Archive:A földgázárakra vonatkozó statisztika

2019. novemberben kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2021. január.

Highlights

Tweet

Az EU-n belül a háztartási fogyasztók Svédországban fizették a legmagasabb, Magyarországon pedig a legalacsonyabb árat a földgázért 2019 első félévében (0,12 euró/kWh, illetve 0,03 euró/kWh).

Tweet

Az EU-n belül a nem háztartási fogyasztók Finnországban fizették a legmagasabb, Belgiumban pedig a legalacsonyabb árat a földgázért 2019 első félévében (0,06 euró/kWh, illetve 0,03 euró/kWh).

[[File:Natural gas price statistics-FP2019-interactive-HU.XLSX]]

Háztartási földgázárak (adóval együtt), 2019 első féléve

• Forrás: Eurostat (online adatkód: nrg_pc_202)

Ez a cikk bemutatja az Európai Unióban a háztartási és a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulását, továbbá áradatokat tartalmaz Liechtensteinről, Észak-Macedóniáról, Szerbiáról, Törökországról, Bosznia-Hercegovináról, Moldováról, Ukrajnáról és Grúziáról is.

Az EU-ban az energia ára különböző keresleti és kínálati feltételektől függ, többek között a geopolitikai helyzettől, a nemzeti energiaszerkezettől, az import diverzifikációjától, a hálózati költségektől, a környezetvédelmi költségektől, a szélsőséges időjárási körülményektől, illetve a jövedéki és más adók szintjétől. Megjegyezzük, hogy az e cikkben bemutatott árak a háztartási fogyasztók esetében magukban foglalják az adókat és a díjakat, beleértve a hozzáadottérték-adót (héa) is, a nem háztartási fogyasztók esetében azonban nem tartalmazzák a visszaigényelhető adókat és díjakat, így a héát sem.

Full article

Háztartási földgázárak

A földgázárak Svédországban, Hollandiában és Dániában a legmagasabbak

Az 1. táblázat az elmúlt három év (a szezonális hatások kiküszöbölése érdekében az egyes évek első féléve) vonatkozásában áttekintést nyújt a földgáz euró/kilowattóra egységben (euró/kWh) kifejezett átlagos áráról.

1. táblázat: Földgázárak az év első félévében, 2017–2019
(euró/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202) és (nrg_pc_203)

A háztartási fogyasztók (e cikk alkalmazásában az évi 20 gigajoule (GJ) < fogyasztás < 200 GJ fogyasztási tartományba eső közepes nagyságú fogyasztók) számára 2019 első félévében a földgázárak az uniós tagállamok közül Svédországban, Hollandiában és Dániában voltak a legmagasabbak (lásd az 1. ábrát), Magyarországon, Romániában és Horvátországban pedig a legalacsonyabbak. Svédországban a háztartásoknak több mint háromszor annyit (kilowattóránként 0,1183 eurót) kellett fizetniük a földgázért, mint Magyarországon (0,0346 euró/kWh).

1. ábra: Háztartási földgázárak, 2019 első féléve
(euró/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202)

Az EU-28 átlagára – a háztartások által elfogyasztott mennyiségre vonatkozó legfrissebb adatok (2017) felhasználásával nyert súlyozott átlag – 0,0632 euró/kWh volt.

Az EU-28-ban a háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulását 2008 első félévétől a 2. ábra mutatja be. Ezek az árak az egyes évek második félévében általában magasabbak. Ez a szezonális hatások miatt van így. Összességében az EU-28-ban a földgázárak a 2010 első félévében mért 0,052 euró/kWh értékű mélyponttól a 2014 második félévében mért 0,072 euró/kWh értékű csúcspontig felfelé ívelő tendenciát mutattak. Azóta az árak folyamatosan csökkentek, de a legutóbbi adatok 2018 első félévétől fogva ismét enyhe emelkedést jeleznek. A földgázár adótartalma nőtt: a 2008. évi 21%-kal szemben 2019-ben már 27%-ot ért el.

2. ábra: A háztartási földgázárak alakulása, EU-28, 2008–2019
(euró/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202)

Az adók és a díjak nagysága rendkívül eltérő tagállamonként

A 3. ábra szemlélteti a háztartási fogyasztók által fizetett teljes kiskereskedelmi földgázárban az adó- és díjtartalom hányadát. 2019 első félévében a relatív adótartalom az Egyesült Királyságban (8,5%) volt a legkisebb, ahol az alapárra viszonylag alacsony héa rakódik. A legmagasabb adót Dániában alkalmazták, ahol a fogyasztói ár 56,4%-a adó és díj volt, és ugyanez az arány Hollandiában is meghaladta a felet (55,8%).

3. ábra: A háztartási földgázárak adó- és díjtartalma, 2019 első féléve
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202)

A legnagyobb növekedés a háztartási földgázárakban Bulgáriában, Lettországban és Észtországban következett be

A 4. ábra a háztartási fogyasztók nemzeti pénznemben kifejezett földgázáraiban 2018 első félévétől 2019 első félévéig bekövetkezett változást mutatja, beleértve minden adót és díjat, így a héát is. A vizsgált időszak alatt ezek az árak az adatot szolgáltató 25 uniós tagállam közül háromban csökkentek – Cipruson, Máltán és Finnországban a háztartások nem fogyasztanak földgázt, míg Görögország bizalmas adatként jelölte meg a vonatkozó adatokat. A legnagyobb csökkenés Dániában (–1,7%), Magyarországon (–1,6%) és Ausztriában (–1,3%) következett be. A háztartási földgáz fogyasztói ára 2018 első féléve és 2019 első féléve között 22 tagállamban nőtt, a legnagyobb mértékben Bulgáriában (18,3%), Lettországban (15,8%) és Észtországban (14,2%).

4. ábra: A háztartási földgázárak változása az előző év azonos félévéhez képest, 2019 első féléve
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202)

A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak

A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak Finnországban és Svédországban voltak a legmagasabbak

A nem háztartási fogyasztók (e cikk alkalmazásában az évi 10 000 GJ < fogyasztás < 100 000 GJ fogyasztási tartományba eső közepes nagyságú fogyasztók) számára 2019 első félévében a földgázárak az uniós tagállamok közül Finnországban (0,0627 euró/kWh), Svédországban (0,0397 euró/kWh) és Hollandiában (0,0387 euró/kWh) voltak a legmagasabbak, Belgiumban (0,0239 euró/kWh) pedig a legalacsonyabbak (lásd az 5. ábrát).

Az EU-28 átlagára – a nem háztartási fogyasztók által elfogyasztott energiamennyiségre vonatkozó legfrissebb országos adatok (2017) felhasználásával nyert súlyozott átlag – 0,0327 euró/kWh volt.

5. ábra: A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak, 2019 első féléve
(euró/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_203)

Az EU-28-ban a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulását 2008 első félévétől a 6. ábra mutatja be. Ezek az árak nem mutatnak a háztartási fogyasztók esetében megfigyelhető éven belüli változásokhoz hasonló tendenciát (lásd a 2. ábrát). A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázár 2009 második félévében 0,030 euró/kWh-ra csökkent, majd ezt követően minden félévben nőtt, végül pedig 2013 első félévében 0,041 euró/kWh értéken tetőzött. Ezután a földgázár minden félévben csökkent, és 2017 második félévére 0,028 eurót ért el. A legutóbbi adatok 2018 első féléve óta jelentős árnövekedést mutatnak. Az adótartalom a 2008-as mintegy 6%-ról 2019-ig körülbelül 13%-ra nőtt.

6. ábra: A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulása, EU-28 és euróövezet, 2008–2019
(euró/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_203)

A 7. ábra bemutatja a nem háztartási fogyasztók által fizetett teljes földgázáron belül a nem visszaigényelhető adók és díjak arányát. A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázár relatív adótartalma 2019 első félévében Luxemburgban (1,2%), Spanyolországban (1,9%) és Horvátországban (2,0%) volt a legkisebb, míg a legnagyobb adótartalmat Hollandia (42,4%), Finnország (29,7%) és Dánia (27,9%) jegyezhette fel.

7. ábra: A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak adó- és díjtartalma, 2019 első féléve
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_203)

A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulása

A 8. ábra a nem háztartási fogyasztók nemzeti pénznemben kifejezett földgázáraiban 2018 első félévétől 2019 első félévéig bekövetkezett változásokat mutatja, beleértve minden nem visszaigényelhető adót és díjat is. Svédországban és Dániában csökkentek az árak, Ciprus és Málta pedig nem számol be a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárakról. Írországban az ár nem változott. A legkisebb mértékű árnövekedés Litvániában és Németországban következett be (mindkét esetben 0,3%). Ezzel szemben a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak jelentős mértékben nőttek Romániában (24,8%), Magyarországon (20,6%) és Bulgáriában (20,2%).

8. ábra: A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak változása az előző év azonos félévéhez képest, 2019 első féléve
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_203)

A táblázatok és az ábrák forrásadatai (MS Excel)

• Natural gas price statistics tables and graphs (angol nyelven)

Adatforrások

A háztartási fogyasztók meghatározása

Ebben a cikkben háztartási fogyasztó alatt a csak a vezetékes földgázt figyelembe véve évi 5555 kWh és 55 555 kWh (20 gigajoule [GJ] és 200 GJ) közötti fogyasztású közepes háztartási fogyasztói csoportot értjük. Minden számadat kiskereskedelmi fogyasztói ár, és tartalmazza az adókat és a díjakat, köztük a héát is. Ciprus és Málta nem szolgáltat adatokat a földgázárakról, Finnország pedig nem szolgáltat adatokat a háztartási földgázárakról. Görögország bizalmas adatként kezeli az áradatokat.

Megjegyzendő, hogy az eurót nem alkalmazó uniós tagállamok és a nem uniós országok esetében a 2019. és a 2018. évi árak összehasonlítása nemzeti pénznemben történt annak érdekében, hogy kizárjuk a nemzeti valuta és az euró átváltási árfolyamában bekövetkező változások hatását.

A nem háztartási fogyasztók meghatározása

Ebben a cikkben nem háztartási fogyasztó alatt az évi 2778 GWh és 27 778 GWh (10 000 GJ és 100 000 GJ) közötti fogyasztású közepes nem háztartási fogyasztói csoportot értjük. A bemutatott árak megfelelnek a földgáz alapárának, és tartalmaznak minden nem visszaigényelhető adót és díjat.

Ciprus és Málta a nem háztartási fogyasztók vonatkozásában nem szolgáltat adatot a földgázárakról. Az adatokban nem szerepel a vegyi eljárásokhoz, valamint a villamosenergia-termeléshez és/vagy a kapcsolt energiatermeléshez felhasznált földgázmennyiség.

Háttér

Egy ország energiaellátási stratégiájának kulcsfontosságú eleme az energiaár és az energiaszolgáltatás megbízhatósága. A földgázárak kiemelten fontosak a nemzetközi versenyképesség szempontjából, mivel a földgáz az ipari és a szolgáltatásnyújtó vállalkozások teljes energiaköltségének jelentős hányadát jelentheti. A világpiaci kereskedelemben rendszerint viszonylag egységes áron beszerezhető más fosszilis tüzelőanyagok árával ellentétben az uniós tagállamokban a földgáz ára szélesebb skálán változik.

Az Európai Bizottságnak a megemelkedett olajárak támasztotta kihívással való szembenézésről szóló közleménye (COM(2008) 384) is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, és sürgeti, hogy az Európai Unió hatékonyabban használja fel az energiát, és csökkentse függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól – és ebben az éghajlatváltozással és a megújuló energiával kapcsolatos csomagban meghatározott megközelítést kövesse.

Az Európai Unió az 1990-es évek második féléve óta fellép a villamosenergia- és a földgázpiacok liberalizálásáért. 2003-ban irányelveket fogadott el, amelyekben lefektette a villamos energia és földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokat. Határidőt szabott a piacok megnyitására és a szolgáltatóválasztás lehetővé tételére a fogyasztók számára: ez a lehetőség az üzleti fogyasztók előtt 2004. július 1. óta, az összes fogyasztó előtt (beleértve a háztartásokat is) pedig 2007. július 1. óta áll nyitva. Egyes uniós tagállamok felgyorsították a liberalizációs folyamatot, míg mások sokkal lassabban fogadták el a szükséges intézkedéseket. Továbbra is jelentős akadályok hátráltatják a belépést sok villamosenergia- és földgázpiacra, amit a még mindig (közel) monopolhelyzetben lévő szolgáltatók által uralt piacok száma mutat. 2009 júliusában az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a harmadik energiapiaci jogalkotási intézkedéscsomagot, amelynek célja valós és tényleges szolgáltatóválasztási lehetőséget és előnyöket biztosítani a fogyasztóknak. Általános az a nézet, hogy a földgáz- és a villamosenergia-árak fokozott átláthatósága elősegíti a tisztességes versenyt, mivel a fogyasztókat a különböző energiaforrások (kőolaj, szén, földgáz és megújuló energiaforrások) és a különböző szolgáltatók közötti választásra ösztönzi. Az árak és az árrendszerek lehető legszélesebb körben történő közzététele és terjesztése átláthatóbbá teheti az energiaárakat.

Direct access to

Other articles

Tables

Database

Dedicated section

Publications

Methodology

Legislation

Visualisations

External links

Kapcsolódó cikkek

• A villamosenergia-árakra vonatkozó statisztika
• Energy price statistics — background (angol nyelven)
• Energiatermelés és -import

Fő táblázatok

• Energy (t_nrg) (angol nyelven), lásd:

Energy Statistics - prices (t_nrg_price)

Gas prices by type of user (ten00118)

Adatbázis

• Energy (nrg) (angol nyelven), lásd:

Energy Statistics - prices of natural gas and electricity (nrg_price)

Energy Statistics - natural gas and electricity prices (from 2007 onwards) (nrg_pc)

Energy Statistics - natural gas and electricity prices (until 2007) (nrg_pc_h)

Tematikus anyagok

• Energy (angol nyelven)

Módszertan

Mivel 2007-ben megváltozott a módszertan, az idősorban törés következett be, és ezért mindössze viszonylag rövid idősor áll rendelkezésre. Ennek ellenére, még ez alatt a viszonylag rövid idő alatt is jelentősen ingadoztak a földgázárak.

2016-ban hatályba lépett az (EU) 2016/1952 rendelet, amely meghatározza a háztartási és a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárakkal kapcsolatos adatok gyűjtésére és terjesztésére vonatkozó kötelezettség tartalmát. 2017 januárjáig a háztartási szektor áradatait az adatszolgáltató hatóságok önkéntes alapon bocsátották az Eurostat rendelkezésére. A nem háztartási fogyasztók területe 2016-ig ipari fogyasztókként szerepelt a statisztikákban, de az adatszolgáltató hatóságoknak lehetőségük volt arra, hogy más nem háztartási jellegű fogyasztókat is szerepeltessenek az adatközlésben. Az (EU) 2016/1952 rendelet bevezetésével a fogalommeghatározás ipariról nem háztartási fogyasztókra változott, ami biztosította, hogy minden adatszolgáltató ország azonos módszertant kövessen.

Az egyes szolgáltatók árai, illetve tarifarendszerei eltérnek egymástól. A fizetendő árak származhatnak tárgyalás útján kötött szerződésekből, különösen a nagy nem háztartási fogyasztók esetében. Kisebb fogyasztók esetében rendszerint a fogyasztott földgáz mennyisége alapján határozzák meg az árakat, de több más szempontot is figyelembe vesznek; a díjak többsége valamilyen fix díjat is tartalmaz. Így a földgáznak nincs egyetlen általános ára. Ez a cikk az árak időbeli és az uniós tagállamok közötti összehasonlításához a háztartási és a nem háztartási fogyasztói csoportokra vonatkozó információkat mutatja be. Az Eurostat a földgázárakra vonatkozó adatokat különböző éves fogyasztási sávok alapján összesen három különböző típusú háztartás vonatkozásában gyűjti. A nem háztartási fogyasztók esetében a földgázárakra vonatkozó adatok gyűjtése összesen hat különböző felhasználótípusra terjed ki.

Az összegyűjtött áradatok minden egyes évben a januártól júniusig (első félév), illetve júliustól decemberig (második félév) terjedő hat hónapos időszakok átlagos árait foglalják magukban. Az árak tartalmazzák a földgáz alapárát, a szállítási és az elosztási díjakat, a mérőóra bérleti díját és az egyéb szolgáltatásokat. Az ismertetett háztartási földgázárak tartalmazzák az adókat és a díjakat, beleértve a nem adójellegű díjakat és a hozzáadottérték-adót (héa) is, mivel ez így rendszerint tükrözi a háztartási fogyasztók által fizetett végső árat. Minthogy a nem háztartási fogyasztók rendszerint visszaigényelhetik a héát és néhány más adót, a vállalkozásokra vonatkozó árakat a héa és más visszaigényelhető adók/díjak nélkül tüntetjük fel. A földgázárak egysége az euró/kilowattóra (euró/kWh).

• Energy statistics — Gas prices for domestic and industrial consumers (ESMS metadata file — nrg_pc_202_esms) (angol nyelven)

• Az energiaárak vizuális megjelenítése (angol nyelven)

Külső hivatkozások

• Eurogas — Statistics (angol nyelven)
• Európai energiaügyi portál (angol nyelven)
• Európai Bizottság — Energia

• Heti kőolajpiaci jelentés (heti kiskereskedelmi árak — angol nyelven)
• Egységes földgáz- és villamosenergia-piaci eredményjelentés (angol nyelven)

• Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) — Árakra és adókra vonatkozó statisztika (angol nyelven)