrogéntartalmú szerves és szervetlen vegyi anyag szintézisére és műtrágyagyártásra. Önmagában is hasznosítják műtrágyaként a talajba való közvetlen befecskendezéssel, például öntözött gyapot esetében. A felszíni és felszín alatti vizekbe kerülő ammónia leggyakoribb forrása a háztartási szennyvíz és az ipari folyékony hulladék. Az ammónia kifejezés két vegyi anyagra vonatkozik, amelyek egyensúlyban vannak a vízben (ez a két anyag az NH3, amely nem ionizált, és az NH4+, amely ionizált). Az ammóniamolekula az élethez nélkülözhetetlen tápanyag, de túlzott mennyiségben felhalmozódhat az organizmusokban, és megváltoztathatja az anyagcserét vagy növelheti a test pH-értékét. Például a halkeltetőkben bekövetkező megmagyarázhatatlan elhullások egyik fő okának az ammóniamérgezést tartják.

Ez a térkép a víztestben lévő oxigén koncentrációját mutatja 2012-2017 nyarán. A vízben oldott oxigén alapvető a vízi élet számára, és a sótartalommal és a hőmérséklettel együtt nagymértékben befolyásolja a biológiai sokféleséget és a víz minőségét. Ha az oldott oxigén mennyisége a szokásos szint alá csökken, az károsan hat a vízminőségre, és eutrofizációhoz vezethet.

Ez a térkép a víztestben lévő oxigén koncentrációját mutatja 2012-2017 őszén. A vízben oldott oxigén alapvető a vízi élet számára, és a sótartalommal és a hőmérséklettel együtt nagymértékben befolyásolja a biológiai sokféleséget és a víz minőségét. Ha az oldott oxigén mennyisége a szokásos szint alá csökken, az károsan hat a vízminőségre, és eutrofizációhoz vezethet.

Ez a térkép a víztestben lévő oxigén koncentrációját mutatja 2012-2017 tavaszán. A vízben oldott oxigén alapvető a vízi élet számára, és a sótartalommal és a hőmérséklettel együtt nagymértékben befolyásolja a biológiai sokféleséget és a víz minőségét. Ha az oldott oxigén mennyisége a szokásos szint alá csökken, az károsan hat a vízminőségre, és eutrofizációhoz vezethet.

Ez a térkép a víztestben lévő oxigén koncentrációját mutatja 2012-2017 telén. A vízben oldott oxigén alapvető a vízi élet számára, és a sótartalommal és a hőmérséklettel együtt nagymértékben befolyásolja a biológiai sokféleséget és a víz minőségét. Ha az oldott oxigén mennyisége a szokásos szint alá csökken, az károsan hat a vízminőségre, és eutrofizációhoz vezethet.

Ez a térkép az oldott szervetlen nitrogén átlagos koncentrációját mutatja nyáron, 2012 és 2017 között a felszíni vizekben. Az oldott szervetlen nitrogén a vízoszlopban jelen lévő oldott szervetlen nitrogénvegyületek (nitrát, nitrit és ammónium) összessége, amelyek fontos tápanyagok az óceánban élő vízi növények és algák fejlődéséhez. Noha a nitrogén bőségesen jelen van a természetben, a folyókba bejutó és a földekről lefolyó szennyvíz és más trágyák a nitrogén túlzott mértékű felhalmozódását okozhatják, ami eutrofizálódáshoz vezethet a parti tengervizekben. Ez akkor fordul elő, ha a tápanyagfelesleg az algák és a növények erőteljes növekedését (virágzását) okozza. Az ilyen virágzás önmagában is mérgező lehet, ráadásul szerves anyagai a lebomlásuk során oldott oxigént vonnak el a vízből. Az eutrofizálódásnak rendkívül kedvező körülmények között hipoxiás, sőt akár anoxiás állapotok is kialakulhatnak. Ezek a hatások halálosak lehetnek a parti tengervizekben a tengerfenék közelében élő halakra és más élő szervezetekre nézve.

Ez a térkép az oldott szervetlen nitrogén átlagos koncentrációját mutatja ősszel, 2012 és 2017 között a felszíni vizekben. Az oldott szervetlen nitrogén a vízoszlopban jelen lévő oldott szervetlen nitrogénvegyületek (nitrát, nitrit és ammónium) összessége, amelyek fontos tápanyagok az óceánban élő vízi növények és algák fejlődéséhez. Noha a nitrogén bőségesen jelen van a természetben, a folyókba bejutó és a földekről lefolyó szennyvíz és más trágyák a nitrogén túlzott mértékű felhalmozódását okozhatják, ami eutrofizálódáshoz vezethet a parti tengervizekben. Ez akkor fordul elő, ha a tápanyagfelesleg az algák és a növények erőteljes növekedését (virágzását) okozza. Az ilyen virágzás önmagában is mérgező lehet, ráadásul szerves anyagai a lebomlásuk során oldott oxigént vonnak el a vízből. Az eutrofizálódásnak rendkívül kedvező körülmények között hipoxiás, sőt akár anoxiás állapotok is kialakulhatnak. Ezek a hatások halálosak lehetnek a parti tengervizekben a tengerfenék közelében élő halakra és más élő szervezetekre nézve.

Ez a térkép az oldott szervetlen nitrogén átlagos koncentrációját mutatja tavasszal, 2012 és 2017 között a felszíni vizekben. Az oldott szervetlen nitrogén a vízoszlopban jelen lévő oldott szervetlen nitrogénvegyületek (nitrát, nitrit és ammónium) összessége, amelyek fontos tápanyagok az óceánban élő vízi növények és algák fejlődéséhez. Noha a nitrogén bőségesen jelen van a természetben, a folyókba bejutó és a földekről lefolyó szennyvíz és más trágyák a nitrogén túlzott mértékű felhalmozódását okozhatják, ami eutrofizálódáshoz vezethet a parti tengervizekben. Ez akkor fordul elő, ha a tápanyagfelesleg az algák és a növények erőteljes növekedését (virágzását) okozza. Az ilyen virágzás önmagában is mérgező lehet, ráadásul szerves anyagai a lebomlásuk során oldott oxigént vonnak el a vízből. Az eutrofizálódásnak rendkívül kedvező körülmények között hipoxiás, sőt akár anoxiás állapotok is kialakulhatnak. Ezek a hatások halálosak lehetnek a parti tengervizekben a tengerfenék közelében élő halakra és más élő szervezetekre nézve.

Ez a térkép az oldott szervetlen nitrogén átlagos koncentrációját mutatja télen, 2012 és 2017 között a felszíni vizekben. Az oldott szervetlen nitrogén a vízoszlopban jelen lévő oldott szervetlen nitrogénvegyületek (nitrát, nitrit és ammónium) összessége, amelyek fontos tápanyagok az óceánban élő vízi növények és algák fejlődéséhez. Noha a nitrogén bőségesen jelen van a természetben, a folyókba bejutó és a földekről lefolyó szennyvíz és más trágyák a nitrogén túlzott mértékű felhalmozódását okozhatják, ami eutrofizálódáshoz vezethet a parti tengervizekben. Ez akkor fordul elő, ha a tápanyagfelesleg az algák és a növények erőteljes növekedését (virágzását) okozza. Az ilyen virágzás önmagában is mérgező lehet, ráadásul szerves anyagai a lebomlásuk során oldott oxigént vonnak el a vízből. Az eutrofizálódásnak rendkívül kedvező körülmények között hipoxiás, sőt akár anoxiás állapotok is kialakulhatnak. Ezek a hatások halálosak lehetnek a parti tengervizekben a tengerfenék közelében élő halakra és más élő szervezetekre nézve.