Statistics Explained

Személyszállítási statisztika


2020. júliusban kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2021. november.


This Statistics Explained article has been archived on 21 July 2021.


Érdekességek

Az EU-27 országos vasúthálózatait 8 milliárd utas vette igénybe 2018-ban.

Az EU-27 repülőterein csaknem 1 milliárd utas fordult meg 2018-ban.

Az EU-27 területén kívülre irányuló vagy onnan kiinduló légi személyszállítás, EU-27, 2018
Forrás: Eurostat (avia_paexcc)


Ez a cikk az Európai Unión (EU-27) belüli személyszállítás statisztikájának jelenlegi helyzetéről és a legújabb fejleményekről ad áttekintést a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján. Bemutatja a személyszállítás különböző módjaira, köztük a közúti, a vasúti, a légi és a tengeri közlekedésre vonatkozó adatokat. A személyszállítás legfontosabb eszköze a személygépkocsi – ezt a személyszállítási módot a fokozottabb mobilitás és rugalmasság iránti vágy lendítette fel. Azonban az EU-27 egészében a személygépkocsitól mint közlekedési eszköztől való nagy fokú függés sok városban és fő közlekedési útvonalon hozzájárult a légszennyezés megnövekedéséhez és a forgalmi torlódások gyakoribbá válásához.

Teljes cikk

A belföldi közlekedés megoszlása a közlekedési eszközök szerint

Az 1. ábra szerint az EU-27 területén 2017-ben a személygépkocsik a belföldi személyszállítás 82,9%-át bonyolították, miközben az autóbuszok és a trolibuszok (9,4%), illetve a személyszállító vonatok (7,8%) külön-külön kevesebb mint egytizedét adták a teljes forgalomnak (az utaskilométerek számában mérve).

1. ábra: A belföldi személyszállítás megoszlása a közlekedési eszközök szerint, 2017
(százalékos részesedés az összes belföldi utaskilométeren belül)
Forrás: Eurostat (tran_hv_psmod)

A személygépkocsi volt messze a leggyakrabban igénybe vett közlekedési eszköz az EU-27 összes tagállamában. Litvániában 2017-ben a teljes személyforgalom 91%-a bonyolódott személygépkocsival. A személygépkocsi részaránya az EU-27 tagállamai közül egyedül Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon volt a háromnegyed alatt. Magyarország esetében ezt az ellensúlyozta, hogy az autóbuszos közlekedés részaránya az EU-27 tagállamai között a legnagyobb volt (21,1%). A tagjelölt országok közül Törökország (28,2%) és Észak-Macedónia (22,2%) az autóbuszok még nagyobb fontosságáról számolt be. Az autóbuszos és a trolibuszos személyszállítás részaránya Hollandiában volt a legkisebb (2,9%). A vasúti személyszállítás részaránya az EU-27 tagállamai közül Ausztriában (11,9%) és Hollandiában (11,4%) volt a legnagyobb. Ez azonban jóval elmaradt az EFTA-országok közé tartozó Svájc hasonló adatától, ahol 2017-ben a teljes személyforgalom 19,7%-a bonyolódott vasúton. Ugyanakkor a vasút részaránya 2,0%-nál is kisebb volt Szlovéniában, Litvániában és Görögországban, valamint a tagjelölt országok közül Észak-Macedóniában és Törökországban.

Vasúti személyszállítás

Az EU-tagállamok vasúthálózatain 2018-ban 8 milliárd utast regisztráltak (1. táblázat). Megjegyzendő, hogy a nemzetközi személyszállítás részaránya csaknem valamennyi országban 8% alatt volt, kivéve Luxemburgot, ahol 26%-ot képviselt. Összességében az EU-27 tizenkilenc tagállama számolt be arról, hogy 2017 és 2018 viszonylatában nőtt az utasok teljes száma, három pedig arról, hogy csökkent (Cipruson és Máltán nincs vasút, Belgium, Magyarország és Hollandia esetében pedig az adat bizalmasnak számít). A legnagyobb mértékű növekedés Litvániában (+11,7%), Görögországban (+9,4%), Svédországban (+7,3%) és Ausztriában (+7,1%) következett be, míg a tagjelölt országok közül Törökországban is jelentős növekedést mértek (+17,8%). Ezzel szemben az utasszám Romániában 3,9%-kal, Franciaországban pedig 2,4%-kal csökkent.

1. táblázat: Vasúti személyszállítás a szállítás típusa szerint, 2017–2018
(ezer utas)
Forrás: Eurostat (rail_pa_typepas) és (rail_pa_quarta)

A nemzetközi személyszállítás alakulását tekintve elmondható, hogy 2017-ről 2018-ra a legnagyobb mértékű növekedésről Litvánia (+11,5%), Görögország (+9,4%), Svédország (+8,1%) és Ausztria (+7,1%), a legnagyobb mértékű csökkenésről pedig Románia (–3,9%) számolt be.

A vasúti közlekedés relatív súlyának országok közötti összehasonlításához az adatok normalizálhatók oly módon, hogy az utasforgalmat a lakosságszámhoz viszonyítva fejezzék ki (2. ábra). Ausztriában, Svédországban, Franciaországban és Németországban az országos vasúthálózaton megtett utazások átlagosan több mint 1000 egy lakosra jutó utaskilométert tettek ki 2018-ban; ez az adat azonban még mindig jóval kisebb, mint a Svájcban mért érték (2133 egy lakosra jutó utaskilométer). Ezzel szemben 2018-ban az EU-27 azon 22 tagállamában, amelyek rendelkeznek vasúthálózattal és amelyekről vannak adataink, az országos vasúthálózaton megtett legkisebb átlagos távolságot Görögországban (103 utaskilométer/lakos) és Litvániában (121 utaskilométer/lakos) mérték, miközben a tagjelölt országok között Törökország (68 utaskilométer/lakos) és Észak-Macedónia (30 utaskilométer/lakos) hasonló értéke még kisebb volt.

2. ábra: Vasúti személyszállítás a szállítás típusa szerint, 2018
(az egy lakosra jutó utaskilométerek száma)
Forrás: Eurostat (rail_pa_typepas) és (demo_gind)

A nemzetközi vasúti személyforgalmat tekintve az EU-27 tagállamai közül csupán Luxemburg (213 utaskilométer/lakos), Csehország (160 utaskilométer/lakos) és Franciaország (143 utaskilométer/lakos) számolt be 2018-ban 100-nál több egy lakosra jutó utaskilométerről; ezt a szintet emellett az EFTA-országok között Svájc is túlszárnyalta (128 utaskilométer/lakos). Ezek az adatok többek között tükrözhetik a nemzetközi határok közelségét, a munkaerő-állományon belül a külföldről ingázók részarányát, a nagy sebességű vasútvonalakhoz való hozzáférést, illetve azt is, hogy halad-e az adott országon keresztül nemzetközi közlekedési folyosó, vagy sem.

Légi személyszállítás

A szállított légi utasok teljes száma az EU-27 szintjén 2018-ban csaknem elérte az 1 milliárdot (3. ábra). Az EU-27 tagállamai közül 2018-ban Németország (222 millió fő), Spanyolország (221 millió fő) és Franciaország (162 millió fő) szállította a legtöbb utast. Ez a három ország, valamint Olaszország együtt a 27 EU-tagállam összesített légiutas-számának 58%-át adta. (Ez a százalékos arány az EU-27-re vonatkozó értékből nem számítható, mert abban minden utas csak egyszer szerepel, míg az országon belüli utazások és az EU-27-en belüli nemzetközi utazások esetében az országos adatok ugyanazt a személyt induló és érkező utasként egyaránt figyelembe veszik.) A skála másik végén Szlovénia 1,8 millió utasról számolt be.

A szállított utasok fele (50%) az EU-27-en kívülre irányuló vagy onnan kiinduló járatokon utazott, míg az egy-egy országon belüli utazások 16%-ot, az EU-27-en belüli nemzetközi utazások pedig 34%-ot képviseltek a légi személyszállításon belül. Az EU-27 csaknem valamennyi tagállamában az EU-27-en belüli nemzetközi utazások dominálnak, részarányuk a franciaországi 37% és a luxemburgi 76% között van. Kivételnek számít Franciaország, Írország, Ciprus, Hollandia, Szlovákia és Szlovénia, ahol az EU-27-en kívülre irányuló vagy onnan kiinduló utazások részaránya nagyobb az EU-27-en belüli nemzetközi utazásokénál. Az EU-27-en kívülre irányuló vagy onnan kiinduló utazások legnagyobb részarányát Ciprus (60%), a legkisebbet pedig Luxemburg (24%) jegyezte fel. A belföldi utazások részaránya az EU-27 összes tagállamában kisebb volt mind az EU-27-en belüli nemzetközi utazások, mind pedig az EU-27-en kívülre irányuló vagy onnan kiinduló utazások részarányánál. A belföldi utazások legnagyobb részarányáról Olaszország (21%), Svédország (20%), Franciaország (19%), Spanyolország (18%) és Görögország (16%) számolt be.

3. ábra: Légi személyszállítás a szállítás típusa szerint, 2018
(millió utas)
Forrás: Eurostat (avia_paoc)

72 millió érkező és induló utassal 2018-ban a párizsi Charles de Gaulle repülőtér volt az utasszámot tekintve a legforgalmasabb légikikötő az EU-27-ben (4. ábra). Az EU-27 tagállamaiban működő repülőterek közül a Charles de Gaulle repülőtér bonyolítja 2002 óta minden évben a legnagyobb utasforgalmat. Mögötte az amszterdami Schiphol (71 millió utas) és a frankfurti repülőtér (69 millió utas) következik.

A három legnagyobb repülőteret igénybe vevő utasok túlnyomó többsége nemzetközi járaton utazott; a legkisebb arányt a frankfurti repülőtér esetében jegyezték fel (89%), miközben az amszterdami Schiphol repülőtér esetében ugyanez az érték csaknem 100% volt. Ezzel szemben 2018-ban a belföldi járaton utazók az EU-27 negyedik legforgalmasabb repülőterét, az Adolfo Suárez Madrid-Barajas repülőteret igénybe vevő 56 millió utas 28%-át tették ki. Viszonylag nagy arányban vettek igénybe az utasok belföldi járatokat a párizsi Orly (43%), a barcelonai El Prat és a római Fiumicino repülőtér (mindkettő mintegy 27%) esetében is.

4. ábra: Az EU-27 tizenöt legforgalmasabb repülőtere, 2018
(millió utas)
Forrás: Eurostat (avia_paoa)

Az 1. térkép az EU-27 tagállamain kívülre irányuló vagy onnan kiinduló utazások egyes jellemzőit ábrázolja. Az „Egyéb Európa (az EU-27-en kívül)” kategória volt messze a legfontosabb partnerrégió, ez a térség az EU-27 tagállamain kívülre irányuló vagy onnan kiinduló utazások 60%-át adta. A világ egyes régiói közül az EU-27 legdinamikusabban fejlődő partnere a légi személyszállítás területén az „indiai szubkontinens” volt, ahol a 2017. és a 2018. év viszonylatában 18,6%-os növekedés következett be; ezt követte „Észak-Afrika” (17,5%-os növekedés) és az „ázsiai szovjet utódállamok” térsége (15,1%-os növekedés). Az EU-27 tagállamain kívülre irányuló vagy onnan kiinduló utazások száma a világ összes régiója viszonylatában nőtt, kivéve „Közép-Amerika és a Karib-tenger” térségét (0,6%-os csökkenés).

1. térkép Az EU-27 területén kívülre irányuló vagy onnan kiinduló légi személyszállítás, EU-27, 2018
Forrás: Eurostat (avia_paexcc)

Tengeri személyszállítás

A tengeri személyszállítás területén az EU-27 kikötőiben be- és kiszálló utasok teljes száma 2018-ban mintegy 410 millióra volt tehető, ami 5,6%-os növekedést jelent az előző évi adathoz képest (2. táblázat). Az áruszállítással ellentétben, ahol az EU-27 kikötőiben végzett kirakodások a teljes forgalom 60%-át, a berakodások pedig 40%-át adják, az EU-27 kikötőiben leszálló (érkező) és felszálló (induló) utasok száma közötti különbség általában elenyésző. Ez azért van így, mert Európában a tengeri személyszállítás túlnyomórészt egy-egy országon vagy az EU-27-en belül közlekedő kompokon bonyolódik, tehát minden utas kétszer jelenik meg a statisztikákban (egyszer, amikor egy EU-27-kikötőben kompra száll, másszor pedig amikor egy másik EU-27-kikötőben elhagyja ugyanazt a kompot).

Az EU-27 kikötőiben ki- és beszálló utasokat egyaránt figyelembe véve 85,4 milliós, illetve 72,5 milliós utasszámmal az olasz- és a görögországi kikötők 2018-ban együtt a teljes tengeri utasforgalom 38,5%-át bonyolították. Tehát a tagállamok közül továbbra is Olaszország és Görögország áll az első két helyen az EU-27 területén bonyolított tengeri személyszállítást illetően. Olaszországban 2017-hez képest jelentősen (15,6%-kal) megnőtt a ki- és a beszálló utasok száma. A harmadik helyen 2018-ban Dánia állt 43,8 millió ki- és beszálló utassal, ami 2,2%-os növekedést jelent 2017-hez képest.

2. táblázat: Ki- és beszálló tengeri utasok valamennyi kikötőt tekintve, 2015–2018
(ezer fő)
Forrás: Eurostat (mar_mp_aa) és (mar_mp_aa_cphd)

Az előző évihez képest a legnagyobb mértékű utasszám-növekedést a tengeri személyszállítás területén Bulgária (+20,9%, de alacsony kiinduló értékről), Spanyolország (+16,8%) és Olaszország (+15,6%) könyvelhette el 2018-ban. Ezzel szemben a legnagyobb mértékű relatív csökkenés Romániában (egyetlen tengeri utast sem szállítottak 2018-ban), Cipruson (–60,9%, de alacsony kiinduló értékről), Szlovéniában (–21,1%, de alacsony kiinduló értékről) és Belgiumban (–11,3%) következett be.

Annak ellenére, hogy 2018-ban az üdülőhajók utasai csak az EU-27 kikötőiben be- és kiszálló utasok 3,3%-át adták, ezek az utasok fontos szerepet játszanak azon kikötők és országok életében, amelyekben az üdülőhajó-forgalom összpontosul. Az EU-27 kikötőkben 2018-ban üdülőhajóra felszálló és onnan leszálló utasok közel 78%-a három ország: Olaszország, Spanyolország és Németország kikötőit vette igénybe. Ezek az adatok az üdülőhajót az EU-27 kikötőiben egynapos kirándulás céljából elhagyó utasokat nem tartalmazzák.

A táblázatok és az ábrák forrásadatai

Adatforrások

A belföldi személyszállítási statisztika nagy része az egyes adatszolgáltató országokban történt járműmozgásokon alapszik, függetlenül az érintett jármű vagy hajó hovatartozásától („területiség elve”). Ezért az utaskilométer (azaz az egy utas által megtett egy kilométer távolság) általánosságban megbízhatóbb mértékegységnek tekinthető, mivel az utasszám esetében – különösen nemzetközi forgalomban – nagyobb a kockázata a kétszeres beszámításnak. Az EU-tagállamokban alkalmazott módszertan a közúti személyszállítás területén nincs harmonizálva.

A belföldi személyszállítás közlekedési eszköz szerinti megoszlása a szállítást személygépkocsi, autóbusz és trolibusz, illetve vasút szerint csoportosítja; általában az egy adott ország nemzeti területén történő mozgást veszi figyelembe, függetlenül a jármű hovatartozásától. A személyszállítás közlekedési eszköz szerinti megoszlása a meghatározás szerint az egyes közlekedési eszközök százalékos aránya, és utaskilométerben kifejezett adatokon alapszik. Ebben a cikkben a belföldi személyszállítás összesítésébe nem számítjuk bele a belföldi légi és vízi szállítási szolgáltatásokat (a belföldi légi és tengeri szállítást).

Vasúti személyszállítás

Vasúti utas az a személy, aki utazását vonaton teszi meg, kivéve a vonatszemélyzet tagjait. Málta és Ciprus (illetve Izland) vonatkozásában nincsenek adatok a vasúti utasokkal kapcsolatban, mert ezekben az országokban nincs vasúthálózat. A belföldi és a nemzetközi vasúti közlekedésben részt vevő utasokra vonatkozó éves statisztikák rendszerint csak a nagyobb vasúttársaságokat foglalják magukban, bár néhány ország valamennyi vasút-üzemeltető által szolgáltatott, részletes adatokkal dolgozik.

Légi személyszállítás

A légi szállításra vonatkozó statisztikák a szállított utasok számában mért országon belüli és nemzetközi szállításra vonatkoznak; az információk gyűjtése az érkezések és az indulások alapján történik. A szállított légi utasok az egy adott légi járaton szállított valamennyi utast jelentik, mindenkit csak egyszer számítva, nem pedig a járat egyes szakaszai alapján ismétlődően. Légi utas minden olyan fizető és nem fizető utas, aki az adatszolgáltatást nyújtó repülőtéren kezdi meg vagy fejezi be utazását, valamint az a transzferutas, aki az adatszolgáltatást nyújtó repülőtéren száll fel egy járatra vagy száll le egy járatról, a közvetlen tranzitutas kivételével. A légi szállításra vonatkozó statisztikákat havonta, negyedévente és évente gyűjtik, ebben a cikkben azonban csak ez utóbbiakat ismertetjük. A légi közlekedésben részt vevő utasokra vonatkozó statisztika magában foglalja a kereskedelmi célú utasszállító járatok számát, valamint az egyes útvonalakkal és a rendelkezésre álló ülőhelyek számával kapcsolatos információkat is. Az éves adatok az EU-tagállamok többségére vonatkozóan 2003-tól állnak rendelkezésre állnak.

Tengeri személyszállítás

A tengeri szállításra vonatkozó adatok rendszerint 2001-től állnak rendelkezésre, bár néhány tagállam 1997 óta szolgáltat adatokat. Csehország, Luxemburg, Magyarország, Ausztria és Szlovákia nem továbbít statisztikai adatokat a tengeri szállítás területén, mert ezek az országok nem rendelkeznek tengerparttal, így tengeri közlekedéssel sem; ugyanez érvényes Liechtensteinre és Svájcra is.

Tengeri utas a meghatározás szerint az a személy, aki kereskedelmi hajón tengeri utat tesz; a kiszolgáló személyzet tagja nem tekinthető utasnak, sem az adott útra be nem osztott, a járművön tartózkodó nem fizető személyzet. Ugyancsak nem szerepelnek a statisztikákban a karban szállított kisgyermekek. Ha a beszállás és a kiszállás szerinti kikötő is szolgáltat adatot, akkor előfordulhat, hogy egy utas kétszer szerepel a statisztikában; ez a tengeri személyszállítás esetében gyakori, mert rendszerint viszonylag rövid távolságokról van szó.

Háttér

Közlekedéspolitikájában az Európai Unió arra törekszik, hogy az utasok számára azonos alapvető színvonalat biztosítson, akárhová is utaznak az EU területén belül. Az utasok már rendelkeznek jogokkal olyan eltérő területeken, mint például az útjukkal kapcsolatos tájékoztatás, a foglalások és a jegyárak, a poggyászukat érő károk, a késések és a járattörlések, valamint a szervezett utazás során tapasztalt nehézségek. Mindezt szem előtt tartva az EU több jogszabályt is alkotott a különböző közlekedési eszközökön utazó utasok jogainak védelmében:

  • 261/2004/EK rendelet a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról (a rendelet összefoglalója szintén rendelkezésre áll). Az Európai Bizottság 2013 márciusában javaslatot tett a rendelet felülvizsgálatára (COM(2013) 130 final), amelynek célja a nem kellően egyértelmű területek tisztázása, új jogok bevezetése (például a menetrend-változtatással kapcsolatosan), a légi fuvarozók felügyeletének megerősítése, valamint a pénzügyi terhek kiegyensúlyozása;
  • 1371/2007/EK rendelet a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (a rendelet összefoglalója szintén rendelkezésre áll);
  • 181/2011/EU rendelet az autóbusszal közlekedő utasok jogairól (a rendelet összefoglalója szintén rendelkezésre áll);
  • 1177/2010/EU rendelet a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól (a rendelet összefoglalója szintén rendelkezésre áll).

Olyan konkrét előírások is születtek, amelyek biztosítják a mozgáskorlátozott utasok számára a szükséges eszközökről való gondoskodást, valamint azt, hogy igazságtalanul ne kerüljön visszautasításra a személyszállítási igényük. Az 1107/2006/EK rendelet rendelkezik a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól.

Az Európai Bizottság 2011 decemberében elfogadta Az utasérdekek európai perspektívája: közlemény a különböző közlekedési módokban érvényesülő utasjogokról című közleményét (COM(2011) 898 végleges). Ez a dokumentum elismeri a különböző közlekedési módokban az utasvédelmi intézkedések bevezetése érdekében megkezdett munkát, de megjegyzi, hogy a jogok teljes köre még nem érvényesül teljes mértékben. A közlemény célja az eddigi munka konszolidálása és a jogok koherensebb, hatékonyabb és harmonizáltabb alkalmazásának előmozdítása, valamint annak biztosítása, hogy ezeket a jogokat az utasok is jobban megértsék.

Az Európai Bizottság 2011 márciusában elfogadta az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához: úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című fehér könyvet (COM(2011) 144 végleges). Ez az átfogó stratégia egy versenyképes közlekedési rendszer 10 év alatt történő kiépítésére irányuló, 40 konkrét kezdeményezésből álló útitervet tartalmaz, amelynek célja a mobilitás fokozása, a főbb akadályok elhárítása a legfontosabb területeken, valamint a növekedés és a foglalkoztatás fellendítése.

Az Európai Bizottság közlekedéspolitikai kezdeményezéseit tartalmazó jogalkotási javaslatokról bővebb információk az EU közlekedéspolitikájáról és szállításstatisztikai tevékenységéről szóló bevezető cikkben találhatók.

Hasznos linkek

Kapcsolódó cikkek
Táblázatok
Adatbázis
Tematikus weboldalak
Kiadványok
Módszertan
Illusztrációk




Transport, volume and modal split (t_tran_hv)
Volume of passenger transport relative to GDP (tsdtr240)
Modal split of passenger transport (tsdtr210)
Railway transport (t_rail)
Rail transport of passengers (ttr00015)
Air transport (t_avia)
Air transport of passengers (ttr00012)
Multimodal data (tran)
Transport, volume and modal split (tran_hv)
Volume of passenger transport relative to GDP (tran_hv_pstra)
Modal split of passenger transport (tran_hv_psmod)
Railway transport (rail)
Railway transport measurement - passengers (rail_pa)
Road transport (road)
Road transport measurement - passengers (road_pa)
Maritime transport (mar)
Maritime transport - passengers - detailed annual and quarterly results (mar_pa)
Air transport (avia)
Air transport measurement - passengers (avia_pa)

Referencia-kézikönyvek

Módszertani jegyzetek

ESMS metaadatfájlok

Retrieved from "https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Archive:Passenger_transport_statistics/hu&oldid=537389"