Hírek

Az európai polgári kezdeményezés, amelyet a Lisszaboni Szerződés vezetett be, az Európai Unió működését hivatott demokratikusabbá tenni azáltal, hogy az uniós polgárok számára közvetlenebb beleszólást biztosít a szakpolitikai döntéshozatalba.

A Parlament bizalmat szavazott José Manuel Barroso elnök új biztosainak

A spanyol elnökség terveiben a gazdasági fellendülés, az EU nemzetközi színtéren játszott szerepe és a polgárok jogainak kérdése szintén előkelő helyet foglal el.

Az Európai Parlament a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően immár nagyobb törvényhozói hatalommal rendelkezik, és jóval nagyobb mértékben tud beleszólni az európai jövő alakításába, mint eddig bármikor. A Parlament most ugyanolyan súllyal vehet részt az együttdöntési eljárásban, mint a Tanács, e döntéshozatali mód alkalmazási területe pedig újabb szakterületekkel bővült ki. Így együttdöntési eljárással kell dönteni például a bevándorlással és az uniós költségvetéssel kapcsolatos, valamint az energiaügyi kérdésekben. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az EU elszámoltathatóbbá váljon a polgárai számára.

Az új EU-Szerződést tűzijátékkal ünnepelték abban a városban, ahol története elkezdődött

Az európai vezetők a belga miniszterelnököt választották az EU első állandó elnöki posztjának betöltésére. A külügyi tisztséget pedig a brit Catherine Ashton, az EU kereskedelmi biztosa tölti be.

A Lisszaboni Szerződés hamarosan hatályba lép

Megtörtént a Lisszaboni Szerződés életbe lépéséhez szükséges utolsó lépés azzal, hogy a Cseh Köztársaság Rómában letétbe helyezte a ratifikációs okmányokat. A szerződés így 2009. december 1-jén hatályba léphet. November 19-én rendkívüli csúcstalálkozón születik meg majd a döntés a szerződés teremtette új tisztségek: az Európai Tanács elnöki és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjának betöltéséről.

Az európai polgárok számára hamarosan új lehetőség nyílik arra, hogy a számukra fontos ügyekben cselekvésre ösztönözzék az Európai Bizottságot. Hogyan működik majd a kezdeményezés a gyakorlatban?

A Lisszaboni Szerződés hamarosan hatályba léphet

Václav Klaus cseh elnök aláírta a Lisszaboni Szerződést, így a dokumentumot mára már valamennyi uniós tagállam jóváhagyta. A cseh ratifikációs okmányokat ezután Olaszországban kell letétbe helyezni, ugyanis ez az ország őrzi a megerősítő okiratokat. Amennyiben ez még novemberben megtörténik, a szerződés december 1-jén hatályba léphet. A szerződés végrehajtásának előkészítése érdekében a svéd elnökség uniós csúcstalálkozót hívhat össze.

A Lisszaboni Szerződéshez vezető út

Az EU vezetői az Európai Tanács brüsszeli ülésén beleegyeztek abba, hogy a Cseh Köztársaság – akárcsak az Egyesült Királyság és Lengyelország – mentességet kapjon az Európai Unió alapjogi chartájának alkalmazása alól. A cseh alkotmánybíróság kijelentette, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban van az ország alkotmányával. Vaslav Klaus elnök aláírta a szerződést, amely így leghamarabb decemberben hatályba is léphet.

Két héttel azután, hogy az ír állampolgárok a népszavazáson igent mondtak a Lisszaboni Szerződésre, Mary McAleese ír elnök október 16-án aláírta a dokumentumot. Ezután Rómában sor került a ratifikációs dokumentum letétbe helyezésére, és ezzel végéhez ért az ír ratifikációs folyamat. Ahhoz, hogy hatályba léphessen, a szerződést mindegyik tagországnak ratifikálnia kell. Ezt a tagállamok közül 26-an már megtették. Egyedül a Cseh Köztársaságban nem zárult még le a ratifikáció.

Lisszaboni Szerződés –egy lépéssel közelebb a célhoz

Lech Kaczynski lengyel elnök ünnepélyes keretek között ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. Az eseményen, melynek Varsó adott otthont, jelen volt Fredrik Reinfeldt, a Tanács elnöke, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke. Most már csak a Cseh Köztársaság elnökének aláírása hiányzik ahhoz, hogy a szerződés hatályba lépjen.

A Lisszaboni Szerződésről tartott második népszavazáson az ír állampolgárok igennel szavaztak. A referendum pozitív eredménnyel zárult: a szavazók több mint 50%-a a szöveg mellett tette le a voksát. A ratifikációhoz már csak arra van szükség, hogy McAleese elnök aláírja a dokumentumot. A Lisszaboni Szerződést valamennyi tagállam jóváhagyta, és 24 tagországban már le is zárult a ratifikásciós folyamat.

Az írországi népszavazás

Október 2-án második alkalommal tart népszavazást Írország a Lisszaboni Szerződésről. A beérkező eredményekről a népszavazás lefolytatásáért felelős választási hatóság honlapján lehet tájékozódni.

A német ratifikációs folyamat utolsó lépése

Köhler elnök aláírta a ratifikációs folyamat befejezéséhez szükséges jogszabályokat, illetve magát a megerősítő okmányt. Ezzel lezárult a lisszaboni szerződés németországi ratifikációja. Eddig 26 tagállam hagyta jóvá a szerződést, közülük 24 helyezte letétbe megerősítő okiratát Rómában.

A német Bundesrat egyhangúlag elfogadta azt az új jogszabályt, amely lehetővé teszi Németország számára a lisszaboni szerződés teljes ratifikálását. Ezt követően már csak arra van szükség, hogy Köhler elnök aláírja a megerősítő okmányt.

A német Bundestag (Szövetségi Gyűlés) négy nemzeti jogszabályt fogadott el az európai ügyekben gyakorolt parlamenti felügyeletről. A jogszabályokat 446 igen szavazattal, 46 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Következő lépésként a Bundesrat (Szövetségi Tanács) szavaz a kérdésről szeptember 18-án. A ratifikáció azzal zárul, hogy Köhler elnök aláírja a ratifikációs dokumentumot.

Közérthető nyelvezetű ismertető kiadvány látott most napvilágot a Lisszaboni Szerződésről. Az útmutató elsősorban azt hivatott elmagyarázni, milyen hatással lesz a szerződés az uniós polgárok életére. A kiadvány ismerteti a szerződés legfontosabb rendelkezéseit, így például az új döntéshozatali folyamatra, az uniós intézményeket érintő változásokra és az EU világban betöltött szerepére vonatkozóakat.

Írország ismét szavaz

Az ír miniszterelnök, Brian Cowen bejelentette: az országban október 2-án tartanak második alkalommal népszavazást a Lisszaboni Szerződésről. Ezen túlmenően az ír kormány ún. fehér könyvet adott ki, amelyben bemutatja, milyen változásokat hoz a szerződés az EU működésében, illetve ismerteti az Írországnak nyújtott, jogilag kötelező erejű garanciákat és biztosítékokat. A fehér könyv célja, hogy egyértelműbbé és érthetőbbé tegye a szerződést az írek számára.

Svédország tölti be a következő félévben a Tanács soros elnöki tisztségét, mely szerepkörben a Lisszaboni Szerződés kérdésére, a gazdaság fellendítésére és az éghajlatváltozás problémájára kíván összpontosítani.

A német alkotmánybíróság megerősítette, hogy a Lisszaboni Szerződés összeegyeztethető az ország alkotmányával. A bíróság azonban azt is kijelentette, hogy a ratifikációs eljárás utolsó lépésével várni kell addig, amíg a kapcsolódó német törvény a parlament beleszólási jogairól kiigazításra kerül. A parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat ősszel fog a jogszabályról tárgyalni és szavazni.

Júniusi brüsszeli csúcsértekezletükön az EU vezetői jogi garanciákat adtak Írországnak az adózás, a katonai semlegesség és az abortusz kérdésével kapcsolatban. A garanciák biztosítékot jelentenek arra nézve, hogy Írország a jövőben is megőrzi majd nemzeti szuverenitását az említett területeken. Ezzel megnyílt az út az előtt, hogy a tavalyi évet követően Írország idén ősszel másodszor is népszavazást tartson a szerződésről.

Az új képviselők előtt álló kihívások: pénzügyi és gazdasági válság, a Lisszaboni Szerződés és az éghajlatváltozás

A cseh szenátus zöld utat ad a szerződésne

Jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést a cseh parlament felsőháza. A 79 jelenlévő szenátor közül 54-en szavaztak igennel. A ratifikációs folyamat akkor zárul majd le, ha Václav Klaus köztársasági elnök aláírja a szerződést. Eddig huszonhat ország hagyta jóvá a szerződést.

A cseh alsóház is megszavazta a Lisszaboni Szerződést

A cseh parlament alsóháza 125 igen és 61 nem szavazattal elfogadta a Lisszaboni Szerződés szövegét. A cseh ratifikációs eljárás befejezéséhez még szükség van a Szenátus jóváhagyására, valamint Václav Klaus köztársasági elnök aláírására. A Szenátus a tervek szerint áprilisban tanácskozik majd a kérdésről.

A következő hat hónapban a Cseh Köztársaság tölti be az Európai Unió soros elnökségének tisztjét. A Cseh Köztársaság az egyetlen olyan tagállam, amelynek még szavaznia kell a Lisszaboni Szerződésről. Erre várhatóan a következő hónapok folyamán kerül sor. Eddig 23 tagállam fejezte be a szerződés teljes ratifikációs folyamatát.

Brüsszelben megrendezett csúcstalálkozójukon az uniós tagországok miniszterei megvitatták a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos új ütemtervet. Megállapodtak abban, hogy a szerződés hatálybalépése esetén az Unió határozatot hoz, melynek értelmében a jövőben is minden tagország biztost delegálhat az Európai Bizottságba. Ezen túlmenően az ír kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy bizonyos garanciákért cserében 2009 novembere előtt új népszavazást ír ki.

A cseh alkotmánybíróság napokban hozott döntése szerint a Lisszaboni Szerződés összhangban van a cseh alkotmányos renddel. A cseh taláros testület döntése megnyitja az utat a ratifikációs folyamat folytatása előtt. A Cseh Köztársaság 2009. január 1-jén veszi át a stafétabotot az EU elnökségének posztján.

A nemzeti hatóságokkal és civilszervezetekkel folytatott konzultációsorozatot követően Svédország is ratifikálta a Lisszaboni Szerződés szövegét. A utolsó szót a svéd parlament, a Riksdag mondta ki. A skandináv ország 2009 második felében fogja átvenni az EU soros elnökségét, amelyet – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – hat hónapon keresztül tölthet majd be. Idáig 25 tagállam hagyta jóvá a Lisszaboni Szerződést.

Az Európai Tanács úgy döntött, decemberi ülésén folytatja a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos kérdések megvitatását

Az ír miniszterelnök ismertette az ülésen azt az elemzést, amely a szerződést elutasító ír népszavazás eredményének értékelésére készült az ír kormány megbízásából. Az európai vezetők abban állapodtak meg, hogy a kérdés megvitatását a decemberi találkozójukon folytatják, amikor majd számba veszik a különböző megoldási lehetőségeket, és eldöntik, milyen stratégiát kövessenek 2009-ben.

Nicolas Sarkozy Párizsban fogadta Brian Cowent

Nicolas Sarkozy, az Európai Tanács elnöke és Brian Cowen ír miniszterelnök az Európai Tanács közeledő ülésére készülve a Lisszaboni Szerződés kapcsán kialakult helyzetről tartott megbeszélést. Brian Cowen jelezte, hogy a csúcstalálkozón beszámol majd az ír kormány felkérésére készített, a népszavazás eredményeit elemző felmérésről, és saját következtetéseit is ismerteti.

Az olasz parlament „igen” szavazatával újabb ország csatlakozott a szerződést jóváhagyó tagállamokhoz. Több mint 50 évvel ezelőtt, 1957-ben Róma egy másik híres dokumentum, a Római Szerződés aláírási ceremóniájának adott otthont. Ez a korszakalkotó egyezmény rakta le az Európai Unió alapjait. 

Sarkozy írországi látogatása

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Brian Cowen ír miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés és a nemrégiben lezajlott írországi népszavazás kapcsán felmerülő kérdésekről folytatott eszmecserét.

Spanyolország csatlakozott a Lisszaboni Szerződést jóváhagyó országok sorához. Júniusban a spanyol parlamenti képviselők túlnyomó többsége a szerződés mellett voksolt. A dokumentum 322 támogató szavazat mellett csupán hat ellenszavazatot kapott. Most az ország szenátusa is zöld utat adott az okmány ratifikálásának.

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök beszédet mondott az Európai Parlament strasbourgi ülésén.

A Lisszaboni Szerződésről tartott ír népszavazást elemző felmérés

Felmérés készült az Írországban 2008. június 12-én tartott országos népszavazás eredményének elemzésére. A közvélemény-kutatás az igenlő és az elutasító szavazatok, valamint az urnáktól való távolmaradás hátterében álló okokat kereste. Hasonló felmérésekre már más országok esetében is sor került.

A Lisszaboni Szerződés ratifikációja Belgiumban is lezárult. Az ország, mely egyike az Európai Unió hat alapító tagállamának, parlamenti szavazás útján hagyta jóvá a dokumentumot. Ezzel 22-re nőtt azoknak a tagországoknak a száma, melyek igent mondtak a szerződésre.

A kétkamarás parlament alsó- és felsőháza egyaránt igennel szavazott a dokumentumra, s ezzel Hollandia is ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. Az ország ezzel ismét tanújelét adta európai integráció iránti elkötelezettségének, mely hosszú múltra tekint vissza. 1992-ben a hollandiai Maastricht városában írták alá az uniós tagállamok az Európai Unióról szóló szerződést.

Ciprus, az Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország egyike, ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. „A szerződés nyomán megszülető kibővített és átalakított Európai Unió új gazdasági, politikai és stratégiai lehetőségeket nyit meg előttünk. E lehetőségek pedig minden egyes tagállamot erősebbé tesznek” – jelentette ki nemrégiben a szerződés kapcsán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

A Lisszaboni Szerződésre adott ír „nem” új kihívások elé állítja az uniós elnökséget fél évre átvevő Franciaországot.

Az Európai Tanács októberben tűzi újra napirendre a Lisszaboni Szerződést – a ratifikáció folytatódik

Június 19–20-i ülésén az Európai Tanács részletesen megvitatta a szerződés elutasítását jelentő ír népszavazási eredményt. Az EU vezetői úgy döntöttek, folytatni kell a ratifikációs folyamatot azokban a tagországokban, ahol a Lisszaboni Szerződést még nem fogadták el. A tervek szerint az Európai Tanács októberi ülésén újra napirendre tűzi majd a szerződés kérdését. Eddig 19 ország hagyta jóvá a tavaly decemberben aláírt dokumentumot.

Egyesült Királyság: zöld jelzés a Lisszaboni Szerződésnek

A lordok házában rendezett szavazással az Egyesült Királyság parlamentje jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést. A brit parlament másik háza, az alsóház még márciusban fogadta el a tavaly decemberben aláírt uniós okmányt.

Hans-Gert Pöttering EP-elnök nyilatkozata
Janez Janša, az Európai Tanács elnöki tisztét betöltő szlovén miniszterelnök nyilatkozata [EN]
José Manuel Barroso bizottsági elnök nyilatkozata [EN]
Sajtótájékoztató (részletek)

Észtország is igent mond a szerződésre

Újabb uniós tagállam – ezúttal Észtország – adott zöld utat a Lisszaboni Szerződésnek. Az ország parlamenti szavazással hagyta jóvá a dokumentumot. Urmas Paet észt külügyminiszter a közelmúltban kifejtette: a Lisszaboni Szerződés célja, hogy javítsa az európai uniós döntéshozatal hatékonyságát. A politikus hozzátette: az új szerződés révén „az Unió egységesebbé válik, és közelebb kerül polgáraihoz”.

Finnország ratifikálta a Lisszaboni Szerződést

A finn parlament jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést. Matti Vanhanen finn miniszterelnök szavai szerint a szerződés „szinte minden olyan reformot megvalósít majd, amelyet Finnország fontosnak ítél”. A kormányfő kijelentette: az okmány biztosítja, hogy az Európai Unió olyan közösséggé fejlődjön, amely eredményesebben lesz képes fellépni a nemzetközi színtéren, és döntéseit hatékonyabb eljárások útján hozza.

Görögország jóváhagyja a Lisszaboni Szerződést

A Lisszaboni Szerződés Görögország támogatását is elnyerte: az ország egykamarás parlamentjének képviselői elfogadták a dokumentumot. A görög „igen” fontos lépést jelent a ratifikációs folyamatban, mely a remények szerint 2009. január 1-jére az új szerződés hatálybalépését eredményezi.

Luxemburg zöld utat ad a szerződésnek

A Luxemburgi Nagyhercegség képviselőháza a mai napon ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. Az ország európai integráció iránti elkötelezettsége hosszú múltra tekint vissza, hiszen Luxemburg – Németországhoz, Franciaországhoz, Olaszországhoz, Hollandiához és Belgiumhoz hasonlóan – egyike annak a hat országnak, mely megalapította az Európai Uniót.

Németország is jóváhagyta a szerződést

A német Bundestag tagjainak igen szavazatával újabb uniós tagország ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. „Ennek a szerződésnek Európa és Németország egyaránt nyertese” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár. A kancellárt a közelmúltban tüntették ki a Nagy Károly-díjjal az uniós válság felszámolása érdekében tett rendkívüli erőfeszítéseiért. Merkel döntő szerepet játszott abban, hogy az Unió német elnökségének hat hónapja során az EU-országok vezetőinek sikerült megállapodniuk a szerződés szövegtervezetéről.

Az EU két alapszerződésének – az Európai Unióról szóló szerződésnek és az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek (új nevén az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek) – a Lisszaboni Szerződéssel módosított, egységes szerkezetbe foglalt változata május 9-én nyomtatott formában is megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A szöveg a Hivatalos Lap online kiadásában az interneten is hozzáférhető.

Litvánia: igen a Lisszaboni Szerződésre

A litván parlament április végén nagy többséggel jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést. Ezzel immár 12 uniós tagállam ratifikálta a tavaly decemberben aláírt alapdokumentumot.

Lettország is a jóváhagyó államok között

A lett törvényhozás tagjainak szavazatával újabb uniós tagállam pecsétje kerülhet a decemberben aláírt uniós szerződésre. A dokumentumról tartott parlamenti expozéjában Maris Riekstins lett külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szerződés hatékonyabbá teszi az uniós intézmények működését. Történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a szerződés lehetővé teszi a polgárok számára új törvényjavaslatok kezdeményezését.

Írország megindította a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatát. Első lépésként az ír parlamentnek kellett jóváhagynia a dokumentumot, ami a napokban meg is történt. Most az ország lakosságán a sor, hogy döntsön a szerződés sorsáról. A népszavazásra június 12-én kerül sor.

Újabb „igen”: Dánia is ratifikálta a Lisszaboni Szerződést

Dániával együtt 10-ra nőtt azon tagállamok száma, amelyek már zöld utat adtak az új szerződés hatálybalépésének. Dánia – Írországgal és az Egyesült Királysággal egyetemben – 1973-ban, a legelső bővítés során csatlakozott az EU-hoz.

Ausztria zöld utat adott a Lisszaboni Szerződésnek

Az osztrák parlament alsó- és felsőházának igenlő szavazata nyomán Ausztria megerősítette, hogy támogatja az új szerződést. Az országgyűlési képviselők többsége üdvözölte a szerződésbe foglalt újításokat, amelyek gördülékenyebbé és demokratikusabbá fogják tenni az Európai Unió működését.

Portugália is jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést

Az ország, amelynek fővárosában 2007. december 13‑án a 27 EU-tagállam vezetője aláírta a szerződést, hivatalosan is jelezte, hogy jóváhagyja a dokumentumot. Portugália 2007. júliustól decemberig látta el az EU elnöki tisztét. Ez alatt az időszak alatt fő politikai prioritása az volt, hogy tető alá hozza a reformszerződést.

Három érv a szerződés mellett

Írországi látogatása során az Európai Bizottság elnöke beszédet mondott az Európai Unióval kapcsolatos témák megvitatására életre hívott ír nemzeti fórum dublini ülésén. José Manuel Barroso három pontban foglalta össze, miért van Európának szüksége a Lisszaboni Szerződésre: a dokumentumnak köszönhetően az EU a jövőben még demokratikusabbá és átláthatóbbá válik, eredményesebben tudja ellátni feladatait, és hatékonyabban tudja képviselni álláspontját a nemzetközi színtéren.
Extracts from the address to the national forum on Europe [4'38"]

Interneten már olvasható az EU két alapszerződésének – az Európai Unióról szóló szerződésnek és az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek (új nevén az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek) – a Lisszaboni Szerződéssel módosított, egységes szerkezetbe foglalt változata. A szöveg május 9-éig az Európai Unió Hivatalos Lapjában nyomtatott formában is megjelenik.

Szlovákia is igent mond a szerződésre

A mai napon újabb uniós tagország ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. Ezúttal a szlovák parlament fogadta el a dokumentumot. Szlovákia egyike annak a tíz tagállamnak, amelyek 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz. Az ország egykamarás parlamentje 150 tagot számlál. A képviselőket a szlovák polgárok négy évre választják meg.

Pöttering praises "role model" Ireland ahead of Treaty poll

In a two day visit to Dublin, Parliament's President Hans-Gert Pöttering has made the case for a "Yes" vote in the forthcoming Irish referendum on the reform treaty. However, in a speech to the Irish Senate - the Seanad - he stressed that "it is a decision only the Irish voters can make". He also thanked Ireland for its contribution to European unity. During the visit he met with Irish Taoiseach Bertie Ahern, President Mary McAleese and leaders of the Republic's main political parties.

Az Európai Unió helye a világban

A belgiumi Európai Tanulmányok Szakkollégiumának diákjai előtt Bruges városában mondott beszédében Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért felelős biztos felvázolta, mik lesznek legfontosabb feladatai az elkövetkező hónapok során. A legfőbb kihívások egyikét a Lisszaboni Szerződés végrehajtásának előkészítése, illetve a külkapcsolatok terén ezáltal bekövetkező változásokra való felkészülés jelenti majd.

Válasszuk szét a valóságot a hiedelmektől: alkossunk reális képet a Lisszaboni Szerződésről

Margot Wallström, a Bizottság alelnöke a dublini Európai Ügyek Intézete előtt tartott beszédében arra kérte az ír népet, hogy tényekre és a szerződéssel kapcsolatos ismereteikre támaszkodva adják le voksukat a júniusi népszavazáson.

A lengyel parlament zöld utat ad a Szerződésnek

Igent mondott a Szerződésre Lengyelország, az EU-hoz 2004-ben csatlakozó tíz ország közül a legnagyobb. „Ez a kibővült Unió első Szerződése. A valaha két különböző Európához tartozó országok először fognak össze, hogy elkötelezzék magukat egy közös Szerződés mellett, amelyet tárgyalások hosszú során keresztül együtt dolgoztak ki, majd együtt írtak alá” – nyilatkozta nemrégiben José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke.

Egy nemrégiben készült felmérés azt mutatja, hogy az európaiak egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak a környezetvédelemnek, és célravezetőbbnek tartják e területen az uniós szinten hozott szakpolitikai döntéseket. A Lisszaboni Szerződés figyelembe veszi az európai polgárok elvárásait: a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést az európai uniós célok frontvonalába állítja. Jóváhagyása szigorú környezetvédelmi szabályok érvényesülését helyezi kilátásba, nemcsak a tagállamokban, hanem az Unión kívül is.

Bulgária is ratifikálta az új szerződést

A bolgár parlament igennel szavazott a Lisszaboni Szerződésre, s ezzel az EU újabb lépést tett a ratifikációs folyamat gyors és sikeres lezárása felé. Bulgária Romániával együtt 2007 januárjában csatlakozott az Unióhoz. Románia már ez év február 4-én jóváhagyta a dokumentumot.

Az Európai Parlament március 19-én ünnepli 1958-ban Strasbourgban tartott első ülésének 50. évfordulóját. Az új és újabb szerződéseknek köszönhetően az intézmény hatásköre az évek során fokozatosan bővült. Nem jelent kivételt ez alól a Lisszaboni Szerződés sem, mely a jogalkotás, a költségvetés és a nemzetközi egyezmények megkötése terén ruház további hatásköröket az Európai Parlamentre.

Tizenkét érv a Lisszaboni Szerződés jóváhagyása mellett

Margot Wallström, a Bizottság alelnöke részt vett a Dublinban rendezett „The Treaty of Lisbon:

A „Régiók a gazdasági változásért – A szakértelem megosztása” címet viselő konferenciára a szervezők több mint 600 résztvevőt várnak Európa különböző régióiból. A rendezvény alkalmat nyújt arra, hogy a vendégek elmondják véleményüket, és kicseréljék tapasztalataikat a fenntartható fejlődéssel és a versenyképességgel kapcsolatban. A Lisszaboni Szerződés, mely meg kívánja erősíteni Európa regionális politikáját, a gazdasági, a társadalmi és a területi kohézió, valamint a tagállamok közötti szolidaritás előmozdítását az Unió egyik prioritásaként rögzíti.

Hatalmas előrelépés a lisszaboni szerződés az unió számára - véli az Európai Parlament, amely szerint 2008 végéig mindenhol ratifikálni kellene a szöveget. A képviselők sajnálják, hogy kimaradtak a szerződésből az alkotmánytervezet egyes elemei, de ezt elfogadható politikai árnak tartják a demokrácia erősödéséért, a hatékonyság és az átláthatóság fokozásárért.
Jelentés a Lisszaboni Szerződésről

A Bizottság 2009-es prioritásai: kézzelfogható eredmények az EU polgárainak

Gazdasági reform, munkahelyteremtés, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az energiaellátás bizonytalanságának problémája, bevándorlás és az európai uniós polgárok biztonsága áll a Bizottság következő évi politikai stratégiájának középpontjában. „2009 fontos év lesz az EU történetében: várhatóan hatályba lép a Lisszaboni Szerződés, új Európai Parlament és új Európai Bizottság veszi át a stafétát” – mondta José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke.

Franciaország jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést

A Nemzetgyűlés igen szavazata után ma a Szenátusban is zöld utat kapott a Lisszaboni Szerződés, és ezzel befejeződött az okmány jóváhagyásának folyamata Franciaországban. Franciaország 2008 júliusában veszi át az EU Tanácsának elnökségét Szlovéniától. A két ország együttműködik annak érdekében, hogy a szerződés 2009 januárjáig hatályba léphessen.
José Manuel Barroso európai bizottsági elnök nyilatkozata
Részletek José Manuel Barroso európai bizottsági elnök sajtótájékoztatójából

Románia hivatalosan jóváhagyja a szerződést

Románia, a két legfiatalabb uniós tagállam egyike további bizonyítékát adta annak, mennyire elkötelezett híve az európai integráció ügyének: az ország az elsők között ratifikálta az új szerződést. „A Lisszaboni Szerződés – az első olyan uniós alapdokumentum, melyet Románia teljes jogú tagállamként írt alá – az európai integráció új állomását jelzi” – jelentette ki nemrégiben az ország miniszterelnöke, Călin Popescu-Tăriceanu.

Jelentkezzen be és iratkozzon fel Ön is a megújult Debate Europe fórumra, ahol január 29-én élő vita során oszthatja meg gondolatait az Európai Bizottság munkatársaival és a részt vevő európai polgárokkal.

Málta igent mond a szerződésre

Januárban Málta is ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. A szigetország egyike annak a 10 uniós tagállamnak, mely 2004-ben lépett be az Európai Unióba. Ciprussal egyidejűleg Málta is a közelmúltban tért át a közös európai valutára, az euróra; csatlakozásuknak köszönhetően az eurózóna tagjainak száma 13-ról 15-re növekedett.

A szlovén parlament ratifikálja a szerződést

A mai napon a szlovén parlament jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést. Jelenleg Szlovénia az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. A tagországok között hathavonta gazdát cserélő tisztséget első ízben tölti be az Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz új tagállam egyike.

A Lisszaboni Szerződés célul tűzi ki többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, az energiatakarékosság és energiahatékonyság javítását, és a megújuló energiaforrások térnyerésének ösztönzését. Ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió felléphessen számos olyan szakpolitikai területen, amely meghatározó az európai polgárok élete szempontjából. E stratégiával összhangban az Európai Bizottság a héten új intézkedéscsomagot terjesztett elő, melynek célja, hogy segítse a környezet védelme érdekében tett jelentős uniós vállalások teljesítését.

Az EU-könyvesbolt révén ma már mindenki beszerezheti a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája című dokumentumot. A linkekre kattintva Ön is megrendelheti a szövegek nyomtatott kiadását, illetve ingyenesen letöltheti PDF-változatukat. A Lisszaboni Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változatának közzétételére a dokumentum hatályba lépését követően kerül sor.

Az Európai Parlamenthez intézett beszédében Janez Janša szlovén miniszterelnök, az Európai Unió Tanácsának elnöke ismertette, melyek az EU soros elnökségét betöltő Szlovénia legfontosabb célkitűzései, és megerősítette: a prioritások egyikét az jelenti, hogy 2009. január 1-jére hatályba lépjen a Lisszaboni Szerződés.
A beszédről készült videofelvétel
José Manuel Barroso európai bizottsági elnök beszéde

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke: Az európai integráció konszolidációja a globalizáció korában, Bruges

A Lisszaboni Szerződés révén az Európai Unió képes lesz szembenézni a globalizáció kihívásaival, és mérsékelni tudja majd a társadalmi egyenlőtlenségeket, jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a Pármai Európa Egyetemen tett látogatása során.

Szlovénia és Franciaország azt reméli, hogy még 2008 vége előtt mindegyik uniós tagország ratifikálja a Lisszaboni Szerződést

Mind Szlovénia, az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, mind az őt váltó Franciaország, mely a tagországok között hathavonta gazdát cserélő tisztséget az év második felében tölti majd be, bízik abban, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikációja még 2008 vége előtt lezárul. A két ország szorosan együtt fog működni annak érdekében, hogy a folyamatot felgyorsítsa. Ezt szolgálja az az elképzelés is, melynek értelmében februárra mindketten ratifikálják majd a dokumentumot.

A 2004 óta az Unióhoz csatlakozott új tagállamok közül Szlovénia töltheti be első ízben az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét.

Alig száradt meg a tinta a 27 európai állam- és kormányfő által december 13‑án aláírt Lisszaboni Szerződésen, a magyar Országgyűlés a tagállamok közül elsőként máris jóváhagyta az okmányt. A képviselők december 17‑én fogadták el a szerződést.

A december 18-ai plenáris ülésen az EP, illetve az Európai Bizottság elnöke, valamint több frakcióvezető is gratulált ahhoz, hogy Magyarország elsőként ratifikálta az állam- és kormányfők által múlt csütörtökön aláírt lisszaboni szerződést. Az Európai Parlament elnöke aláírta az EU 2008-as költségvetését. A képviselők vitáztak a portugál elnökség fél évéről.
Speech by Commission President José Manuel Barroso

Az európai állam- és kormányfők a Lisszaboni Szerződés aláírása után a portugál fővárosból egyenesen Brüsszelbe utaztak, ahol az Európai Tanács idei évi utolsó, egynapos csúcstalálkozóján vettek részt.

Régóta vártunk erre a pillanatra: az új EU-szerződés ünnepélyes aláírásával a 27 tagállam vezetői letették a voksot a 21. századi modern Európa mellett. Az aláírási ceremóniára december 13-án a déli órákban került sor a lisszaboni Jeronimo-kolostor patinás épületében.
A Lisszaboni Szerződés aláírásának ünnepsége (video)
Fényképek

27 aláírás Európa reformjáért

December 13-a piros betűs ünnep az Unió történetében: az Európai Unió 27 tagállamának állam- és kormányfői ezen a napon találkoznak Portugália fővárosában, hogy aláírják a Lisszaboni Szerződést. Az EU vezetői által október 18–19-én jóváhagyott új szerződés segítségével Európa könnyebben tud majd megfelelni a 21. század kihívásainak. Aláírását követően a dokumentumot minden tagállamnak ratifikálnia kell. Kövesse az aláírási ceremóniát élőben!

Méltóság, szabadság, egyenlőség, szolidaritás és igazságosság – ezek azok az értékek, melyek mellett az EU három intézményének elnöke is hitet tett december 12-én, a Lisszaboni Szerződés aláírását megelőző napon, amikor sor került az Európai Unió alapjogi chartájának ünnepélyes kihirdetésére. A Lisszaboni Szerződés révén az Európai Unió alapjogi chartája a polgári, politikai, gazdasági, szociális és szem

Az uniós tagországok parlamenti képviselői december 3–4. között egész Európából Brüsszelbe utaztak, hogy európai parlamentbeli kollégáikkal tartott ülésükön közösen megvitassák Európa jövőjét és a Lisszaboni Szerződést. A legfontosabb napirendi pontot a nemzeti parlamentek megnövekedett hatáskörének áttekintésén túl az a kérdés jelentette, hogyan fog a szerződés megfelelni az európai polgárok elvárásainak.