A Lisszaboni Szerződés, mely 2009. december 1-jén lépett hatályba, korszerű intézményrendszert és optimalizált munkamódszereket biztosít az Unió számára annak érdekében, hogy Európa hatékonyan és eredményesen tudjon megbirkózni korunk kihívásaival. Rohamosan változó világunkban az európai polgárok az Uniótól várják, hogy választ keressen a globalizáció, az éghajlatváltozás, a demográfiai helyzet, a biztonság és az energiaügy terén jelentkező kérdésekre. A Lisszaboni Szerződés még jobban kiteljesíti a demokráciát Európában, és képessé teszi az Uniót arra, hogy a jelenleginél is jobban elősegítse az európai polgárok érdekeinek érvényesülését. bõvebben ››
Belgium július 1-jén veszi át Spanyolországtól az Európai Unió soros elnöki tisztét. Az ország nagyívű programmal készült a féléves elnökségre.
23/06/2010 - Nemsokára megkezdheti munkáját az Európai Parlament 18 új tagja
A végéhez közeledik a Lisszaboni Szerződés módosításának jóváhagyása, aminek eredményeként további 18 képviselő foglalhatja majd el helyét az Európai Parlamentben. A szerződésmódosításnak az Európai Parlament tagjai és a június 23-i kormányközi konferencián megjelent tagállami kormányképviselők egyaránt zöld utat adtak. A legutóbbi európai parlamenti választások idején csak 736 képviselő megválasztására nyílt lehetőség, mivel még nem lépett hatályba a Lisszaboni Szerződés. A 18 képviselő akkor kezdheti majd meg munkáját a Parlamentben, ha a szerződésmódosítást az Európai Unió összes tagállama ratifikálja.
A külügyminiszterek április 26-án politikai megállapodásra jutottak az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozására irányuló javaslatról.Az EKSZ diplomáciai szolgálatot biztosít majd az EU számára, a harmadik országokban működő uniós küldöttségeket is beleértve.
Az európai polgári kezdeményezés, amelyet a Lisszaboni Szerződés vezetett be, az Európai Unió működését hivatott demokratikusabbá tenni azáltal, hogy az uniós polgárok számára közvetlenebb beleszólást biztosít a szakpolitikai döntéshozatalba.
