Egy transznacionális projekt keretében a Duna, illetve egyéb közép-európai folyók árterületéről származó hasznosítatlan fűből bioüzemanyag készül, amely fenntartható energiát szolgáltat, és hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez.
- 19 December 2014
Most, hogy ezen a projekten dolgozom, tudatosult csak bennem igazán, milyen jelentős erőforrást képvisel a fel nem használt fű. Így még kevésbé értem, hogy miért van szükség ekkora mennyiségű pellet importálására az Atlanti-óceán túloldaláról.
A Duna menti füves területekről származó biomassza tárolható, szilárd üzemanyaggá történő alakításával a DanubEnergy három célt tűz ki maga elé: a gyártási folyamat fejlesztése egy új, kiemelkedően energiahatékony biomassza-feldolgozó technológia bevezetésével, a korábban hasznosítatlan anyag felhasználása üzemanyag-alapként, valamint a piac ellátása regionálisan előállított kiváló minőségű bioüzemanyaggal.
Hét ország kilenc projektterületét látogatták meg egy mobil bemutatóegységgel,amely kiválóan ábrázolta az új technológia előnyeit, és a fenntarthatósági tanulmányok elkészítését is segítette. Ezek azt vizsgálták, hogy mely nyersanyagok és technológiai paraméterek illeszkednek legjobban az adott régiókhoz. A projekt mellett környezeti hatástanulmányokat és szocioökonómiai vizsgálatokat is készítettek, amelyek a technológia regionális fenntarthatóságát vizsgálták. A közös kapacitásbővítés pedig felkészítette az érdekelteket a tevékenység folytatására a projekt utáni időszakban is.
A biodiverzitás megőrzése és új bioenergia-források felkutatása
A folyók hullámterei fontos élőhelyet jelentenek az EU élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelveinek védelme alá tartozó madár- és egyéb fajok számára. Ezeknek a tájaknak a megőrzése érdekében a füvet és a nádat minden évben le kell kaszálni. A lekaszált anyag azonban túl érett ahhoz, hogy takarmányként lehessen hasznosítani, a biogázüzemekben történő hagyományos felhasználása pedig túlzott szárazsága miatt nem lehetséges. Így legtöbb esetben a fű rothadni kezd, ez viszont üvegházhatású gázok felszabadulását okozza.
Az új IFBB (Integrated Generation of Solid Fuel and Biogas from Biomass, Szilárd üzemanyag és biogáz integrált előállítása biomasszából) technológiának köszönhetően a lekaszált növényi részek mégis hasznosíthatók. A lekaszált növényi részeket szilárd alkotóelemeikre bontják, amelyeket további feldolgozást követően szilárd üzemanyagpelletté, valamint folyadékká alakítanak – ez utóbbit biogázüzemekben megerjesztik, és elektromos energiát állítanak elő belőle. Az anyag a kukorica helyettesítésére is alkalmas. Ez azért hasznos, mert a biogázüzemeknek csökkenteniük kell a kukorica felhasználását, mivel a növény túl értékes és költséges ahhoz, hogy energiát állítsanak elő belőle.
A projekt megvalósítása során a fajok számának növekedését észlelték a megfigyelés alá eső füves területeken, mint ahogyan arra az osztrák-cseh határon található Lainsitz-völgyi hullámtérben végzett vizsgálat is rámutat (Schmidt, A.: Kísérleti vizsgálati területek botanikai elemzése a Lainsitz árterületén, Gmünd 2013).
A teljes beruházás és az uniós finanszírozás
Az „Improving eco-efficiency of bio-energy production and supply in riparian areas of the Danube river basin and other floodplains in Central Europe – DANUBENERGY” (A bioenergia-termelés öko-hatékonyságának fejlesztése és a Duna-parti területek, illetve más hullámterek ellátása Közép Európában)projekt teljes beruházási igénye 1 777 824 euró, amelyhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 1 381 677 euró összeggel járult hozzá a 2007–2013 közötti programidőszak „Közép-Európa” programjának operatív részeként.