Statistics Explained

Archive:A földgázárakra vonatkozó statisztika

Revision as of 16:50, 11 October 2018 by EXT-G-Albertone (talk | contribs)


2018. májusban kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett időpontja: 2018. november.

Highlights


Az EU-ban 2017 második félévében Svédországban, Dániában és Olaszországban voltak a legmagasabbak a háztartási gázárak.

Az EU-ban 2017 második félévében Finnországban, Svédországban és Franciaországban voltak a legmagasabbak a nem háztartási fogyasztók által fizetett gázárak.

[[File:Gas price statistics.xlsx]]

Gas prices for household consumers (taxes included), second half 2017


Ez a cikk bemutatja az Európai Unióban a háztartási és a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulását, továbbá áradatokat tartalmaz Liechtensteinről, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról, Szerbiáról, Törökországról, Bosznia-Hercegovináról, Moldováról és Ukrajnáról is.

Az EU-ban az energia ára különböző keresleti és kínálati feltételektől függ, többek között a geopolitikai helyzettől, a nemzeti energiaszerkezettől, az import diverzifikációjától, a hálózati költségektől, a környezetvédelmi költségektől, a szélsőséges időjárási körülményektől, illetve a jövedéki és a más típusú adók szintjétől. Megjegyezzük, hogy az e cikkben bemutatott árak a háztartási fogyasztók esetében magukban foglalják az adókat, a díjakat és a héát, a nem háztartási fogyasztók esetében azonban nem tartalmazzák a visszaigényelhető adókat és díjakat, valamint a héát.


Full article


Háztartási földgáz fogyasztói árak

A gázárak Svédországban, Dániában és Olaszországban a legmagasabbak

Az 1. táblázat az elmúlt három év (az egyes évek második féléve) vonatkozásában mutat áttekintést a földgáz euró/kilowattóra (EUR/kWh) egységben kifejezett átlagos áráról.

1. táblázat: Földgázárak, az év második féléve, 2015–2017
(EUR/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202) és (nrg_pc_203)

2017 második félévében a földgázárak a háztartási fogyasztók számára (e cikk alkalmazásában ez a kifejezés az évi 20 gigajoule (GJ) < fogyasztás < 200 GJ fogyasztási tartományba eső közepes nagyságú fogyasztókat jelenti) az uniós tagállamok közül Svédországban, Dániában és Olaszországban voltak a legmagasabbak (lásd 1. ábra). A földgázárak Romániában, Magyarországon és Horvátországban voltak a legalacsonyabbak. Svédországban a háztartások számára a földgáz ára (0,113 EUR/kWh) csaknem négyszerese volt annak, amit Romániában felszámolnak (0,031 EUR/kWh).

1. ábra: Háztartási földgázárak, 2017 második féléve
(EUR/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202)

Az EU-28 átlagára – a háztartások által elfogyasztott mennyiségre vonatkozó legfrissebb adatok (2016) felhasználásával nyert súlyozott átlag – 0,063 EUR/kWh volt.

Az EU-28-ban a háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulását 2008 első félévétől a 2. ábra mutatja be. Általánosságban ezek az árak az egyes évek első félévéről a második félévére nőttek, majd az egyik év második félévéről a következő év első félévére csökkentek, egyetlen kivétellel: 2009-ben az első félévről a második félévre csökkenést mértek. Összességében az EU-28-ban a földgázárak a 2010 első félévében mért 0,052 EUR/kWh értékű mélyponttól a 2014 második félévében mért 0,072 EUR/kWh értékű csúcspontig felfelé ívelő tendenciát mutattak. Azóta az ár csökken.

2. ábra: A háztartási földgázárak alakulása, EU-28, 2008–2017
(EUR/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202)

Az adók és a díjak nagysága rendkívül eltérő tagállamonként

A 3. ábra szemlélteti a háztartási fogyasztók által fizetett teljes kiskereskedelmi földgázárban az adó- és díjtartalom hányadát. 2017 második félévében a relatív adótartalom az Egyesült Királyságban (8,6%) volt a legkisebb, ahol az alapárra viszonylag alacsony héa rakódik. A legmagasabb adót Dániában alkalmazták, ahol a fogyasztói ár 55,8%-a adó és díj volt, és ugyanez az arány Hollandiában is meghaladta a felet (51,0%).

3. ábra: A háztartási fogyasztók által fizetett adók és díjak aránya a földgázárak esetében, 2017 második féléve
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202)

A legnagyobb növekedés a háztartási gázárakban Észtországban, Bulgáriában és Dániában következett be

A 4. ábra a háztartási fogyasztók által fizetett, nemzeti pénznemben kifejezett földgázárak 2016 második félévétől 2017 második félévéig bekövetkezett változásait mutatja, beleértve minden adót, díjat és héát is; a vizsgált időszak alatt ezek az árak az adatot szolgáltató 24 uniós tagállam közül 12-ben csökkentek – Ciprus, Málta és Finnország nem számol be ezekről az árakról, míg Görögország bizalmas adatként kezeli az áradatokat. Szlovéniában és Németországban a gázár 5,5%-kal, illetve 5,1%-kal esett vissza. A háztartási földgáz fogyasztói ára 2016 második féléve és 2017 második féléve között 11 tagállamban nőtt, a legnagyobb mértékben Észtországban 26%), Bulgáriában (21%) és Dániában (18%).

4. ábra: A háztartási földgázárak változása az előző év azonos félévéhez képest, 2017 második féléve
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202)

A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak

A nem háztartási fogyasztók által fizetett gázárak Finnországban és Svédországban voltak a legmagasabbak

2017 második félévében a földgázárak a nem háztartási fogyasztók számára (e cikk alkalmazásában ez a kifejezés az évi 10 000 GJ < fogyasztás < 100 000 GJ fogyasztási tartományba eső közepes nagyságú fogyasztókat jelenti) az uniós tagállamok közül Finnországban (0,053 EUR/kWh), Svédországban (0,047 EUR/kWh) és Franciaországban (0,035 EUR/kWh) voltak a legmagasabbak, az Egyesült Királyságban pedig a legalacsonyabbak (0,022 EUR/kWh), lásd 5. ábra.

Az EU-28 átlagára – a nem háztartási fogyasztók által elfogyasztott energiamennyiségre vonatkozó legfrissebb országos adatok (2016) felhasználásával nyert súlyozott átlag – 0,028 EUR/kWh volt.

5. ábra: A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak, 2017 második féléve
(EUR/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_203)

Az EU-28-ban a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulását 2008 első félévétől a 6. ábra mutatja be: ezek az árak nem mutattak a háztartási fogyasztók esetében megfigyelhető éven belüli változásokhoz hasonló tendenciát (lásd 2. ábra). A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázár 2009 második félévében 0,030 EUR/kWh-ra csökkent, majd ezt követően minden félévben nőtt, amíg 2013 első félévében 0,041 EUR/kWh-n nem tetőzött. Azt követően minden félévben csökkent, és 2017 második félévére 0,028 EUR értéket ért el.

6. ábra: A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulása, EU-28, 2008–2017
(EUR/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_203)

A 7. ábra bemutatja a nem háztartási fogyasztók által nem visszaigényelhető adók és díjak részarányát a teljes földgázáron belül. 2017 második félévében a nem háztartási fogyasztók által fizetett ár relatív adótartalma Luxemburgban volt a legkisebb (1,3%). Az adók aránya Romániában (33%), Finnországban (31%) és Dániában (28%) volt a legnagyobb.

7. ábra: A háztartási fogyasztók által fizetett nem visszaigényelhető adók és díjak aránya a földgázárak esetében, 2017 második féléve
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_203)

A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulása

A 8. ábra a nem háztartási fogyasztók nemzeti pénznemben kifejezett földgázáraiban 2016 második félévétől 2017 második félévéig bekövetkezett változásokat mutatja, beleértve minden nem visszaigényelhető adót és díjat is. A vizsgált időszak alatt ezek az árak az adatot szolgáltató 25 uniós tagállam közül 15-ben csökkentek – Ciprus és Málta nem számol be a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárakról, míg Görögország bizalmas adatként kezeli ezeket az áradatokat. A legnagyobb árcsökkenés Belgiumban és Magyarországon következett be (mindkét esetben 11%). Ezzel szemben a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak jelentős mértékben nőttek Litvániában (35%), Bulgáriában (31%), Svédországban (22%) és Finnországban (21%).

8. ábra: A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak változása az előző év azonos félévéhez képest, 2017 második féléve
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_203)

A táblázatok és az ábrák forrásadatai (MS Excel)

Adatforrások

A háztartási fogyasztók meghatározása

Ebben a cikkben háztartási fogyasztó alatt a csak a vezetékes gázt figyelembe véve évi 5555 kWh és 55 555 kWh (20 gigajoule [GJ] és 200 GJ) közötti fogyasztású közepes háztartási fogyasztói csoportot értjük. Minden számadat kiskereskedelmi fogyasztói ár, és tartalmazza az adókat, a díjakat és a héát. Ciprus és Málta nem szolgáltat adatokat a földgázárakról, Finnország pedig nem szolgáltat adatokat a háztartási földgázárakról. Görögország bizalmas adatként kezeli az áradatokat.

Megjegyzendő, hogy az eurót nem alkalmazó uniós tagállamok és a nem uniós országok esetében a 2016. és a 2017. évi árak összehasonlítása nemzeti pénznemben történt annak érdekében, hogy kizárjuk a nemzeti valuta és az euró átváltási árfolyamában bekövetkező változások által gyakorolt hatást.

A nem háztartási fogyasztók meghatározása

Ebben a cikkben nem háztartási fogyasztó alatt az évi 2778 GWh és 27 778 GWh (10 000 GJ és 100 000 GJ) közötti fogyasztású közepes nem háztartási fogyasztói csoportot értjük. A bemutatott árak megfelelnek a földgáz alapárának, és tartalmaznak minden nem visszaigényelhető adót és díjat.

Ciprus és Málta a nem háztartási fogyasztók vonatkozásában nem szolgáltat adatot a földgázárakról. Ezekben az adatokban nem szerepel a vegyi eljárásokhoz, valamint a villamosenergia-termeléshez és/vagy a kapcsolt energiatermeléshez felhasznált földgázmennyiség.

Háttér

Egy ország energiaellátási stratégiájának kulcsfontosságú elemei az energiaellátás ára és megbízhatósága. A gázárak különösen fontosak a nemzetközi versenyképesség szempontjából, mivel a gáz az ipari és a szolgáltatásnyújtó vállalkozások teljes energiaköltségének jelentős hányadát jelentheti. A világpiaci kereskedelemben rendszerint viszonylag egységes áron forgalomban lévő más fosszilis tüzelőanyagok árával ellentétben, az uniós tagállamokban a földgáz ára szélesebb skálán változik.

Az Európai Bizottságnak a megemelkedett olajárak támasztotta kihívással való szembenézésről szóló közleménye (COM(2008) 384) is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, és sürgeti, hogy az Európai Unió hatékonyabban használja fel az energiát és csökkentse függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól – és különösen az éghajlatváltozással és a megújuló energiával kapcsolatos csomagban meghatározott megközelítést kövesse.

Az Európai Unió az 1990-es évek második féléve óta fellép a villamosenergia- és gázpiacok liberalizálásáért. 2003-ban irányelveket fogadott el, amelyekben a villamos energia és földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokat fektetett le. Határidőt szabott a piacok megnyitására és a fogyasztók számára a szolgáltatóválasztás lehetővé tételére: 2004. július 1. óta az üzleti fogyasztóknak és 2007. július 1. óta valamennyi fogyasztónak (beleértve a háztartásokat is). Egyes uniós tagállamok felgyorsították a liberalizációs folyamatot, míg mások sokkal lassabban fogadták el a szükséges intézkedéseket. Továbbra is jelentős akadályok hátráltatják a belépést sok villamosenergia- és földgázpiacra, amit a még mindig (közel) monopolhelyzetben lévő szolgáltatók által uralt piacok száma mutat. 2009 júliusában az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a harmadik jogalkotási intézkedéscsomagot, amely célja valós és tényleges szolgáltatóválasztási lehetőséget és előnyöket biztosítani a fogyasztóknak. Általános az a nézet, hogy a gáz- és villamosenergia-árak fokozott átláthatósága elősegíti a tisztességes versenyt, mivel a fogyasztókat a különböző energiaforrások (olaj, szén, földgáz és megújuló energiaforrások) és a különböző szolgáltatók közötti választásra ösztönzi. Az árak és árrendszerek lehető legszélesebb körben történő közzététele és terjesztése teheti hatásosabbá az energiaár átláthatóságát.

Direct access to

Other articles
Tables
Database
Dedicated section
Publications
Methodology
Visualisations




Fő táblázatok

Energy Statistics - prices (t_nrg_price)
Gas prices by type of user (ten00118)

Adatbázis

Energy Statistics - prices of natural gas and electricity (nrg_price)
Energy Statistics - natural gas and electricity prices (from 2007 onwards) (nrg_pc)
Energy Statistics - natural gas and electricity prices (until 2007) (nrg_pc_h)

Tematikus anyagok

Módszertan

Mivel 2007-ben megváltozott a módszertan, az idősorban törés következett be, és ezért mindössze viszonylag rövid idősor áll rendelkezésre. Ennek ellenére, még ez alatt a viszonylag rövid időtartam alatt is jelentősen ingadoztak a földgázárak.

2016-ban hatályba lépett az (EU) 2016/1952 rendelet, amely meghatározza a háztartási és a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárakkal kapcsolatos adatok gyűjtésére és terjesztésére vonatkozó kötelezettség tartalmát. 2017 januárjáig a háztartási szektor áradatait az adatszolgáltató hatóságok önkéntes alapon bocsátották az Eurostat rendelkezésére. A nem háztartási fogyasztók területe 2016-ig ipari fogyasztókként szerepelt a statisztikákban, de az adatszolgáltató hatóságoknak lehetőségük volt arra, hogy más nem háztartási jellegű fogyasztókat is szerepeltessenek az adatközlésben. Az (EU) 2016/1952 rendelet bevezetésével a fogalommeghatározás ipariról nem háztartási fogyasztókra változott, ami biztosította, hogy minden adatszolgáltató ország azonos módszertant kövessen.

Az egyes szolgáltatók árai, illetve tarifarendszerei eltérnek egymástól. Származhatnak tárgyalás útján kötött szerződésekből, különösen a nagy nem háztartási fogyasztók esetében. Kisebb fogyasztók esetében rendszerint a fogyasztott gáz mennyisége alapján határozzák meg több más feltétellel együtt; a díjak többsége valamilyen fix díjat is tartalmaz. Így a földgáznak nincs egyetlen általános ára. Ez a cikk az árak időbeli és az uniós tagállamok közötti összehasonlításához a háztartási és a nem háztartási fogyasztói csoportokra vonatkozó információkat ismerteti. Az Eurostat a földgázárakra vonatkozó adatokat különböző éves fogyasztási sávok alapján összesen három különböző típusú háztartás vonatkozásában gyűjti. A nem háztartási fogyasztók esetében a földgázárakra vonatkozó adatokat összesen hat különböző típusú felhasználó vonatkozásában gyűjti.

Az árakra vonatkozóan összegyűjtött adatok minden egyes évben a januártól júniusig (első félév), illetve júliustól decemberig (második félév) terjedő hat hónapos időszakok átlagos árait foglalják magukban. Az árak tartalmazzák a földgáz alapárát, az átviteli és az elosztási díjakat, a mérőóra bérleti díját és az egyéb szolgáltatásokat. Az ismertetett háztartási földgázárak tartalmazzák az adókat, a díjakat, a nem adójellegű díjakat és a hozzáadottérték-adót (héa), mivel ez így rendszerint tükrözi a háztartási fogyasztók által fizetett végső árat. Minthogy a nem háztartási fogyasztók rendszerint visszaigényelhetik a héát és néhány más adót, a vállalkozásokra vonatkozó árakat a héa és más visszaigényelhető adók/díjak nélkül tüntetjük fel. A földgázárak egysége az euró/kilowattóra (EUR/kWh).