szerző: Aljona Kurbatova, a lett Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet fertőző betegségek és kábítószer-fogyasztás megelőzésével foglalkozó osztályának vezetője
Sokak szerint a tuberkulózis ma már a múlté. Ezzel szemben az igazság az, hogy nem valószínű, hogy ezt a betegséget a 21. század végéig sikerül teljesen felszámolnunk. A WHO tuberkulózisról szóló 2014. évi nemzetközi jelentése szerint a tébécé 2013-ban másfél millió emberéletet követelt, ami még lesújtóbb annak tudatában, hogy ezek a halálesetek mind megelőzhetőek lettek volna.
2013-ban becslések szerint mintegy 9 millióan fertőződtek meg tébécével, és közülük 480 ezren az egyre nagyobb fenyegetést jelentő multirezisztens tuberkulózist „kapták el”. Szintén 2013-as adat, hogy 30 uniós és EGT-országból összesen 64 844 tuberkulózisos esetről érkezett bejelentés. Ez ugyan 6%-os csökkenést jelent 2012-höz képest, ám az új fertőzések körében emelkedett a multirezisztens tuberkulózis és a gyógyszeres kezelésre nem reagáló tuberkulózis előfordulása.
Különösen Kelet-Európára jellemző, hogy az intravénás kábítószer-fogyasztás jelentős szerepet játszik a HIV-fertőzéssel összefüggő tbc-járványok kialakulásában. A legveszélyeztetettebb csoportok, például az intravénás kábítószereket fogyasztók érdekében tett erőfeszítések nem elégségesek, annak ellenére, hogy sikerült eredményeket elérni egy-két területen.
Az intravénás kábítószerek fogyasztói fokozottan ki vannak téve a HIV- és a tbc-fertőzés veszélyének, mert más tényezők – pl. hajléktalanság, bebörtönzés és alultápláltság – miatt sok esetben rossz egészségi állapot jellemzi őket. Kiszolgáltatottságukat a mindennapokban tapasztalt megbélyegzés tovább fokozza. Ha azonban tapasztalt szakemberektől megfelelő támogatást kapnak, akkor ők is képesek arra, hogy végigcsinálják a hosszadalmas kezelést, és hasonló klinikai eredményeket érnek el a terápia során, mint a „tiszta” betegek.
A szolgáltatások integrálására jelenleg nem létezik egységes modell, a megoldások országonként, sőt, akár településenként is eltérőek lehetnek. Ugyanakkor több példaértékű kezdeményezésről is hallani, ilyen például a Londonban működő, az aktív tuberkulózisos esetek korai felderítésével foglalkozó „Find & Treat” szolgálat tevékenysége, de idetartoznak a bulgáriai „tbc-partik” is, amelyek játékos formában igyekeznek felhívni a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok tagjainak figyelmét egészségük védelmének fontosságára.
Ahhoz, hogy az egészségügy területén valóban érvényesüljön az egyenlőség elve, ki kell mondanunk, hogy a veszélyeztetett társadalmi csoportok tagjainak ugyanolyan joguk van színvonalas egészségügyi ellátásban részesülni, mint az EU összes többi polgárának, és ennek szellemében kell cselekednünk. Az egészségügyi ellátás és a szociális védelem terén dolgozó szakemberek feladata, hogy – a civil társadalmi szervezetekkel karöltve – ezeket a szolgáltatásokat megkereső munkával, megfelelő ügykezeléssel és ösztönzőleg ható intézkedésekkel közelebb hozzák az emberekhez. Az európai egészségügyi program keretében finanszírozott európai kezdeményezések közül több is bizonyította már, hogy ez igenis lehetséges.
A tuberkulózis elleni küzdelem a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló harmadik egészségügyi program egyik kiemelt célkitűzése. A tbc olyan egészségbiztonsági probléma, amely uniós szintű, egészségfejlesztésre, megelőzésre és támogató környezet kialakítására egyaránt irányuló fellépést tesz szükségessé. Ennek során szem előtt kell tartani azt is, hogy az egészségügyi szempontok az összes szakpolitikában érvényre jussanak. Ha megfelelő válaszlépéseket teszünk, talán tényleg képesek leszünk arra, hogy elérjük a sokak által már teljesítettnek hitt célt, és egy napon végérvényesen felszámoljuk a tuberkulózist.
