Harmadik jelentés az EU makroregionális stratégiáinak végrehajtásáról
További eszközök
Az EU makroregionális stratégiái („MRS”) meghatározott földrajzi területen elhelyezkedő uniós és harmadik országok által azzal a céllal kezdeményezett szakpolitikai keretek, hogy közös, hosszú távú célkitűzések meghatározásával közösen kezeljék a közös kihívásokat és lehetőségeket.
A négy makroregionális stratégia 19 uniós és 9 harmadik országot foglal magában. A makroregionális stratégiák a következők:
- a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSBSR, 2009);
- a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSDR, 2011);
- az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSAIR, 2014); valamint
- az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia (EUSALP, 2016).
Az Európai Bizottság, a Tanáccsal történt megállapodásnak megfelelően, 2016 óta kétévente jelentést tesz közzé a négy makroregionális stratégia végrehajtásáról. Ez a harmadik ilyen jelentés, amely a 2018 közepétől a 2020 közepéig tartó időszakra vonatkozik. Ez a jelentés a makroregionális stratégiák végrehajtásának aktuális helyzetét és előrehaladását értékeli és megvizsgálja a lehetséges további lépéseket. Kiegészíti egy bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD), amely részletesebb információkkal szolgál mindegyik makroregionális stratégiáról. Mindkét dokumentum a makroregionális stratégiák nemzeti és tematikus koordinátorai („a makroregionális stratégiák végrehajtásának kulcsszereplői”), valamint szakértők közreműködésén alapul.
E jelentés közzétételére olyan időben kerül sor, amikor a példa nélküli Covid19-világjárvány okozta válság súlyos gazdasági, pénzügyi és társadalmi hatásokat gyakorol az európai társadalomra. Az Európai Bizottság gyorsan reagált azonnali intézkedések (pl. CRII és CRII+), valamint rövid és középtávra szóló kiterjesztett javaslatok, többek között a Next Generation EU helyreállítási eszköz előterjesztésével. Az Európai Tanács 2020. július 21-én megállapodásra jutott a Next Generation EU helyreállítási eszközről.
Amint az Európai Bizottság elfogadta a javaslatokat, a makroregionális stratégiák végrehajtásának kulcsszereplői elkezdték azonosítani a stratégiákat szolgáló megfelelő eszközöket, hogy segítsék a részt vevő országokat a válságra való válaszadásban. A makroregionális stratégiák bevethető és működő együttműködési keretet nyújtanak a fellépések, beruházások és projektek területükön belüli jobb összehangolásához. A makroregionális stratégiák ágazatközi jellegűek, az érdekelt felek közreműködésével készülnek és különböző kormányzati szinteket vonnak be a részvételbe. Mindezek a jellemzők kulcsfontosságúak lehetnek az Európai Unió olyan prioritásainak megvalósításában, mint például az európai zöld megállapodás, az európai digitális stratégia, az „emberközpontú gazdaság és „Európa globális térnyerése”.
E jelentés célja kettős. Először is megállapítja a makroregionális stratégiák előrehaladását és további eredményekre irányuló elvárásokat fogalmaz meg. Másodsorban pedig feltárja a makroregionális stratégiák Covid19-válság utáni továbbfejlesztésének lehetőségét egy fenntartható, versenyképes és társadalmi szempontból inkluzív gazdasági helyreállás biztosítása céljából. A jelentés e tekintetben azt értékeli, hogy milyen szerepet tölthetnek be a makroregionális stratégiák az EU zöld, digitális és ellenállóképes jövőre irányuló új prioritásainak megvalósításában.
Annexes:
| More information : |
|---|