Archive:Népességszerkezet és a népesség elöregedése

2017. júniusban kivonatolt adatok. A legfrissebb adatokat lásd itt: Az Eurostat további információi, fő táblázatok és adatbázis. A cikk frissítésének tervezett ideje: 2018. szeptember.

1. táblázat: A népesség korszerkezete főbb korcsoportok szerint, 2006 és 2016
(a teljes népesség %-a)
Forrás: Eurostat (demo_pjanind)

1. ábra: A 65 éves vagy idősebb népesség arányának növekedése 2006 és 2016 között
(százalékpont)
Forrás: Eurostat (demo_pjanind)

2. ábra: A népesség medián életkora, 2006-16
(év)
Forrás: Eurostat (demo_pjanind)

3. ábra: Az EU-28 népességének medián életkora, 2001-16
(év)
Forrás: Eurostat (demo_pjanind)

2. táblázat: A népesség korszerkezetének mutatói, 2016. január 1.
(%)
Forrás: Eurostat (demo_pjanind)

4. ábra: Az EU-28 korfái, 2001 és 2016
(a teljes népesség %-a)
Forrás: Eurostat (demo_pjangroup)

5. ábra: Az EU-28 korfái, 2016 és 2080
(a teljes népesség %-a)
Forrás: Eurostat (demo_pjangroup) és (proj_13npms)

6. ábra: Az EU-28 népességének korszerkezete főbb korcsoportok szerint, 2016 -80
(a teljes népesség %-a)
Forrás: Eurostat (demo_pjangroup) és (proj_13npms)

7. ábra: Előre vetített időskori eltartottsági ráta, EU-28, 2016-80
(%)
Forrás: Eurostat (demo_pjanind) és (proj_13ndbims)

Ez a cikk a demográfiai elöregedés hatását tekinti át az Európai Unióban (EU), azt a folyamatot, amelynek valószínűleg nagy jelentősége lesz az elkövetkező évtizedekben. A tartósan alacsony születésszám és a hosszabb várható élettartam átalakítja az EU-28 korfájának formáját; a legfontosabb változás – amely már ma is érzékelhető több uniós tagállamban – markáns átmenet lesz egy jóval idősebb népességszerkezet irányába.

Ennek eredményeként az EU-28-ban a munkaképes korúak aránya csökken, miközben a nyugdíjasok relatív száma növekszik. Az elkövetkező évtizedekben az időskorúak teljes népességhez viszonyított aránya jelentősen nőni fog, ahogy a háború utáni „baby boom” nemzedék egyre nagyobb hányada éri el a nyugdíjas kort. Ez ugyanakkor növekvő terhet jelent a munkaképes korúak számára, akiknek elő kell teremteniük az öregedő népesség számára szükséges szociális szolgáltatások költségeinek fedezetét.

Főbb statisztikai eredmények

Népességszerkezet

Becslések szerint 2016. január 1-jén az EU-28 népessége 510,3 millió volt. Az EU-28 népességének 15,6%-a gyermek (0-14 éves) (lásd 1. táblázat), míg a munkaképes korúnak tekinthető személyek (15-64 éves) a népesség 65,3%-át jelentették. Az időskorúak (65 éves vagy idősebb) aránya 19,2% (az előző évhez képest 0,3%-os növekedés, a 10 évvel korábbi adathoz képest pedig 2,4%-os növekedés).

2016-ban az összes uniós tagállam közül a gyermekek teljes népességhez viszonyított aránya Írországban (21,9%) volt a legnagyobb, a legkisebb arányt pedig Németországban (13,2%) mérték. A 65 éves vagy idősebb korcsoport teljes népességhez viszonyított aránya a legnagyobb Olaszországban (22,0%), Görögországban (21,3%) és Németországban (21,1%) a legkisebb pedig Írországban (13,2%) volt.

Az EFTA és a tagjelölt országok népességszerkezete hasonló az EU-ban általában megfigyelhető népességszerkezethez; a legfontosabb kivételek Törökország és Izland (ahol a népességszerkezet Írországéhoz hasonlít): ebben a két országban a legfiatalabb korcsoport aránya nagy (24,0%, illetőleg 20,0%) volt, míg a 65 éves és idősebb korcsoport a teljes népesség viszonylag kis hányadát tette ki (8,2%, illetőleg 13,9%). Albániában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban is viszonylag alacsony a 65 éves és idősebb korcsoport aránya (12,9%, illetőleg 13,0%). Mindazonáltal a lakosság elöregedésének tendenciája ezekben az országokban is megfigyelhető.

Az EU-28 népességének medián életkora 2016. január 1-én 42,6 év volt (lásd 2. ábra). Ezt azt jelenti, hogy az EU-28 népességének fele idősebb volt, mint 42,6 éves, fele pedig fiatalabb. Az összes uniós tagállamban a medián életkor az írországi 36,6 évtől a németországi 45,8 évig terjedt, ami megerősíti az abban a két tagállamban mért viszonylag fiatal és viszonylag idős népességszerkezetet. A 2016-ban Törökországban (31,1 év) és Izlandon (36,1 év) mért medián életkor alacsonyabb volt, mint bármelyik uniós tagállamban. Albániában is alacsony volt a medián életkor (36,7 év), de az elmúlt 10 évben a medián életkor legnagyobb növekedése itt volt tapasztalható: a medián életkor 27,9%-kal nőtt (a 2006-ban 28,7 évről 2016-ban 36,7 évre, vagyis 8 évvel).

Az EU-28-ban 2001 és 2016 között a medián életkor 4,3 évvel nőtt (átlagosan évi 0,3 évvel), 38,3 évről 42,6 évre (lásd 3. ábra). 2006 és 2016 között valamennyi uniós tagállamban nőtt a medián életkor — Portugáliában, Görögországban, Litvániában, Romániában és Spanyolországban pedig legalább 4,0 évvel emelkedett. (lásd 2. ábra).

A koron alapuló eltartottsági ráták felhasználhatóak azon támogatás szintjének tanulmányozására, amelyet a munkaképes korú népesség a fiatalabbak és/vagy idősebbek számára nyújt; ezek a ráták a fiatalabb és/vagy idősebb népesség munkaképes korú népességhez viszonyított relatív nagyságrendjében jutnak kifejezésre. 2016. január 1-én az EU-28-ban az időskori eltartottsági ráta 29,3% volt (lásd 2. táblázat); tehát közel négy munkaképes korú jutott egy 65 éves vagy idősebb személyre. Az uniós tagállamokban az időskori eltartottsági ráta az Írországban mért 20,4%-os, Luxemburgban mért 20,5%-os, illetve Szlovákiában mért 20,6%-os alsó érték és az Olaszországban mért 34,3%-os, Görögországban mért 33,1%-os, Finnországban mért 32,4%-os, illetve Németországban mért 32,0%-os felső érték között változott, így körülbelül három munkaképes korú jutott egy 65 éves vagy idősebb személyre.

A gyermeknépesség eltartottsági rátája és az időskori eltartottsági ráta kombinációjából nyerhető ki az eltartott népesség rátája (kiszámításához a fiatal és idős eltartott személyek arányát hasonlítjuk a munkaképes korúnak tekinthető, azaz 15-64 éves népességhez), amely 2016-ban az EU-28-ban 53,2% volt, jelezve, hogy körülbelül két munkaképes korú jutott egy eltartottra. Az eltartott népesség rátája 2016-ban az uniós tagállamok közül Szlovákiában (42,4%) volt a legalacsonyabb, a legmagasabb pedig Franciaországban (59,4%).

Általánosságban az EU-28 területén az időskori és a teljes eltartottsági rátákban emelkedő tendencia figyelhető meg. Például az időskori eltartottsági ráta az elmúlt évtizedben (2006-ban 25%-ról 2016-ban 29,3%-ra) 4,3 százalékponttal emelkedett (vagyis a korábbi értékének 17,2%-ával).

A korfákban (lásd 4. és 5. ábra) látható a népesség megoszlása nem és öt éves korcsoportok szerint. Minden egyes sáv megfelel az adott nem és korcsoport teljes népességből való arányának (férfiak és nők együttesen). Az EU-28 korfája 2016. január 1-én alul keskeny és inkább romboid alakú az 1960-as évek közepén több európai országban tapasztalt magas termékenységi ráta (közismerten „baby boom”) következtében kialakult „babyboom” generáció miatt. Ez a „baby boom” generáció továbbra is a munkaképes korú népesség jelentős részét teszi ki. E nagy, 20-30 év lefolyása alatt született csoport első tagjai mostanra lépnek nyugdíjas korba, ahogy azt a 2001. évi korfával történő összehasonlítás is mutatja. A korfán a „baby boom” demográfiai hullám felfelé halad, ami a munkaképes korú népesség alsó részét és a fa tövét keskenyebbé teszi — ez látható a 4. ábrán.

Múltbeli és jövőbeli öregedési tendenciák az EU-ban

A népesség elöregedése Európában több évtizeddel ezelőtt kezdődött, és egy hosszú távú tendencia. Ez a tendencia figyelhető meg a népesség korszerkezetének átalakulásában, valamint tükröződik az időskorúak növekvő arányában, ami a munkaképes korúak teljes népességhez viszonyított arányának csökkenésével jár.

A 65 éves és idősebb népesség aránya minden uniós tagállamban, EFTA-országban és tagjelölt országban nő. Az elmúlt évtizedben a növekedés a máltai 5,2 százalékpont, illetve a finnországi 4,5 százalékpont és a belgiumi, illetve luxemburgi 1,0 vagy kevesebb százalékpont között változott. Az elmúlt évtizedben (2006-2016) az EU-28 egészére nézve 2,4 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető (lásd 1. ábra). Másrészről az EU-28 népességéből a 15 évesnél fiatalabb népesség aránya 0,4 százalékponttal csökkent.

Az időskorúak relatív arányának növekedése magyarázható a megnövekedett élettartammal, ami több évtizede megfigyelhető a várható élettartam emelkedésében (lásd halandósági és várható élettartam statisztika); ezt a fejleményt gyakran nevezik a korfa „felülről” történő öregedésének.

Másrészről a termékenység sok éven át tartó, következetesen alacsony szintje hozzájárult a népesség elöregedéséhez, mivel a kisebb születésszám a fiatalok teljes népességből való arányának csökkenéséhez vezetett (lásd termékenységi statisztika). Ezt a folyamatot nevezik a korfa „alulról” történő öregedésének, ami az EU-28 korfáinak keskenyülő tövében figyelhető meg 2001 és 2016 között.

Az Eurostat legfrissebb népesedési előrejelzései (EUROPOP2015) a népesség elöregedésében tapasztalható jövőbeli tendenciák vizsgálata céljából készültek és a 2015-2080 közötti időszakra terjednek kik. Az EUROPOP2015 szerint az EU-28 népessége előreláthatólag növekedni fog körülbelül 2050-ig, amikor 528,6 milliónál tetőzik, majd 2080-ra fokozatosan visszaesik 518,8 millióra.

A 2015-ös és 2080-as korfák összehasonlításán (lásd 5. ábra) látható, hogy az EU-28 népessége előreláthatólag tovább fog öregedni. Az elkövetkező évtizedekben a „baby boomerek” nagy száma felduzzasztja az időskorú emberek számát. 2080-ra azonban a korfa inkább egy tömb formáját fogja felvenni, amely jelentősen keskenyedik a korfa közepén (45-54 év körül).

A népesség elöregedésének másik aspektusa magának az időskorú népességnek a folyamatos öregedése, mivel a nagyon idősek relatív súlya gyorsabb ütemben nő, mint az EU népességének bármely más korcsoportjáé. Az előrejelzések szerint a 80 évesek és idősebbek aránya az EU-28 népességében 2016 és 2080 között több mint kétszeresére fog nőni, 5,4%-ról 12,7%-ra (lásd 6. ábra).

A 2016 és 2080 közötti időszak alatt a munkaképes korú népesség aránya várhatóan folyamatosan csökkenni fog 2050-ig, mielőtt valamelyest stabilizálódna, miközben az időskorúak valószínűleg a teljes népesség egyre nagyobb arányát fogják jelenteni: 2080-ra az EU-28 népességének 29,1%-a lesz 65 éves vagy idősebb, szemben a 2016-os 19,2%-kal. A korcsoportok közötti népességátrendeződés miatt az EU-28-ban az időskori eltartottsági ráta az előrejelzések szerint közel megkétszereződik, a 2016-os 29,3%-ról 2080-ra 52,3%-ra nő (lásd 7. ábra). Az eltartott népesség rátája az előrejelzések szerint a 2016-os 53,2%-ról 2080-ra 79,7%-ra nő.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

Az Eurostat az uniós tagállamoktól és más, a demográfiai adatgyűjtésében részt vevő országoktól minden év január 1-jére vonatkozóan gyűjti a népességgel kapcsolatos adatokat. Az ajánlott meghatározás a „szokásos tartózkodási hellyel rendelkező népesség” és a tárgyév január 1-én (illetve, egyes esetekben az előző év december 31-én) az adott területen tartózkodó lakosok számát jelenti. Az ENSZ nemzetközi ajánlásainak megfelelően a „szokásos tartózkodási hely” meghatározása 12 hónapos referenciaidőszakon alapszik, más szóval azoknak, akikre vonatkozik, a referenciadátum előtt legalább 12 hónapig a szokásos tartózkodási helyükön kellett folyamatosan lakniuk, vagy a referenciadátum előtti 12 hónapban kellett érkezniük azzal a szándékkal, hogy legalább egy évig maradnak. Az országok azonban a népességi adataikról a legfrissebb népszámlálásukból származó adatok alapján is beszámolhatnak az Eurostatnak, ha azokat a legutóbbi népszámlálás óta számított népességváltozási összetevők vagy másik lehetőségként a népesség-nyilvántartási adatokon alapuló népességi adatok alapján kiigazították.

2011-ben valamennyi uniós tagállamban, EFTA-országban és uniós tagjelölt országban végeztek nép- és lakásszámlálást. Bevett gyakorlat, hogy az országok az éves népesség-előrejelzéseiket módosítják miután a nép- és lakásszámlálási eredmények hozzáférhetővé válnak. A népszámlálás eredményén alapuló népesség-előrejelzések a népesség nagyságára és szerkezetére vonatkozó idősorokban törést okozhatnak.

Az Eurostat a demográfiai adatok széles köréhez nyújt információkat. A népességre vonatkozó adatok több jellemző, mint például életkor, nem, családi állapot és iskolai végzettség szerinti bontásokat is tartalmaznak.

Az Eurostat háromévente készít nemzeti szintű népesség-előrejelzéseket. Ezek az előrejelzések lehetséges forgatókönyvek, céljuk pedig a termékenység, várható élettartam és migráció jövőbeli tendenciáira vonatkozó feltételezések alapján tájékoztatást nyújtani a népesség valószínűsíthető jövőbeli nagyságáról és korszerkezetéről; a legutóbbi előrejelzés az EUROPOP2015 volt.

Háttér

Az Európai Bizottság az Eurostat népesség-előrejelzéseit az elöregedő népesség közkiadásokra gyakorolt valószínűsíthető hatásának elemzésére használja fel. Nyugdíjak, egészségügyi ellátások, valamint intézményi vagy magán (egészségügyi) ellátások formájában a népesség öregedésével összefüggő megnövekedett szociális kiadások valószínűleg nagyobb terhet jelentenek a munkaképes korú népességre.

Számos fontos szakpolitika, különösen szociális és gazdasági területen, felhasználja a demográfiai adatokat cselekvések megtervezésére, figyelemmel kísérésére és olyan értékelési programokhoz mint például a népesség elöregedése és valószínű hatásai az államháztartás és a jóléti ellátások fenntarthatóságára, vagy a demográfiai változások gazdasági és szociális hatása.

Lásd még

Fertility statistics (angolul)
Mortality and life expectancy statistics (angolul)
Population and population change statistics (angolul)
Population statistics at regional level (angolul)

Az Eurostat további információi

EUROPOP2015 — Population projections at national level (proj_15n) (angolul)

Tematikus anyagok

Population (Demography, Migration and Projections) (angolul)

Módszertan/metaadatok

Population projections (ESMS metadata file — proj_esms) (angolul)
Fertility (ESMS metadata file — demo_fer_esms) (angolul)
Mortality (ESMS metadata file — demo_mor_esms) (angolul)
Marriages and divorces (ESMS metadata file — demo_nup_esms) (angolul)
Population (ESMS metadata file — demo_pop_esms) (angolul)

A táblázatok és ábrák forrásadatai (MS Excel)

Népességszerkezet és a népesség elöregedése: táblázatok és ábrák (angolul)

Egyéb információk

The 2012 Ageing Report: Underlying Assumptions and Projection Methodologies (angolul)