Archive:Regionális szintű oktatási és képzési statisztika
- "2011. márciusi adatok, a legfrissebb adatokat lásd itt: Az Eurostat további információi, fő táblázatai és adatbázisa."
Important note: although country names like Belgium, Croatia, Luxembourg ought to be translated, this is NOT the case for the cited NUTS-2 regions (such as Praha, Zahodna Slovenija, Wien, …) - they should keep their official NUTS classification name (as in the English original text).
Az oktatás, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás alapvető szerepet játszik az Európai Unió (EU) gazdasági és társadalmi stratégiájában.
E szócikk az Eurostat által a beiskolázásról, az iskolai végzettségről és az egész életen át tartó tanulásban való részvételről készített regionális statisztikákat vizsgálja, amelyekkel mérhetővé válik a regionális szintű előrehaladás, továbbá nyomon követhető, hogy mely régiók teljesítenek jól, és melyek vannak lemaradásban.
Fő statisztikai megállapítások
A felsőfokú oktatásban részt vevő tanulók
A felsőfokú oktatás az egyetemek, a szakmai felsőoktatási intézmények, a műszaki felsőoktatási intézetek és egyéb, egyetemi vagy főiskolai végzettséget vagy szakképesítést nyújtó felsőoktatási intézmények által kínált oktatási szint. A felsőfokú oktatásba való bejutáshoz rendszerint a középiskola felső évfolyamait vagy a középiskolát követő nem felsőfokú képzési programot kell teljesíteni.
A felsőfokú oktatás a következő jellemzők szerint osztályozható:
Az *ISCED 5A. szintjéhez tartozó képzés nagyrészt elméleti és megfelelő alapot teremt a magasabb szintű kutatói programokba való felvételhez, valamint magas szintű szakképzettséget igénylő foglalkozásokhoz; e kategória jellegzetes példája a hároméves alapképzés és a négy- vagy ötéves mesterképzés.
- Az ISCED 5B. szintjéhez tartozó képzések gyakorlati és műszaki jellegűbbek, valamint jobban figyelembe veszik a foglalkoztatási szempontokat.
- Az ISCED 6. szintjéhez tartozó képzések (doktori képzések) kutatói képesítést nyújtanak.
A felsőfokú oktatás mutatója nagy hangsúlyt fektet a hallgatói mobilitásra. A felsőfokú oktatásban részt vevő tanulók száma 2009-ben közel 19 millió volt az EU-27 országában.
Az 1. térkép a 2009-ben (a 2008–2009-es tanévben) felsőfokú oktatásban (ISCED 5. és 6. szint) részt vevő tanulók számát mutatja az adott régiók 20–24 éves népességének százalékos arányában kifejezve. Ez a mutató az adott régióban tanulók számát a régió 20–24 éves lakosainak számához viszonyítja és képet ad arról, hogy az adott régió mennyire számít vonzónak a felsőfokú oktatásban részt vevő tanulók számára. Mivel a mutató a lakóhely vagy a származás helyett a tanulmányok folytatása szerinti területre vonatkozó adatokon alapul, nagy a valószínűsége annak, hogy egyes tanulók nem annak a régiónak a lakosai, ahol tanulnak. Ezért azok a régiók, amelyek esetében e mutató értéke magas (például meghaladja a 100-at), nagy egyetemmel vagy egyéb felsőoktatási intézménnyel rendelkeznek, emiatt pedig nagyszámú hallgatót vonzanak a régión kívülről.
A mutató értelmezésekor figyelembe kell venni többek között az egyes régiók lakosságának korösszetételét és a különböző régiók ehhez illeszkedő felsőoktatási rendszereinek jellemzőit. E mutató jelzi a felsőoktatási intézmények bizonyos régiókra való összpontosulását vagy elszórtságát.
17 éves tanulók az oktatásban
A kötelező oktatás és a tanköteles kor terén jelentős eltérések mutatkoznak az uniós tagállamok között. A legtöbb országban a tankötelezettség korhatára 15 vagy 16 év, amely rendszerint a középiskola alsóbb évfolyamainak vége. Egyes országokban a középfokú oktatás 17 éves korra lezárul, míg másokban a tanulók ekkor kezdik meg a középiskola felsőbb évfolyamát (amely gyakran a munkaerőpiacon felhasználható végzettséget nyújtó gimnáziumi vagy szakképzést foglal magában). Az Európai Unióban a 17 éves fiatalok többsége még iskolába jár.
A fiatalok 17 éves korukban választhatnak, hogy folytatják tanulmányaikat, képzésben vesznek részt vagy állást keresnek. Abban az esetben is, ha a tankötelezettség korhatára alacsonyabb, mint 17 év, az elmúlt évtizedben egyre jellemzőbbé vált, hogy a fiatalok folytatják tanulmányaikat.
A 2. térkép ábrázolja a tanulók (valamennyi oktatási szinten) százalékos arányát az egyes régiók 17 éves népességében. E mutató Európában szinte mindenhol meghaladja a 75 %-ot. Ez azt jelenti, hogy a fiatalabb generációk bizonyos okokból a tanköteles kor leteltével is az oktatási rendszerben maradnak.
Négyévesek részvétele az oktatásban
A tanulás születéskor kezdődik. A születéstől az alapfokú oktatás kezdetéig terjedő időszak a gyermekek növekedése és fejlődése szempontjából kulcsfontosságú fejlődési szakasz. Az alapfokú oktatás során elért tanulmányi eredmények és az elsajátított tudás és készségek sokkal jobbak, ha a gyermekek a rendes beiskolázást megelőző években megfelelően tanulnak és fejlődnek.
Az iskolai előkészítő oktatás célja, hogy testileg, érzelmileg, szociálisan és szellemileg felkészítse a gyermekeket az alapfokú oktatás megkezdésére azáltal, hogy felvértezi őket az oktatási rendszerbe való belépéshez szükséges képességekkel és készségekkel.
A mutató a kora gyermekkori nevelésben való részvételt tükrözi NUTS 2 régióként, az iskolai előkészítő vagy alapfokú oktatásban részt vevő négyévesek százalékos arányának meghatározásával. A négyévesek túlnyomó többsége jár iskola-előkészítőbe. A négyéves gyermekek beírathatók iskola-előkészítőbe vagy általános iskolába. Az adatok rávilágítanak arra, hogy a négyévesek többsége iskola-előkészítőbe jár. A négyéves gyermekek jelentős része egyedül az Egyesült Királyságban és Írországban vesz részt alapfokú oktatásban. Az Európai Unióban a legtöbb négyéves gyermek tehát iskolai előkészítő oktatásban vesz részt, amely az egyes tagállamokban általában három- vagy négyéves kortól vehető igénybe. Az iskolai előkészítő oktatásban való részvétel gyakran önkéntes. Sok országban ennek ellenére valamennyi gyermek részt vesz.
Ahogyan azt a 3. térkép mutatja, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Hollandiában, Izlandon, Luxemburgban, Máltán, Németországban, Norvégiában, Olaszországban és Spanyolországban szinte minden négyéves részesül oktatásban. Ezzel szemben Finnország legtöbb régiójában, Görögországban, Horvátországban, Írországban, Lengyelországban, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, Svájcban és Törökországban a négyévesek kevesebb mint 50 %-át iskolázzák be.
Tanulók a középiskola felsőbb évfolyamain folyó oktatásban és a középiskolát követő nem felsőfokú oktatásban
A fiatalok 16 éves korukban választhatnak, hogy folytatják tanulmányaikat, szakképzésben vesznek részt vagy állást keresnek. Az elmúlt évtizedben egyre jellemzőbbé vált, hogy a fiatalok folytatják tanulmányaikat ebben az életkorban.
A 4. térképen látható a középiskola felsőbb évfolyamain folyó oktatásban (ISCED 3. szint) és a középiskolát követő nem felsőfokú oktatásban (ISCED 4. szint) részt vevő tanulók százalékos aránya az egyes régiók 15–24 éves népességében.
A középiskola felsőbb évfolyamain folyó általános oktatás az alapfokú oktatásra építve kiterjedt, átfogó ismereteket biztosít. Célja, hogy ellássa a tanulókat a tanulmányaik folytatásához szükséges készségekkel és tudással. A középiskola felsőbb évfolyamain folyó oktatás rendszerint a nappali tagozatos, kötelező oktatás befejezése után kezdődik, a bejutáshoz pedig általában (az alapfokú oktatás kezdetétől számított) legalább kilenc évnyi, nappali tagozatos képzés teljesítése szükséges. A középiskola felsőbb évfolyamain folyó általános oktatás olyan képzéseket foglal magában, amelyek sikeres teljesítése rendszerint lehetővé teszi az egyetemi szintű képzés megkezdését. A középiskola felsőbb évfolyamain folyó szakoktatás elsődleges célja, hogy a tanulókat bevezesse a munka világába, és felkészítse őket a további szakmai vagy műszaki képzésre. A középiskolát követő nem felsőfokú oktatás (ISCED 4. szint) olyan képzéseket foglal magában, amelyek a középiskola felsőbb évfolyamain folyó oktatáson túlmutatnak, de nem minősülnek felsőfokú oktatásnak. Ezek gyakran tanár-, egészségügyi, kereskedelmi vagy marketingképzést nyújtó, felsőbb szintű technikai és szakoktatási képzési programok.
A tanulók általában 15–17 éves koruktól vesznek részt a középiskola felsőbb évfolyamain folyó oktatásban, amelyet két év alatt végeznek el. A kezdés és a befejezés szerinti életkor és a korcsoport a nemzeti oktatási programtól függően eltérő lehet. A tanulók a középiskola felsőbb évfolyamain folyó képzést rendszerint lakóhelyük közelében végezhetik. E mutató esetében olyan tág korcsoportot kellett meghatározni, amely lefedi az országok eltérő rendszereiből adódó viszonylag nagy szórást az életkor terén.
Felsőfokú végzettség
Az 5. térkép a 25–64 éves népesség egyetemi vagy hasonló (felsőfokú) végzettséggel rendelkező részének arányát ábrázolja. Az adott régió demográfiai jellemzői is befolyásolhatják a népesség iskolai végzettségét, mivel a fiatalabb generációk jellemzően magasabb végzettséggel rendelkeznek az idősebbeknél. 2009-ben az Európai Unió 58 régiójában rendelkezett a lakosság több mint 32 %-a felsőfokú végzettséggel.
Ide tartoznak az olyan nagyvárosok, mint például Brüsszel, London, Párizs, Berlin, Lipcse, Drezda, Helsinki, Stockholm, Madrid és Hollandiában Utrecht. Oslo (Norvégia), Genf és Zürich (Svájc) szintén ebbe a kategóriába tartozik. Egyes uniós tagállamokban például Belgiumban, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Németországban és Svédországban általánosan magas az iskolai végzettség szintje.
Kilenc uniós tagállam vidéki térségeiben összpontosulnak azok a régiók, amelyekben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a legalacsonyabb, éles ellentétet képezve a nagyobb városaikkal. Különösen ez a helyzet Portugáliában és Romániában, valamint Törökországban, továbbá kisebb mértékben Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Olaszországban és Szlovákiában. Ugyanez állapítható meg egyes szigetek, például Szardínia és Szicília (Olaszország), az Azori-szigetek és Madeira (Portugália), valamint Málta esetében.
Az oktatásból és képzésből lemorzsolódók
Az ‘oktatásból és képzésből lemorzsolódók mutatója nyomon követi azoknak a 18–24 éves személyeknek a százalékos arányát, akik legfeljebb a középiskola alsóbb évfolyamait fejezték be, és nem vesznek részt további oktatásban vagy szakképzésben.
Ahogy azt a 6. térkép mutatja, az oktatásból és képzésből lemorzsolódók arányában jelentős eltérések mutatkoznak az EU-27 tagállamai között. Számos régióban 10 % alatt van ez az arány, tehát sikerült elérni az EU 2020 stratégiában kitűzött célkitűzéseket. Ezek a régiók Ausztriában, Csehországban, Finnországban, Horvátországban, Lengyelországban, Luxemburgban, Litvániában, Szlovákiában és Szlovéniában találhatók. Jóval magasabb, 20 % feletti az arány Máltán, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszország déli részein (Sud, Isole), továbbá Törökországban és Izlandon.
A magas arányszámok nem feltétlenül vannak összefüggésben a korcsoporton belüli magas munkanélküliséggel. Izlandon, Máltán és Portugáliában az oktatásból és képzésből lemorzsolódók több mint 70 %-a rendelkezik munkahellyel. Ezzel szemben Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában az oktatásból és képzésből lemorzsolódók több mint 70%-a inaktív vagy munkanélküli.
Az adatok forrásai és rendelkezésre állása
A térképek a NUTS 2. szintű régiókat ábrázolják. Kizárólag Németország és az Egyesült Királyság beiskolázási mutatói képeznek kivételt, amelyek esetében a NUTS 1. szintjére vonatkozó adatok állnak rendelkezésre. Horvátország, Svájc és Törökország esetében nincsenek adatok a kor szerinti beiskolázási arányról. Így csak az ezekből az országokból származó nemzeti számadatok szerepelnek az ábrán.
Mivel az oktatási rendszerek szerkezete országonként eltérő, ezért a nemzetközi összehasonlíthatósághoz a nemzeti és nemzetközi oktatási statisztikák és mutatók összegyűjtésére, összeállítására és bemutatására szolgáló keretrendszer szükséges. Az Oktatás Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ISCED) szolgál az oktatással kapcsolatos adatok gyűjtésének alapjául. E rendszer 1997-ben bevezetett, jelenlegi változata, az ISCED-97 az oktatási területek és szintek szerint osztályozza a képzéseket.
Az ISCED-97 általánosan alkalmazott fogalmakat, meghatározásokat és osztályozásokat tartalmaz. Teljes körű leírása az UNESCO Statisztikai Intézetének weboldalán található.
Az uniós tagállamok iskolarendszerére vonatkozó minőségi információk rendszerezését és terjesztését az Eurydice végzi, amely többek között olyan területekkel foglalkozik, mint például az iskolaköteles kor, valamint az iskolai élet tagállami szervezésével kapcsolatos számos kérdés (döntéshozatal, tananyag, tanítási idő stb.).
A beiskolázási statisztikák vonatkoznak az alapképzésben és az alapképzéshez hasonló tartalommal rendelkező vagy a megfelelő alapképzéshez hasonló képesítést nyújtó felnőttképzésben való részvételre. Ide tartoznak a szakmai képzések is a teljesen munkaalapú és a hivatalos iskolafenntartó felügyelete nélküli képzések kivételével. Az 1–4. térképhez felhasznált adatok két Eurostat-táblázatból származnak, amelyek részét képezik az oktatási rendszerekre vonatkozó adatgyűjtésnek. Az „UOE” az UIS-UNESCO, az OECD és az Eurostat adatait foglalja magában.
Az iskolai végzettség szintje az adott korcsoportba tartozó, meghatározott végzettséggel rendelkező népesség százalékos aránya (azok kivételével, akik nem válaszoltak a legmagasabb végzettséggel kapcsolatos kérdésre).
Az oktatásból és képzésből lemorzsolódók (korábbi elnevezése szerint az iskolából kimaradók) mutatója nyomon követi azoknak a 18–24 éves személyeknek a százalékos arányát, akik legfeljebb a középiskola alsóbb évfolyamait (ISCED 0., 1., 2., vagy 3c. szint) fejezték be, és nem vesznek részt további oktatásban és képzésben.
E két mutató az Európai Unió munkaerő-felmérésének negyedéves eredményeire épülő éves adatsorok gyűjteménye. A jelentett végzettségi szint az ISCED-97 osztályozásán alapul.
Háttér
Az Európai Unió a felsőoktatás terén jelenleg több cél és referenciaérték elérésén dolgozik. Az elsődleges célkitűzés a felsőfokú matematikai, tudományos és műszaki végzettséggel rendelkezők, valamint az Erasmus programban részt vevő hallgatók számának növelése, a beruházások fokozása a felsőoktatás terén, továbbá a hallgatói mobilitás támogatása.
Az iskolai előkészítő oktatás keretében elsajátított ismeretek alapozzák meg a további fejlődést. Az Európai Bizottság 2008 decemberében új referenciaérték megállapítására tett javaslatot, amely értelmében 2020-ban a négyéves gyermekek 95 %-ának részt kell vennie iskolai előkészítő oktatásban. E javaslat meg kívánja erősíteni azt a 2002-es barcelonai csúcstalálkozón kitűzött célt, miszerint 90 %-ra kell emelni a három éves kor és az iskolaköteles kor közötti gyermekek iskolai előkészítő oktatásban való részvételi arányát.
Az oktatásból és képzésből lemorzsolódók, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az Európa 2020 stratégia kiemelt mutatószámai. Ezeket más mutatókkal együtt a magas foglalkoztatottsági szintet, a termelékenységet és a társadalmi kohéziót biztosító, intelligens, tudásalapú és környezetbarátabb gazdaság megvalósítása terén tett előrehaladás nyomon követése érdekében választották ki.
Az oktatásból és képzésből lemorzsolódók aránya a társadalmi kohézió témakörében a fenntartható fejlődésre vonatkozó mutatók egyike.
Az Eurostat további információi
Kiadványok
- Regional Yearbook 2011
- Key Data on Education in Europe 2009 edition
- Key Data on Education in Europe 2005
Fő táblázatok
- Education and training, lásd:
- Education indicators - non-finance (t_educ_indic)
Adatbázis
- Regional statistics (reg), lásd:
- Regional education statistics (reg_educ)
Tematikus anyagok
- Regional statistics
Módszertan/metaadatok
- Regional education statistics (ESMS metadata file - reg_educ_esms)
Külső hivatkozások
- European Commission - Education & Training - Strategic framework for education and training
- European Commission - Employment, Social Affairs and Equal Opportunities - New Skills for New Jobs
- European Commission - Regional Policy - Inforegio - Education and training