Archive:Nemzetközi árukereskedelem

2017. márciusi adatok. A legfrissebb adatokat lásd itt: Az Eurostat további információi, fő táblázatok és adatbázis. A cikk frissítésének tervezett ideje: 2018. június. A szöveg angol változata frissebb információkat tartalmaz.

Ez a cikk az Európai Unió (EU) nemzetközi árukereskedelmének alakulásával foglalkozik. Vizsgálja, mekkora részesedéssel rendelkezik az Európai Unió a világ import- és exportpiacain, továbbá áttekintést nyújt az Unión belüli (az uniós tagállamok közötti) kereskedelemről, az Unió legjelentősebb kereskedelmi partnereiről, valamint az Unióban leggyakrabban forgalmazott termékkategóriákról.

Az EU-28 bonyolítja a világ árukereskedelmének körülbelül 15%-át. A nemzetközi árukereskedelem értéke jelentősen meghaladja a szolgáltatások nemzetközi forgalmának értékét (megközelítőleg háromszorosa annak), ami azt tükrözi, hogy egyes szolgáltatások a természetüknél fogva nehezebben nyújthatók határokon átnyúlóan.

1. ábra: A nemzetközi árukereskedelem fő szereplői, 2015
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

2. ábra: Export-import arány a nemzetközi árukereskedelemben, 2005 és 2015
(%)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

3. ábra: Kereskedelmi mérleg a nemzetközi árukereskedelemben, 2005 és 2015
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

4. ábra: Részesedés a világ áruexportjából, 2015
(a világexport %-ában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

5. ábra: Részesedés a világ áruimportjából, 2015
(a világimport %-ában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

6. ábra: A nemzetközi árukereskedelem alakulása, EU-28, 2006–2016
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

7. ábra: EU-28-on kívüli árukereskedelem, 2016
(az EU-28 exportjának/importjának %-ában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

8. ábra: EU-28-on belüli árukereskedelem, 2016
(az EU-28 kiszállításainak/beérkezéseinek %-ában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

9. ábra: Az EU-28-on belüli és azon kívüli árukereskedelem, 2016
(import és export együtt, %-os részesedés a teljes kereskedelemből)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

10. ábra: Az EU-28-on kívüli árukereskedelem a legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerint, 2006 és 2016
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

11. ábra: A legjelentősebb áruexport-kereskedelmi partnerek, EU-28, 2016
(%-os részesedés az EU-28 exportjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

12. ábra: A legjelentősebb áruimport-kereskedelmi partnerek, EU-28, 2016
(%-os részesedés az EU-28 importjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

13. ábra: Az EU-28 nemzetközi kereskedelme árufőcsoportok szerint, EU-28, 2011 és 2016
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

14. ábra: Az egyes árufőcsoportok aránya az exportban, EU-28, 2011 és 2016
(%-os részesedés az EU-28 exportjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

15. ábra: Az egyes árufőcsoportok aránya az importban, EU-28, 2011 és 2016
(%-os részesedés az EU-28 importjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

16. ábra: Az egyes árufőcsoportok aránya az exportban és az importban, EU-28, 2016
(%-os részesedés az EU-28 exportjából/importjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

Főbb statisztikai eredmények

A nemzetközi árukereskedelem fő globális szereplői

A nemzetközi kereskedelem három legnagyobb globális szereplője az EU-28, Kína és az Egyesült Államok (2004 óta, amikor Kína megelőzte Japánt) (lásd az 1. ábrát). 2015-ben az EU-28, Kína és az Egyesült Államok árukereskedelmének (exportjának és importjának) szintje csaknem megegyezett: az árukereskedelmi forgalom az Egyesült Államokban volt a legmagasabb 3 633 milliárd EUR-val, ami 61 milliárd EUR-val haladta meg Kína, illetve 115 milliárd EUR-val az EU-28 árukereskedelmi forgalmát (ez utóbbi érték nem tartalmazza az Unión belüli kereskedelmet); az árukereskedelem szintje tekintetében a negyedik helyen Japán állt 1127 milliárd EUR-val.

2015-ben az export importhoz viszonyított aránya különösen magas volt Oroszországban, Norvégiában és Kínában (lásd a 2. ábrát), míg abszolút értékben Kína és Oroszország a 2005 óta mért legnagyobb éves kereskedelmi többletet könyvelte el. 2015-ben az Egyesült Államokban volt a legnagyobb a kereskedelmi mérleg hiánya (lásd a 3. ábrát), hasonlóan az elmúlt évtized mindazon éveihez, amelyre vonatkozóan adatokkal rendelkezünk.

Az export és import alakulását tekintve 2015-ben az EU-28-nak volt a második legnagyobb részesedése a globális áruexportból és -importból (lásd a 4. és 5. ábrát): az EU-28 áruexportja a világ teljes áruexportjának 15,5%-át tette ki, amit 2014-ben – az EU megalapítása óta először – túlszárnyalt Kína (amelynek részesedése a 2014-ben mért 16,1%-ról 2015-ben 17,8%-ra nőtt), miközben az Egyesült Államok részesedése (13,4%) elmaradt az EU-28-étól. Az importrészesedés terén az Egyesült Államok (17,4%) megelőzte az EU-28-at (14,5%) és Kínát (12,7%).

Unión kívüli árukereskedelem

Az EU-28 által a világ többi részével bonyolított árukereskedelem (az Unión kívülre irányuló export és import összege) 2016-ban 3453 milliárd EUR értékű volt (lásd a 6. ábrát). Mind az import, mind az export értéke valamivel alacsonyabb volt a 2015. évinél; az exportban bekövetkezett csökkenés (44 milliárd EUR) mértéke nagyjából kétszerese volt az import csökkenésének (21 milliárd EUR). Ennek eredményeképpen az EU-28 kereskedelmi többlete ugyan pozitív maradt, de a 2015-ös 60 milliárd EUR-ról 2016-ban 38 milliárd EUR-ra csökkent.

Az export és import terén 2009-ben tapasztalt mélyrepülés után az EU-28 exportja négy év alatt 58,7%-kal 1736 milliárd EUR-s rekordszintre emelkedett. Az export ezt követően, 2014-ben 1,9%-kal csökkent, majd 2015-ben, 5,1%-kal nőve újabb rekordot döntött 1789 milliárd EUR-val, végül 2016-ban ismét csökkent, ezúttal 2,4%-kal. Ezzel szemben az import növekedése 2009 után három év alatt 45,6% volt, és 2012-ben 1799 milliárd EUR-on tetőzött. Az import 2013-ban 6,2%-kal esett, majd 2014-ben stabilizálódott (0,3%-os növekedés), 2015-ben 2,2%-kal nőtt, végül 2016-ban 1,2%-kal visszaesett, és továbbra is a 2012-es érték alatt maradt.

Az uniós tagországok közül az EU-28 nemzetközi kereskedelmében 2016-ban Németország játszotta messze a legjelentősebb szerepet, az EU-28 harmadik országokba irányuló áruexportjának 28,7%-át, áruimportjának pedig közel egyötödét (18,8%) bonyolította (lásd a 7. ábrát). A következő három legnagyobb exportőr forgalma – az Egyesült Királyságé (11,1%), Olaszországé (10,5%) és Franciaországé (szintén 10,5%) – 2015-höz képest változatlan szinten maradt (bár Olaszország EU-28-on kívülre irányuló exportja megelőzte Franciaországét), és csak e tagállamok tudhattak magukénak két számjegyű részesedést az EU-28 exportjából. Németország után az Egyesült Királyság (16,6%), Hollandia (14,2%), Franciaország (9,4%) és Olaszország (8,4%) volt a harmadik országokból származó áruk legjelentősebb importőre 2016-ban. Hollandia viszonylag magas részesedése legalább részben az EU fő tengeri kikötőjén, Rotterdamon keresztül az EU-ba áramló jelentős mennyiségű termékkel magyarázható. Az EU-28-on kívüli árukereskedelem tekintetében a legnagyobb többletet 2016-ban Németország érte el 180,9 milliárd EUR-val, ezt pedig Olaszország (39,9 milliárd EUR) és Írország (34,5 milliárd EUR) követte. Az Unión kívüli árukereskedelem tekintetében a legnagyobb hiányról Hollandia (115,9 milliárd EUR) és az Egyesült Királyság (89,7 milliárd EUR) számolt be.

Unión belüli árukereskedelem

Az uniós tagállamok közötti kereskedelem (Unión belüli kereskedelem) értéke a kiszállításokat figyelembe véve 2016-ban 3110 milliárd EUR volt. Ez 78%-kal magasabb, mint az EU-28 területét harmadik országok felé elhagyó, 1745 milliárd EUR-ra rúgó export mennyisége (Unión kívüli kereskedelem).

Az EU-28-on belüli kereskedelem – megint csak a kiszállítások alapján mérve – 1,3%-kal nőtt 2015 és 2016 között; 2009 óta ez sorozatban a hetedik éves növekedés. A kiszállítások és beérkezések összesítését vizsgálva 2016-ban az Unión belüli kereskedelemben Ciprus (11,2%), Románia (7,0%) és Horvátország (5,7%) regisztrálta a legnagyobb növekedést, csökkenést pedig az uniós tagállamok közül csak Málta (–7,7%), Luxemburg (–4,8%), az Egyesült Királyság (–4,3%), Finnország (–1,4%), Belgium (–0,5%) és Litvánia (–0,1%) esetében észleltek.

Az EU-28-on kívüli kereskedelemhez hasonlóan a legnagyobb EU-28-on belüli kereskedelmet bonyolító ország is Németország volt 2016-ban: a más tagállamokba irányuló EU-28-on belüli kiszállítások 22,8%-a Németországból indult, és a más tagállamokból beérkező áruk több mint ötöde (20,9%-a) oda érkezett (lásd a 8. ábrát). Hollandia (12,5%) volt az egyetlen olyan tagállam, amely az EU-n belüli kiszállítások több mint egytizedéért volt felelős, megint csak Rotterdam szerepe miatt – míg Franciaország (11,8%) és az Egyesült Királyság (9,6%) az EU-28-on belülről származó beérkezések közel tíz százalékát fogadta.

Az Európai Unió belső piacának fontosságát hangsúlyozza, hogy az Unión belüli kereskedelem (a kiszállítások és beérkezések összege) mindegyik tagállam esetében meghaladta az Unión kívüli kereskedelmet (export és import összege), kivéve Máltát és az Egyesült Királyságot, ahol ezek majdnem teljesen egyensúlyban voltak (lásd a 9. ábrát). A teljes árukereskedelemből az Unión belüli, illetve az Unión kívüli forgalom aránya tagállamonként igen különböző volt, és bizonyos mértékben az adott ország történelmi kötelékeit és földrajzi elhelyezkedését tükrözte. Az Unión belüli kereskedelem aránya Észtországban, Luxemburgban, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában volt a legmagasabb (megközelítőleg az összes kereskedelem 80%-a), míg az Egyesült Királyságban ez az arány 49,3%-ra csökkent.

A legjelentősebb árukereskedelmi partnerek elemzése

2006 és 2016 között az EU-28 legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerinti áruexportja jelentős eltéréseket mutatott. A legnagyobb – majdnem háromszoros – növekedés a Kínába irányuló export terén történt, de a Dél-Koreába irányuló export is közel megkétszereződött (lásd a 10. ábrát). A Norvégiába és Japánba irányuló export lassabban, a 2006-os szinthez képest 2016-ra 26%-kal, illetve 30%-kal emelkedett, míg az EU-28 Oroszországba irányuló exportjának szintje a vizsgált időszakban nem változott.

Ami a behozatalt illeti, 2006 és 2016 között az EU-28 az áruimport szintjének csökkenését tapasztalhatta a Japánból (15%-os csökkenés), Oroszországból (17%-os csökkenés) és Norvégiából (23%-os csökkenés) érkező termékek tekintetében; az utóbbi két ország esetében ez a változás részben az olaj és gáz árának változásából ered. A legnagyobb növekedést a Kínából (76%), Indiából (74%) és Svájcból (70%) érkező import mutatta.

Ezzel együtt az EU 28 országából 2016-ban exportált áruk messze leggyakoribb célpontja továbbra is az Egyesült Államok volt (lásd a 11. ábrát), bár az EU-28 Egyesült Államokba irányuló kivitele a 2002-es 28,0%-ról 2013-ra 16,7%-ra csökkent, mielőtt 2016-ban visszaállt volna 20,8%-ra. Az EU-28 exportjának második legfontosabb célpontja 2016-ban Kína volt (az EU-28 összes exportjának 9,7%-a irányult Kínába), a harmadik pedig Svájc (8,2%). 2015-ben Törökország átvette Oroszország helyét mint az EU-28 áruexportjának negyedik legnagyobb célpontja, ez a minta pedig 2016-ban tovább folytatódott, és a Törökországba irányuló export az EU-28 összes áruexportjának 4,5%-át tette ki. Az EU-28 áruexportjának hét fő célpiaca (az Egyesült Államok, Kína, Svájc, Törökország, Oroszország, Japán és Norvégia) az EU-28 összes áruexportjának több mint felét (53,4%-át) fogadta.

Az EU-28 áruimportjának hét fő származási országa ugyanaz a hét ország volt, mint az EU-28 exportjának célországai, bár a sorrend némileg eltért (a 11. és a 12. ábra összehasonlításából látható). E hét ország az EU-28 áruimportjának nagyobb részéért felelt, mint az áruexport esetében: az EU-28 országaiba érkező áruimport kicsivel több mint háromötöde (60,2%) ebből a hét országból érkezett. Kína az EU-28 országaiba 2016-ban érkező import több mint egyötödét adta (20,2%), és ezzel az EU-28 területére importált áruk fő származási országa volt. Az Egyesült Államok részesedése az EU-28 áruimportjából (14,5%) kb. 6 százalékponttal Kína részesedése alatt volt, a harmadik, illetve negyedik helyen álló Svájcé (7,1%) és Oroszországé (7,0%) pedig további hét százalékponttal volt alacsonyabb. Az EU-28 áruimportjának ötödik legnagyobb szállítója Törökország volt, amelyet szorosan követett Japán és Norvégia.

A fő termékcsoportok elemzése

2011 és 2016 között az EU-28 Unión kívülre irányuló exportjának értéke a 13. ábrán bemutatott termékcsoportok nagy része tekintetében növekedést mutatott, habár ez alól volt két kivétel: a nyersanyagok exportja 5,1%-kal, az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok exportja 26%-kal csökkent. Az export terén a legnagyobb növekedés az élelmiszerek, italok és dohány (31%) tekintetében következett be; emellett viszonylag gyors (23,1%-os) növekedésen ment át a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek Unión kívülre irányuló exportjának szintje is, valamint két számjegyű növekedést regisztráltak a gépek és szállítóeszközök, továbbá az egyéb feldolgozott termékek esetében is.

Az import tekintetében hasonló minta volt megfigyelhető: az EU-n kívülről érkező nyersanyagimport (20,2%-os csökkenés) és az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok importjának szintje (46,6%-os csökkenés) 2011 és 2016 között viszonylag nagy csökkenést mutatott. Mindamellett meg kell jegyeznünk, hogy a csökkenés oka lehetett az árak megváltozása és/vagy az átváltási árfolyamok ingadozása is, hiszen a nyersanyagok és az olaj árát a globális piacokon USD-ben jegyzik. Ehhez képest a gépek és szállítóeszközök EU-n kívülről történő importja 2011 és 2016 között összesen 24,9%-kal nőtt, de viszonylag magas növekedést rögzítettek az élelmiszerek, italok és dohány (19,1%), valamint a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek (18,9%) tekintetében is.

Az EU-28 2016. évi 37,7 milliárd eurós kereskedelmi többlete a gépek és szállítóeszközök, valamint a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek esetében fennálló 193,1 milliárd EUR, illetve 129,1 milliárd EUR összegű pozitív kereskedelmi mérlegre vezethető vissza. 2011 és 2016 között az EU-28 a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek kereskedelmi többletének növekedését regisztrálta, míg a gépek és szállítóeszközök esetében a többlet kisebb csökkenésen ment át. Az élelmiszerek, italok és dohányáruk terén az EU-28 2011-ben kismértékű kereskedelmi hiányt könyvelt el; 2016-ra ebből kicsit nagyobb mértékű többlet lett. 2016-ban a legnagyobb kereskedelmi hiány az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok terén keletkezett; ezek importja 190,0 milliárd EUR-val haladta meg exportjukat. Az EU-28 kereskedelmi hiánya az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok, illetve a nyersanyagok terén jelentős mértékben csökkent a 2011 és 2016 közötti időszakban; előbbi esetben több mint felével. Ezzel szemben az EU-28 kereskedelmi hiánya nőtt az egyéb feldolgozott termékek terén, és 2016-ban elérte az 53,5 EUR-t, 3,5%-kal meghaladva ezzel a 2011-es szintet.

Az EU-28 áruexportjának szerkezete 2011 és 2016 között legjelentősebben a kisebb termékcsoportokban változott meg (lásd a 14. ábrát). Az élelmiszerek, italok és dohányáruk részaránya 5,7%-ról 6,6%-ra nőtt ezen időszak alatt, míg az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok részaránya 6,4%-ról 4,2%-ra csökkent.

Az EU-28 importjának szerkezetében 2011 és 2016 között a legnagyobb változás az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok terén történt; ezek részaránya 28,6%-ról 15,5%-ra csökkent (lásd a 15. ábrát). Ezzel szemben ugyanezen időszakban az egyéb feldolgozott termékek részaránya 23,3%-ról 26,3%-ra, a gépeké és szállítóeszközöké pedig 25,6%-ról 32,3%-ra nőtt.

A 16. ábra az EU-28 2016-os importjának és exportjának szerkezetét hasonlítja össze: ne feledkezzünk meg arról, hogy az export összesített szintje kb. 2,2%-kal magasabb volt az importénál. A legjelentősebb különbség az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok eltérő részaránya: ezen a téren az import mennyisége az exporténak 3,6-szorosa volt. Ezt a gépek és szállítóeszközök, valamint a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek alacsonyabb importja ellensúlyozta.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A nemzetközi árukereskedelmi statisztika az Európai Unió tagállamai között (Unión belüli kereskedelem), valamint az uniós tagállamok és harmadik országok között (Unión kívüli kereskedelem) forgalmazott áruk értékét és mennyiségét méri fel. Ez a statisztika a hivatalos információforrás az importtal, exporttal és az Európai Unió, annak tagállamai és az euróövezet kereskedelmi mérlegével kapcsolatban.

A közzétett statisztikák az egyes adatszolgáltató országokra vonatkoznak, és az egyes partnerországokkal és termékosztályozásokkal kapcsolatos adatokat tartalmaznak. Az egyik leggyakrabban használt termékosztályozás az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozása (SITC Rev. . 4), amely lehetővé teszi a külkereskedelmi statisztikák világszintű összehasonlítását.

Az Unión kívüli kereskedelemre vonatkozó statisztikában szereplő adatok egységes kereskedelmi tömbként kezelik az EU 28 tagállamát. Más szóval a kiviteli adatok kizárólag az EU-28 kereskedelmi blokkját elhagyó, a világ többi részébe irányuló exportra vonatkoznak, míg az Unión kívülről származó importtal kapcsolatos adatok a világ többi részéből (nem tagállamokból) az EU 28 tagállamába való behozatalra vonatkoznak. Ezzel szemben az egyes tagállamokra vonatkozó adatok esetében a nemzetközi kereskedelmi forgalom rendszerint világkereskedelmi forgalom formájában jelenik meg (ideértve az Unión belüli és az Unión kívüli partnereket egyaránt). A tagállamok közötti kereskedelem (Unión belüli kereskedelem) statisztikája az egyes tagállamok által regisztrált árubeérkezésekre és -kiszállításokra vonatkozik.

Az Unión kívüli és az Unión belüli kereskedelem statisztikai értéke az export/kiszállítás esetében a FOB-érték (free-on-board – költségmentesen a hajó fedélzetére rakva), az import/beérkezés esetében pedig a CIF-érték (cost, insurance and freight – költség, biztosítás és fuvardíj fizetve). A jelentett értékek kizárólag azokat a járulékos költségeket (fuvardíj és biztosítás) tartalmazzák, amelyek export/kiszállítás esetében az export/kiszállítás kiindulási helyéül szolgáló uniós tagállam területén történő szállításra, import/beérkezés esetében pedig az import/beérkezés célországául szolgáló tagállam területén kívül történő szállításra vonatkoznak.

Az uniós adatok az Eurostat COMEXT adatbázisából, a nemzetközi árukereskedelem referencia-adatbázisából származnak. Az adatbázis nemcsak az uniós tagállamok közelmúltbeli és történeti adataihoz biztosít hozzáférést, de számos harmadik ország statisztikáit is tartalmazza. A nemzetközi kereskedelemre vonatkozó, az Eurostat weboldalán közzétett összevont és részletes statisztikákat minden hónapban a COMEXT adatai alapján állítják össze. Mivel a COMEXT naponta frissítésre kerül, a weboldalon található adatok eltérhetnek a COMEXT-ben szereplőktől (új változtatások esetén).

Háttér

A nemzetközi árukereskedelmi statisztikát a nemzetközi, uniós és nemzeti döntéshozó szervek széles körben felhasználják. A vállalkozások a nemzetközi kereskedelmi adatokat piackutatásra és kereskedelmi stratégiájuk meghatározására használhatják fel. A nemzetközi árukereskedelmi statisztikákat az uniós intézmények is felhasználják a két- és a többoldalú kereskedelmi tárgyalások előkészítése, a dömpingellenes politikák meghatározása és végrehajtása, a makrogazdasági és pénzügyi politikák alakítása, valamint az egységes piac fejlődésének vagy az európai gazdaságok integrációjának értékelése során.

A kereskedelem fejlődése elősegíti a gazdasági növekedést. Az Európai Unió közös kereskedelempolitikával rendelkezik, amelynek értelmében a kereskedelmi megállapodásokról az Európai Bizottság tárgyal, és a 28 tagállam nevében képviseli az Európai Unió érdekeit. Az Európai Bizottság az Uniót érintő valamennyi kereskedelempolitikai kérdést, ideértve a többoldalú, a kétoldalú és az egyoldalú megállapodásokat megvitató tanácsadó bizottságon keresztül egyeztet az uniós tagállamokkal. A kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatókörébe tartozik, tehát kizárólag az Európai Unió alkothat kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat és köthet nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, az egyes tagállamoknak ez nem áll módjában. A közelmúltban e hatáskört az árukereskedelmen kívül kiterjesztették a szolgáltatások kereskedelmére, a szellemi tulajdonra és a közvetlen külföldi befektetésekre (FDI).

A többoldalú kereskedelmi kérdésekkel világszinten a World Trade Organisation (WTO) foglalkozik. A szervezetnek 2017 márciusában 164 tagja volt, több tagjelöltel pedig folyamatban volt a csatlakozási eljárás. A WTO meghatározza a kereskedelemre vonatkozó globális szabályokat, valamint fórumként szolgál a kereskedelmi tárgyalásokhoz és a tagok közötti viták rendezéséhez. Az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat WTO-partnereivel, emellett részt vett a WTO többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak, az úgynevezett dohai fejlesztési menetrendnek az előző fordulóján. Azonban miután a tárgyalásokat 2005-ben, majd 2006-ban sem sikerült lezárni, a dohai forduló ismét kudarcba fulladt a WTO 2008. júliusi találkozóján. 2013 decemberében egyes területeken némi előrelépés történt azzal, hogy Baliban (Indonézia) elfogadtak egy megállapodáscsomagot, amely egyebek mellett a kereskedelem megkönnyítését szolgáló intézkedésekre, a mezőgazdasági exporttámogatások csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásra és további fejlesztési kérdésekre, például a fejlődő országok élelmiszer-biztonságára tért ki. A WTO tizedik miniszteri konferenciáján, 2015 decemberében Nairobiban megállapodás született több, főleg a szervezet legszegényebb tagjainak érdekeit szolgáló kereskedelmi kezdeményezésről; ezek között szerepelt a mezőgazdasági termékek exporttámogatásának eltörlésére vonatkozó vállalás is.

Az EU és az Egyesült Államok között jelenleg zajlanak egy kereskedelmi és beruházási megállapodás tárgyalásai – ez a Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP). A remények szerint az esetlegesen megszülető megállapodás mindkét régió gazdasági növekedését elősegíti majd. 2017 februárjában az Európai Parlament megszavazta az EU és Kanada közötti Comprehensive Economic and Trade Agreement (CETA) (angolul) megállapodást, amelyet azonban az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeinek ratifikálniuk kell, mielőtt teljesen hatályba léphetne.

Lásd még

Intra-EU trade of the most traded goods (angolul)
Intra-EU trade in goods - recent trends (angolul)
Extra-EU trade in goods (angolul)
The EU in the world - international trade (angolul)

Az Eurostat további információi

Adatok megjelenítése

Top 5 partners for trade in goods (angolul)
My country in a bubble (angolul)

Fő táblázatok

International trade in goods (t_ext_go) (angolul), lásd:

International trade in goods - long-term indicators (t_ext_go_lti)

International trade in goods - short-term indicators (t_ext_go_sti)

Adatbázis

International trade in goods (ext_go), lásd:

International trade in goods - aggregated data (ext_go_agg)

International trade in goods - long-term indicators (ext_go_lti)

International trade in goods - short-term indicators (ext_go_sti)

International trade in goods - detailed data (detail)

Egyéb információk – Jogszabályi háttér

Az Európai Parlament és a Tanács 471/2009/EK rendelete (2009. május 6.) a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról
A Bizottság 92/2010/EU rendelete (2010. február 2.) a 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a vámhatóságok és a nemzeti statisztikai hatóságok közötti adatcsere, valamint a statisztikák összeállítása és minőségértékelése tekintetében történő végrehajtásáról
A Bizottság 113/2010/EU rendelete (2010. február 9.) a 471/2009/EK rendeletnek a kereskedelmi lefedettség, az adatok meghatározása, vállalkozásmutatók és számlázási pénznem szerinti statisztika összeállítása, valamint a különleges áruk vagy árumozgások tekintetében történő végrehajtásáról
Az Európai Parlament és a Tanács 638/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
A Bizottság 1982/2004/EK rendelete (2004. november 18.) a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 638/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint az 1901/2000/EK és a 3590/92/EGK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

Külső hivatkozások

European Commission — Trade (angolul)
European Commission — Globalisation (angolul)
European Commission — Single market for goods (angolul)