Archive:Energiatermelés és -import
- 2011. szeptemberi adatok. A legfrissebb adatok: További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis.
Az Európai Unió (EU) importált energiahordozóktól, különösen a kőolajtól – és az utóbbi időben a földgáztól – való függősége áll az energiaellátás biztonságával kapcsolatos politikai aggályok hátterében. E szócikk az Európai Unióban folyó primerenergia-termelést, valamint a termelés és a felhasználás közötti eltérés miatt az Unió harmadik országokból származó energiaimporttól való növekvő függőségét vizsgálja. Az Európai Unió bruttó belföldi energiafelhasználásának több mint fele (53,9%) importból származott 2009-ben.
.png)
(millió tonna olajegyenérték)
Forrás: Eurostat (ten00076), (ten00080), (ten00077), (ten00079), (ten00078) és (ten00081)
.png)
(az összérték %-ában, a tonnában kifejezett olajegyenérték alapján)
Forrás: Eurostat (ten00080), (ten00077), (ten00079), (ten00078), (ten00081) és (ten00082)
,_EU-27,_1999-2009_(1999%3D100,_based_on_tonnes_of_oil_equivalent).png)
(1999=100, a tonnában kifejezett olajegyenérték alapján)
Forrás: Eurostat , (ten00076), (ten00081), (ten00080), (ten00079), (ten00078) és (ten00077)
.png)
(az EU-27 tagállamain kívüli import %-ában)
Forrás: Eurostat (nrg_122a), (nrg_123a) és (nrg_124a)
.png)
(a bruttó belföldi energiafelhasználásban és az üzemanyagraktárakban a nettó energiaimport %-ában, tonnában kifejezett olajegyenérték alapján)
Forrás: Eurostat (nrg_100a), (nrg_101a), (nrg_102a) és (nrg_103a)
.png)
(a bruttó belföldi energiafelhasználásban és az üzemanyagraktárakban a nettó energiaimport %-ában, tonnában kifejezett olajegyenérték alapján)
Forrás: Eurostat (tsdcc310) és (nrg_100a)
Főbb statisztikai eredmények
Elsődleges termelés
Az EU-27 tagállamaiban összesen 812,2 millió tonna olajegyenérték (toe) volt a primerenergia-termelés 2009-ben. Ezzel folytatódott az EU-27 energiatermelésében megfigyelhető csökkenő tendencia, amelynek oka, hogy a nyersanyagkészletek kimerülnek, illetve hogy a termelők nem találták gazdaságosnak a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások kitermelését. A termelésben az Egyesült Királyság járt az élen, 19,2 % volt a részesedése az EU-27 össztermeléséből, azonban ez az arány is jelentős csökkenést mutat a tíz évvel korábbi értékhez képest (az EU-27 össztermelésének 29,3 %-a 1999-ben). A legnagyobb primerenergia-termelő 2009-ben az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország voltak, a sort Lengyelország és Hollandia folytatja (lásd az 1. Táblázatot). A primerenergia-termelés az Egyesült Királyságban csökkent a legnagyobb mértékben, 1999 és 2009 között 122,2 millió tonna olajegyenértékkel. A sorrendben következő legnagyobb visszaesést Lengyelország (16,2 millió toe) és Németország (9,7 millió toe) szenvedte el. A primerenergia-termelés a 2009-ig terjedő tíz évben a legnagyobb mértékben Hollandiában (3,7 millió toe), Franciaországban (2,6 millió toe) és a Cseh Köztársaságban (2,4 millió toe) bővült.
Az EU-27 tagállamaiban a primerenergia-termelés 2009-ben számos különböző energiaforrás között oszlott el, amelyek közül a legjelentősebb az atomenergia volt (az össztermelés 28,4 %-a). A nukleáris fűtőanyag különösen Belgiumban, Franciaországban, Litvániában és Szlovákiában bírt nagy jelentőséggel, ahol az elsődleges nemzeti energiatermelés több mint felét adta. Az EU-27 primerenergia-termelésének megközelítőleg egyötöde szilárd tüzelőanyagokból (20,4 %, nagyrészt szén) földgázból (18,8 %) és megújuló energiaforrásokból (18,3 %), fennmaradó része pedig kőolajból (12,8 %) származott (lásd az 1. ábrát).
A megújuló energiaforrásokból származó elsődleges termelés az összes többi energiaforrásból származó termelés bővülését felülmúlta, növekedése 2002 óta különösen erőteljes (lásd a 2. ábrát). Ez az évszám valóban vízválasztónak tűnik, hiszen a megújuló energia termelése ekkortól felgyorsult, és a 2002 és 2009 közötti időszakban 52,4 %-kal, az 1999 és 2009 közötti időszakban pedig összesen 60,2 %-kal növekedett. Ezzel szemben a többi primerenergia-forrás termelési szintje többnyire visszaesett 1999 és 2009 között. A primerenergia-termelés csökkenése a kőolaj (-42,3 %), a szilárd tüzelőanyagok (-26,1 %) és a földgáz (-24,6 %) esetében volt a legjelentősebb, míg az atomenergia esetében jóval mérsékeltebb, 5,2 %-os.
Energiaimport
A feketeszén, a barnaszén, a kőolaj, a földgáz és az utóbbi időben az atomenergia elsődleges termelésének zsugorodása vezetett oda, hogy az Európai Uniónak egyre növekvő mértékben kell primerenergia-importra támaszkodnia a kereslet kielégítéséhez. Az EU-27 primerenergia-importja 2009-ben közel 943,6 millió tonna olajegyenértékkel haladta meg az exportot. A legjelentősebb primerenergia-importőrök jellemzően a nagy népességű tagállamok voltak az Egyesült Királyság és Lengyelország kivételével (amely országok még rendelkeznek hazai kőolaj-, földgáz- és kőszénkészletekkel). 2004 óta Dánia az egyetlen nettó primerenergia-importőr az uniós tagállamok közül (lásd a 2. Táblázatot).
Az EU-27 energiaimportjának származási helye gyorsan változott ez elmúlt években, mivel Oroszország megőrizte az elsődleges kőolaj- és földgázszállítói pozícióját, továbbá vezető feketeszén-szállítóként is az élre tört (lásd a 3. Táblázatot). 2009-ben az EU-27 kőolajimportjának mintegy 33,1 %-a Oroszországból származott, vagyis ez a részarány visszatért a 2006-os és 2007-es szintre azután, hogy 2008-ban 31,4 %-ra esett vissza. Oroszország 2006-ban lett az Unió első számú feketeszén-szállítója, maga mögé utasítva Dél-Afrikát, miután 2004-ben Ausztráliát, 2002-ben pedig Kolumbiát körözte le. Oroszországnak az EU-27 feketeszénimportjából való részesedése a 2001-es 11,5 %-ról 30,2 %-ra nőtt 2009-re, és ezzel jóval meghaladja a sorban utána következő Kolumbiát (17,6 %). Ugyanakkor Oroszországnak az EU-27 földgázimportjából való részesedése 47,7 %-ról 34,2 %-ra csökkent 2001 és 2009 között, míg Norvégia részesedése 22,8 %-ról 30,7 %-ra emelkedett.
Az Európai Unió elsődleges energiaellátásának biztonsága veszélybe kerülhet, ha nagy arányú import viszonylag kevés partner kezében összpontosul. 2009-ben az EU-27 földgázimportjának közel négyötöde (79,1 %) Oroszországból, Norvégiából, illetve Algériából származott. Hasonló elemzés alapján az EU-27 kőolajimportjának 57,3 %-a Oroszországból, Norvégiából és Líbiából, míg a feketeszénimport 77,5 %-a Oroszországból, Kolumbiából, Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból származott. 2001 és 2009 között új partnerországok is megjelentek, importvolumenük ugyanakkor viszonylag alacsony. Ez jellemző az Indonéziából származó feketeszénimportra, a Kazahsztánból és Azerbajdzsánból származó kőolajimportra, valamint a Katarból, Líbiából, valamint Trinidad és Tobagóból származó földgázimportra.
Az EU-27 energiaimporttól való függősége az 1980-as évekbeli kevesebb mint 40 %-os bruttó energiafelhasználásról 1999-re 45,1 %-ra, 2009-re pedig 53,9 %-ra emelkedett (lásd a 4. Táblázatot). Az energiafüggőségi arány a kőolaj (84,1 %) és a földgáz (64,2 %) esetében a legmagasabb. A harmadik országoktól való függőség az elmúlt évtizedben gyorsabban növekedett a szilárdtüzelőanyag- és földgázellátás terén, mint a kőolajellátás terén (amelynek értéke mér eleve magas volt). 2004 óta az EU-27 nettó energiaimportja meghaladta az elsődleges termelését, vagyis az EU-27 bruttó belföldi energiafelhasználásának több mint felét a nettó import fedezte.
Nettó exportőrként Dánia volt az EU-27 egyetlen tagállama 2009-ben, amely negatív energiafüggőségi aránnyal rendelkezett (lásd a 3. ábrát). A többi tagállam közül a legalacsonyabb függőségi aránnyal Románia, Észtország, az Egyesült Királyság és a Cseh Köztársaság rendelkezett (kizárólag ezen országok jelentettek 30 %-nál alacsonyabb függőségi arányt), míg Málta, Luxemburg és Ciprus szinte teljes mértékben primerenergia-importtól függött.
Adatforrások és adatok rendelkezésre állása
A közvetlenül természeti erőforrásból kitermelt vagy kinyert energiahordozók, (árucikkek)a primer energiaforrások, míg az átalakító üzemben elsődleges energiaforrásokból előállított energiahordozók a származtatott termékek. A primerenergia-termelés a primer energiaforrások nemzeti kitermelése, amely a természeti erőforrásoknak például szénbányában, kőolajmezőn, vízerőműben vagy a bioüzemanyagok előállításával történő kiaknázását foglalja magában. Amennyiben a fogyasztás meghaladja az elsődleges termelést, akkor a hiányt primer energiaforrások vagy származtatott termékek importjával kell pótolni.
A reaktorban maghasadás eredményeképpen termelt hő nukleáris hő, más néven atomenergia elsődleges termelésének minősül. Értéke a ténylegesen termelt hőmennyiség vagy a bejelentett bruttó villamosenergia-termelés és az atomerőmű termikus hatásfoka alapján számítható ki. Az elsődleges fekete- és a barnaszéntermelés az inert anyagok eltávolítására irányuló műveletek után számított, kitermelt vagy előállított tüzelőanyag-mennyiségekre vonatkozik.
Nem minősül elsődleges termelésnek az energia egyik formából a másikba történő átalakítása, például a hőerőművekben végrehajtott villamosenergia- vagy hőtermelés, illetve a kokszolókemencékben végzett kokszgyártás.
A nettó import kiszámításához az import mennyiségéből le kell vonni a megfelelő exportmennyiséget. Az import az ország területére (elsősorban gáz- vagy kőolajvezetékeken keresztül) való behozatalt jelenti, leszámítva a tranzitmennyiségeket, míg az export az ország területéről kivitt mennyiséget foglalja magában.
Kontextus
Unión kívüli országok szolgáltatják az EU-27 energiájának több mint felét, ez az arány pedig folyamatosan növekszik. Ez az energiamennyiség nagyrészt Oroszországból érkezik, amelynek a tranzitországokkal folytatott vitái az elmúlt években az ellátás megszakadásának veszélyével fenyegettek. 2009. január 6. és 20. között például leállt az Oroszországból Ukrajnán keresztül érkező gázáramlás.
Az Európai Bizottság 2008 novemberében elfogadta az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatát, amely azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az Európai Unió hogyan tudja csökkenteni az importált energiától való függőségét, ily módon fokozva az ellátás biztonságát és mérsékelve az üvegházhatású gázok kibocsátását. A felülvizsgálat szorgalmazta a tagállamok közötti energiaszolidaritás megteremtését, fenntartható energiaellátás biztosítására irányuló cselekvési tervet javasolt, valamint energiahatékonysági javaslatokból álló csomagot fogadott el, amelyek célja energiamegtakarítás elérése olyan kulcsterületeken, mint az épületek és az energiafelhasználó termékek.
A 2009. januári orosz-ukrán gázválságra reagálva felülvizsgálták az ellátás biztonságával kapcsolatos jogi keretet, 2009 szeptemberében pedig az Európai Tanács elfogadta a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló Directive 2009/119/EC irányelvet. Ezeknek a kőolaj- és földgázpiacot érintő intézkedéseknek a célja annak biztosítása, hogy valamennyi fél eredményes intézkedéseket tegyen az ellátás esetleges zavaraiból eredő következmények megelőzésére és enyhítésére, egyúttal létrejöjjenek azok a mechanizmusok, amelyekkel a tagállamok együttműködés útján hatékonyan kezelhetik a kőolaj-, illetve a földgázellátás esetleges súlyos zavarait. Koordinációs mechanizmus is létrejött, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok együttesen és azonnal reagáljanak a veszélyhelyzetekre.
A felhasznált energiaforrások sokfélesége és a szállítók, szállítási útvonalak és szállítási mechanizmusok változatossága egyaránt fontos szerepet játszhat az energiaellátás biztosításában. A szállító, tranzit- és fogyasztó országokkal fennálló biztos partnerkapcsolat kialakítása lehet az Unió energiafüggőségével kapcsolatos kockázatok csökkentésének egyik módja, ezért az Európai Bizottság 2011 szeptemberében elfogadta az „Uniós energiapolitika: partnerkapcsolatok fenntartása határainkon túl” című COM(2011) 539 final közleményt.
Az Európai Bizottság 2010 novemberében elfogadta az „Energia 2020: A versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és -felhasználás stratégiája” (COM(2010) 639 final) elnevezésű kezdeményezést. A stratégia tíz éves időszakra vonatkozó energiaprioritásokat határoz meg, és megállapítja a különböző kihívások leküzdéséhez szükséges intézkedéseket, ideértve az árversennyel és biztos ellátással rendelkező piacok kialakítását, a technológiai vezető szerep erősítését és a nemzetközi partnerekkel folytatott eredményes tárgyalást.
Ugyanabban a hónapban fogadta el az Európai Bizottság az „Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően: Az integrált európai energiahálózat programterve” (COM(2010) 677 final). elnevezésű kezdeményezést is, amely meghatározza a kiemelt jelentőségű villamosenergia-, földgáz- és kőolaj-ellátási folyosókat. Javaslat született az e kiemelt jelentőségű infrastruktúrák időszerű kialakítását elősegítő eszköztár létrehozásáról is.
Jelenleg számos olyan kezdeményezés zajlik, amelynek célja az Európa, valamint keleti és déli szomszédai közötti gázvezetékek kiépítése. Ide tartozik az Északi Áramlat (az Európai Unió és Oroszország között a Balti-tengeren át), amely várhatóan 2011 őszén kezdi meg működését, a Déli Áramlat (az Európai Unió és Oroszország között a Fekete-tengeren át), amely előreláthatóan 2015-re készül el, valamint a Nabucco (a Kaszpi-tenger térsége és a Közel-Kelet, valamint az Európai Unió között), amely a tervek szerint 2017-re válik üzemképessé.
További információk az Eurostat
Kiadványok
Fő táblázatok
- Energy, lásd:
- Energy Statistics - quantities (t_nrg_quant)
- Total production of primary energy (ten00076)
- Primary production of coal and lignite (ten00077)
- Primary production of crude oil (ten00078)
- Primary production of natural gas (ten00079)
- Primary production of nuclear energy (ten00080)
- Primary production of renewable energy (ten00081)
- Renewable energy primary production: biomass, hydro, geothermal, wind and solar energy (ten00082)
- Net imports of primary energy (ten00083)
- Net imports of crude oil and petroleum products (ten00084)
- Net imports of natural gas (ten00085)
- Gross inland consumption of primary energy (ten00086)
- Gross inland energy consumption, by fuel (tsdcc320)
- Total gross electricity generation (ten00087)
- Electricity generation by origin: hard coal (ten00088)
- Electricity generation by origin: petroleum products (ten00089)
- Electricity generation by origin: natural gas (ten00090)
- Electricity generation by origin: nuclear (ten00091)
- Electricity generation by origin: hydroelectricity (ten00092)
- Electricity generation by origin: wind (ten00093)
- Energy dependency (tsdcc310)
- Combined heat and power generation (tsien030)
- Share of biofuels in fuel consumption of transport (tsdcc340)
Adatbázis
- Energy, lásd:
- Energy Statistics - quantities (nrg_quant)
- Energy Statistics - supply, transformation, consumption (nrg_10)
- Energy statistics - imports (by country of origin) (nrg_12)
- Energy Statistics - exports (by country of destination) (nrg_13)
Módszertan / Metaadatok
- Energy Statistics - quantities (ESMS metadata file - nrg_quant_esms)
