Harmadik jelentés az EU makroregionális stratégiáinak végrehajtásáról
Reports
Dátum: 25 sep 2020
Időszak: 2014-2020
Téma: EU Strategy for the Baltic Sea Region, EU Strategy for the Danube Region, Cooperation between regions and countries, EU Strategy for the Adriatic and Ionian Region, Structural Funds management and Governance, EU Strategy for the Alpine Region
Nyelvek: bg | cs | da | de | el | en | es | et | fi | fr | hr | hu | it | lt | lv | mt | nl | pl | pt | ro | sk | sl | sv
Az EU makroregionális stratégiái („MRS”) meghatározott földrajzi területen elhelyezkedő uniós és harmadik országok által azzal a céllal kezdeményezett szakpolitikai keretek, hogy közös, hosszú távú célkitűzések meghatározásával közösen kezeljék a közös kihívásokat és lehetőségeket.
A négy makroregionális stratégia 19 uniós és 9 harmadik országot foglal magában. A makroregionális stratégiák a következők:
- a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSBSR, 2009);
- a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSDR, 2011);
- az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSAIR, 2014); valamint
- az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia (EUSALP, 2016).
Az Európai Bizottság, a Tanáccsal történt megállapodásnak megfelelően, 2016 óta kétévente jelentést tesz közzé a négy makroregionális stratégia végrehajtásáról. Ez a harmadik ilyen jelentés, amely a 2018 közepétől a 2020 közepéig tartó időszakra vonatkozik. Ez a jelentés a makroregionális stratégiák végrehajtásának aktuális helyzetét és előrehaladását értékeli és megvizsgálja a lehetséges további lépéseket. Kiegészíti egy bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD), amely részletesebb információkkal szolgál mindegyik makroregionális stratégiáról. Mindkét dokumentum a makroregionális stratégiák nemzeti és tematikus koordinátorai („a makroregionális stratégiák végrehajtásának kulcsszereplői”), valamint szakértők közreműködésén alapul.
E jelentés közzétételére olyan időben kerül sor, amikor a példa nélküli Covid19-világjárvány okozta válság súlyos gazdasági, pénzügyi és társadalmi hatásokat gyakorol az európai társadalomra. Az Európai Bizottság gyorsan reagált azonnali intézkedések (pl. CRII és CRII+), valamint rövid és középtávra szóló kiterjesztett javaslatok, többek között a Next Generation EU helyreállítási eszköz előterjesztésével. Az Európai Tanács 2020. július 21-én megállapodásra jutott a Next Generation EU helyreállítási eszközről.
Amint az Európai Bizottság elfogadta a javaslatokat, a makroregionális stratégiák végrehajtásának kulcsszereplői elkezdték azonosítani a stratégiákat szolgáló megfelelő eszközöket, hogy segítsék a részt vevő országokat a válságra való válaszadásban. A makroregionális stratégiák bevethető és működő együttműködési keretet nyújtanak a fellépések, beruházások és projektek területükön belüli jobb összehangolásához. A makroregionális stratégiák ágazatközi jellegűek, az érdekelt felek közreműködésével készülnek és különböző kormányzati szinteket vonnak be a részvételbe. Mindezek a jellemzők kulcsfontosságúak lehetnek az Európai Unió olyan prioritásainak megvalósításában, mint például az európai zöld megállapodás, az európai digitális stratégia, az „emberközpontú gazdaság és „Európa globális térnyerése”.
E jelentés célja kettős. Először is megállapítja a makroregionális stratégiák előrehaladását és további eredményekre irányuló elvárásokat fogalmaz meg. Másodsorban pedig feltárja a makroregionális stratégiák Covid19-válság utáni továbbfejlesztésének lehetőségét egy fenntartható, versenyképes és társadalmi szempontból inkluzív gazdasági helyreállás biztosítása céljából. A jelentés e tekintetben azt értékeli, hogy milyen szerepet tölthetnek be a makroregionális stratégiák az EU zöld, digitális és ellenállóképes jövőre irányuló új prioritásainak megvalósításában.